Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 14., szerda A TASZSZ interjúja Mihail Gorbacsovval H Szovjetunió moratóriumot hirdetett az atomrobbantásokra — Hogyan értékeli a vi~ lágközvélemény reagálását az új szovjet kezdeménye­zésre, az atomrobbantások moratóriumára? A széles közvélemény hangulatából ítélve úgy gondolom, hogy joggal mondhatom, hegy a Szov­jetunió — amely egyolda­lúan beszüntetett minden atomrebbantást és felhívta az Egyesült Államokat a lé­péshez való csatlakozásra — új kezdeményezését világ­szerte helyesléssel fogadták. Számos országban, köztük az Egyesült Államokban ne­ves államférfiak. politiku­sok és közéleti személyisé­gek támogatóan nyilatkoz­tak az atomfegyver-kísérle­tek moratóriumának gon­dolatáról, kiálltak amellett, hogy a többi atomhatalom is kövesse a Szovjetunió pél­dáját. Javaslatunkban konk­rét. kézzelfogható intézke­désről van szó, s az embe­rek az atomfegyverkezési hajsza lelassításának, majd pedig beszüntetésének re- ményét látják benne. Tudom, hogy kezdeménye­zésünk nem mindenkinek tetszett. Nem tetszik azok­nak. akik nyugaton ragasz­kodnak a fegyverkezési haj' sza fokozásához. azoknak, akik hasznot húznak a fegy­verkezésből és így nem akarják az atomkísérletek beszüntetését. Mi mélységesen meg va­gyunk győződve arról, hogy az atomfegyverzet növeke­désének, további kifejleszté­sének leállítására gyakorla­ti intézkedéseket kell ten­ni. Egyáltalán nem töreked­tünk arra. hegv az ameri­kai kormányt nehéz helyzet­be hozzuk. Akciónkról le­vélben előre értesítettük az Egyesült Államok elnökét; levelünkben javasoltuk az amerikai félnek, hogy ha­sonló módon járjon el ő is. Szeretnénk, ha az amerikai vezetés kedvező választ ad­na felhívásunkra. Reagan elnök a napokban azt mondta, hogy az Egye­sült Államok azért nem hir­dethet moratóriumot az atomrobbantásokra, mert be kell fejeznie betervezett nuk­leáris programjait. Azt állí­totta. hogy a Szovjetunió már befejezte atomrobbantá­sainak sorozatát és megen­gedheti magának a lélegzet­vételnyi szünetet. Ez igaz? Az atomrobb antásek egy­oldalú beszüntetéséről ho­zott döntés előtt a szovjet vezetés gondosan, behatóan megvizsgálta ezt a kérdést. Nem volt egyszerű elszánni magunkat. Azért hogy ki­mondjuk az egyoldalú mora­tóriumot. meg kellett szakí­tani a kísérletek program­ját. s a programot nem fe­jeztük be. Célunk nem valamiféle lé­legzetvétel a robbantások kö­zött. hanem az atomfegy­ver-kísérletek általános és teljes beszüntetése. — Hogyan látja az ellen őrzés problémáját az atom. robbantások beszüntetésére tett javaslat összefüggésé­ben? A nálunk, az Egyesült Államokban és más orszá­gokban meglévő tudomá­nyos-műszaki lehetőségek kellő biztonságot kínálnak ahhoz, hogy még a cseké­lyebb erejű atomrobban­tás is észlelhető legyen. Az atomrobbantások be­szüntetésével kapcsolatos egyoldalú lépések önmaguk­ban természetesen nem ve­zetnek az atomfegyverkí­sérletek általános és teljes beszüntetéséhez. Ahhoz, hogy ez a probléma egyszer s mindenkorra megoldódjék nemzetközi megállapodásra van szükség. A kötelezett­ségeken kívül az ilyen meg­állapodás tartalmazná mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi ellenőrzés meg­felelő rendszerét is. Rövi­den: mi az atonrobbantások beszüntetésének ellenőrzése mellett vagyunk, de ellenez­zük. hogy a kísérletek be­szüntetése helyett megfi­gyelők jelenlétében folytas­sák azokat. Mellesleg. az atomfegy­verkísérletek általános és teljes beszüntetésének prob­lémája egyáltalán nem új keletű .A kérdést néhány évvel ezelőtt részletesen áttekintették a Szovjeunió. az Egyesült Államok és Anglia között folyó három­oldalú tárgyalásokon. Ezeken részletbemenően megvitat­ták az ellenőrzés kérdéseit is. A felek sok tekintetben közel álltak a kölcsönös megértéshez. Az Egyesült Államok azonban megsza kította a tárgyalásokat, mégpedig azért, mert a fel­vázolt korlátozások zavar­ták a Pentagon terveit. Vannak, akik azt mond­ják. hogy az atomfegyver­kísérletek beszüntetésének kérdését a genfi leszerelési konferencián kell megvizs­gálni. Nos, mi erre ott is készen állunk. A lényeg az. hegy komolyan és haloga­tás nélkül lássunk hozzá a kérdés megvizsgálásához, egyebek között tekintetbe véve s közelgő szovjet—ame­rikai találkozót is. — Véleménye szerint szd- mithatunk-e arra. hogy vé­gül is kedvező döntés szü­letik az atomkisérletek kér­désében? — Gondolom, igen. Az Egyesült Államoknak a ja­vaslatunkkal kapcsolatos je­lenlegi magatartása nem ad ugyan okot a derűlátásra, a reményt mégsem szabad feladni. A következőkről van szó: túl nagv a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok felelőssége ahhoz, hogy elzárkózzanak a biz­tonság lényegi kérdéseinek megoldása elől. Pravda A bécsi tárgyalásokról Csak az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei ma­gatartásától, álláspontjuk esetleges megváltozásától függ, hogy sikerül-e Bécs- ben előrelépni a közép-eu­rópai fegyveres erők és fegy­verzetek kölcsönös csökken­tése ügyében — mutat rá keddi cikkében a Pravda. Az 1973 októberében kez­dődött, s több mint harminc tárgyalási forduló alatt mindeddig semmiféle ered­ményt nem hozó tárgyalások sikertelenségéért egyértel­műen a nyugati résztvevő­ket terheli a felelősség — állapítja meg a cikk. — A NATO-országok ugyanis olyan egyenlőtlen feltétele­ket próbálnak rákényszeríte­ni a Szovjetunióra és más szocialista országokra, ame­lyek egyoldalú katonai fö­lényhez juttatnák az észak- atlanti tömb országait. Kö­vetelik, hogy a szocialista országok a NATO-államok- nál jóval nagyobb mérték­ben csökkentsék haderőiket és fegyverzetüket Közép-Eu- rópában. Aj Pravda a továbblépés lehetőségeként idézi a Szov­jetuniónak és szövetségesei­nek ez év februárjában elő­terjesztett legújabb javasla­tát. Ennek értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok 20, illetve 13 ezer­rel csökkentené Közép-Eu­rópában állomásoztatott had­erői létszámát. E csökken­tés végrehajtása után a tár­gyalások résztvevői kötelez­nék magukat arra, hogy a következő két évben a tér­ségben nem növelik haderő­ik létszámát. A NATO-országok azon­ban mindmáig nem adtak kielégítő választ erre az in­dítványra. A legutóbbi tár­gyalási forduló tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy az USA és legközelebbi szö­vetségesei egyelőre hallani sem akarnak a katonai szembenállás szintjének lé­nyeges csökkentéséről Kö- zép-Európában — mutat rá a Pravda cikke. Negyvenedik évforduló A népi Korea ünnepén Évfordulókban gazdag idő­szak áll mögöttünk: egymás után emlékeztünk meg az elmúlt hetek, hónapok so­rán a második világháború négy évtizeddel ezelőtti be­fejező szakaszának esemé­nyeiről, a hitleri fasizmus szétzúzásának állomásairól, majd a Győzelem napjának évfordulójáról. A történel­mi köztudat azonban csa­lóka : hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról. hogy májusban csak saját földré­szünkön zárultak le a har­cok. Ázsiában tovább dö­rögtek a fegyverek. Korea számára .például csupán 1945 augusztusának közepén jött el az oly régen várt felszabadulás. A hónap elején, Németország legyőzése után három hó­nappal — előzetesen vál­lalt kötelezettségének ele­get téve — a Szovjetunió hadat üzent a fasiszta Ja­pánnak, amely akkor már három és fél évtizede tar­totta félgyarmati elnyomás alatt a „Hajnali nyugalom földjét”. A szovjet csapa­tok a megizmosodott belső plartizánmozgalom segítsé­gével gyors sikereket értek el: a megszálló milliós had­sereg napok alatt összeom­lott. s ezzel Korea számára is új korszak kezdődött. Persze a megfogalmazás így nem egész-'- parkos, mi­vel a szovjet ho-’mozdu'a­tok augusztus óta nemze­ti ünnepnek számító idusá­ra csa/c az északi országrészt szabadították fel. ahol szin­te azonnal népi bizottságok vették kezükbe a hatalmat. Képviselőik hamarosan ki­kiáltották a Koreai Népköz- társaságot. a tervezett koa­líciós kormány programja demokratikus, forradalmi cé­lokat szolgált volna. A 38. szélességi foktól délre vi­szont. ahol amerikai csapa­tok gyakorolták az ellenőr­zést. az északon megkezdő­dött társadalmi-gazdasági változásoktól gyökeresen el­térő folyamat indult el. Washington Dél-Koreát nem felszabadított területnek, ha­nem megszállt övezetnek te­kintette. Felszámolták a népi bizottságokat, a demokrati­kus pártokat és tömegszerve­zetieket. Gyakorlatilag meg­kezdődött az ország kettésza- kítása, amelyet aztán az 1950- ben kirobbant, s csupán 1953- ban befejeződött kegyetlen, tragikus koreai háború vég­legesített. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság — felhasz­nálva a szocialista testvér- országok hathatós politikai és anyagi támogatását — rö­vid idő alatt eltüntette a háborús nvomokat. s nagy eneraiával látott neki a szo­cialista építőmunkának. Napjainkban a népi Korea soko'da’óa- fejlődő állam. ahol a népgazdaság ará­nyos fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése kiemelt feladat. S természe­tesen az országegyesítés is változatlanul az első szá­mú célok közé tartozik. Phenjanból az elmúlt évek­ben számos javaslat hang­zott el a kettéosztottság megszüntetésére. Az utóbbi hónapokban tanúi is le­hettünk néhány biztató lé­pésnek: a vöröskeresztes és gazdasági megbeszélések mellett párbeszéd kezdődött a phenjani és a szöuli par­lament képviselői között. Igaz, a nemzeti egység meg­teremtésének fontos felrtjé- tele lenne valamiféle meg­állapodás kidolgozása a több tízezres, délen .állomásozó amerikai katonaság kivoná­sára. A jelek szerint épp ez az a tényező, ami a Szö­ulból rendre érkező eluta­sító válaszokat messzeme­nően befolyásolja. A szocialista országok — csakúgy, mint az elmúlt év­tizedekben — változatlanul szolidárisak a népi Korea békés úton történő ország­egyesítő törekvéseivel, s fel­lépnek a veszélyes kelet- ázsiai feszültséggóc meg­szüntetéséért. Kívánjuk, hogy a belső fejlődés mel­lett a KNDK e téren is elő­rehaladást érjen el. Négyen élték túl A korábbi jelentésekkel el­lentétben a mentöosztagok kedd estig csak négy olyan személyt találtak, akik túl­élték a hétfői légi katasztró­fát. A súlyosan sebesült négy személy — egy anya és a lánya, eg.v másik kislány, valamint az egyik légikis­asszony — a gép hátsó ré­szén egymás melleit ült, s a mentőosztagok még mindig az ülésekbe beszíjazva buk­kantak rájuk. A mentőalakulatok több mint 4500 tagja helikopteren vagy gyalog jutott el a távo­li hegyvidékre, ahol a gép égő roncsai öt kilométeres körzetben szóródtak szét az erdőben. Az ANGYALFÖLDI SZÖVŐGYÁR felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: 3 műszakos munkarend, 40 órás munkahót. Szövő-előkészítő gépmunkásnö Kereseti lehetőség betanulás alatt 3400—350« Ft'hó. utána teljesítménytől függően 5000—6000 Ft’hó. Szövőnő Kereseti lehetőség betanulás alatt 3500—3600 Ft hó, utána teljesítménytől függően 5000—7000 Ft ho. Segédmester Kereseti lehetőség betanulás alatt 3800 Ft hó, utána 5000—6000 Ft hó. üzemi lakatos Kereseti lehetőség g.vakor- lattól függően 4000—6500 Ft'hó. Anyagmozgató Kereseti lehetőség 4000—5500 Ft'hó. Villanyszerelő Kereseti lehetőség 4000—6500 Ft'hó. 1 műszakos munkarendbe, 40 órás munkahét. Lakatos, esztergályos, villanyszerelő Kereseti lehetőség 4000—8500 Ft'hó. Anyagmozgató Kereseti lehetőség 4000—4500 Ft/hó. Juttatásaink : férfiak részére albérletszerű elhelyezést, nők részére leányszállásunkon tudunk helyet biztosítani, kategóriád tói függően 120,— Ft-tól 300.— Ft térítés mellett. Jelentkezés csak írásban: a gyár munkaügyi oszályá- nak címezve. Minden jelentkezőnek rész­letes tájékoztatót küldünk. Cím: PATEX Angyalföldi Szövőgyár 1135 Budapest, XIII., Fáy u. 81—83. —( Külpolitikai kommentárunk )— l'll MINDEN KATASZTRÓFA MEGDÖBBENÉST VALT KI az emberben. Megdöbbentő a japán óriás­gép tragédiája is. Ilyen esetekben a legelviselhetöbb magyarázat, ha valamilyen természeti jelenség, ne­tán technikai hiba idézte elő a szerencsétlenséget Az emberi mulasztást megbocsáthatatlannak tartjuk Hát még a szándékosságot! így van ez most is. A hír hatására, hogy két tele­fonáló is közölte a japán illetékesekkel: merénylet történt, az ember nem talál szavakat. Hiszen sajnos, még jól emlékszünk az indiai gép lezuhanására Ír­ország partjainál: a júniusi merénylet következté­ben 329 ártatlan ember pusztult el. Megint ilyen esztelen gyilkolás történt volna? De miért? Kinek lehet haszna ártatlanok halálából? Vagy ezúttal blöf­föltek? Bárcsak, mégha ízléstelen, emberhez méltat­lan is. rossz vicc volna az egész! — ösztönöset! ezt kívánja minden józan ember. Talán, mert így köny- nyebb elviselni több mint 500 társa halálát, a több­ször 500 hozzátartozó fájdalmán s talán mert igv jobban bízhatunk abban, hogy egyszer majd csak vége szakad a mind több ártatlan ember életét kioltó terrorista akcióknak. De ha nem merénylet történ',, miért telefonáltak? Miért kellett egy amúgy is bor­zasztó tragédiát még borzasztóbbnak beállítani ’ Miért ... ? Kocsi Margit A világ öt legsúlyosabb légikatasztrófája Két óriásgép ősz s/eutko/nit lene- rife repülőterén Japán nr t ástjép lezuhant - ’>?A ember volt a íe- ; dél ze téri (Telefotó — AH — MTI KS) * Kertbarátok figyelem! £ U $ K >Iár most gondoljon az őszre! y A 22.'!. Sz. Kertbarátok boltja (Liter, Kistalyai út IS.) natty választékban kínaija Kedves Vásárlói részére:- befőzéshez csavaros öblösüvegeket- növényvédő szereket — Kid. — Ft-os reklámáron kertész gumiesizmákat r| — szüretelő kádakat — NI)K locsolóiéjekel — KK—-02 utánfutót járókerék világítótekerccsel FF—:!K7 ItOIIM elektromos tuny l rőt — HM—40 motoros fűnyírót — 2 személyes műanyag horgász csónakokul — háztáji kiskertgazdaságokban szükséges egyéb szerszámokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom