Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-09 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVI. évfolyam, 159. szám ARA: 1985. július 9.. kedd 1,80 FORINT Hazaérkezett Várkonyi Péter Moszkvából tegnap hazautazott Várkonyi Péter kül: ügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására tett baráti látogatást a szovjet fővárosban. Várkonyi Pétert a repülőtéren Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bízott- ságának tagja, szovjet kül- ügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. ★ Az esti órákban a magyar külügyminiszter hazaérkezett Moszkvából. A Ferihegyi repülőtéren fogadásánál jelen volt Vlagyimir Bazovsz- ké.j, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János fogadta Ernst Breitet Kádár János, a Magyar Szocialista Szövetség (DGB) elnökét. A szívélyes Munkáspárt főtitkára hétfőn, délután a légkörű találkozón jelen volt Gáspár Központi Bizottság székházában fogadta Sándor, a SZOT elnöke. Ernst Breitet, a Német Szakszervezeti (MTI) Külügyminiszterünk Hollandiába utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Hans van den Broek holland külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra a Holland Királyságba utazik. (MTI) lövőt alapozó forintok Közművelődés közös gpzdasógainkban A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ szövetkezeti dalostalálkozókon ad otthont a megye pávaköreinek (Fotó: Kőhidi Imre) Érdeklődő embereket Meglepett s meglehetősen leforrázott — a munkájáért különben tisztelt — egyik ismerősöm megjegyzése, miszerint nem olvas újságot, s nem érdekli a rádió, televízió sem. ' A „hírközlő szervek' ugyanis — magyarázta ál* , láspontja megértésére — annyi szörnyűséggel foglalkoznak. hogy már-már úgy tűnik számára: a világ- : ban nem is történik más. csak rossz. Pedig van jó \ is bőven! S egyszerűen nem ■ érti. miért kell ezt szemérmesen elhallgatni. Fogalmam sincs, hogy a derék ember mire alapozta sommás véleményét. S fel nem foghatom, mitől keseredhetett el ennyire az illető, mi az ami makacs kitartással már hosszú ideje eltávolítja diplomával a zsebében is a tömegkommunikáció egyébként széles körben népszerű eszközeitől. Azoktól, amelyek — az állítással ellentétben — igenis, a jónak is hangot adnak. Sőt, leplezetlen örömmel szólnak azokról, amik az életünket derűsebbé. szebbé, boldogabbá teszik. akár csupán egy-egy percre is feledtetik velünk az óhatatlanul utunkba akadó kellemetlenségeket, bosszúságokat, fájdalmakat. Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy nemcsak tájékozódni, hanem tájékoztatni is kellemesebb a jóról, mint a rosszról. Szívesebben beszélek, írok jómagam is például a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat önzetlenül patronáló szocialista brigádokról, a fiatal fászekrakókat támogató üzemekről, intézményekről. az árvákat, a gyermekeiket egyedül nevelőket. a testi, szellemi fogyatékosokat vagy éppenséggel a magukra maradt gyámoltalan öregeket a legkülönbözőbb módon segítő társadalomról, mint például a köztulajdon prédáiéiról, a betörőkről, a gyilkosokról. s a háborúk borzalmairól. Tény, hogy tele van a világ gonddal — de azért a jó. à szép talán még mindig több benne. S a maga sajátos eszközeivel a sajtó, az újság, a rádió, a televízió is azon van, hogy egyre gyarapodjék a kellemes. Aki pedig olvas, rádiózik, a képernyő elá ül, egy sor olyanra is rádöbbenhet. ami magától esetleg nem jutna eszébe. Olyan felismerések. gondolatok részese lehet, amelyek akarván-akaratlan ennek a nemes igyekezetnek, küzdelemnek a szimpatizánsává, cselekvő személyévé tehetik. Semmiképpen sem szabad hát strucc módjára élnünk — mint aki e néhány sorrá ihletett — hadern igenis érdeklődő emberekké kell válnunk. Hiszen, aki közömbös a körülötte történőkkel, a szű- kebb vagy tágabb környezet ás a világ eseményeivel szemben, a sóvárgott jót, szépet még inkább késlelteti. Gyóni Gyula I I ____:________________________I K étségtelen, hogy amikor a közművelődésről, annak formáiról, módozatairól és lehetőségeiről beszélünk, akkor viszonylag ritkábban ejtünk szót a termelőszövetkezetek ilyen irányú tevékenységéről. Holott vitathatatlan, hogy az ezt megelőző időszakhoz képest több ponton minőségi változásokat tapasztalhatunk Emellett persze akadnak még nehézségek és .megoldásra váró feladatok is. Vajon mennyit költenek Hevesben a téeszek ezekre a célokra, kik az ottani „gazdái” e fontos területnek, hol és hogyan próbálnak előrelépni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A közös gazdaságok — amennyiben az anyagi vonatkozásokat vizsgáljuk — szociális ég kulturális alapot terveznek, mégpedig a törvény adta lehetőségeken belül. Ezt természetesen a költségvetésen belül elkülönülten kezelik. Gondként jelentkezik viszont, hogy az összeg megállapításánál csupán az aktív dolgozók létszámát vehetik figyelembe, márpedig szinte mindenütt — nagyon helyesen — a nyvugdíjaáokra is gondolnak. Megyénk 54 szövetkezetében a szociális és kulturális kiadások együttes értéke évente 6 millió forint körül mozog. Ebből megközelítőleg 3 milliót fordítanak az utóbbi részre. Míg a korábbi esztendőkben egy-egy személyre 600—700 forintot kalkulálhattak, mostanra már 1000—1200-at. Ezen túlmenően jelentős összegeket emészt fel — sa tervezetben ez nincs benne — az emberek kirándulásokra, színházlátogatásokra való utaztatása is, amely többnyire saját erőből történik. S még mindig nincs vége a sornak, hiszen az oktatás is több millióba kerül. Igen sokat költenek erre téesze- ink, belátva azt, hogy nagyobb általános és szakmai műveltségű dolgozókkal könnyebb megvalósítani a kitűzött célokat. Ipari üzemeinkhez hasonlóan a szövetkezetekben tevékenykedők szabadideje is megnövekedett az utóbbi esztendőkben. Sajnálatos módon azonban ezt nem követte a művelődésre, a tanulásra fordított órák számának emelkedése. Ennek döntő oka az, hogy a háztáji. illetőleg az egyéb pénzkereső elfoglaltságok kerültek középpontba. Sok helyütt — találékonyan — éppen ezt akarják kihasználni, s olyan programokat szerveznek — kertészeti előadások, a Mezőgazdasági Könyvhónap eseményei —. amelyek szorosabban kapcsolódnak a mindennapi munkához, amelyek vonzzák az emhereket, A rendezvényekről általánosságban azt lehet' elmondatni, hogy színvonaluk kedvező irányban formálódik. Mára már nem az ad hoc-jelleg uralkodik, hanem a tervszerű ismeretszerzés, -bővítés. A szórakoztató műfajok nívója azonban még mindig nem üti meg a kívánatos mértéket. Jó lenne, ha itt is az igényesebb műsorok — irodalmi estek, hangversenyek — dominálnának. Az ifjúsági klubok zöme rendszeresen működik, tartalmas elfoglaltságot kínálva az odalátogatóknak. Célszerű lenne viszont ezt a formát egyéb rétegekre és csoportokra — nők, nyugdíjasok, agrárszakemberek stb. — is kiterjeszteni. S hogy az igény megvan a kultúrálodásra, azt misem mutatja jobban a következő adatoknál: szűkébb hazánk gazdaságaiban közel ezer felsőfokú és hozzávetőlegesen háromezer középfokú végzettséggel rendelkező nő és férfi munkálkodik. Ezen felül igen sok a szak- és betanított munkások száma. Nyilvánvaló hát, hogy ezekre a csoportokra kell és lehet is építeni. Fontos persze azok megnyerése is. akiknek még nem bensőből fakadó szükséglete az ilyen jellegű művelődés. örvendetes tény a népművészeti tevékenység fellendülése. Megyénkben 37 szövetkezeti együttes — népdalkörök, citerazenekarok. népi együttesek — serénykedik. s ebből 33-at a téeszek önállóan tartanak fenn. Ezek részére a TOT és a SZÖVOSZ szervez minősítő versenyeket, adva ezzel újabb lökést a mozgalomnak. Biztató az is. hogy ezen társaságokat — szinte kivétet nélkül — már hozzáértő, szakavatott emberek vezetik, olyanok, akik szívügyüknek tekintik az effajta szorgoskodást. Korábban az volt a gyakorlat, hogy a közművelődési munkát összevont bizottságok intézték, ma viszont — tizenkét téesz kivételével — mindenütt önálló közművelődési bizottságok irányítanak. Ezek — a szövetkezetek, nagyságától függően — általában 3—9 tagot tömörítenék. Középtávú, azaz egy-egy ötéves tervre szóló programot is kidolgoznak, s ezt bontják le aztán az esztendős tennivalókra. Nem csupán önmagukra támaszkodhatnak, hiszen a TESZÖV hasonló jellegű szervezete ankétokkal, továbbképzések illetve tapasztalatcserék megrendezésével segíti őket. S hogy nem hiábavaló a fáradozás, arra bizonyítók, hogy gazdaságainkban mind több az olyan ember, akit a közművelődésben elért eredményekért jutalmaztak magas kitüntetéssel. Vendégünk az osztrák hadügyminiszter Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra katonai küldöttség élén hazánkba érkezett Friedhelm Frischenschlager, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminisztere. Kitüntetések, kiállítások Megye/ megemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napról A három szövetkezeti ágazat már hagyományosan megyénkben is közösen köszöntötte a mozgalom nemzetközi napját. Ez alkalomból — az elmúlt hét végén — sportversenyekre került sor Egerben, hétfőn délután pedig ugyanebben a városban, az Ifjúsági Ház nagytermében ünnepi megemlékezést tartottak. Kedves szavalat vezette be az eseményt, majd Sramkó László, a TÉSZÖV titkára üdvözölte a megjelenteket. közöttük Schmidt Rezsőt, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát. Bágyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét és Kovács Gyulánét, a KPVDSZ megyei titkárát. Utána Z achar Gábor MESZÖV-elnök, a Szövetkezetek Heves Megyei Koordinációs Bizottságának soros elnöke mondott beszédet. Az előadó beszédében méltatta a 63. nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét, történelmi visszapillantásban idézte a szövetkezés kezdeteitől eltelt idő fontosabb eseményeit, s szólt a mozgalom hazánkban betöltött fontos szerepéről. Részletesen i? foglalkozott a megyei er. dményekkel, törekvésekkel. Egyebek között elmondotta, hogy 54 terv időszakában 514 ű] családi otthon épült, s 155 készül jelenleg — ami ugyan a programtól valamivel elmarad, de lényeges segítség a fészekrakóknak Végül az előadó megemlékezett az idén 10 éves közös megyei lap, a Szövetkezeti Elet munkájáról is. s még sikeresebb tevékenységre buzdította az újság alkotógárdáját. Ez után — a tradícióknak megfelelően — elismerésekre került sor. Dr. Holló Béla KISZÖV-elnök az építésügyi és városfejlesztési, illetve az ipari miniszter megbízásából „Kiváló Munkáért” kitüntetést adott át Dézsi Lajosnénak, a Hatvani Építőipari Szövetkezei személyzeti vezetőjének, Kerepesi Lászlónak, a „Mátra” Ruhaipari Szövetkezet munkaügyi vezetőjének. Nagy Andrásnak, a hatvani Házi-. Kézmű- és Bőripari Szövetkezet gépkocsivezetőjének. Szeredi Tamásáénak, az Universal titkárnőjének. valamint Her- czog Tamásnak, a LAKISZ elnökének. Zachar Gáhor- tól pédig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette áp Simon Aladár füzesabonyi áfész-elnök, bronz fokozatát Kovács Ernő ludasi boltvezető. a SZÖVOSZ Zachar Gábor ünnepi megemlékezését tartja (Fotó: Szántó György) tsz-ünknek, több mint negyvenezer tagja van, nagyüzemi gazdaságaink tavaly már 7,15 milliárd forint értéket állítottak elő. Az ipari szövetkezetek idei terve 1,74 milliárd forintos munka. a szolgáltatások javuló színvonala mellett. Az áfé- szekhez kötődik a bolti kiskereskedelmi forgalom közel fele, s mind számottevőbb — az elmúlt évben már 410 millió forintos! — ipari tevékenységük is. Tovább fejlődött a takarék- szövetkezetek kölcsönzési munkája, s az idei évtől adható hosszú lejáratú hiteleikkel minden bizonnyal még inkább növelik népszerűségüket a lakœsàg körében. A 34 lakás- és garázsszövetkezel területén csupán a mostani ötéves „Kiváló Szövetkezeti Mun. káért” elismerést dr. Csank István, a domoszlói áfész jogtanácsosa, Bóta László. az egri áfész boltvezetője. Kocsis Istvánné parádi takarékszövetkezeti kirendeltségvezető és Gyóni Gyula. lapunk munkatársa, a Szövetkezeti Élet felelős szerkesztője. Az ünnepséget az egri szövetkezeti kórusnak és a francia Laon város csere- kapcsolat útján szombat óta megyénkben tartózkodó, s a közeli napokban másutt is vendégszereplő, közel félszáz tagú „Villanelle" dalos gárdájának fellépése színesítette. Befejezésül pedig a résztvevőket az Ifjúsági Ház aulájában rendezett szövetkezeti kiállítások közös megtekintésére invitálták.