Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 29., csütörtök S. Kollégiumi stílusú együttes: sötétkék-bordó csíkos flanelt zakó, szürkéskék nadrággal, piros kötött mellénnyel és világoskék csíkos inggel (Mé­száros Éva terve) A Magyar Divatintézet bemutatta az 1985—88-os őszi, téli szezon divatját. A nők öltözködésénél, há­rom fő irányzatot lehetett megfigyelni. A klasszikus. Jellemzői a tiszta vonalak, nemes kel­mék. Színek: szürke és lila árnyalatok, finoman össze­hangolva. Anyagok: velúr, lódén, juh nappa, fausch, tweed, tiszta selyem, jersey. Formák: szélesített felsőrész, lekerekítetten tömött váll. denevérujj, a szoknya hosz- szabb, néha bokáig ér. Üjjá- születik az angol kosztüm, a trencsko. Az alkalmi ruhák mély tónusú — fenyőzöld, ónix, gesztenyevörös — szí­nekben, bársonyból, fémszá­las, könnyű anyagokból, esetleg flitterszövetből ké­szülnek. A puha bolyhos gyapjúszövet kabátok mellett a nemesszőrméből készült félbunda az ilyen típusú öl­tözékek kiegészítője. A sportos és etnikus stí­lus a városban is viselt ké­nyelmes és igen meleg sza­badidő öltözékeket foglalja magába. A színek: fehér, tejszürke, kék, zöld jeges árnyalatai. Az anyagok: posztó, dublé, takarószövet, shetlend, valódi és műszőr­mék és a bélelt steppelt Sötét színekből komponált kockás mintájú Tiszta gyapjúszövetből készült sportos két- szövetruha — övvel is viselhető (Gyulai Irén részes öltözékek (Erhardt Magda és Vörös terve) Irén tervei) anyagok. A formák, a túl­méretezett arányok az Északi-sarkkör vidékének eszkimóstílusát idézik, a szabás kényelmes, a szok­nyák bővek, a pulóverek vastagok. Az overallok mel­lények. anorákok, fejbe hú­zott kötött csőnyaknak, te­tejében viselt sapkával, prémkucsmával — bő va­riációban szerepelnek. Az avantgárd elsősorban a fiatalok öltözködési stílusa. Jellemzői: a meghökkentő merészség, a sok bizarr rész­let. Színek: igen sok fekete, élénk kiegészítő színekkel. Például ciromsárga, cinóber, piros, királykék, banánzöld, fehér. Anyagok: sok a víz­hatlan műanyag, műszőrme, dekoratív geometrikus min­tájú anyag, óriáskockás szö­vet és bőr. Az UFO-stílusú overallok eltúlzott bőségét olykor 20 centi széles övék fogják össze. E stílus jegyé­ben általában sok a túlzás. A váll túl széles, a nadrág túl bő, túl rövid. A kabát, a dzseki, a kosztümkabát akkora, hogy mindegyik da­rabba akár három manöken is kényelmesen elférne. A férfidivat sugallmazói látnivalóan a klasszikus, a szolid, az elegáns öltözködés­módra helyezik a hangsúlyt, őszi, téli divatajánlatunk­kal a pufajkák, a vattaka­bátok, a sportszerelések helyett ismét a jólöltözöttsé- get, az ápoltságot propagál­ják. A divatos öltöny zakója enyhén szélesített vállú, la­zán karcsúsított, mélyen gombolt, hosszú, 7—8 centi- méteres kihajtóval készül. A pantalló cigarettavonalú, szárbősége 23—24 centi. A konstrukció nélküli, főként fiatalok által kedvelt zakók a hagyományosnál hosszab­bak vagy rövidebbek, és szélesebb vállúak. Az öltö­nyök anyaga finom gyapjú- szövet. Igen divatos a csíkos blézer, és a vastag halszál­kás, vagy tweed szövetből készült sportzakó. Az elegáns öltönyökhöz persze nem lehet steppelt pufajkát viselni. A nemes, elegáns, puha gyapjúszövet kabátok divatja következik. A férfiak sportos öltözkö­dését — a dzsekik, mellé­nyek, pulóverek, famerek kavalkádját — a divatterve­zők leginkább valóban sporthoz és szabadidős prog­ramokhoz ajánlják. A gyermekdivat minden darabja a folyamatosságra épül, azaz olyan holmikat kínálnak a tervezők, amelyek a kicsik meglévő ruhadarab­jaival együtt is viselhetők. A kislányok szoknyái hosszabbak. Megújul a kö­tényszoknya is. Népszerűnek ígérkezik a kollégiumi stílus: piros-kék- fehér színekben, kis kerek fehér gallérokkal, fiúknak is lányoknak is nyakkendővel, vagy csokorra kötött szalag­gal a gallér alatt. Hosszú szoknya, széles váll Zöldségfélék, télire Töltöttpaprikához 20—25 db, magházától, ereitől megtisztított, egészsé­ges paprikát ügyesen egy­másba rakva, egy 2 literes üvegbe teszünk. 1 liternyi vizet felfőzünk egy evőka­nál szalicillal, s mikor ki­hűlt, ráöntjük a paprikára. Télen, felhasználás előtt, hi­deg vízzel öblítsük át a pap­rikát. Akár két évig is el­áll. Zöldbab — főzeléknek, sós lében 1 kg zöldbabot megtisztí­tunk, feldarabolunk, 1 liter vízbe púpozott evőkanál sót teszünk, felforraljuk és a babot két percig főzzük ben­ne. Leszűrve üvegbe tesszük és a sóoldatot ráöntve, be­kötjük. Másfél óráig vízgőz­ben, lassan forrni hagyjuk. Kihűlés után elraktározzuk Télen a levét óvatosan ada­goljuk. Lecsó Vásárolunk 4 kg paprikát és 2 kg paradicsomot. A pap­rikát megtisztítjuk és kari­kára vágjuk, a paradicsom héját lehúzzuk (forró víz­be mártva, könnyen lejön) és feldaraboljuk. A paradi­csomot lábasban feltesszük a tűzhelyre és az első forrás után hozzáadjuk a papri­kát, és ezzel is az első for­ralásig főzzük. Keverünk hozzá egy kávéskanál szali­cilt, és forró üvegekbe tölt­jük. Gyorsan lekötjük és szárazdunsztba másnapig el­tesszük. Tartósítva Sárgarépát, kaprot, petre­zselymet, zellert, pritamin- paprikát (ezt átdarálva) réte­gesen sóval összevegyítünk, vigyázzunk arra, hogy alul és fölül só legyen. Kis üve­gekbe szorosan belenyomkod­juk és lekötjük. Természe­tesen lehet vegyesen is, de jobb, ha termékenként kü­lön készítjük. Szórítottan A zöldség, gomba, papri­ka, gyümölcs (alma, körte, szilva) alkalmas szárítmány- nak. Tisztítás után szeletel­jük és szitán vagy nagyon tiszta edényre téve, napon megszárítjuk. A paprikát fel­fűzve is száríthatjuk. S még egy ötlet: paradicsombefőzés idején a passzírozóban ma­rad a héja. Ezt is megszá­ríthatjuk, és száradás után, papírdobozba téve, felhasz­nálhatjuk. Télen szép színt és ízt ad leveseinknek. Felületes ismerkedések A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatához nyár vé­ge felé gyakran jönnek be fiatal lányok (néha férfiak is, de ez nem jellemző), és ké­rik: „Megismerkedtem a Balatonon egy olasz fiúval, kérem keressék meg, mert eltűnt...” A nációt és a helyet variálhatjuk, de ilyen keresésekkel természetesen nem foglalkozik a Vöröske­reszt. A kislány pedig csalódot­tan távozik, és nem érti, miért nem lehet az ő Ma­rióját, Hansát, Piterét vagy Nencsóját megkeresni. A felületes nyári ismer­kedések sokszor okoznak csalódást akkor is, ha nem külföldi az. akit utunkba hoz a sors. És most nem prédikáció következik. Nem az, hogy „ne fogadj el édességet ide­gentől”. A felnőtt embernek nem lehet (nem is kell) megtil­tani, hogy az üdüdlőhelyen megismerkedjen másokkal. De ha ez az ismeretség nem tartalmas (és gyakran nem az), akkor nem is szabad többet várni tőle, mint kel­lemes társaságban töltött nyári napokat. Nem szabad várni me%t csalódni rossz dolog. Az em­berek. ha távol vannak ott­honuktól, és minél távolabb vannak, annál inkább haj­lamosak a felelőtlenebb, könnyebbjsmerkedésre. Haj­lamosak eltitkolni saját, esetleg már lekötött helyze­tüket, amin nem is akar­nak változtatni, csak né­hány szép óra reményében becsapják a másikat. Emlékszünk még a „lenni görög diplomát”-ra, a film­re, aminek kegyetlen gyil­kosság a vége. Nem. senkit ijesztgetni nem akarok. Még felületes nyári ismeretségek nagy ré­sze sem végződik kriminális módon. De a valódiak he­lyett leik; sebek gyakrabban keletkeznek. ha a fiatal lány vagy fiú nem azt vár­ja az ilyen nyári ismeret­ségtől, amit várhat. Tiszte­let a kivételnek: lehetnek örökre szóló barátságok is. Kialakulhatnak üdülőkben fiatal házastárs-párok kö­zött is olyan kapcsolatok, amik később is folytatódnak. Megismerhetik egymást kü­lönböző nemzetek fiai is. Nem visszatartani szeret­nének ezek a sorok a barát- kozástól, hanem megóvni a csalódástól. — sfn — Hódmezővásárhelyi majolika exportra Mintegy hatszázféle terméket állítanak elő kézimunkával évente Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár ma­jolika gyárában. A hazai piacon is népszerűek a mattmézas termékek, a termelés fele az NSZK-ba, Svájcba, Franciaor­szágba és a skandináv államokba kerül exportra (MTI fotó: Stekovics -János — KSi A gyógyszer nem mindig megoldás Ha a gyermek nem akar enni Nagyon sok szülő vissza­térő panasza, hogy gyermeke étvágytalan, nem hajlandó a szabályos étkezések — első­sorban az ebéd és a vacsora — alkalmával enni. Bár van olyan orvosi vélemény, hogy az ilyesmivel egészséges gyermeknél nem kell törőd­ni. A dolog mégsem egysze­rűsíthető le ennyire. Mindennek az elméleti háttere: maga a táplálékfel­vétel. mint alapvető életta­ni folyamat, nem egészen tisztázott még, legalábbis a tekintetben, hogy az étvá­gyat és a jóllakottság érzé- zét mi és hogyan szabályoz­za. Éppen egy magyar ku­tató, Knoll József akadémi­kus, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Gyógy­szertani Intézetének az igaz­gatója tett olyan, újszerű megállapítást, miszerint van egy, eddig nem ismert sza­bályozóanyag a szervezetben, amelynek a hatására a táplálkozást szabályozó ide­gi központ vezérelné azt, hogy mikor vagyunk éhesek, mikor, mennyit együnk. Ezt az anyagot — amelyet ed­dig még nem sikerült sem izolálni, sem pedig tiszta ál­lapotában előállítani — ő nevezte el szatietin-nek, a jóllakottság, a telítettség la­tin elnevezéséről. Így az étvágytalan gyer­mek esetében elsősorban or­vosi vizsgálatra van szük­ség annak megállapítására (többnyire: kizárására), van-e netán olyan betegsé­ge a kicsinek, amely oko­zója lehet az étvágytalan­ságnak. Pozitív eredmény esetén természetesen az alap­betegséget kell — mint ki­váltó okot — kezelni. Az esetek többségében azonban semmiféle olyan szervi okot nem talál a gon­dos orvosi vizsgálat, amely megfelelő magyarázattal szol­gálna az étvágytalanságra. Ilyenkor csak pszichés té­nyezőkre gondolhatunk, amelyekért — persze, aka­ratlanul — többnyire a szü­lő a felelős. Mit tegyen ilyenkor tehát? Semmi esetre sem szabad egészséges, de étvágytalan gyermekét betegként kezel­nie, túlságosan a kedvében járnia, sőt valamiféle ellen­értéket. jutalmat kilátásba helyezni azért hogy meg­egye az eléje tett ételt. Néz­zen inkább szét a környe­zetében. Előfordul, hogy a szülői ház, a családi környe­zet állandóan feszültséggel teli, sok a veszekedés, a né­zeteltérés. Mindez negatívan hathat a gyermek étvágyá­ra. Vannak olyanok, akik „örök­mozgók", mert ilyen a ter­mészetük. Ezek egyszerűen sajnálják az időt az étke­zésre. Esetleg annyira elfá­radnak, hogy emiatt nem tudnak megfelelően táplál­kozni. Figyeljük meg. miként ét­kezik az ilyen gyermek ide­genben. Az otthonon kívüli evésnél gyakran azt látjuk, hogy teljesen megfeledkezik az étvágytalanságáról. Ez megerősíti azt a véleményt:: az otthoni hangulat körül, a szülői bánásmódban lehet a hiba. Előfordul az is, hogy az étvágytalanság csak látszó­lagos, mert hátterében nem csökkent kalóriabevitel, ha­nem az étkezések közötti csipegetés áll. Az a gyerek, aki kekszet, édességet, ropit. üdítőket stb. fogyaszt rend­szeresen és nagyobb meny- nyiségben, netán zsiroske- nyérrel csillapítja éhségét két étkezés között, az nyil­vánvalóan étvágytalan lesz Semmi esetre se kísérle­tezzenek étvágyjavitó gyógy­szeres kezeléssel. Lehetséges, hogy valóban savhiány is fennáll, de ezt csak orvosi, laboratóriumi vizsgálat dönt­heti el. Ilyen esetben a szük­séges sav- (esetleg pepszin) pótlást az orvos rendeli el Létezik egy allergiaellenes hazai gyógyszerkészítmény, amelynek van kifejezett ét­vágynövelő hatása is. Ezt azonban csak vényre adhat­ják ki a gyógyszertárak. Fél­éves kor alatt egyébként is tilos adni, sőt 2 éves korig is csak kivételesen. E szer­nek egyébként nyugtató, al- mosító mellékhatása van. Az étvágytalan gyermek szülője először önmagában keresse az okot, a hibát. Ér­tékelje át gyermekéhez való kapcsolatát, mert lehetséges, hogy ez önmagában is meg­oldhatja a problémát. Dr. Kempler Kurt

Next

/
Oldalképek
Tartalom