Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

t NÉPÚJSÁG, 1985. július 9., kedd S. HAZAI TÁJAKON lOO év paraszti építészete és lakberendezése ŐRZIK A FALUSI MÚLT EMLÉKEIT Skanzenek Magyarországon A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Falumúzeum (Fotó MTI—KS reprodukció) Mintha éppen csak regge­lizni szaladt volna ki a há­ziasszony húga. aki látoga­tóba- érkezett a szatmári kurtanemes-családhoz. A lá­togató az első pillanatban megdöbben, a másodikban is körülnéz: mennyire élet­hű az. amit évtizedek és száz kilométerek távolából teremtettek újjá. S a har­madikban már ott érzi ma­gát a száz esztendő előtti magyar szatmári faluban vagy a kisalföldi, németül beszélő gazda házában. Mindez együtt — és még sok minden — a Szentend­rei Szabadtéri Múzeum. Egy az öt közül, amelyet az el­múlt évtizedek során az ország különböző vidékein létrehoztak — de első az egyenlők között, lévén or­szágos intézmény, a Műve­lődési Minisztérium közvet­len felügyelete alatt, mig a többiek a megyei múzeumi igazgatósághoz tartoznak. Múltjuk közös. Magyaror­szágon először a nagy mil- lenneumi készülődés jegyé­ben. a múlt század utolsó évtizedében gondoltak ar­ra. hogy meg kell (vagy meg kellene) őrizni a falu­si múlt emlékeit. Akkor készült el — 1896-ban, az ezredéves ünnepségre — a Néprajzi Falu. Aztán soká­ig nem történt semmi. Már csak azért sem. mert a fél­feudális országban évtize­dekig alig-alig változott va­lami. A falusi emberek úgy éltek. ahogyan szüleik, nagyszüleik — a jelen ak­kor alig különbözött a múlttól. Jóllehet a szakemberek akkor is sürgették a falusi, kisvárosi életforma meg­őrzését múzeumi formában, hazánkban erre sokáig nem került sor. Közben már számos országban elsőként Svédország fővárosában. Stockholmban — elkezdték gyűjteni a népi élet már- már veszendőbe ment érté­keit. (Onnan van a szabad­téri múzeumok közismert idegen neve is: skanzen.) Aki ma elmegy Szent­endrére. s végigjárja a sza­badtéri múzeumot el sem tudja képzelni, mennyi munka, tudományos kutatás, épületkiválasztás, bontás, dokumentálás, konzerválás és tervezés kellett ahhoz, hogy ma zavartalanul szem­lélhessük két (és hamaro­san három) tájegység egy­kori lakóházait és életfor­máját. Ez sem egészen pon­tos : a Felső-Tiszavidék és a Kisalföld, kiállítási egységei készen állnak, látogatható — ezektől távol, teljesen külön — a mándoki görög­katolikus templom és teme­tő. s az idén nyílik a nyu­gat-dunántúli kiállítás egy része. A tervezett 300 közül 60 építmény áll, több mint ötezer műtárgy látható, to­vábbi 25 ezer van raktárak­ban é$ még vagy 60 —80 ez­ret szándékoznak a szent­endreiek gyűjteni vagy hi­vatalos másolatban elkészí­teni. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum 1967 elején nyitot­ta kapuit, s azóta további öt hasonló jellegű — de nem országos — múzeum kezdte meg működését. Hozzátehet­jük: ott, ahol a helyi veze­tők idejében felismerték, hogy a régi életforma em­lékeinek szakértői gyűjtése sürgős feladat, néhány év. egy-két évtized múlva — helyenként változóan — már alig lehetne találni megmenteni valót. Így alapították meg a So­mogy megyei Szennán a tájmúzeumot, a Somogyterv lelkes mérnökeinek kezde-' ményezésére. A szombathe­lyit, a zalaegerszegit, és a Nyíregyháza-sóstóit a váro­si és megyei vezetők szor­galmazták elsősorban. Az ötödik, az ópusztaszeri — nemzeti emlékhely. Ott ál­lítják fel — remélhetőleg most már hamarosan — Feszty Árpádnak egykor a budapesti Városligetben volt híres körképét, a Magyarok bejövetelét. Valamennyi szabadtéri múzeum 1982-ig szorosan együttműködött, a. Szabadté­ri Múzeumok Országos Ta­nácsa keretében. Sok hasz­nos tapasztalatcsere, tudo­mányos együtműködés kez­dődött és hozott eredménye­ket abban az időben. Ám, akkor — ki tudja, miért — ez a tudományos tanács is áldozatául esett az átgondo­latlan decentralizálások hul­lámának. Azóta — a tapasz­talatcserék legfeljebb al­kalmiak. és a kapcsolatok inkább személyekhez fűződ­nek. S ha nincs rivalizálásv az csupán a tudományuk­nak és közérdekű terveik­nek élő muzeológusoknak, tudósoknak köszönhető. Pedig volna miért vetél­kedni. mert — nem újság, hiszen az életnek és a kul­túrának sajnos nagyon sok területéről mondható el ez manapság — kevés a pénz. Elsősorban ezért készülnek lassan a szabadtéri múzeu­mok. Szentendrén — ha a jelenlegi ütemben folytató­dik a múzeumépítés, a táj­egységek házainak és mű­tárgyainak végleges helyük­re telepítése — csak a jövő évezredben lesz készen a skanzen. Szombathelyen (ugyancsak anyagi okokból) a levegőben lóg az építés második üteme, Nyíregy­háza-Sóstón szintén a má­sodik ütemnél tartanak, az­az csak a fele készült el mostanáig. Zalaegerszegen viszont csaknem teljesen készen áll a szabadtéri múzeum. Szen­nán közelednek a befejezés­hez, Ópusztaszeren pedig évenként egy-két épülettel gazdagodik, ütemesen fej­lődik a nemzeti emlékhely. És vannak, egyre nagyobb számban országszerte: táj­házak. Éppen az említett decentralizálás tette lehe­tővé. hogy ott alakítsanak ki tájházat, ahol éppen van egy gyűjtő szenvedélyű ta­nító vagy egy erősen lokál- patrióta tanácselnök. Néhol — talán nem is kevés he­lyen — hozzáértő módon rendezik be, valóban meg­őrzésre méltó tárgyakat gyűjtenek hozzá. De fölös számban vannak olyanok is. amelyeknek legföljebb az épülete érdemli meg. hogy fennmaradjon. S azok is jobb helyen lennének vala­melyik szabadtéri múzeum­ban. Volt példa arra is, hogy a szentendreiek találtak vé­delemre méltó épületet, a Műemléki Felügyelőség ki is mondta rá a védettséget — aztán a megye élt (ne­tán visszaélt?) a védettség­gel. és az épületből tájház lett. S az ellenkezőjére pél­da: az egyik helyi tanács ingyen adott át épületet az általa kisajátított területről Hogy melyik a jellem­zőbb ? Szerencsére — az utóbbi. Az viszont már ke­vésbé szerencsés, hogy ez is véletlenszerű. Hiányzik — no nem a központi irá­nyítás, valamilyen újabb hivatal a sok meglévőhöz, hanem — a szabadtéri mú­zeumok szervezett, átgon­dolt. tudományos együttmű­ködése. Valami olyasmi, mint 1982-ig volt országos tanácsuk. Mert végül is: szabadtéri múzeum lehet több is (bár a jelenlegi öt teljesen ele­gendőnek látszik), de Ma­gyarország, amelynek múlt­ját. déd- és ükapáink életét be akarják és be kell mu­tatni — csak egy van. Ezért nemzeti érdek a minél jobb együttműködés, a szabadtéri múzeumok további, még erő­teljesebb fejlődése. Várkonyi Endre Fertőszéplak az ország északnyugati vidékén, a Fer­tő tó mellett található. A Fertő név finnugor eredetű, az úgynevezett beszélő ne­vek közül való, sekély vizű tavat, vízállást jelent. Sze­szélyes vízjárású, -régebben többször kiszáradt, de huza­mosabb ideig magas vízállá­sú is volt. Már honfoglaló őseink megtelepedtek a kör­nyékén, a terület a magyar gyepűrendszerhez tartozott, az egykori őrtelepeket (Lő- vér. Lövő) a helynévanyag alapján is nyomon lehet kö­vetni. A gyepűrendszer fel­számolásával rohamosan gya­rapodtak a német települések a Fertő tó mindkét oldalán. Széplak első írásos emlí­tése 1262-ből származik. A török időkben sem néptele- nedik el, megmaradt a kö­zépkori. ,,Y” alakú település- szerkezete, melyhez hasonló jórészt csak a fallal körül- . vett városokban jött létre. A török portyák elől mene­külő lakosság a Fertő náda­saiban talált búvóhelyre. A XVII. század utolsó negye­dében az Eszterházyak bir­tokolják a települést. Tő­lük egy évszázadra zálogjo­gon a Széchenyiek szerzik meg. A ma is álló egykori kastélyépületben volt a re­zidenciájuk. Itt született Széchényi Ferenc. Széchenyi István édesapja, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapí­tója. A család emlékét őrzi a katélyon kívül a barokk plébániatemplom 1728-ból. (Széchenyi György alapítot­ta) és az 1736-ban felállított „Szent Szív", illetve kálvá­ria. a templom két oldalán. A csillagászat előtt igen szerteágazó feladatok áll­nak: az égitestek helyzeté­nek és Földről látszó moz­gásának meghatározása, a világegyetem szerkezetének kutatása, az égitestek kelet­kezésének, fejlődésének és fizikai felépítésének vizs­gálata. Ezen feladatok meg­oldását újabban a csillagá­szat két fiatal ága: a rádió- és radarcsillagászat segíti. A rádiócsillagászat alap­elvévé az a jelentős felfe­dezés vált, hogy a csillagok nemcsak szemmel látható elektromágneses sugárzást — fényt — küldenek fe­lénk, hanem annál sokkal nagyobb, illetve kisebb frek­venciájú sugarakat is. A csillagokról érkező rádió­hullámokat fel ingó telesz­Az 1960-as években fogal­mazódott meg az igény egy szabadtéri néprajzi múzeum létesítésére Győr-Sporon me­gyében. A kivitelezést gyor­sította. hogy Vas és Zala megyék ekkora már jórészt létrehozták a maguk tájmú­zeumait. Fertőszéplak esetében a kulturális — műemléki — néprajzi adottságok az ide­genforgalmi-gazdasági lehe­tőségekkel egybeestek. A felszabadulás utáni nagy építkezések ellenére — sze­rencsés véletlenként — a Nagy Lajos utca öt. egymás meliett álló épülete érintet­lenül megmaradt, csonkasá- gában is érzékeltetve az egy­kori faluképet. A szóban forgó öt épületet az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség 1981 őszéig helyreállította. A helyreállítását megelőző fel­tárás kimutatta, hogy a há­zak I860—1870 között épül­tek, zömmel téglából. né­hol vegyesen, téglából és vá­lyogból. Az épületek alaprajza a magyar nyelvterületen ebben a korban már . szinte általá­nos szabadkéményes. közép- bejáratos típus, ahol a szo­bák a konyha pitvarából nyílnak. A házak a korabeli nyugat-dunántúli építőmes­terek, „pallérok" hozzáérté­sének. szakmai tudásának ékes bizonyítékai. A rekonst­rukció során — a soproni belvárosban kimunkált feltá­rási ás kutatási módszerek­kel — teljesen hiteles hely­reállítás történt. Például si­került a kemencék, kémé­nyek eredeti „helyét, méretét, jellegét föltárni, illetve re­konstruálni kópok a rádiótávcsövek. Alapvető feladataikban ha­sonlítanak az optikai táv­csövekhez: nagy felületen össze kell gyűjteni ük a be­érkező rádiósugárzást, s szét kell Választaniuk az égbolton közel fekvő rádió- forrásökat. A rádiótávcsövek jóval nagyobbak az optikai telesz­kópoknál, s viszonylag nagy gyűjtőfelületük fokozott ér­zékenység elérését teszi le­hetővé. A rádiótávcsövek hatalmas parabola-antennái­nak átmérője azonban nem növelhető tetszés szerint, mert saját súlyuk alatt összeroppannának. Leg­újabban már két vagy több antennát kapcsolnak össze, és az általuk észlelt jelek összekombinálásával a fénv_ A házak 1860 és 1950 kö­zött — az építéstől a felsza­badulás utánig — öt építé­si periódust és berendezési állapotot őriznek. A Fertő­menti népi építészet relik- tumai érzékeltetik a házak egykori formáját, beosztá­sát. másrészt a vidék jel­legzetes utcaképét. Az első ház gondnoki la­kás. A homlokzata eredeti, ám a belseje modernizált, komfortos. A következő ház­ban egy hagyományosnak mondható múzeumi kiállí­tás várja a látogatókat, vit­rinekkel. képekkel, tablók­kal, amelyek a környező fal­vak, uradalmak életét szem­léltetik A harmadik épületben a múlt század közepe körüli állapotokat állították vissza. Ez a jobbágyi kötelékektől megszabadult, a korhoz, s az ország más vidékeihez mér­ten viszonylagos jólétben élő északnyugat-dunántúli ma­gyar földművesek világa. A lassan polgárosodó, vásáro­zó (lásd Sopron, illetve Bécs közelsége) a háziipari termé­keket fokozatosan „gyári­városi” használati eszközök­kel fölváltó parasztok háza, használati tárgyai, öltözékei. E korszaknak a helyi mes­terek által készített virágos, festett bútorait (margarétás — tulipános — rózsás kelen- gyés ládák, ágyak, padok) fokozatosan fölváltotta a pu­hafából készült, egyszínűre festett, „politúros" bútorok divatja. Az 1950-es évek Fertő­menti falujában már meg­jelenik a „kombinált bútor" is. a rekamié, az üveges szekrény a fotelokkal. B. J. képhez hasonló rádióképe­ket kapnak a világűr távo­li objektumairól. A rádiótávcsövek meg­növekedett érzékenységük folytán nagyobb térrészt te­kinthetnek át, mint optikai társaik. A rádiócsillagászati megfigyelések segítségével számos intenzív extragalak­tikus rádióforrás (tejútrend­szeren kívüli csillagok) léte­zését állapították meg, meg­ismerték a pontszerűnek tűnő. ám hihetetlenül nagy energiákat kisugárzó rádió- glaxisokat ; a kvazárakat, feltérképezték az atomóra pontosságával vetekedő rá­dióforrásokat. a pulzáro- kat is. Képünkön egy jókora mé­retű szovjet rádióteleszkóp parabola-antennájának sze­relését láthatjuk. Merre tart a rádiócsillagászat? Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő­szolgálati Iroda állásajánlatai: Országos Érc- és Ásványbányák: Eger, Kertész u. 128. Központjába felvesz beruházási ügyek bonyolításában, ügyintézésben jártas közép- vagy felsőfokú végzettségű szakembert; számítógépkezelőt; Felnémeti őrlő- és Bányaüzemébe (Eger, Tárkányi út) gyakorlattal rendel­kező raktárost; gépírónőt; lakatost; hegesztőt; esztergályost; segédmunkást. KAEV: Eger, Kistályai út 6. Felvételre keres műszakvezetőt gépipari technikumi végzettséggel ; vasszerkezeti lakatost lánghegesztő vizsgával, géplakatost; fémcsiszolót, őr-portást; targoncavezetőt 10 tonnás targoncára; gépbeállító lakatost; udvarost; takarítónőt. Heves Megyei Vízmű Vállalat: Eger, Münnich F. u. 2. Felvesz URH-készülék karbantartót és javítót; mikroprocesszor üzemeltetőt és karbantartót; villamossági bemérőt; takarítónőt. Hm-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140 B. Felvételre keres építőipari minőségi ellenőrt; bérelszá­molót; gépírni tudó statisztikust közgazdasági végzettség­gel. A bérelszámolói és statisztikusi munkakörre pályakezdők is jelentkezhetnek. Panoráma Szálloda és Vendéglátó V.: Eger, Bajcsy - tömbbelső. Felvesz egri egységeibe szakácsokat, betaní­tott szakácsokat, konyhai dolgozókat. Tardos Fogadóba konyhai dolgozókat. Révai Nyomda: Eger, Vincellériskola u. 3. Pályakezdő fiúk-lányok jelentkezését várja monószedő, linószedő és korrektori munkakörökre. Finomszerei vénygyár: Eger Felvételt kínál pályájukat kezdő fiatalok részére: vasipari szakmával rendelkezőknek szakmájukban való elhelyez­kedést, nem vasipari szakmával, érettségi bizonyítvány­nyal, általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező 18. életévüket betöltött fiataloknak jó kereseti lehetőség mel­lett átképzést biztosít. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkálta­tóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Tel.: 10-144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom