Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. július 3., szerda 5. 300-as fokon „Kopogó" győztesek Az országos szakmai ta­nulmányi versenyen Bocsi Éva gépírásból a hatodik. Erdélyi Katalin gyorsírásból a 7. helyet szerezte meg Mindketten az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskola tanulói. A hír így önmagában nem ad okot a szokásosnál na­gyobb elismerésre, hiszen szőkébb pátriánkban nem ritka az országos versenye­ken elért szép eredmény. Valamiben mégis különbözik a többitől: az intézmény történetében először fordult elő, hogy két diák bejutott, s helyt is állt ilyen verse­nyen. Mivel a két lánnyal nem tudtunk találkozni — megérdemelt nyári szünide­jüket töltik — felkészítő ta­nárukat, dr. Budai László- nét kerestük meg .. — Szerencsés a helyzetem — mondja, hiszen Évának és Katinak nemcsak szak­tanára. hanem osztályfőnöke is vagyok, így többet lehet­tem velük, jobban megis­merhettem képességeiket. Az első erőpróba az iskolai for­duló volt, amelyet az idén első alkalommal „300 fo­kon” is megrendeztük. Értetlen arcomat látva, el­mondja, hogy ez: egy perc alatt háromszáz szótag le­írását jelenti. Nem tagadja meg tanári mivoltát, a köny- nyebb megértés kedvéért el­kezd mondani egy szöveget, számomra elképesztő és le- írhatatlannak tűnő sebes­séggel. — Annak ellenére, hogy mind a Eét lány már évek óta a legjobbak között sze­* A gyorsíró Erdélyi Katalin repelt mind gyors-, mind pe­dig gépírásban, nem jutot­tak volna be a legjobbak közé a rengeteg gyakorlás nélkül. Több hét végén ke­resztül írtak, átírtak. gé­peltek, sőt Erdélyi Katinak még az apukája is besegí­tett: naponta 10—15 oldala­kat diktált neki és ellen­őrizte is a munkáját. Huszonkétezer dolgozat­író közül válogatták ki azt a néhányat, akiket behívtak a szakmai versenyre. Az egyik legigazságosabb elbí­rálási módszer a miénk, hi­szen itt nincsenek, nem is lehetnek véleménykülönb­ségek a munka minőségével kapcsolatban: látható feke­tén. fehéren ki hány szóta­got ütött és mennyi hibá­val. Mégis volt egy apró f Bocsi Éva, aki gépírásból jeleskedett bosszúságunk: az Éva író­gépén kihagyott a szalag, így három betűt nem lehe­tett észrevenni. Ha nem csúszik be ez az apróság, harmadik lett volna ... A két diáklány a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskolára jelent­kezik gyors- és gépírás szak­ra. Emellett természetesen ez utóbbi tantárgyból men­tesültek az érettségi vizsga alól. — Amióta tanítok, min­dig osztályfőnök voltam — mondja befejezésül dr. Bu­dai Lászlóné. Nem is aka­rok kihagyni egyetlen évet sem, szükségem van a/rra, hogy tudjam, ezekhez a lá­nyokhoz tartozom... Ooros Judit Egy pedagógus elismerései ,,Célom: a színvonalas szakmunkásképzés” Az utóbbi néhány évben többször ismerték el — ki­tüntetéssel. emlékplakettel, jutalommal — Elek Ele­mérnek, a megyei művelődé­si osztály főelőadójának te­vékenységét. Két évvel ez­előtt Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott — az igazsághoz tartozik, hogy nem a művelődési, hanem a mezőgazdasági tárca gazdá­jától —, aztán jutalomútra küldték a Szovjetunióba, legutóbb pedig ez év tava­szán az Alkotó Ifjúsági Egyesülés emlékplakettjét vehette át. Vajon melyik el­ismerésre a legbüszkébb? Ez a kérdés foglalkoztatott bennünket elsőként. — Egy pedagógus szá­mára — még -ha a tanácsi vonalon dolgozik is — min­den elismerés egyaránt ér­tékes — mondta. — A mi­niszteri kitüntetést a tanu­lók őszi mezőgazdasági mun­kájának összefogásáért kaptam. Ebben az is szere­pet játszott, hogy régebben nem ment minden zökkenő- mentesen. Szerencsére az utóbbi időben e téren egy­re kevesebb a gond, s ez persze, nemcsak az én érde­mem. hanem a kollégáimé is ... A Moszkva—Taskent —Szamarkand utat a Ki tud többet a Szovjetunióról? ve­télkedő szervezéséért kap­tam. Ezt a rendszeresen sorra kerülő eseményt közel egy évtizede készítem elő az iskolások számára. De nem­csak ezeket a feladatokat tekintem szívügyemnek, ha­nem az Alkotó Ifjúság kiál­lításokat is, amelyeken a szakmunkásképző intéze­tek fiataljai mutatkoznak be remekeikkel. Ezekről so­kan eljutnak az országos fórumokra is. A közelmúlt­ban különösen az elektroni­kában születtek olyan ere­deti ötletek diákjaink fejé­ben. amelyek szinte újítás­számba mennek. Jelentős lépésnek tartom azt is, hogy újabban már a kereskedel­miseket is sikerült megnyer­ni ezekre a rendezvényekre. Az idén ők hidegtálakat ké­szítettek, s a zsűrizést kö­vetően megkínálták abból a többieket is. A legjelentő­sebb sikert a 212-es számú egri szakmunkásképző inté­zet tanulói érték el. nemré­giben, akik egy újonnan konstruált gépüket egy moszkvai kiállításra is el- vihették. Elek Elemér Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen végzett, matematika—fizika szakon. Azt követően Egerben he­lyezkedett el az Ady Endre Kollégiumban nevelőtanár­ként. Mint vallja: ott ismer­te meg igazán a fiatalokat, hiszen nemcsak tanárnak, hanem a szülőket pótló fel­nőttnek is lennie kellett, rá­adásul — mivel segített a házi feladatok megoldásá­ban —, sok kollégájának a módszerébe is betekinthetett a tanulók elbeszélése alap­ján. Majd a Szilágyi Erzsébet Gimnázium következett, ahol négy évig osztályfőnök volt. — Itt újabb tapasztala­tokkal gyarapodtam — mondta. — A legfőbb: az osztályfőnöknek úgy kell viselkednie diákjaival, mint kotlósnak a csibéivel. Be­felé meg kell őket fogni, szeretettel bírálni, kifelé vi­szont mindig védeni. Nyolc évvel ezelőtt került a megyei művelődési osz­tályra. Mivel előtte az Egri Gép- és Műszeripari Szak- középiskolában is tanított, így érthető, hogy a tanácson a megyei szakképzés és szakmunkásképzés irányí­tásával, felügyeletével bíz­ták meg. De a szakmunkás- képzési alap felhasználására is ő tesz javaslatot. Nagy a felelőssége, hiszen több millió forint sorsáról kell döntenie. Legutóbb a Hat­vani Lenin Tsz. a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat és az Agria Bútor­gyár új tanműhelyének épí­tésére fordították ezt az ősz- szeget. — Az utóbbi időben is so­kat fejlődött a megyében a szakképzés. Jól bizonyítja ezt. hogy néhány év alatt három új szakmunkásképző intézetet is átadtak. Egyéb­ként minden személyes el­ismerésnél fontosabbnak tartom, hogy az ezekben dol­gozókkal csakúgy, mint a többi hasonló intézmény ta­náraival és igazgatóival jó a kapcsolatom. Természe­tesen ez nem azt jelenti, hogy minden vita nélkül megy. A lényeg: minden is­kolára megfelelő figyelmet kell fordítani. Emberséggel, és tisztelettel kell közeledni egymáshoz. Csak így érhető el célom, ami azt hiszem, hogy nemcsak az enyém, ha­nem mindannyiunké. Ügy végzem a munkám, mintha „osztályfőnök” lennék', még ha jelenleg nem is fiatalok­kal. hanem felnőttekkel, kollégákkal foglalkozom. H. J. Az egri bábosok vizsgáján Színészdiplomát kapnak A Budapesti Állami Báb­színház színpadán vizsgázók próbálnak. Bábszínészek, mégis tetőtől talpig látsza­nak. Persze, nem véletlenül, mivel a vizsgabizottság most .nemcsak a figurákra, ha­nem a színészjelölték min­den mozdulatára kíváncsi. Bábmozgatásukat osztályoz­zák majd. Még néhány perc és kez­dődik az előadás. Bánd An­na tanárrendező, aZ utolsó instrukciókkal látja el az egri Gárdonyi Géza Szín­ház bábtagozatának tizen­egy tagját. Néha korhol is. mert hogy egy-egy jelenet­ben a rongyból gyártott „alakok” később vagy ha­marabb jelennek meg a szí­nen, mint kellene. S ugye, ilyenkor a hatás elmarad a nézőtéren ? Az egri bábszínészjelöltek most érkeztek el az Álla­mi Bábszínház által szer­vezett kétéves tanfolyam első kurzusának egyik „leg­rázósabb” feladatához. ★ Pontosan tíz óra van. A vizsgabizottság elfoglalja a helyét. Demeter Zsuzsa, az egri bábtagozat vezetője fal­fehéren ül be a nézőtérre. „Vajon sikerül-e mindazt bemutatniuk amit tudnak?" Minden bizonnyal ez a kér­dés foglalkoztathatja. Először két francia tán­cot járnak el a rizsporos parókát viselő bábok. A Sarabande-ot csakúgy, mint a Menüett- tét, mintha va­lóságos hús-vér emberek [ej­tenék. A pódiumon estélyi a hangulat. Aztán rövid szünet. Majd Kiss Árpád afféle vándor- legény öltözetben lép a füg­gésén aggódunk, hiszen min­den elképzelését pontosan valósítják meg. Akkor gyul­lad ki a pokol lángjait jel­képező tűz, amikor kell, s a legalkalmasabb pillanat­ban hangzik el minden hang, minden zaj. minden koppanás. Szinte hiba nélkül mu­tatják be a történetet. Azt, hogy hogyan csalta lépre az ördög a telhetetlen ku- lákot. ★ Hogy nagyszerű volt a produkció, arról árulkodnak dr. Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszímház igazga­tójának, a vizsgabizottság elnökének a szavai is. — Az egri fiatalok reme­kül érzik a bábozást — mondja. — A pécsi Bóbitá­sok is most végzik ezt az iskolát, s ők e téren sajnos, nem ennyire ügyesek. Ter­alkotnak. így még a képessé­geik közötti különbségek sem szembetűnőek. Jól ki­egészítik egymást. S ugye. ez egy olyan szakma, ahol például Hamlet szerepét menetközben átveheti egy másik színész. Bízom abban, hogy tanulmányaik végén nagyszerű profitársulat vá­lik belőlük. Szándékunk, hogy néhány éven belül az országban az egri és a pécsi mellett további hat város­ban hozzunk létre hivatáso­sakból álló társulatot. Re­méljük, hogy a „bóbitások” és a „harlekinesek” példá­ján felbuzdulva, másutt is lesznek ebben partnereink.-k Miközben dr. Szilágyi De­zsővel beszélgetünk, a hall­gatók már a beszédvizsgá­ra készülnek. A színpadon folyik a ..hangolás”, Siste­Az ördög és a gazdag ember, avagy Lovasy László és Lénárt András fgy szUletik a pokol tUze (Fotó: Szántó György) göny elé. Bejelenti. hogy Tamási Áron: Szegény ör­dög című meséjét elevení­tik meg. Indul a zene. Mostantól újra csak a bábok lényege­sek. De az sem utolsó, hogy egy fölösleges mozdulatot sem lehet felfedezni a szí­nészek mozgásán. Minden megkomponált. Megélednek a rongyból varrt ördögök, a szegény és a gazdag em­berek. Vajon, a rendező utolsó szavait betartják-e? — ve­tődik fel bennünk a gon­dolat. Mint kiderül, fölösle­mészetesen ez alatt a két esztendő alatt akad még ta- nulnivalójuk a Heves me­gyeieknek is, például szí­nészmesterséget, beszédet, de minden bizonnyal sikeresen végzik el ezt a tanfolyamot. Már csak azért is bízom bennük, mert a többi tan­tárgyból is, így a bábtörté- netből. vagy például eszté­tikából is általában szép jegyeket kaptak. Tehát azokból, amelyekből több könyvet át kellett tanul­mányozniuk. Az is lényeges, hogy a hajdani .,harlekine­sek” nagyszerű közösséget regive. kongva gurulnak a hangok a nézőtér felé. Az instrukciók szerint hol sut­togva. hol kiabálva hall­hatjuk ugyanazt a verset. Ez is csak úgy, mint az ezt követő énekjvizsga ered­ményesen ér véget. Persze, van akinek csak jó, de akad olyan is, akinek egy-két rosszahb jegy is került az indexébe. De végül is, min­denki minden tárgyból első nekifutásra sikerrel vette az első félévet. S ugye, ez a leg­fontosabb ... ? Homa János Egerben a főiskolán Felvételi előkészítő tábor Immár hagyomány, hogy a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola minden nyáron megszervezi a középiskolá­sok felvételi előkészítő tá­borát. Ebben az évben is 80 középiskolás tanuló vesz részt a kurzuson, az ország minden részéből. A fizikai dolgozók gyerekei e hét elején érkeztek Egerbe, hogy két héten át tíz tantárgy­ból ismerkedjenek meg a felvételi követelményekkel. Délelőttönként elméleti elő­adásokat hallgatnak — tíz főiskolai tanszék oktatói tartják számukra —. dél­után pedig a főiskolai hall­gatók vezetnek szemináriu­mokat. A tanfolyam során a gimnáziumok harmadik osz­tályának tananyagát dolgoz­zák fel. rendszerezik a kö­vetelményeknek megfelelő­en. Matematikából, fiziká­ból és kémiából gyakorlati foglalkozásokon is részt vesznek. Az idén is tartalmas sza­badidős programot biztosít számukra a tábor. Kirándu­lásra indulnak, koncertet hallgatnak. mozielőadáso­kat láthatnak. Nemcsak a bábok látszanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom