Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 4., csütörtök 3. KGST-ülésszak után Az egyuttmuködes jövője Eredmények és tervek Kisszervezetek és vállalkozási formák Heves megyében Az MSZMP Politikai Bizottsága 1980. február 19 i határo zata, majd azt követő állami intézkedések nyomán Heves megyében is megkezdték az új vállalkozási formák szerve zését. A területünkön működő politikai, társadalmi és álla mi testületek sajátos eszközeikkel is segítették ezek létreho zását és elterjesztését. A múlt év végéig szűkebb hazánk ban 725 új ipari szervezeti forma jött létre, megközelítőleg hétezer ember részvételével. Ezen belül öt kis és egy leány vállalat, hat kisszövetkezet, 371 vállalati gazdasági mun kaközösség, 177 magánvállalkozású gazdasági munkaközös ség, hatvan szakcsoport és 105 átalányelszámolású részleg A rugalmas gyártórendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásának megszervezésében való sokoldalú együttműködésről és széles körű nép- gazdasági elterjesztéséről írtak alá keretegyezményt a KGST negyvenedik ülésszakán Varsóban. A szocialista országok együttműködését elősegítő újabb megállapodás jelzi azt. hogy az érdekelt államok milyen arányban és milyen ütemben kívánnak a következő években haladni. Az elképzelések egyik fő témája, olyan új gépipari termékek kifejlesztése, amelyek segítségével az energia- és nyersanyag-megtakarításokban gyökeres változásokat érhetnek el. Tény és való. hogy jelenleg még a saját erőforrásokból, valamint a kölcsönös együttműködés erősítésével kielégíthetik a KGST-tagorszá- gok nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségleteket. A szakemberek azonban hangoztatják: bármilyen hatalmas készletekkel is rendelkezünk, ha nem csökken az anyag- és energiafelhasználás, akkor veszélybe kerül a tagországok igényeinek kielégítése. A probléma sürgősségére utal az a jelentés is, mely szerint a KGST- országolkban körülbelül 25— 30 százalékkal több anyagot és energiát használnak fel egy adott termék előállításához, mint a Közös Piac államaiban. Vagyis, a következő időszakban már a termelés növeléséhez elengedhetetlenül szüksége s erőforrásokat elsősorban a takarékossági intézkedések eredményeként kapott anyagokkal, energiával kell biztosítani. Nagy lehetőség nyílik a szocialista országok között az együttműködésre, hiszen az a takarékosság területén még gyerekcipőben jár. A hetvenes évek végétől az egyes államok sokrétű intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek nagy része megvalósult. Gsakhogy, valamennyi program mindenekelőtt a könnyen kialakítható, kevesebb beruházást igényllő tartalékok feltárását szorgalmazza. Ez akkor helyes volt, de a 80-as évek közepére bebizonyosodott, szükség van arra is, hogy az átmeneti javulást ígérő programok mellett, helyett készüljenek racionális változást biztosító tervek is. Az ilyen tervek kidolgozása *dö- és pénzigényes. Viszont főleg beruházási eszközből egyetlen ország sem rendelkezik felesleges forrásokkal. Éppen ezért célszerűnek tűnik, hogy a meglévő szűkösebb anyagi lehetőségeket ésszerűbben használják fel. A varsói megállapodás arra is jó például szolgál, hogy a KGST-országok a következő időszakban milyen műszaki-fejlesztési politikát folytathatnak. Ennek fontossága abban rejlik, hogy a szocialista országok gazdasági fejlesztésük új szakasza előtt állnak. Ezekben a hónapokban dolgozzák ki az ipar szerkezetátalakításához iránytűként szolgáló tudományos-műszaki együttműködési programot, amely 2000-ig szól. Az előkészítő munka során a szakemberek már kijelölték azt az öt kulcsfontosságú területet, amely a KGST-országok növekedésében döntő szerepet játszhat az évezred végéig. Ezek: az atomenergetika, a biotechnika, a népgazdaságok elektronizációja. új anyagok és műszaki megoldások kidolgozása, valamint a rugalmas gyártórendszerek kifejlesztése. A tanácskozáson ezzel kapcsolatban arra is rámutattak : az új csúcstechnológiák kifejlesztésének és bevezetésének előfeltétele, hogy mielőbb megteremtsék a kölcsönös érdekeket és érdekeltséget. Figyelemre méltó politikai nyilatkozattal is szolgált a Varsói ülésszák. A tagországok megerősítették, hogy a Helsinki szellemében normális, egyenjogú kapcsolatok kialakítását óhajtják a tőkés országokkal, és azok gazdasági csoportosulásaival, például a Közös Piaccal. Az EGK és a KGST közötti együttműködés megfelelne mindkét országcsoport kölcsönös érdekeinek. Az európai, valamint a világ- helyzet javulására is kiható kon ták tusfelvételnek nincs semmilyen formai akadálya, pusztán politikai akaratra van szükség. A szocialista országokban megvan ez az akarat, hogy mind politikai, mind gazdasági téren az enyhülés váljék uralkodóvá. A moszkvai Pravda értékelése szerint a 40. ülésszak eredményei azt bizonyítják, 'hogy a szocialista közösség sikereinek legfőbb biztosítéka a tagállamok egységének és összefonrottságának erősítése. F. A. működött. A lakosság szolgálatában Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottságának legutóbbi ülésén áttekintették az új vállalkozási formák működésének tapasztalatait. Megállapították. hogy szűkebb hazánkban 1983. január l-ével a Gelka és az AF1T utódjaként kisvállalatok jöttek létre. Közülük három autójavító. kettő elektromos karbantartó tevékenységet folytat. 1983. július 1. óta a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat autójavító részlege leányvállalatként I működik. Az említettek a '■ megalakulásukat követő átmeneti nehézségek után ma már rendezetten gazdálkodnak, szervezeteik kiépül, tek és létszámuk stabil. Árbevételük, amelynek egy- harmada a lakossági szolgáltatásból származik, növekvő. A kereseti lehetőségek az eredményességgel összefüggésben az átlagosnál gyorsabban emelkedtek. A kisszövetkezetek közül négy építőipari tevékenységet folytat. Elsősorban felújítást. karbantartást, de kivitelezést is vállalnak. Közülük az egri LAKISZ jól segíti a lakáskarbantartási igények színvonalasabb kielégítését. Kereskedelmi, gépkölcsönzési szolgáltatásával elsősorban a családi ház építkezéseket támogatja. Az árutermelő kisszövetkezetek közül a hatvani Egzota — bár csökkenő mértékben — háttéripari tevékenységével hasznosan kapcsolódik a bútoripari vállalatok termeléséhez, a belföldi áruválaszték bővítéséhez. A Gyöngyössoly- mosi Gépipari Kisszövetkezet kissorozatú. forgácsolt termékek gyártásával foglalkozik. Kedvező. hogy az említettek megalakulásuk óta eltelt időszakban teljesítményükben és vagyoni helyzetükben kellő változás következett be. Mindez különösen telephelyeik kialakításában, a különböző termelő- és fuvareszközök beszerzésében nyilvánult meg. A munkaközösségektől a szakcsoportokig Megyénkben az utóbbi időszakban a legnagyobb érdeklődés a vállalati gazdasági munkaközösségek iránt nyilvánult meg. amelyek elsősorban a termelőegységek belső feladatainak megoldására szerveződtek. Ezek működése szabályozott. A vállalatokkal együttműködési. a tagok között társasági szerződés alapján tevékenykednek. A munkaközösségek az elmúlt időszakban eredményesen hozzájárultak a vállalati eredmények és árbevételek növeléséhez. Gondot okoz viszont, hogy egy részüknek működése nem különíthető el teljesen a fő munkaidős tevékenységtől. Így helyenként a szervezésben fellelhető hiányosságok, lazaságok leplezését. ellensúlyozását is szolgálják. A magánvállalkozások keretében működő gazdasági munkaközösségek nagyrészt úgynevezett háttéripari tevékenységet folytatnak, illetve a hiánycikkek mérséklésére törekednek. Tevékenységük döntően a vállalatokhoz kötődik, és nem a lakossági igények kielégítésére irányul. A szövetkezeti ágazatban az új szervezeti formák közül a szakcsoportokat részesítik előnyben. Az ipari szövetkezetek által végzett lakossági szolgáltatások csaknem IS százalékát a szakcsoportok végzik. Munkavállalásukat zömében a szövetkezeteken keresztül folytatják és ehhez a feltételeket is ez utóbbiak biztosítják. Az új ipari vállalkozási formák kedvező hatásaként az utóbbi időben bővült a munkaidőalap és növekedett a foglalkoztatás Hatékonysága. A vállalati gazdasági munkaközösségek révén erősödött az adott termelőegységhez való kötődés. Néhány helyen kialakult a versenyhelyzet feltétele és valamelyest csökkent a hiánycikkek köre is. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a vállalkozások többségében nem végeznek lakossági szolgáltatást. A feszültség forrása az is. hogy a dolgozók jelentős része a vállalati munkaközösségeket működtető termelőegységeknél nem vehet részt a vállalkozásokban. Ez is oka annak, hogy a közvélemény vegyesen ítéli meg működésüket és elsősorban az ott szerezhető jövedelmeket tartják túlzottna k. Előnyök — közelről Az elmúlt időszakban a kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósításának egyik eszköze volt az új üzemeltetési formák bevezetése és elterjesztése. Ezek a vállalatokhoz, szövetkezetekhez tartozó üzletek egyéni, illetve csoportos üzemeltetését jelentik. A bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek szerződéses működtetésére 1981-től. a jövedelemérdekeltségű működtetésére pedig 1983-tól van lehetőség. Ezek nyomán különösen az utóbbi két esztendőben volt élénkülés. A jövedelemérdekeltségű egységek száma például 1984- ben megkétszereződött! Az üzletek árubeszerzése ugyan eltérően, de általában kedvezően változott. Az egységvezetők a hiányok megszüntetésére, illetve mérséklésére a korábbinál határozottabb intézkedéseket tettek. Az üzletek többségében javultak a vásárlási körülmények és enyhült a munkaerőhiány. A szerződéses üzemeltetési forma megfelelőnek bizonyult a kis üzletek veszteségeinek felszámolására, növelte a teljesítményeket és az eredményesen dolgozók jövedelme is emelkedett. Az új formák bevezetése azonban nem mentes feszültségektől. Ezek közül említésre méltók az olcsó cikkek forgalmazásával kapcsolatos nehézségek, továbbá a bolti ármunka hiányosságai, az előírások megszegése. Szigorúbb intézkedéseket összességében a bizottság megállapította, hogy az új ipari és kereskedelmi vállalkozási formák fejlesztésére hozott központi elképzeléseknek megfelelően megyénkben is kedvezően alakult a lakosság ellátása. Fokozódott a jövedelemkiegészítés lehetősége, előtérbe kerültek a társadalmilag hasznos. kollektív és egyéni kezdeményezések. Amint a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság javasolja a jövőben fontos feladat a hiányosságok felszámolása. Ennek érdekében tegyék fokozottabban érdekeltté a vállalatokat, a szövetkezeteket abban, hogy jobban vegyenek részt a lakossági szolgáltatásokban. A vállalkozási jelleg erősítésére célszerű lenne az új formákban működő szervezetek versenyeztetése. Szigorúbbá és határozottab- bá kell tenni külső- és belső ellenőrzésüket. Jobban követeljék meg a bizonylati fegyelmet, és akadályozzák meg a teljesítményekkel arányban nem levő jövedelmek kifizetését. A vállalatok csak olyan munka- közösségek létrehozását támogassák, amelyek szabályos, ellenőrizhető feltételek között. a megfelelő célfeladatok megoldását segítik elő. Értékeljék rendszeresebben. hogy az új üzemeltetési formák miként hatnak az ellátásra, a vásárlási körülmények javítására, elősegítve a fogyasztói érdekvédel met. A vállalatok, szövetkezetek fokozzák irányító, ellenőrző tevékenységüket. Ennek fontos eleme a szer. ződések a jövedelemérde. keltségű megállapodások színvonalának emelése, a bolti ármunka segítése. Mentusz Károly Vízre becsátitták az úszódant Az udvariasság két arca A GANZ Danubius (korábbi nevén a Magyar Hajó- és Darugyár) angyalföldi üzemében vízre bocsátották az. első új típusú 35 tonnás úszódarut. Az új hajó mínusz 30 és plusz 35°C fok közötti hőmérsékletben is akadálytalanul működhet. Szovjet exportra készült. A buszra idősödő hölgy szállt fel. Megállt az egyetlen üres ülés mellett, megkapaszkodott a fogódzkodó rúdban, és mozdulatlanul meredt maga elé. Mellette huszonéves lány. hóna alatt könyvcsomag, mindkét kezében dugig pakolt szatyor. Térdével az egyik foglalt ülés pereméhez támaszkodott, de a zötykö- lődő járművön így is alig tudta egyensúlyát megőrizni. Hosszan nézte az üres helyet,. majd bizonytalanul elindult felé. Leült. Az idős hölgy gyilkos pillantást vetett rá. — Csücsüljön csak kicsikém — sziszegte a foga között. — Bizonyára fáradt csontjai nem bírják az álldogálást. Ne is törődjön velünk öregekkel! A lány elvörösödött, összefogta cókmókját, és zavartan felkelt. A nő állva maradt. Múltak a percek. a buszon egyre több utas ácsorgott. Az ülésen senki. A fiatal lány már csak csomagjaiba kapaszkodott. A jármű hirtelen fékezett, ő előreesett. Egy középkorú férfi nem bírta tovább a látványt. Felkelt, megérintette a lány vállát, és rámutatott a helyére. Az mentegetőzve mosolygott. és nem mert leülni. Az idős asszony diadalittasan figyelte a történetet. Büszkén csillogtak szemei, hogy neki nincsenek helygondjai, hogy hajlott kora ellenére is jól bírja az ácsorgást. Üres kézzel könnyű volt a helyzete. Ekkor már ketten álltak miatta. E színjáték a napokban az egyik egri 12-es buszon zajlott. Tehetetlen tanúja voltam. Sajnáltam a lányt, s éreztem, közbe kellett volna szólnom, mondván, üljön csak nyugodtan, hisz az idős hölgy úgy sem tart igényt a helyre. No. de ha közbeszólok, akkor arra biztatom, hogy a legalapvetőbb udvariassági szabályt szegje meg, miszerint egy fiatal csak akkor ülhet. ha az idősebbeknek is jut hely. Nehéz dolog betartani az illemszabályokat! Egyszer már megjártam azzal, hogy udvarias akartam lenni. Egy zebránál történt. A forgalmas úttesten idős nénike igyekezett áttotyogni. Hiába. Valahányszor jármű közeledett feléje, ő visszariadt. — Tessék csak rám támaszkodni — nyújtottam felé a karomat. Dühösen csattant fel: mi jogon nézem én őt annyira gyámoltalannak, hogy egy kereszteződés gondot okozhat neki! így legyen az ember udvarias ... ? Ne legyen? Ha számítanak a segítségére, és ő meg sem mozdul, az igen faragatlan dolog. Az illemszabályok azért vannak, hogy éljünk velük. hogy segítsünk általuk. Hogy akikért azokat kitalálták, nemcsak élnek vele. hanem visszaélnek . . Nos. ez az igazi udvariatlanság ... .' Szabó Péter (MTI fotó: Varga László — KS)
