Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egészségünk Mondhatom én annak, aki dohányzik, hogy hagy­ja abba, mert árt az egész- j ségének. Falra hányt bor- -, só. Mintha minden olyan okfejtés, amely egészségünk védelmét szolgálja, valami-i féle prédikációnak tetsze­ne. Jobbik esetben türel- | mesen végighallgatja az. akinek szól, és megbocsá- j tóan mosolyog is hozzá. Jól tudom, mindenki csak maga tud vigyázni a saját egészségére. Ha akar rá vigyázni. Ha nem ve­ti oda nagy hetykén : ne­kem nem árt meg semmi, én vasból vagyok. Ismertem makkegészsé­ges embereket, akik vígan mosolyogták végig életük négy évtizedét, mindenki azt gondolta róluk, hogy ők örökéletűek. Aztán, egyik napról a másikra, el­mentek. Ki tud ebben okos len­ni ? Ilyenkor az jut az eszem­be, hogy jó anyám végig- panaszkodta egész életét, mindig a szívével volt ba­ja. és kilencvenhárom éves korában csendesen elaludt Nyolc évtizeden át volt ..beteg' — szerinte. Az egyik így. a másik úgy: hol van itt a szabály, a törvényszerűség? Le­gyünk tehát fatalisták és mondjuk azt, senki sem tudhatja, mit programozott be a génjeibe a természet annak idején. Azon a prog­ramon pedig nem lehet változtatni. Engem vésze- sen emlékeztet ez a fajta vélekedés a hajdani pre- destinációra — csak akkor j isten akaratából történt t minden. Modern, látszatra 1 természetelvű felfogás len­ne tehát a génekre való hivatkozás? A réginek a korszerűsített változata? Ebben sem tudok hinni, hiszen mindegyik oda ve­zet el, hogy nem érdemes törődnöm semmivel, mert rajtam kívül álló erők úgv packázhatnak velem, aho­gyan akarnak Én, a kis emberhangya, teljesen ki vagyok szolgáltatva. Rosszul cseng ez így a fülemben. Azt gondolom, rajtam, az emberen is múlik, mi történik az éle­temben, az életemmel. Itt jut eszembe, hogy nemrég jártam nyugaton. Ott az újságok állandóan foglalkoznak a környezeti ártalmakkal. Szerintem már majdnem pánikhangulatot keltenek, mert a műtrá­gyázástól kezdve, a szén elégetéséből származó gá­zok és más égéstermékek veszélyét, ártalmát az egészségre, nagy hangsúl­lyal emlegetik. Majd hogy nem azt mondják: óvakod­junk a kémiától, a vegyi termékektől, azok a beteg­ség hordozói. Nincs igazság nélkül ez, feltételezem. A könnyel- műsködés soha sem veze­tett jóra. De tessék arra gondolni, hogy a fácánok ma már úgy csipegetik a szemeket az út padkájáról, mintha nem húznának el mellettük a zajos és kipu­fogógáztól bűzlő autók. Al­kalmazkodtak. Élnek a megváltozott körülmények között. Csak az ember nem lenne erre képes? Vigyáz­zunk önmagunkra! <gmf) Állták a szavukat a bányászok Kitermelték az első tonna szenet Bükkábrányban ígéretéhez híven, a bá­nyásznap tiszteletére, a Mátraalji Szénbányák tegnap délután, Bükkáb­rányban, megnyitotta kül­színi fejtését. Czipper Gyula, az ipari miniszter helyettese is részt vett ezen a „lignittörténeti" eseményen. A vendégek között volt még többek között Schmidt Rezső, a Heves megyei pártbizott­ság titkára. Kovács Zol­tán, a Borsod megyei pártbizottság titkára, Mar- kovics Ferenc, , a Heves megyei tanács elnöke és Ladányi József, a Borsod megyei tanács elnöke. Délután 3 óra 17 perckor adta ki az utasítást Izsvák Antal üzemvezető a vendégek jelenlétében a termelés megkezdé­sére A meghívottak a bükkáb­rányi tsz központjában gyü­lekeztek, mert ebben az épü­letben kapott helyet a kül- fejtéses bányaüzem irodája is. A megjelenteket dr. Gyö- ry Sándor, a szénbányák ve­zérigazgatója ■ köszöntötte. Elmondotta, hogy már évek­kel ezelőtt felajánlották a A 21-es Volán 15 tonnás teherautói is viszik ezentúl a lignitet a rendeltetési he­lyére. arra a tárolótérre, amely a bánya előtt helyez­kedik el. Innen, a TÜZÉP — A széntermelést meg kell kezdeni ! Lent. a nyitóárok alján, a P—2-es gép vezetője, Tóth Lajos kotrómester elindítot­ta a merítőkanalat, az éles fogak belemartak a lignit­mezőbe, majd 17 másod­perccel később, az első ton­na lignit lassú mozgással rácsorgott a teherautóra, és Tóth István gépkocsivezető lítmányok segítségével vég­zik el a szükséges laborató­riumi vizsgálatokat. — A felszabadított szén- vagyon a nyitóárokban most 37 ezer tonna — mondta a vezérigazgató a megjelen­teknek. — Az idén százezer tonna lignitet tudunk a kör­nyék lakosságának biztosí­tani. Jövőre pedig, az igény­től függő mértékben fejleszt­jük tovább a termelést. A közelgő bányásznap al­kalmából fogadást adott a megjelentek tiszteletére a Mátraalji Szénbányák. Ezen Czipper Gyula miniszterhe­lyettes mondott köszöntőt. — Elismerés illeti mind­azokat, akik az elmúlt hó­napok során példás együtt­működéssel érték el azt, hogy az új külfejtéses bá­nya itt, Bükkábrányban, megkezdje a termelést. Említette azt is a minisz­terhelyettes, a mostani' ne­héz tüzelőellátási helyzet szükségessé teszi azt. hogy minden tonna tüzelőanyagot, szenet a felszínre hozzunk, emellett azonban még szük­ségünk van importszállítá­sokra is. A tegnapi bükkábrányi események jó kezdetét nyúj­tották a bányászat idei ün­nepségeinek és bebizonyítot­ták, hogy a szénért folytatott erőfeszítésekben mindig le­het számítani azokra, akik ezt a kemény munkát vég­zik. G. Molnár Ferenc Az első tonna szén az első teherautó fölött borsodi, nagy kiterjedésű lignitmező művelésének megkezdését, de a végső en­gedély megadására az idei évig kellett várniuk Feb­ruárban született meg a döntés és most, augusztus 28-án, már a kitermelés időpontja érkezett el. A meghívottak, akik kö­zött ott voltak a helybeli párt-, állami és társadalmi szervek vezetői is. terepjáró gépkocsikra ültek és a köz­ség határában, a 3-as szá­mú főút mellett elterülő, új bányaüzemhez mentek. Pontosan délután 3 óra 17 percet mutatott az óra, ami­kor rádiótelefonján Izsvák Antal üzemvezető kiadta az utasítást: közbejöttével jut majd el a lignit a megrendelőkhöz, de ezt az utat már a helybeli tsz gépkocsijai teszik majd meg. A lakosság a mai—naptól kezdve vásárolhat ligni­tet Bükkábrányban. Az el­ső három gépkocsi tegnap a mezőkövesdi TÜZÉP-telep- re. a -következő három Vi­son tái^a vitte a lignitet. Egv gépkocsi a tsz-tanyaközpont- ba. egy pedig a bükkábrányi kultûrhàz udvarára szállí­totta az új külfejtés termé­két. Visontán. az első szál­iránvitásával, elindult a szál- Schmidt Rezső érdeklődve fogja kézbe a bükkábrányi lignitet lítmány a fejtésből. (Fotó: Perl Martom Németh Károly a Munkásőrség Országos Parancsnokságán Nemeth Károly az MSZMP főtitkárhelyette­se szerdán a Munkásőrség Országos Parancsnokságá­ra látogatott. Kíséretében volt Kovács Jenő. a Köz­ponti Bizottság osztályve­zető helyettese. A vendé­geket Borbély Sándor. a Munkásőrség országos pa­rancsnoka fogadta. A párt főtitkárhelyettese először a Munkásőrség köz­ponti ellátó parancsnoksá­gát kereste fel, ahol Sza­bó Attila mérnökezredes tájékoztatta a testület anya­gi, technikai ellátásáról. Németh Károly megtekin­tette a parancsnokság ob­jektumait és elbeszélgetett a szolgálatban levő mun­kásőrökkel. A program az országos parancsnokságon folytató­dott. itt Borbély Sándor tájékoztatta a párt főtitkár helyettesét a Munkásőrség tevékenységéről. Hangsú­lyozta hogy a munkásőrök politikailag elkötelezetten vesznek részt az MSZMP XIII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásá­ban, s a nehezebb körül­ményeket megértve ered* menyesen dolgoznak mun­kahelyeiken, az iparban, a bányászatban, a szállítás­ban, és a mezőgazdaságban. A munkásőregységek idei* kiképzési feladataik 85— 90 százalékát már teljesí­tették. A pártszervezetek segítségével biztosított a testület utánpótlása. A munkásőrök közéleti akti­vitását jelzi, hogy 17 ez­ren viselnek párttisztséget, több ezren tanácstagok, pót­tanácstagok és számos más társadalmi funkciót is be­töltenek. A tájékoztatót követően Németh Károly időszerű politikai kérdésekről be­szélgetett a jelenlevőkkel Elismerően szólt a mun­kásőrök munkahelyi, köz­életi és szolgálati helytál­lásáról. A látogatás a Munkásőr­ség központjának megte­kintésével ért véget. Pál Lénárd megtekintette az ELTE és az MKKE rekonstrukcióját Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára szerdán az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem rekonstrukciójának helyze­téről tájékozódott az épít­kezések helyszínein. Kísére­tében volt Radies Katalin. az MSZMP KB osztályveze­tője, Pusztai Ferenc. az MSZMP Budapesti Bizott­ságának titkára. Drecin Jó­zsef művelődési miniszté­riumi államtitkár. A Központi Bizottság tit­kára programja első állo­másaként az ELTE lágy­mányosi építkezését keres­te fel ahol a terület elő- közművesítésének befeje­zése után a jövő évben megkezdik a Természettu­dományi Kar kémiai épü­letének kivitelezését. A lá­togatás az egyetem Szerb utqai épületében ifolytató- dott. ahol az építőknek a teljes korszerűsítés ad munkát, melyet az év vé­gére kívánnak befejezni. Pál Lénárd ezt követően a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem fel­újításának munkálatait le­tekintette meg. Az MKKE-n jelenleg a Dimitrov téri központi épület rekonstruk­cióján dolgoznak. Ezt két ütemben végzik a kivite­lezők. Az elsőben az északi szárnyon új menza épül, amelynek konyháján há­romezer adag ételt készít­hetnek majd. Átépítik az aulát, megújítanak két nagy előadótermet, korszerűsí­tik a szemináriumi helyi­ségeket, az oktatói szobá­kat és a kiszolgáló szociá­lis egységeket is. A tenni­valókat 1986. közepére fe­jezik be. A második ütem­ben az épület déli szárnyán dolgoznak majd a szakem­berek. Pál Lénárd látoga­tása végén a Művelődési Minisztérium és az egye­tem vezetőivel értékelte a látottakat, , eszmecserét folytatott az oktatás társa­dalmi kérdéseiről is. G rósz Károly Kőbányán Grósz Károly. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára szerdán a föva ros nagymúltú munkáskerü letébe. Kőbányára látoga­tott. A X. kerületi pártbi zottság székhazában Zarnó czi József első titkár és Sza bó Károly tanácselnök tájé­koztatta a vendéget a 110 ezer lakosú városrész kerü letfejlesztés eredményeiről, a Kőbányán települt mintegy kétszáz vállalat első fél évi gazdálkodásáról. az éves tervek várható teljesitéséröi. a VII. ötéves terv előkészí­tésének helyzetéről. Az ismertetőt követően Grósz Károly a kőbányai városközpontban tett sétát, majd ellátogatott a Kőbányai Centrum Áruházba. A prog­ram a Magyar—Szovjet Ba­rátság Parkban és a kőbá­nyai sportligetben folytató­dott. Ez utóbbit a kerületi­ek társadalmi munkában épg tették, s április 4-én adták át. A Politikai Bizottság tag­ja ezután az Orion Rádió és Villamossági Vállalatot kereste fel. A csaknem négy és félezer dolgozót foglalkoz­tató gyárban Czirinkó Jó­zsef vezérigazgató és Slezák Ferenc, a pártbizottság tit­kára ismertette a vállalat gazdasági eredményeit, a VII. ötéves terv előkészíté­sét, a politikai munka idősze­rű feladatait. A tájékozta­tást üzemlátogatás követte, amelynek során Grósz Ká­roly a színes tévé készítésé­vel, a számítástechnikai illet' ve mikrohullámú berende­zések gyártásával ismerke­dett. Programja befejezése­ként. délután pártaktívaér- tekezleten találkozott a vál­lalat vezetőivel, a párt- és tömegszervezetek aktivistá­ival, a szocialista brigádok vezetőivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom