Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 195. szám ARA: 1985. augusztus 21 . szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Marjai József és Rudolf Rohlicek megbeszélései Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság magyar tagozatának elnöke augusztus 18—19 között Prágában Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesseh a bizottság csehszlovák társelnökével a kétoldalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről tárgyalt. Áttekintették a Gabcsikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer megvalósításának helyzetét és meghatározták a soron követ­kező közös teendőket. Prágai tartózkodása során Marjai Józsefet fogadta Lubo- mir Strougal miniszterelnök. Marjai József csehszlovákiai látogatását befejezve hétfőn délután hazaérkezett. ÜNNEPELT AZ ORSZÁG Egységesen cselekedni a közösen kialakított politikáért Országos nagygyűlés Nyíregyházán — Tisztavatás, vízi- és légiparádé, tűzijáték a fővárosban — Jubileumi esemény- sorozat Egercsehiben — Iskolaavatás Kerecsenden — Megemlékezések megyeszerte Háromnapos ünnepet tartott az ország- Augusztus 20-a alkal­mából szerte a hazában ünnepi megemlékezésekre, jubileumi ese­ményekre. munkás-paraszt találkozókra, kulturális és sportrendez­vényekre került sor. Ezúttal már napokkal korábban megkez­dődtek az alkotmány ünnepére, valamint az új kenyér megszegé­sére rendezett eseménysorozatok. Ezek közül kiemelkedik az az országos nagygyűlés, amelyre Nyíregyházán került sor: itt Né­meth Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se mondott beszédet. Szentendrén Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke volt a szónok. Az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban munkás-pa­raszt találkozón Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Békéscsabán Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára emlékezett meg alkotmányunk születéséről. Siklóson Ván- csa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszélt a nagyszámú résztvevő előtt. Az országos eseményekhez hasonló­an szőkébb hazánkban is jó hangulatban, ünnepélyes keretek kö­zött telt a hét vége. s augusztus 20-a. Az alábbiakban az ünnep krónikáját olvashatják. Palcsó Pál. az egri városi pártbizottság titkára megszegi az új kenyeret Alapellátás Manapság gyakran elő­fordul. hogy új fogalmak­kal ismerkedünk meg. Ilyen az „alapellátás" is. Tanács­üléseken, falugyűléseken, tv-ben. rádióban gyakran hangoztatják, emlegetik mind sürgetőbben és hatá­rozottabban: „A tanács úgy döntött, hogy javítja a la­kosság alapellátását!" Az alapellátás fogalom­körébe beletartozik min­den, amely egy-egy telepü­lés, község lakóinak min­dennapi közszükségletét ki­elégíti. A kenyér, a bolti cikkek, a vezetékes ivóvíz, a telefonösszeköttetés, az orvos, az iskola, a közleke­dés. Mindezek hozzátartoznak az élethez, a lakosság jó közérzetéhez, erősítik a falvak népességmegtartó képességét, a fiatalok lete­lepedését. Ha valahol nincs cipész, fodrász, hiányoznak az üzletből a napi cikkek, nehézkes a közlekedés, húsz­harminc kilométereket kell utazni az orvos által felírt gyógyszerért, ott nem le­het várni, hogy a lakosság helyben maradjon és, ha az idősek nem is, de a fiata­lok előbb-utóbb kereket ol­danak. Heves Megye Tanácsa a napokban tárgyalta a hato­dik ötéves terv teljesítését, illetve az új, hetedik öt­éves terv tervkoncepcióját. Ebben fontos szerepet szántak a kis települések fejlesztésének, éppen az alapellátás javításával. Közismert, hogy megnőtt a helyi tanácsok szerepe, döntési joga, rendelkeznek a központi és saját pénz­eszközeikkel, így lehetősé­gük van arra, hogy a he­tedik ötéves terv során to­vább fejlesszék a községek alapellátását, vegyék sorra a megoldásra váró tenni­valókat. Ahol nagyon nagy szükség van az új ABC- áruházra, akkor az épül­jön, de ez találkozzon a lakosság többségének egyetértésével is. Ahol a közvilágítás bővítése a so­ron lévő tennivaló, ott csak annak kiépítése után tegyék rendbe a megrongá­lódott járdákat, építsenek új hidat. A tervezőmunka és a megvalósítás szervezése és irányítása a helyi tanácsok­ra vár. Ezekhez a célkitű­zésekhez kell, és — egyet­értés esetén — lehet is kér­ni a lakosság anyagi támo­gatását, a községben lévő gazdálkodó egységek hat­hatós segítségét. A tanácsi tervek, a tömegszervezetek­kel közösen kialakított el­gondolások, többnyire a fa­lugyűléseken jutnak a la­kosság elé, itt teszik rá a pecsétet az elhatározások­ra. Ezek minden esetben a községek alapellátását szol­gálják, hiszen szebbé, job­bá és könnyebbé teszik az életet még a legkisebb fa­luban is. Otthonról nyilván csak akkor kívánkoznak el az emberek, ha a kedvező 1 életfeltételek nincsenek meg, vagy a közeljövőben nem is várhatók ... Szalay István Nyíregyházán, a sóstói if­júsági park fedett csarnoká­ban, kedden délelőtt alkot­mánynapi nagygyűlést ren­dezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregy­háziak mellett jelen voltak a megye városainak és na­gyobb településeinek képvi­selői, számos megyei mun­káskollektíva tagjai, s a be­takarítást most befejező ter­melőszövetkezetek küldöt­tei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. Berecz Já­nos, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyű­lési képviselője, s ott voltak a megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői. Elhangzott a Himnusz. majd Horváth István, a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vésze szavalta el Garai Gá­bor Hazám című versét. Elöljáróban átadta a me­gye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár Já­nos szívélyes üdvözletét, jó­kívánságait; s köszönetét mondott a szabolcsi embe­reknek a párt politikájának támogatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésé­ben tanúsított helytállásuk­ért. — Augusztus 20-a a ma­gyar nép hatalmát, állam­alkotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk független­ségét megtestesítő alkot­mánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, Ist­ván királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefor­dulva az elavult, régi rend­del, a maga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beillesztette az európai népek közösségébe. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az év­Soltészné Pádár Ilona, s Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit. Megnyi­tója után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. ezredes magyar állam és tár­sadalom történelmi folyama­tosságát, forradalmi változá­sait. megtestesíti a magyar- nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes, szabad társadalmat teremtet­tünk, és programként tartal­mazza a szocializmus felépí­tését. Tükrözi, hogy a fel- szabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítet­te azt a történelmi jelentő­ségű változást, hogy társa­dalmunk vezető ereje a munkásosztály, amely a ha­talmat a termelőszövetkeze­ti parasztsággal szövetség­ben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó ré­tegével együtt gyakorolja. Az alkotmány törvénybe iktatása óta eltelt időszakra visszatekintve hangoztatta.­—■ Népünk Önfeláldozó munkájának és erőfeszíté­seinek köszönhetően nagyobb változások zajlottak le ha­zánkban. mint korábban év­századok alatt. A megtett úton sok nehézséggel, oly­kor saját hibáinkkal is meg kellett küzdenünk. Hibáink­ból, tévedéseinkből okultunk, a nehézségeken közös aka­rattal úrrá lettünk. Népünk a párt vezetésével mind az ország, mind az egyéni sor­sok alakulásán mérve nagy történelmi vívmányok birto­kába jutott: szocialista ha­zát, emberhez méltó körül­ményeket teremtett, orszá­gunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Szabolcs-Szatmár megye az országgal együtt történel­mi elmaradottságból emel­kedett fel. Egy régi mondás úgy szólt, hogy Szabolcsban terem ugyan a legpirosabb alma, de itt a legsápadtab- bak a gyerekek. A Nyírség szülötte, Váci Mihály szerint nem is olyan régen ebben a megyében minden rosszat csak felsőfokon lehetett em­legetni. De a költő még éle­tében örülhetett a biztató változásoknak. A megye fej. lődése a központi és a helyi erőfeszítések nyomán külö­nösen a hatvanas évektől gyorsult fel, korábbi önma­gához mérten dinamikussá vált. A történelmi hátrányok végleges felszámolásában azonban még bőven van te­endője mind a kormányzat­nak, mind a helyi lakosság­nak és intézményeknek. En­nek felismerésé jut kifeje­zésre abban, bogy ez év áp­rilisában a Minisztertanács csaknem másfél milliárd fo­rint központi hozzájárulást szavazott meg a további fel­zárkózás, az ellátás javítása érdekében. — Az idei esztendő bővel­kedett kiemelkedő belpoliti­kai eseményekben — mon­dotta ezután Németh Károly. — Nagy közfigyelem és tár­sadalmi aktivitás mellett ke­rült sor a párt XIII. kong­resszusára és a választások megtartására. Népünk méltó módon emlékezett meg a fel- szabadulás 40. évfordulójáról. Most az a legfontosabb, hogy a XIII. kongresszus út­mutatásait kövessük, a kö­zösen kialakított politika valóra váltásáért egységesen cselekedjünk. Pártunk és kormányunk a fő figyelmet az építőmunka feltételeinek biztosítására fordítja, arral hogy az országban továbbra is jó politikai légkör, egész­séges közszelllem legyen. Olyan, amely népünket egy­séges közszellem legyen, munkára, alkotásra serkent. Sok történelmi leckéből, sa­ját tapasztalatunkból tanul­tuk meg. hogy mint a sze­münk fényére, vigyázzunk arra az egységre, amely pár­tunkat és népünket a szocia­lista célok jegyében, a köl­csönös bizalom szellemében összefűzi. Elhatározott szán­dékunk, hogy a szövetségi politikát folytatva a jövőben is a nemzeti összefogás, a szocialista nemzeti egység útját járjuk. Hazánkban a romló külső feltételek közepette is lét- biztonság van, életviszonya­ink kibírják az összehason­lítást az olyan országokkal, amelyek a gazdasági fejlett­ségnek azonos vagy hasonló fokán állnak. Ami a legfon­tosabb, s egyben a gondok leküzdésének is feltétele: szi­lárd a népi hatalom, a tör­vényes rend biztosított. Meg­győződésünk, hogy a politi­kánk iránt megnyilvánuló bizalom, a szocialista célok­ban kifejeződő nemzeti egy­ség átsegíti az országot a gondokon. Az ország fejlődése szem­pontjából nagy jelentősége van annak, hogy képesek le­gyünk önmagunkat megúji­(Folytatás a 2. oldalon) Az új tanévben már ide járnak a kerecscndi és a dem jeni kisdiákok Az egercsehi ünnepség szónoka: Kürti János (Fotó: Perl Marton) Németh Károly ünnepi beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom