Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 17., szombat ■h Politikai intézményeink (Xll/ll.) Hatvan éve történt Társadalmi szervezetek és mozgalmak A szakszervezeteken, az ifjúsági szervezeten és a nép- frontmozgalmon kívül, még igen sok társadalmi szervezet és mozgalom működik hazánkban. Jellegüket, funkciójukat, szervezeti felépítésüket tekintve. sokfélék. Vannak kimondottan politikai jellegűek, részben politikai funkciókat is ellátók, és politikai jellegűnek nem minősíthetők. Vannak szervezett tagsággal rendelkezők. s olyanok, melyeknek egyéni tagjaik nincsenek. Ez utóbbiak közt akadnak, melyeknek kollektíva tagjai vannak: vállalatok, intézmények. egyesületek. Némelyikük bizonyos állami feladatot is ellát, amit többnyire társadalmi eszközökkel ás módszerekkel oldanak meg. A társadalmi szervezetek tagjai, aktivistái, tisztségviselői önként, saját elhatározásuk alapján vesznek részt a szervezeti életben, a mozgalmi munkában. E szervezetek kötelező döntéseket csak saját tagjaikra hozhatnak. A döntések valóra váltásában. a szervezeti tevékenységben. az alapvető szerepet a tagok, az aktivisták önkéntes mozgalmi munkája játssza, a viszonylag kis létszámú apparátus ennek szervezésében, koordinálásában működik közre. Bár 1970 óta a nőmozgalom immár nem működik önálló Szervezeti keretek között, az általa képviseltek nagy száma — a lakosság mintegy fele — indokolja, hogy első helyen tegyünk említést a nőket képviselő. országos testületről. a Magyar Nők Országos Tanácsáról. A testület ötévenként országos nőkonferenciát hív egybe, amely állást foglal a nőket, a családokat érintő legfontosabb társadalmi kérdésekben. s megválasztja a MNOT tagjait. Az országos nőtanács részt vesz a nőket és a családokat árintő jogszabályok kidolgozásában. Taglétszámát tekintve — a szakszervezeti mozgalom után — a legnagyobb hazai társadalmi szervezet a Vöröskereszt. Több mint 13 700 alapszervezetében csaknem egy és negyed millió tagot számlál. A szervezet a demokratikus centralizmus elveire épül. alapszervezeteit a területi vezető szervek és az országos vezetőség irányítják. A Vöröskereszt fő feladata, hogy nevelő, felvilágosító munkával közreműködjék a lakosság egészségének védelmében. Ebből a célból évente mintegy 55—60 ezer előadást rendez az egészséges életmód kérdéseiről, továbbá különféle tanfolyamokat szervez, amelyeknek a legutóbbi öt évben egymillió résztvevőjük volt. Fontos akciója a térítésmentes véradás szervezése (erre évente több mint 600 ezer esetben kerül sor). Segítséget nyújt a hátrányos helyzetű családoknak, a bajba jutott embereknek, közreműködik az idősekről való társadalmi gondoskodás szervezésében. Aktív részese a 132 országot tömörítő nemzetközi liga munkájának, közreműködik a természeti katasztrófák és a háborús konfliktusok áldozatainak támogatásában. szerte a világon. Csaknem 300 ezer taggal és pártoló taggal rendelkezik a Magyar Honvédelmi Szövetség. Mintegy 4100 klubjának és 7000 szakosztályának tevékenysége kiterjed hazánk csaknem valamennyi településére és jelentősebb munkahelyére. A tanintézetek 75—80 százalékában megtaláljuk szakosztályait vagy klubjait. A szervezet fő feladata a hazafias. honvédelmi nevelés és felkészítés. Keretei között évente mintegy százezren részesülnek honvédelmi elő- és utóképzésben. Sokan foglalkoznak klubjaiban. szakosztályaiban a rádiós. könnyűbúvár, repülő, ejtőernyős, modellező. lövész, sport- és szakágakkal. Az MHSZ munkáját minden szinten kinevezett vezetők irányítják, egy. személyi felelősségei, munkájukat véleményezési és javaslattevő joggal rendelkező tanácsadó testületek segítik. Egészen más módon épül fel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Ennek a politikai tömegmozgalomnak nem egyéni, hanem kollektív tagjai, úgynevezett tagcsoportjai vannak. Ilyet azok a vállalati, üzemi, szövetkezeti. iskolai, intézményi kollektívák alkothatnak, amelyek vállalják a két nép barátságának erősítésében való szervezett közreműködést. A társaságnak jelenleg közel 1800 tagcsoportja működik (1200 termelőegységekben. 120 intézményekben. 420 tanintézetekben), melyek tevékenységét az országos értekezleten választott országos elnökség és ügyvezető elnökség fogja össze. Az MSZBT politikai és kulturális rendezvényekkel, küldöttségek cseréjével, kiállítások. vetélkedők. pályázatok szervezésével. barát- ságvonatck indításával, fórumok. előadások, nyelvtanfolyamok rendezésével járul hozzá a magyar—szovjet barátság elmélyítéséhez. Az ismeretek terjesztésében aktívan közreműködni kívánó értelmiségieket fogja össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Évente mintegy 150 ezer előadást tart a TIT 30 ezer tagja, akik szakosztályokba. városi és helyi szervezetekbe, csoportokba tömörülnek. Sokrétűen szervezett a felépítése. amelyben fontos szerepet játszanak a szakmai és módszertani irányítást és segítést végző választmányok és országos bizottságok. A munkát minden szinten a küldöttek által választott elnökség irányítja. Az értelmiség másik fontos társadalmi szervezete a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Keretein belül 32 műszaki. agrár, és természet- tudományi egyesület, társa- tág. társulás működik, melyek együttvéve 170 ezer tagot számlálnak. Az MTESZ tagegyesületei, helyi szervezetei 1200 intézményben. gazdálkodó egységben tevékenykednek. A szövetség fő feladata a műszaki fejlesztés előmozdítása. a műszaki alkotómunka feltételeinek javítására irányuló javaslatok, kezdeményezések kidolgozása. Ebben a tevékenységi körben bizonyos érdekképviseleti, érdekközvetítő szerepet is betölt. Az egyesületek ás a szakmai bizottságok nagyszámú — évi 20 ezret meghaladó — szakmai programot rendeznek, köztük jelentős nemzetközi kongresz- szusokat. konferenciákat is. Nem hagyható említés nélkül a hazánk mintegy 300 ezer nemzetiségi lakosát — délszlávokat. németeket, románokat és szlovákokat — képviselő négy nemzetiségi szövetség. Vezető szervük az országos választmány, amelynek tagjait a szövetségek kongresszusain választják. Feladatuk az anyanyelv és a nemzetiségi kultúra ápolása. a nemzetiségek sajátos szükségleteinek, igényeinek képviselete, a nemzetiségi lakosság bevonásának elősegítése a közös szocialista építőmunkába. A társadalmi szervezetek, a maguk területén, nélkülözhetett en tényezői a szocialista társadalom fejlesztésének. Százezrek számára nyújtanak lehetőséget a közéleti cselekvésre, s ennek révén a szocialista demokráciának nagy fontosságú kifejezői, megtestesítői. Gyenes László (Következik: Érdekképviseleti szervek, egyesületek) Pártkongresszus, illegalitásban A kongresszus igen szerény körülmények között egy bécsi munkáskerület könyvtárának keveset látogatott olvasószobájában ülésezett. Huszonkét magyar kommunista 21 férfi és egy asszony jött össze. hogy megtárgyalja az illegalitásban dolgozó kommunista mozgalom helyzetét és feladatait. Már öt esztendő telt el a Tanácsköztársaság megdöntése óta. már öt esztendő küzdelmei, súlyos veszteségekbe fogant tapasztalatok állottak á KMP mögött. Ideje volt tapasztalatainkat összegezni, véleményt cserélni, egymással szót érteni. .. Az összejövetelt, amelyre 1925. augusztus 18—21. között került sor, jelentős gyakorlati és elméleti tevékenység előzte meg. S maga a kongresszus arra törekedett, hogy záróakkordja legyen az eddig végzett munkának és egyúttal kiindulópontja az immár stabilizálódott ellenforradalmi rendszer elleni küzdelémnek. Jelentések készülték a hazai pártépítés eredményeiről. téziseket terjesztettek be, amelyek elemezték a nemzetközi és hazai politikai viszonyokat, előadások hangzottak el a feladatokról és minden napirendi pont körül élénk vita alakult ki. A küldöttek A kongresszusi küldöttek mintegy harmada 1919 augusztusa óta emigrációban élt. Kun Béla a Tanácsköztársaság kimagasló vezetője ebben az időben kime- ríthetetlennek tűnő energiáját megosztotta a hazai és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom között. Részt vett a Kommunista Inter- nacionálé munkájában és fáradhatatlanul harcolt az illegális KMP megerősítéséért. Alpári Gyula, aki Lenin régi harcostársai sorába tartozott ekkor a nemzetközi kommunista sajtó- orgánum, az Inprekorr felelős szerkesztője volt. ismert és elismert marxista. Rákosi Mátyás a Tanács- köztársaság és a Kommunista Internacionálé tisztség- viselője, Landler Jenő az emigráció és a hazai munkásmozgalom szeretett „öregje”. a magyarországi munkásmozgalom élő gyakorlatának legjobb ismerője. Hirossik János a tízes évek baloldali szociáldemokratája, a KMP egyik_ alapítója vett részt a vitában. És a fiatalabbak: Révai József, az éles szemű, jó tollú publicista. Vas Zoltán a Horthy börtöneit már . megjárt bátor pártépítő, Szántó Zoltán a magyar Vörös Hadsereg volt politikai biztosa ezekben az években pártmunkás. osztozott a többiekkel a kongresszus munkájában. A hazai küldöttek többségét is az orosz és a magyar proletárforradalom érlelte kommunistává. Gőgös Ignác. Fiala Ferenc. Németh Lajos Szovjet-Oroszország- ban voltak vöröskatonák, öry Károly, Szekér Nándor. Czeiner Ferenc, Kélin- ger Pál. Juhász Pál a magyar Vörös Hadseregben vagy a Vörös Őrségben szolgáltak. Kisebb-nagyobb tisztséget töltöttek be a forradalmakban Szabó Péter, Mitterer József, György Benedek. Váradi László is. Hamán Kató kapcsolata a forradalmi munkásmozgalommal ugyancsak az 1918- as esztendőkhöz kötődik. A felsoroltak mindegyikére elmondhatjuk. hogy forradalmi magatartásuk miatt már megismerték az uralkodó osztályok elnyomó apparátusát, volt akit rendőri felügyelet alá helyeztek, volt akit internáltak, vagy börtönbüntetéssel sújtottak, de valamennyiük jellemző tulajdonsága. hogy kiszabadulásuk után ismét bekapcsolódtak a legális munkás- mozgalomba és igen hamar „rátaláltak” az illegális kommunista pártra. A forradalmi fellendülés kilátásai Az egybegyűltek tehát elméletből és gyakorlatból egyaránt ismerték a feladatokat. Ezért a kongresz- szus lényegében reálisan értékelte az illegális párt helyzetét és a politikai erőviszonyokat, a sejtrendszer szervezési nehézségeit, a kommunisták társadalmi kapcsolatait és tömegbefolyását. Felfigyeltek az ille.- gáiis munka nehézségeire és az illegalitásból következő elzárkózottság veszélyeire is. Nagy reményeket fűztek a Magyarországi Szocialista Munkáspárt munkájához, de vitatták a legális és illegális pártmunka összekapcsolásának módszerét és elemezték a mozgalom egészére ható előnyét, illetve az esetleges hátrányokat. veszélyeket, amelyeket az illegális párt számára jelenthet. Reálisan és sok összefüggésében nézték a nemzetközi eseményeket is. A kérdés előadója Alpári Gyula. jól ismerte nemcsak a nyugat-európai, de a keleteurópai fejlődés tendenciáit is. A kongresszus valamennyi, a nemzetközi munkásmozgalomban közvetlen tapasztalatokat szerzett résztvevője saját tapasztalataiból is megértette, hogy a kapitalizmus elleni harc az elkövetkező években hosszan tartó és elhúzódó folyamattá válik, gyors változásra. forradalmi fellendülésre nincsenek biztató kilátások. A kapitalizmus válságjelenségeit azonban súlyosabbnak. megújulási lehetőségeit jelentéktelenebbnek ítélték a valóságnál. A magyarországi társadalmi és gazdasági kérdésekről szólva. Kun. illetve Landler előadása tükrözte a Horthy- rendszer a maga összetett, de az adott időszakban viszonylag konszolidált viszonyait. S bár a kongresz- szus nem szakított, és az adott időszakban nem is szakíthatott a forradalom, a proleárforradalom koncepciójával, az egybegyűltek azt is látták, hogy a forradalmi fellendülés útjában Magyarországon is akadályok tornyosodnak. S a proletariátust, de más dolgozó és kispolgári rétegeket is csak a napi politikai és gazdasági kérdések pontos megfogalmazásával lehet megnyerni. A mindennapi gazdasági feladatok középpontba állítása előtérbe helyezte a magyarországi agrárviszonyok beható tanulmányozásának igényét, a munkás—paraszt szövetség tartalmának vizsgálatát valamint a szakszer, vezeti munka érdemi elemzését is. A kongresszus által meghatározott feladatok összessége adta a kommunisták által folytatandó taktika gerincét. A kommunisták által folytatandó taktikai vonal kidolgozásában viszont benne rejlett a lehetősége olyan fontos elméleti-politikai kérdések megvizsgálásának, mint a demokrácia és szocializmus egymáshoz való viszonya, a polgári demokrácia helye, szerepe és lehetősége Magyarországon. Új Központi Bizottság A KMP kongresszusa, pártunk történetében az első kongresszus, történelmi esemény volt. Lezárta a párt fejlődésének egy szakaszát, meghatározta a párt politikai feladatait, taktikáját, elfogadta a párt szervezeti szabályzatát és választott testületet állított a párt élére. Az új Központi Bizottság azonnal munkához látott, Tagjai sorából megválasztotta a magyarországi Titkárságot: Mitterer Józsefet, öry Károlyt, Rákosi Mátyást. A Külföldi Bizottság tagjai maradtak Kun Béla, Landler Jenő és Alpári Gyula■ A kongresszus hazai küldötteinek többsége a határt ismét illegálisan átlépve visszatért Magyarországra. Valamennyien azon voltak, hogy végrehajtsák a kongresszuson hozott határozatokat. Ezt a célt azonban nem sikerült hiánytalanul megvalósítani. A kongresszus után nem egészen egy hónappal súlyos letartóztatási hullám kezdődött, melynek — árulás miatt — áldozatul esett az egész hazai pártvezetőség. A kongresszus közvetlen hatásától várt lendület egy időre megtört. A kongresszuson elfogadott irányelvek azonban a magyarországi kommunista mozgalomban tovább éltek, s napjaink történetének is elválaszthatatlan részei Szabó Agnes történész Új gabonatároló Mélykúton Üj gabonatárolóban fogadhatják már az idei termést a Bárs-Kiskun megyei Mélykúton. Az intenzív gabonatermesztési program keretében épített fémsilós rendszerű gabonatárolót 73 nappal a kitűzött határidő előtt készítette el a Kecskeméti Mezőgép Vállalat. Az új létesítmény ötezer tonnányi termés tárolására al. kalmas, és várhatóan jelentősen enyhíti a megye déli részének tárolási gondjait. (MTI Fotó: Karáth Imre — KS) Nyolcezer kerti traktor A kiskerttulajdonosok örömére nemrég újabb univerzális benzinmotoros talajművelő kisgép jelent meg a szaküzletekben. A Csepel Művek Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyára, a Csepeli Duna MGTSZ és KOMOR Gazdasági Társulás közös terméke a P—125-ös motorral működik és akár százhat centiméter széles talajművelésre is képes. Képünkön: szerelik a kerti traktorokat a ROTA Gazdasági Társulás telepén (MTl'Fotó — Fehér József)
