Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-16 / 192. szám

4* JPggjflHB • NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 16. péntek Carmen a divat FRANCESCO ROSI Kosi A margitszigeti Carmen főszereplői: David Griffith. Cynthia filmjének Clarey, Begányi Ferenc plakátja (MTl-fotók: Földi Imre — KS) Prosper Mérimée 140 év­vel ezelőtt megírta Carmen históriáját. Georges Bizet operát komponált belőle, a film megszületése óta pedig többen is vászonra vitték a szép és szenvedélyes dohány­gyári munkásnő tragikus sze­relmi történetét. Egy tucat­nál több adaptációról tu­dunk. Az első 1913-ban ke­letkezett. A rendezők között van Charlie Chaplin, Lu- tritsch Ernő. Otto Preminger. Charles Vidor, a szereplők között Pola Negri. Ásta Niel­sen. Giovanna Ralli. Doro­thy Dandridge. Rita Hay­worth. Dolores del Rio. Ama- deo Nazzari, Harry Belafon- te. Glenn Ford. A felsorol­tak között nem szerepel az a négy adaptáció, amely az elmúlt 3—4 évben készült: Jean-Luc Godard: Kereszt­neve: Carmen; Peter Brooki Carmen tragédiája. Carlos Saura: Carmen és Frances­co; Rosi: Carmen. (Peter Brook előadásának szereplői énekelnek ezekben a napokban a Margitsziget Carmenjében.) Saura remekét nagy si­kerrel játsszák a magyar mozik. Rosi müvét az olasz filmhéten láthatta a közön­ség. s rövidesen bemutatják országszerte. Rosi filmjét Spanyolországban forgatta. A cselekmény 1820-ban játszó­dik Andalúziában. Az ope­ratőr Franco Bruni és Noel Very, a karmester Lórin Maa'zel, a koreográfus Anto­nio Gades volt. A főszerep­lők: Julia Migenes-Johnson. Placido Domingo, Ruggero Raimondi. Faith Esham. Su­san Daniel és Lilian Wat­son. Ez a Carmen sem le­fényképezett színpadi elő­adás. A kritikák szerint a siker elsősorban Carmen alakító­jának. Julia Migenes- John- sonnak köszönhető. Kitűnő színésznő, aki érzéki kisu­gárzásában teljesen azonosul a figurával. Migenes-Johnson New Yorkban született, egy Puer­to Rico-i—görög házaspár gyermekeként. Háromévesen lépett színpadra. Amikor a New York-i művészeti főis­kolán tanult. Leonard Bern­stein szerződtette Ménotti Second Hurricane-jének té­véváltozatához. Első Broad- way-sikerét a West Side Story Mariájaként aratta. Emellett Zero Mostel part­nereként Hódéit énekelte a Hegedűs a háztetőn-ben. A három év alatt, amíg ebben a musicalben játszott, a New York-i operában a Pillangó- kisasszonyt is énekelte. s fellépett A Bleaker Street szentjében is. Ezután Euró­pába jött. hogy továbbképez­ze magát. A bécsi Volksoper ünnepelt csillaga lett. Éne­kelt San Franciscóban. a New York-i Metropolitan- ben. a houstoni operában, továbbá Párizsban és Svájc­ban. Alakításai közé tarto­zik Musette a Bohéméletben. Jenny a Mahagonnyban, Ned- da a Bajazzókban. a Lulu címszerepe és a Salome. Placido Domingo már hu­szonegy évesen beérkezett énekes volt. Első tanára édesanyja, a népszerű me­xikói énekesnő. Hamarosan a világ egyik legkitűnőbb te­norjává fejlődött. Repertoár­ja hetvenöt operaszerepet ölel fel. Mexikói dalokat is énekel, legutolsó felvétele pedig a Talán szerelem cí­mű poplemez, John Den vér­rel. Francesco Rosit. a rende­zőt. számos játékfilm alko­tójaként ismerjük. 1922-ben született Nápolyban, a há­ború után az ottani rádió­ban dolgozott, mint színész, szerző és rendező. 1946-ban színpadon is fellépett, majd rendezőasszisztens lett. Két év múlva Luchino Visconti. majd Luigi Zampa és Ma­rio Morticelli mellett asz- szisztenskedett. A Carmen a tizenharmadik önálló rende­zése. Korábban láthattuk többek között a Gyilkosság Szicíliában, a Kezek a vá­ros felett. Az igazság pilla­nata. A Mattei-ügy című filmjét. Carmenjéröl azt mondta: ..Képeimnek úgy össze kell olvadniuk a zenével, hogy a néző azt érezze: ez az egyet­len lehetséges előadásmód'. (erdős) Iskolabővítés Szihalmon Szihalom községben alkotmányunk ünnepé­re adják át a régi isko­la szomszédságában az új oktatási létesítményt, mely majd H millió fo­rintos költséggel épült. A négy tanteremben közel 150 gyermek ok­tatását biztosítják az itt dolgozó pedagógu­sok. Kiegészítő helyisé­gek: úttörőszoba, ebéd­lő és századagos kony­ha is tartoznak az isko­lához, amelynek létre­jöttében jelentős társa­dalmi munkát végeztek a helybéliek. A homlokzati rész (fent) Adám fmréné és asszony­társai az utolsó simításokat végzik (lent) (Fotó: Szabó Sándor) Könyv a Természet, az erdő varázsáról Szalay István: Kanyargó vadászinak SZÁL, A szerzői nem kell bemu­tatni szűkebb hazánk olvasó­közönségének. hiszen évek óta rendszeresen jelentkezik igényességre valló, mívesen megmunkált írásaival a Nép­újság, a Hevesi Szemle ha­sábjain. amelynek szerkesz­tő bizottsági tagja, olvasó- szerkesztője is. Nemcsak vérbeli zsurna­liszta. hanem figyelemre méltó tárcákkal. elbeszélé­sekkel is elénk lép. amelyek színvonala egyértelműen iga­zolja. hogy avatott tollforga- tc. A Mezőgazdasági Kiadó a közelmúltban már második novelláskötetét adta ki. Az első — a Magasles a Ké­kes alatt — rögvest felkel­tette a szép szóra érzéke­nyek érdeklődését, hiszen sajátos hangvétele, stiláris ci- zellállsága arra utalt, hogy olyan alkotó mutatkozik be. aki gonddal megformált tör­téneteket közöl az erőről, a természetről, az őt impresz- sziók regimentjével gazdagí. tó vadászatról. E sorok írója soha nem rajongott ezért a hobbiért, mégis kíváncsian forgatta a mostani kiadványt, olyannyi­ra. hogy egy ültében átta­nulmányozta. Mindez nem véletlen, ugyanis az alkotó nem egy szűk kört felvillanyozó, szak­mai iníormációözönt közöl. Az effajta adattömeg ugyan­is semmiféle tálalásban nem villanyozná fel az irodalom­barátokat. Ennél sokkal igazabb. ne­mesebb küldetésre vállalko­zott: elhatározta, hogy fel­fedezteti velünk a fák, a madarak, az állatok legtöb­bünk számára csak díszlet­ként ható. úgyszólván telje­sen ismeretlen birodalmát. Szemléletesen. frappánsan fogalmazza meg ezt a misz- sziót A vihar című írás, amelyben megelevenedik ez a tündökletes világ, amely egyre inkább megbabonáz minket is. Természetesen találkozunk az itt élő emberekkel, be­pillanthatunk sorsuk alaku­lásába. elismeréssel adózha­tunk értékes tulajdonságaik­nak. megkapó emberségük­nek. Közénk ülnek, mesél­nek. tanulságos sztorikat idéznek, s közben feledjük gondjainkat-bajainkat. szinte észrevétlen katarzis révén megtisztulunk higgadtabbá megfontoltabbá, megértőbbe jobbá válunk (Malomkerék). Ilyesmire csak az képes, aki megzabolázza a szavakat, aki mindig a pillanatnyi helyzethez legillőbb. leg­megfelelőbb kifejezésekre lel. aki mellőzi a felesleges ki­térőket. aki elsajátította a tömörítés fortélyait, aki tisz­tában van a drámai sűrítés követelményeivel. Többek között emiatt kí­nál maradandó élményeket ez a mű. amely sejteti, hogy a történetfüzéreknek nincs vége. mert az ezerarcú ter­mészet üzenete sokkal gaz­dagabb annál, hogy csak két kötetbe préselődjék. Következzék hát az ilyen szintű vagy még többet ígé­rő folytatás... ! Pécsi István Georgi Szpaszov: Rejtély összetalálkoztam Petrov- val. Üdvözöltük egymást, az­tán megkédezte: — Átadtad Ivanovnak? — Mit — kérdeztem visz- sza. — Nagyon jól tudod, ne játszd meg magad. Amit Sar­kon részére kellett átadnia... — Ja. igen... — bólin­tottam. bár semmit sem ér­tettem, de reméltem, hogy minden megvilágosodik. Ám semmi nem világoso­dott meg. Pedig sokat töp­rengtem rajta. Sehogy sem tudtam visz- szaemlékezni. mit adott át nekem Petrov, és mit kellett átadnom Ivanovnak. Elhatároztam, hogy utána­járok. összetalálkoztam Iva- novval. — Remélem, átadtad ... ? — kérdeztem öle. — Mit? — nézett rám ér­tetlenül. — Mit. mit... — mérge­lődtem. — Ne tettesd ma­gad. jól tudod te azt. Amit én kaptam Petrovtól. átad­tam neked, hogy átadd Sar- kovnak! — Ja. persze! — mondta Ivartov. bár látszólag sem­mit sem értett. Néhány nap múlva talál­koztam Sarkovval. — Köszönöm. barátom! — kiáltott örömmel. — Meg­kaptam Ivanovtól... nagy jót tettél nekem. Add át üd­vözletemet Petrovnak! Három éjszaka nem alud­tam: gyötört a kérdés, mii kaptam és mit adtam át? (Fordította: Antalfy István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom