Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 31., szerda 33 3. DEMOKRATIZMUS A GYAKORLATBAN Ha felborul a „papírforma”... Az igazgatók sok mindenért irigyelték a tsz-elnököket. : a nagyobb önállóságért, a széles és mozgékony te­vékenységi körökért, a kollektíva tulajdonosi fele­lősségérzetéért, a hatásos ösztönzési módszerekért. De egy valamiért aligha: az ötévenkénti választá­sokért. Az idei évtől azonban az igazgatókat is vá­lasztják. Az első fél évben a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 205 vállalata tért át az új vezetési formára, s az igazgatók túlnyomó többsége fellélegezhetett, társadalmi súlya, tekintélye gyara­podott, miután elnyerte a dolgozók bizalmát. A választások nem szol­gáltak meglepetéssel. Né­hány nyugdíjazástól eltekint­ve a volt igazgatókat újra­jelölték. túlnyomó többsén gük megkapta a szükséges szavazatokat. Csupán öt volt igazgatót nem választottak újra április végéig. Ám va­lamennyien. akiknek állásá­ról. sorsáról döntöttek, az eseményhez illően felfoko­zott feszültségben élték át a választást. Valljuk be: van valami bizonytalanság, kiszámíthatatlanság a titkos szavazásban. Nem tudni, hogy kiben mi lakik — szoktuk mondani váratlan emberi megnyilatkozások, fordulatok láttán. És mond­hattuk abban a néhány eset­ben is. amikor a szavazások végeredménye meglepő volt. nem a „papírforma” sze­rint alakult. A demokratizmus fejlő­désével úgy tűnik — átme­netileg legalábbis — nő az emberek rejtett énjének sze­repe. Pontosabban: koráb­bi ismereteink kevésnek bi­zonyulnak. s természetes igénnyé. politikai leckévé válik a választók jobb meg­értése. a választási motivá­ciók megismerése. A titok csak addig titok, amíg nem ismerjük az esemény jellegét, indítékát, mozgató­rugóit. A megismerés per­sze nem egyszerű folyamat. Kialakulatlan még nálunk a közvéleménykutatás, a ki­kérdezés némelykor bántó és tapintatlan. Így hát rész­ben feltételezésekre, minde­nekelőtt a tények a tapasz­talatok elemzésére vagyunk utalva. Miért nem kapott bizal­mat április végéig öt igazga­tó? Ezek az elszigetelt ese­tek kiélezett jellegüknél fog­va jó] érzékeltetik, hogy a vezetőket nem azonos mó­don értékelik. Néhány eset­ben a legutóbbi képviselő- és tanácstagválasztások ta­pasztalatai szintén jelzik a különböző szintek nézet-, illetve hangsúlykülönbsége­it. Ezek jelentőségét persze, nem szabad eltúlozni. Végül is a választók döntenek. Kö­rültekintő. sokoldalú elő­készítés után is felszínre kerülhetnek új összefüggé­sek, sajátos igények. ha a demokratikus fórumok sze­repét nem tekintjük formá­lisnak. A szükséges tanulsá­gok levonása azonban nem maradhat el. Az alapvető tartalmak azo­nos megítélése, mindenek­előtt a jelölt képességeinek, teljesítményének elismeré­se önmagában kevés. A né­zetkülönbségek — amennyi­ben vannak ilyenek — rend­szerint abból adódnak, hogy az eredményekhez vezető út. a módszer, a stílus. a magatartás közvetlen közel­ről nem csupán forma, esz­köz. hanem vonzó vagy ép­pen taszító személyiségje­gyek megnyilvánulása. A gazdasági sikert a dol­gozó kollektívák csak akkor méltányolják igazán, ha azt jó szellemű vezetéssel, ked­vező munkahelyi légkörben érik el. Erre utal az állami gazdaságok újra nem válasz­tott igazgatóinak példája. Egy részük ugyanis olyan egyszemélyi vezetést való­sított meg. amelyet minden eredményessége, önmagát sem kímélő igényessége el­lenére a kollektíva ellen­szenvesnek talál és elutasít. Mindenféle döntés ha­tásfoka az igények és lehe­tőségek számbavételétől, az ismeretek szintjétől függ. De vajon ismerték-e min­den esetben a választók a tanácstag- és képviselője­löltet, személyét. nézeteit, terveit? A tapasztalatok sze­rint nem. A meggyőző isme­reteken túl olykor még a benyomások is hiányoztak. A közélet nyilvánossága, fó­rumrendszere ma még nem olyan, hogy mindenütt azo­nos helyzetbe hozza a jelöl­teket. Az egyenlő esélyek el­vének megfelelően a sajtó, rádió, a televízió többnyire betartotta a játékszabályo­kat, és nem favorizált jelöl­tet a másik rovására. A vá­lasztási kampány publici­tása azonban mennyiségben és műfajilag hiába volt ki­egyenlített. az indulási elő­nyökön és hátrányokon nem változtathatott. Utólag az eredményhirdetésnél tudo­másul kellett venni, hogy minden előadóművész (szí­nész. énekes), a vidéki tv- stúdió riportere képviselő lett, messze lekörözve jo­gászt. építészt, szakszerveze­ti főtitkárt, tsz-elnököt. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a tudományt népsze­rűsítő rádiós szerkesztő,. aki szintén képviselő lett, meg­előzte interjúalanyát, a tu­dóst. E kitérő után az olvasó közbeszólhat: magára ves­sen az az igazgató, akit saját cégénél nem. vagy rosszul ismernek. Van ebben igaz­ság. De azért arról nem szabad megfeledkezni, hogy a demokratizmusnak a ma­gyar közéletben sincsenek mélyen gyökerező hagyomá­nyai. A gazdasági élet szín­padán pedig szinte minden előzmény nélkül nyílt szét a függöny Az igazgató koráb­ban főleg a fenti. a kinti követelményekhez igazo­dott. A dolgozók körében ki­alakult róla bizonyos kép. de az nem volt mindig reális, és személyes tapaszta­latokon nyugvó. A vezetői irányultság átalakításához, a hiteles kép felrajzolásához olykor kevés fél. vagy egv év. Az új vállalatvezetési formára való áttérés után többfelé volt tapasztalható tájékozatlanság, vagy a kel­lő ráhangoltság hiánya. A centralizált vállalati model­lel. az egyszemélyi vezetési stílus kizárólagosságával ne­héz szakítani egvcsapásra. És mennyi előítélet, beidegződés, rutin nehezíti az átállást. Mindenesetre sokféle kö­rülmény, indíték. ' követel­mény létére., érvényesülésé­re utal. hogy 'u választások során a kollektíva nem a leggyengébben gazdálkodó vállalatok igazgatói ellen szavazott. A következtetések eltérőek lehetnek, felerősöd­het például a bizonytalan­ság érzése, a választások ké- telyes jellege. De lehet olyan következtetésre is jut­ni. hogy sokoldalúbban kell hasznosítani a felkészülési időt informálódással, meg­győző és felvilágosító mun­kával. A legtöbb ipari, épí­tőipari, közlekedési, keres­kedelmi vállalat még az új vezetési forma bevezetése előtt áll. s így okulhat má­sok hibájából. Az áttérési folyamat, mint ismeretes. 1986-ban fejeződik be. A felkészülés a választás, a kezdet kedvező indulási feltételeket teremthet. A beosztottak, valamint a kü­lönböző szintű vezetők, köz­tük az igazgatók, a napi munka során közösen ala­kítják. tanulják az önkor­mányzat eredményés gya­korlását. a kollektív döntés, valamint az egyszemélyi ve­zetés összekapcsolásának hatékony módjait. Lényegi változásokra van szükség és lehetőség. ami nem szorít­kozhat csupán az igazgató és a kollektíva kapcsolataira. Megengedhetetlen például a választott és a kinevezett vezetők között a munka- módszerbeli ellentmondás, valamiféle szakosodás. a népszerű, illetve a szigorú intézkedésekre, lépésekre. A változások így vagy úgy, minden szinten valamennyi vezetői döntésre, magatar­tásra. gesztusra ki kell. hogy hassanak. Az igazgató fize­tését, jutalmát, külföldi út­ját például a munkáltatói jogokat gyakorló vállalati tanács, illetve annak elnö­ke engedélyezi. A kollektí­va joggal tart igényt teljes- körű elszámolásra és meg­győző indokolásra akkor is, amikor hasonló ügyekben az igazgató, vagy más veze­tőtársa döntött. A nyilvá­nosság és az észrevételek, javaslatok iránti nyitottság .-4- a demokratizmus min­dennapi gyakorlata — megóv a hibáktól, s a vá­lasztások a titkos szavazá­sok esetén megszünteti vagy erőteljesen csökkenti a meg­lepetések. a „papírformától” eltérő döntések számát K J. Befejezéséhez közeledik Káptalanfa—Csabrendek térsé­gében egy új, az Ajka II. nevű szénmező behatárolásának földtani kutatása. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 12 négyzetkilométeres területen, 550—600 méter mélységben mintegy 100 millió tonnányi jó minőségű sze­net tartalmazó mezőt határolt be. A területen jelenleg 12 fúrótorony dolgozik. Képünkön kutatófúrás Gyepükaján határában (MTI-fotó: Arany Gábor —KS) Szénkutatás Veszprém megyében Nagyrédéről Mélyhűtött áru- 80 millióért Friss gyümölcsökkel, dinnyével, őszi- és sárgaba­rackkal megrakottak a zöldségesek, piacok pult­jai. • Nagyrédén viszont már a télre gondolnak : folyama- , tosan fagyasztják, hűtik, szállítják a zöldség- és gyümölcsféléket. Mennyit teljesítettek eddig az idei tervükből. milyen gyü­mölcsfajtákat várnak még a külföldi partnerek? — erre kaptunk választ Kivés Já~ nőstől, a nagyrédei hűtőház vezetőjétől. — Legfontosabb export­cikkünk a málna, ebből évente 800 tonnát küldünk az NSZK'ba. •Angliába, Spájcba, Svédországba. A magozott szomolyai cseresz­nyének felét — 22 tonnát —o már kivittük az NSZK és svéd megrendelőknek, az egresből viszont jegyelőre egy grammot sem kértek még a vevők. Tizenhét féle terméket — köztük egrest, szamócát, málnát, cseresznyét, megy- gyet, szilvát, zöldborsót, tököt, kukoricát, paprikát — készítünk elő évente. Hatalmas hűtőraktáraink­ban állandóan —20 Celsius fok körüli a hőmérséklet. Ennek megtartása, különö­sen a meleg napokban, na­gyobb energiabefektetést ■ igényel, megnöveli kiadá­sainkat. Minden bizonnyal teljesíteni tudjuk a 80 mil­lió forintos exporttervünket Heves megyei fiatalok a VIT-eken Bécs, Helsinki, Szófia, Berlin és a napfény városa — Havanna . III 3. a­1959 tavaszán újra VIT-re készülődött a világ ifjúsága. A DÍVSZ képviselői 1958- ban. . Stockholrhban tartott értekezletükön úgy- határoz­tak: felkérik az ^osztrák kor­mányt, engedélyezze, hogy a VII. Világifjúsági Találkozót 0Ausztria fővárosában rendez­zék meg. Az osztrák kor­mány engedélyével, 1959? jú­lius 26-a és augusztus 4-e kö­zött került sor Bé'csben az eseményre. Ez volt az első olyan fesztivál, amelyet tő­kés országban rendéztek, s ez ■ a tény csak növelte ennek a találkozónak a jelentőségét Ezen a VIT-en is több.He­ves megyei küldött vett részt : közöttük Nagy Sándor, mint a delegáció vezetője, a KISZ Heves Megyei, Bizottságának munkatársa. Valent Gyula egri úszóedző. Erdélyi Éva. Mansch Ilona 17 éves diák­lány (úszó)? Denk István, az egri yjzipólócsapat kapusa. Nagy István, egercsehi bá­nyászfiatal, KISZ-titkár, Pin­tér József, Sztankovics Béla. Bolya László. Amikor Bécs- be érkeztek a Heves megyei delegáció tagjai, tapasztal­hatták, hogy — bár szerte a világon VIT-ellenpropa- gandát indítottak — a lobo­gó zászlóerdők alatt 112 or­szág 17 ezer fiataljának aj­kán hangzott' fel a DÍVSZ himnusza: „Egy a jelszónk, a béke ...” ! A bécsiek ízelítőt kaphat­tak a 42 ország képviseleté­ben fellépő 64, művészeti cso­port vendégjátékából és 11 sportágban, 32 ország képvi­seletében versenyzők nagy­szerű képességeiről. ■'A következő VIT színhe­lye: Finnország. A magya- * rok számára a testvéri finn néppel való találkozás lehe­tősége — más országok né­peitől eltérően — még in­kább fokozta az érdeklődést - a VIII, "VIT iránt. Az elő­készületek Heves megyében is lázasan folytak: 1962-ben Hatvanban, „mini’‘-VlT-et rendeztek, művészeti csopor­tokkal, sportkörökkel. Ez­után Nagy Júlia, Fülöp An­dor. Bozsvári László, Szabó Margit voltak ott a tavak or­szágában. A VIII. Világifjú­sági Találkozón résztvevő 400 magyar fiatal emlékezetes baráti összejöveteleken talál­kozott. a finnekkel, s meg­beszélték a két ország fiatal­ságát érintő problémákat: „esküt tettek a Kalevalára”, hogy barátságban és erősödő együttműködéssel várják a következő VIT-et. Hosszas előkészületek után, a következő VIT színhelye Szófia volt. Az időpont 1968. A Heves megyei delegáció tagjai: Kónya Lajos, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, Szabó Mariann, a Lőrin­ci Petőfi Tsz 21 éves köny­velője. a KISZ-alapszervezet kultúrfelelőse. Nagy Katalin, a megyei KISZ-bizottság munkatársa, egyben a Heves megyei VIT-delegáció veze­tője. a selypi Nagy Imre, Ká­ló László, s a Mátravidéki Fémművek KISZ-titkára, Je­szenszky Klára. S amikor a végtelenül hosszú utazás után átlépték a bolgár határt, az Egri Expressz Utazási Iro­dától kapott szótárból össze­állították ázokat az üdvözlő szavakat is, amelyeket elő­ször fognak mondani: „Mi privet p rivetszvuem Bulga­ria! Üdvözlünk. Bulgária! Ezután baráti találkozók kö­vetik egymást, s a VIT né­hány napja úgy repült el, mint egy álom. A következő rendezvény színhelye ismét Berlin, im­már másodszor: „Szombaton délután, három óra tájban, Berlinben, a Világifjúsági Sta­dionban, megtartották a X. VIT megnyitását jelző, ün­nepi nagygyűlést." Megkez­dődött tehát a világ külön­böző részeiből érkezett fia­talok óriási seregszemléje. A ragyogó napsütésben, az ün­nepi díszt öltött berlini Ut­cákon át, küldöttségek érkez­tek a stadionba, ahol Rober­to Viezzi, a DÍVSZ elnöke, a nemzetközi előkészítő bi­zottság nevében ünnepélye­sen köszöntötte a fiatalokat, akik között ott álltak hazánk — köztük Heves megye — képviselői: Németh László, a KISZ MB titkára, Zsutai Ber­talan, a Tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet traktoro­sa. a hatvani Kecskés Mag­dolna, a Bajza gimnázium harmadéves tanulója. Újlaki Teréz, a bélapátfalvi tsz ag- ronómusa, s Hatvanból Mi­kes Éva. az I. Számú Álta­lános Iskola tanára, Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola har­madéves hallgatója, Haász Tamásné, a Heves Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat munkatársa, Nyir- csák András, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára egri gyáregységének KISZ- titkára is. S ezzel még nem fejeződött be a névsor. S hogy mi volt a változa­tos világrendezvényről a Né­meth László vezette Heves megyei delegáció legnagyobb élménye? Talán az indokínai szolidaritási nap? Vagy talán maga a hatalmas, 400 négy­zetkilométeres kiterjedésű város, szinte minden utcá­jában. terein éneklő, vitatko­zó fiatalokkal? Vagy az óriá­si méretű szabadtéri színpad, ahol hétezer torokból szállt a kiáltás a törékeny terme­tű vietnamiak felé: „Győztél, Vietnam!”? Vagy a város fe­lett lebegő arab. magyar francia, olasz lobogók százai, ezrei? Vagy talán, az Alexan­der Platz, a Világórával együtt, alatta a fiatalok vég nélküli tanácskozásai vál? Mind szép volt. mind emlé­kezetes és főként eredményes tett a béke, az összefogás ügyében és érdekében. Néhány év „pihenő” kö­vetkezett a VIT-ek történe­tében, ezt követően újabb vi­lágeseményre került sor az ifjúsági mozgalom történeté­ben: Európához számítva, a világ „másik végén”, a szo­cialista Kuba örömmel vál­lalta a XI. VIT megrendezé­sét. Elérkezett a havannai VIT, amelyen többek között a petőfibányai Herle István, a hatvani Józsa Pál, a gyöngyösi Kőhalmi Erika, a gyöngyösi Patócs László, a viszneki kiváló úttörő. Csör­gő Tibor és Kiss Sándor, a KISZ MB volt első titkára vett részt. Száznegyven or­szág húszezer küldötte rész­vételével tartották az impo­záns megnyitót és a hajnalig tartó utcabált. Egy kedves epizód, az első napokban: a Szaljut 6. űrállomás két szov­jet űrhajósa. Kuba felett át­repülve, üdvözölte a XI. VIT résztvevőit. Emlékezetes találkozó volt a VIT ötödik napján, ezt a latin-amerikai népek szolida­ritása jegyében szervezték. Nagy siker volt a magyar gálaest, amelyen a KISZ Központi Művészegyüttese adott műsort Havanna Laza- ro Penza nevű színházában Ezen a rendezvényen megje­lent Osvaldo Dorticos, az államtanács tagja is. Emlé­kezetesek voltak a Budapest­klub rendezvényei. Itt talál­koztak például VIT-küldötte- ink a házigazdákkal is. Örök­re emlékezetes élmény volt a felvonulás, a maleko- ni találkozás, kirándulás Al- márba. A Heves megyei de­legáció tagjai többek között ellátogattak abba a gazda­ságba is, ahol 4000 ember munkáját és szinte a csalá­dok egész életét irányítja Ramon Castro. Íme, a Heves megyei fia­talok részvételével tíz VIT: Budapesttől Havannáig. s most ott vannak ismét kül­dötteink Moszkvában. erről szintén beszámolunk majd. Varga László

Next

/
Oldalképek
Tartalom