Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 9., kedd 1. MINDNYÁJUNK KÖZÖS ÉRDEKÉRŐL VAN SZÓ Egy találmány — az érdeklődés középpontjában Ki tagadhatná, hogy népgazdaságunknak égetően szüksége van a tehetséggel megáldott, mindig újat akaró, azt kereső, vállalkozó szellemű emberekre. Olyan szellemi kincset, hadd ne mondjam, tőkét jelentenek ők, amely — ha jól sáfárkodunk vele — bőségesen visszatérül s kamatozik. Az is igaz viszont, hogy érvényesülésük útjába — ma még — gyakorta gördítünk felesleges akadályokat. Nos, mindkét előbbi megállapítást remekül példázza a gyöngyösi Morvái Ferenc esete. — Mielőtt életének jelen, légi szakaszáról beszélnénk, kanyarodjunk egy kicsit vissza a múlthoz .... — Nagyrédén születtem 1946-ban. Szüleim paraszt- emberek voltak, a mezőgazdaságban keresték a kenyerüket. Jómagam elég korán elkerültem a megyéből, hiszen a középiskolát Esztergomban végeztem, az ottani gépipari technikumban. A sors azonban közbeszólt. Történt ugyanis, hogy az édesapám meghalt, s ennek következtében nem fejeztem be a tanulmányaimat, hanem visszatértem szűke bb hazánkba, pontosabban Gyöngyösre. Az itteni szakmunkásképzőbe jártam, s rövidesen vízvezeték-szerelő lettem. Az ismeretek bővítése azonban nem csupán ennyiből állt. mert időközben gimnáziumi érettségit is szereztem esti tagozaton. — Ezután következtek a munkásévek... — Valóban. A gyöngyösi IKV-nál indultam, ahol a szakmai feladatokon túl — az igazgató megbízásából — egyéb teendőket is elláttam. így például hozzám tartó, zott az állami lakások vízvezetékeinek felülvizsgálata is. Éppen vele történt az az emlékezetes konfliktusom, amelynek az lett az „eredménye”, hogy otthagytam a céget, s kisiparosként tevékenykedtem tovább. Így utólag azt mondhatom, hogy szerencsémre. . . — Négy megyében is megfordult. Mi volt ennek az állandó „vándorlásnak” az oka? — Fogalmazzunk úgy, hogy renitensnek találtak. Ez közelebbről azt jelentette. hogy mindenkor túlléptem a meghatározott kereteket. vagyis a megengedettnél több értéket termeltem, több emberrel dolgoztam stb. Persze — így utólag visszagondolva az egészre — igazat kell adnom annak az újságírónak. aki úgy jellemezte az ügyet. hogy nem én voltam szabálytalan. hanem a szabályozók voltak szükek. merevek. Végül azért mégis megtaláltam a partnert a szolnoki tanácsban, ott rugalmasabban kezelték a dolgaimat. — Mikor kezdett el kazánokkal foglalkozni? — Amikor abbahagytam a „vizes" munkákat, akkor a fűtésszerelésre tértem át. Eközben gyakorta tapasztaltam olyan problémákat, amelyeket a kazánok gyengébb minősége okozott. Ezeket akartam akkor is kiküszöbölni. amikor a Gyöngyösön létrehozott kis műhelyemben elindítottuk a kazángyártást. A szövetkezetek — minthogy számukra ez kis „falat” volt — nemigen teljesítették az óvodák. iskolák szociális létesítmények ilyen jellegű igényeit. így hát én léptem a helyükbe. Kísérleteket is folytattunk, amit 3 szabadat, mi bejelentésünk fémjelez. Először az olaj-, majd a gáztüzelésű kazánokkal próbálkoztunk. De ezek lényegében csak amolyan ujjgyakorlatot jelentettek a mostani sikerhez. — A tavaszi BNV-n aztán megtörtént az igazi kiugrás. TaIA szerző felvétele) láimánya hatalmas érdeklődést keltett — a külföldiek körében is —. s világszabadalomra tett szert. Miről is van szó tulajdonképpen? — A MEGAMORV elnevezésű automatikus és hagyományos üzemeltetésű, széntüzelésű, lemezkazánokról. Hogy mi ebben az újdonság? Nem akarok szakmai részletekbe bocsátkozni. ezért csak egy-két tényezőt említek. Ez a berendezés — egyenletesen jó hatásfokkal — automatikus, illetve kézi üzemeltetési eljárást is megenged. Eltüzelhető benne —, s ez a legfőbb — a fűtőértéktöl függetlenül minden Magyaor. szágon található széntípus. Sőt. a szén nagysága is mellékes. hiszen a portól a 25 centiméteresekig bármit igénybe lehet venni. A kazán nincs elektromos áram. hoz kötve, azaz annak hiánva esetén kézzel is működtethető. Ugyanez van akkor is. ha netán az automatika meghibásodna. Ezek a tulajdonságok lényegében alapvetően ..felborították" az eddigi ismert szakirodalmat. — Jelen pillanatban hol tart az ügy?“ — Egyhónapos üzemeltetési múlt után állíthatom — sorozatgyártásra alkalmas. A hatóságok ezután végzik majd el a bevizsgálást. de már mi is csináltunk kontrollokat olyan műszerekkel. amelyeket ők is használnak. Tehát nyugodtan várhatom a fejleményeket. — Mik a további elképzelései? — Most egy olyan vállalatot keresek hazánkban, amely megfelelő szakmai múlttal, ipari háttérrel, vezetőséggel és anyagi lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy a kazánomat gyárthassa. Ezzel tulajdonképpen kielégíthetnénk a várhatóan nagy belföldi keresletet. Ugyanakkor jómagam szeretnék létrehozni Gyöngyösön egy kisebb üzemet, amely a külföldi megrendeléseket teljesítené, azaz exportra dolgozna! Mindemellett a kísérleteket is folytatnám, s ennek célja a termék továbbfejlesztése lenne. — S mondhatunk-e már valami konkrétumot ezekről? — A televízió Felkínálom című műsorának keretében — ma — egy ankétot rendezünk. Ezen bemutatjuk a termékről készített videófilmet, s meghallgatjuk a témában illetékes szakértőt, valamint az Ipari Minisztérium képviselőinek a véleményét is. Minthogy már rengeteg cég jelentkezett a gyártási jogért, az is lehetséges, hogy az ankéton eldől. ki lesz közülük a nyertes. — Mindenki egyetért az ön céljaival? — Nézze, a külföldi érdeklődés nagy, a minisztérium pedig teljes mértékig támogat. Én mindenképpen ebben a megyében szeretném megvalósítani a terveimet. s — úgy tűnik —, városom vezetői is megértettek. A teljes boldogsághoz már csak az hiányzik, hogy megkapjam azt a területet, amelyen a majdani üzemem működne. A végső fejleményeket még nem tudjuk. Annyi azonban bizton állítható, hogy a segítség, a támogatás nem lesz hiábavaló, hiszen mindnyájunk közös érdekéről van szó. Sárhegyi István Építőipari zsebkönyv, 1984 A népszerű statisztikai zsebkönyv-sorozat legújabb kötete az ország beruházásait és az építési tevékenységet jellemző fontosabb mutatószámokat adja közre. A beruházásokkal foglalkozó rész az utóbbi években megvalósult népgazdasági beruházásokról, azok megoszlásáról — tulajdonforma, ágazat, anyagi-műszaki ösz- szetétel és döntési jogkör szerint tájékoztat. A közölt adatok ár- és volumenindexek alapján, illetve természetes mértékegységben szerepelnek, különös hangsúlyt kaptak a nagyberuházások. A „Kivitelező építőipar” c. fejezet a szakág szervezeti, termelési munkaügyi mutatószámait, a gépesítés és az anyagfelhasználás alakulását ismerteti. Beszámol a termelési költségekről, az eredményességről és számba veszi az állóeszközöket. Nyomon követi az építési-szerelési tevékenység és a fontosabb anyagok árváltozásait. Közérdeklődésre tarthat számot a lakásépítési program megvalósulását bemutató táblák sora, továbbá az átadott lakások műszaki, felszereltségi és költségadatainak alakulása: A kiadvány nemzetközi összehasonlításokat szolgáló viszonyszámokkal egészült ki. A hazai fehérjeforrások fokozottabb hasznosításáért A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Olyan megoldást keresnek, amellyel az állattenyésztés költségei csökkenthetők. A kutatók a fehérjék felhasználásának növelésére új technológiákat dolgoztak ki. Több húsipari vállalat alkalmazza már az Élelmiszeripari Kutató Intézetben előállított fehérje adalékokat, amelyekkel feldúsítanak egyes húskészítményeket. Különleges tojáspor előállításán dolgozik dr. Erdélyi Anna tudományos munkatárs (MTI-fotó: Apostol Péter — KS) CSAK IGAZ LEGYEN Biztató hírek az otthonteremtőknek Az építési piac változásai nem történhetnek észrevétlenül. hiszen mindnyájunk szeme előtt zajlik az építkezés. Az a jelenség is, amelyik most a legpontosabb jellemzője: a struktúraváltás. Növekszik a magánépítkezések aránya, az állami vállalatokat pedig a karbantartásban. a korszerűsítésben várják a korábbinál jelentősebb feladatok. Nem pusztán elhatározásról van szó. hanem olyan komoly ás hosz- szú távú döntésről, ami közvetett úton, a gazdasági szabályozók révén alakítja és formálja az építők mozgásterét. Ám ahhoz, hogy a kívánt szerkezetmódosulás megtörténjen, sok feltétel szükséges. Az egyik legfontosabb, évről évről visszatérő téma: az építőanyagok széles választéka megkönnyíti az építők dolgát, hiánya pedig hátráltatja nemzeti gyarapodásunkat. Feltöltöttek a raktárakat A hatodik ötéves terv időszakában több mint 6 milliárd forintot fordítanak az építőanyagipari kapacitások fejlesztésére, hiszen mindenütt igaz a mondás: korszerű termék csak korszerű berendezésekkel gyártható. A téglaiparban 15 fontosabb, és 32 kisebb jelentőségű rekonstrukció fejeződik be, növelve a fokozott hőszigetelésű falazóanyagok arányát. Kazincbarcikán bővítették az energiatakarékos falazóanyagot készítő gázbetongyá- rat, és hamarosan megkezdi működését az 563 ezer köbméter kapacitású Mátra Gázbetongyár is. Ebben az évben már 1,3 millió négyzetméter hőszigetelő üveggel ellátott nyílászáró készül az országban. Az anyagi ráfordítások meghozták gyümölcsüket, és hosszú idő után az idei esztendőben megtörténni látszik a csoda: lesz elegendő építőanyag a legfontosabbakból. Az elmúlt években tumultuózus jelenetek alakultak ki a TÜZÉP-telepeken, felvásárlási láz kerítette hatalmába az építkezőket. A hiánytól fálők jó rátartással vásároltak cementet, téglát, meszet, így növelve mesterségesen a hiányt. Ezért nem volt csoda, hogy az év elején prognosztizált igények mindig rekordokkal dőltek meg, nem volt annyi tégla, hogy mindenki elégedett legyen. Az idén belépő új termelői kapacitások eredményeként ma már a legtöbb anyagból kínálat alakult ki. Ahol kevésnek mutatkozott a hazai gyártás, importból pótolták. Pedig az év eleji szokatlanul hideg időjárás kettős csapást jelentett az építőknek: sok cement-, tég- ,1a-. üveggyárban időszakosan szünetelt a termelés, máshol akadozott az energiaellátás, és márciusig jelentős volt az elmaradás a tervtől. Késve indult a hideg miatt az építési szezon is, az építkezők rohama csak áprilisban kezdődött. Ekkor jól feltöltött raktárak várták a vásárlókat, mert az építőanyag-ipar tavalyi termelési tervét 2,1 százalékkal túlteljesítette. és készletei felhalmozód tak. Sok múlik a kereskedelmen Minden erőfeszítés ellenére az idén még szükség lesz importra is falazó- és kemény tetőfedő anyagokból, valamint húzott síküvegből. Viszont az előregyártott vasbeton termékekből mindenki talál igényének megfelelőt. Feszített födémgerenda, vasbeton födémpanel és béléstest is van elegendő. Ajtóból. ablakból már válogatni is lehet — igaz. a korszerű. hőtakarékos nyílászáró szerkezetek többe kerülnek a hagyományosaknál. A faáruk hiánya viszont az idén sem szűnik meg. A kép országosan tehát kedvező, ám helységenként eltérő árnyalatokat mutat Mert előfordul, hogy 'Budapesten roskadoznak az építőanyag-telepek raktárai a cementtől, ám az Alföldön kevés jut belőle annak, akinek éppen most van szüksége rá. Hogy mindig, mindenhol kapható legyen a teljes választék, az nemcsak a gyártókon múlik, hanem a kereskedelmi hálózaton és szállítóin is. Az építőipari tárca érre az esztendőre kiegyensúlyozott ellátást ígért, s hogy teljesíti a népgazdasági tervben rájutó kötelezettségeit. Talán érzékeltethető a feladat súlya, ha hozzátesszük, 1985 ben 63—64 ezer lakás épül magánerőből, ebből 34—35 ezer a hagyományos családi házak száma. Ám. nemcsak a házilagos kivitelezőket kell ellátniuk építőanyagokkal, hanem az állami vállalatokat is, amelyeknél egyre nagyobb a felújítás aránya — ez a tevékenység szintén anyagigényes. De a fogyasztáson belül a lakossági érdek most is prioritást élvez. Hát a szerelvények? És ez sem csak elhatározás: komoly gazdaságossági vonzata van annak, hogy hazánk elavult téglagyárai közül is üzemel még jó néhány. így, ráfizetést is termelve csökkenti a falazóanyag-hiányt. A jelek szerint most már nem az alapvető építőanya gokkal, hanem a kiegészítőkkel van baj, különösen nehéz jó minőségű szerelvényekhez, fürdőszoba-berendezésekhez és egyéb kellékekhez jutni. Lehet, hogy értékük eltörpül a cserép és az üveg mellett, ám jelentőségük nem tagadható. Ugyanolyan bosszúságot okoznak, mint régen a hagyományos hiánycikkek. S, mert ma is sok szaladgálás után lehet csak hozzákezdeni az építkezéshez, ez a „sport” igazán a bátraké. Sz. K.
