Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 175. szám ARA: 1985. július 27., szombat 2,20 FORINT Fölösleges Időnként nagyokat csodálkozom. Valahogy nem értem — magunkat. Mintha valami gyerekes naivitás kerítene hatalmába bennünket. Pedig annyiszor bizonyítottuk már be ország-világ előtt, tudunk ml szép és eredményes dolgokat is elérni, kitalálni és megvalósítani. Ez lenne az a bizonyos dialektika, amely az ellentétek egységét jelzi? Lehet. Legutóbb néhány kereskedővel beszélgettem. ■Hiányzik ez is, hiányzik az is a polcokról. Méghozzá olyan cikkek, amelyek korábban állandóan ott kínálták magukat. Aztán jött egy váratlan fordulat és mindegyiket „elfújta a szél”. Volt — nincs. A fene bánja? No, nem: erről szó sincs. Hanem miről van szó? Arról a bizonyos „minimum-napról”, vagy ahogy másként emlegetik: a beállásról. Ez olyan kereskedői gyakorlat. Nem ők találták ki, nem is ők tehetnek róla. de igazából nem is lelkesednek érte. Legfeljebb mosolyognak. A rendelet szerint ugyanis. van az évnek egy varázserejű napja, amelyen minden áron el kell érni, hogy a raktárban a lehető legkevesebb áru legyen. Ha nincs elegendő áru a raktárban, akkor nincs az üzletben sem., Ha tehát.. a kedves vevő bemegy és azt gondolja, hogy csak úgy leemelheti a polcról azt a valamit, amit már megszokott, akkor nagyon téved. Tessék jönni elseje után, legfeljebb ezt a választ hallhatja az érdeklődésére. Mert elseje után már lesz. Egészen bizonyosan. Nem varázsütésre, hanem a dolgok természeténél fogva. Ugyanis — mondjuk — június 30. ä minimum-nap. Ezen a napon csak a legkisebb készletnek szabad az üzletben, lennie. Hogy égy nappal azután már nem győzik kapkodni a súlyos szállítmányok ládáit és dobozait a tanulók és a fiatalabb eladók ... ? Például: az üzlet átlag készlete kétszáz- ötvenezer forint. Július egyetlen napján ennek a készletnek a felét hozták meg a teherautók. , Akkor már lehetett, mert elmúlt a „minimum-nap”. A kereskedő tehát nem kereskedik. hanem „beáll” a legkisebb készletre. A kereskedő tehát csak azon a bizonyos napon köteles krajcároskodni. De — minek? Hiszen a „fogyasztást” jóval előbb kell elkezdenie. Jóval előbb lesznek tehát a polcok egyre üresebbek. A vevő jóval előbb kezd el mérgelődni azért, hogy ezt sem kap, azt sem. Mit tehet ilyenkor? Szidja a kereskedelmet, ö csak azt tudja, hogy hiába kér: nincs. Neki nem kötelessége ismerni a rendeletet, amelynek bizonyára nagyon jó szándékú szülőötlete volt, de ... az élet mintha túlhaladt volna rajta. Bizonyára meg tudnák magyarázni a pénzügyi szakemberek ennek a rendelkezésnek a közgazdasági okait, de a vásárlót ez így nem érdekli, ö a pénzéért venni akar — minimumnapon is. G. Molnár Ferenc AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Moszkvában a magyar VIT-knMattség Pénteken a reggeli órákban ünnepélyes külsőségek között fogadták Moszkvában a szombaton kezdődő XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra érkezett magyar küldöttség első csoportját. A zászlókkal, a fesztivál jelvényével és virágokkal díszített kijevi pályaudvar fedett csarnokában komszo- molisták sörakoztak fel. s a VIT- jelszavát — „A békéért, az aritiimperiálista szolidaritásért, a barátságért’’ —. a moszkvaiak üdvözlő szavait tartalmazó transzparenseket emeltek magasba, köszöntve a DlVSZ-induló hangjaira befutó szerelvény utasait. A KISZ KB titkárának, Szantner Ivánnak vezetésével érkező küldöttség — mintegy háromszáz magyar fiatal — tiszteletére a 36 órás utazás során 12 állomáson rendeztek ünnepséget. A szovjet vendéglátók minden alkalommal virággal, énekkel, zenével köszöntötték a küldöttség tagjait. A kijevi pályaudvaron a fesztivál házigazdái nevében Arkagyij Muracsov. a moszkvai Zsdanov kerület Komszomol-bizotts ágának titkára mondott üdvözlő beszédet. Reményét fejezte ki. hogy a magyar fiatalok tetszését megnyeri a szovjet főváros, s a különböző kulturális programokon, politikai rendezvényeken jól érzik magukat. Megragadják az alkalmat, hogy közelebbről is megismerkedjenek a testvérszervezetek képviselőivel, munkájával. Hangsúlyozta: a szovjet és a magyar fiatalok legfontosabb közös feladata. hogy összefogva harcoljanak a békéértaz antiimperialista szolidaritásért. Az üdivözlő szavakat követően régi orosz szokás szerint népviseletbe öltözött lányok kenyérrel és sóvaL köszöntötték a magyar küldöttség vezetőjét.- Szantner Iván tolmácsolta a magyar fiatalok forró üdvözletét a házigazdáknak, s köszönetét mondott a világ haladó ifjúsága találkozójának gondos előkészítéséért, a Zsdanov kerület komszo- molistáinak pedig a lelkes fogadtatásért. Az ünnepélyes eseményt követően a küldöttség tagjai a VIT emblémájával, jelszavával, díszített autóbuszokon utaztak szálláshelyükre, a korszerű Izmajlovoi szállodába. A magyar delegáció további csoportjait hozó Budapest expressz a délelőtti órákban futott be a kijevi pályaudvarra. A XII. Világifjúsági és Diáktailálközóra pénteken Moszkvába érkezett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A fesztiválon részt vevő magyar politikai delegáció vezetőjének társaságában érkezett a szovjet fővárosba a VIT több magyar díszvendége is. köztük Berecz János, az MSZMP Központ] Bizottságának titkára. A vendégeket a repülőtéren Vlagyimir Sapliko. a Lenini Komszomol Központi Bizottságának külügyi titkára. valamint az SZKP KB felelős beosztású munkatársai üdvözölték. Jelen volt az érkezésnél Barabás János, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. LETETTE AZ ESKÜT A KNEB Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Módosította a KGST-ben részt vevő országok szervezetei közötti Áruszállítások Általános Feltételei kihirdetéséről szóló 1979. évi 23. számú törvény- erejű rendeletet. A módosítás eredményeképpen a külkereskedelmi miniszter felhatalmazást kap arra. hogy a KGST Áruszállítások Általános Feltételei rendelkezéseit kiegészítő, illetőleg módosító kétoldalú megállapodásokat létesítsen. ötéves időtartamra az Elnöki Tanács megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseit és tagjait. Az Elnöki Tanács megvá* losztta a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit,. végül bírákat választott és mentett fel. ★ Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt pénteken letették az esküt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesei : Dobos István és Szálkái Tóth István; valamint a KNEB tagjai: Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes, Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Hanga Mária, az MSZMP Budapest XII. kerületi Bizottságának első titkára, Horváth Öttó egészségügyi miniszterhelyettes, Iklódy Gábor, az Elekt- romodul vezérigazgatója, Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Markovics Ferenc, a Heves Megyei Tanács elnöke. Pálmai Dajosné, a Május 1. Ruhagyár szakmunkása, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Szabó Ferenc mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottság titkára. Telek János, a Csepel Művek fémművének fődarusa. Véghelyi Andor, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Vértes Imre, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese. Az eskütételen jelen volt Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Bal- lai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Szálkái József elnök vezetésével pénteken — a KNEB székházában — megtartotta alakuló ülését. Miután a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tisztségviselői és tagjai letették az esküt — s korábban a fővárosi és megyei tanácsüléseken már hivatalukba iktatták a területi NEB-ek vezetőit és tagjait — újabb fél évtizedre szóló megbízatással végezheti munkáját a népi ellenőrzés szervezete és az apparátus tevékenységébe társadalmi munkásként kapcsolódó 30 ezer népi ellenőr. A népi ellenőrzés általános hatáskörű állami szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg. Szervezetileg a népi ellenőrzés feladatait a KNEB és a fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi, városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok látják el. A KNEB elnöke a Miniszter tanács tagja, jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. A KNEB a Minisztertanács felügyelete és irányítása alatt áll. PÓTOLJÁK A LEMARADÁST — MÉG MINDIG HOSSZÚ A VÁRAKOZÁS — VAN, AMIT AZONNAL IS ADNAK — SZOMBATONKÉNT NEM VISZIK? Téglagyárak, nyáridéban Benne vagyunk a nyárban, itt van végre a jó idő elérkezett a téglagyárak igazi szezonja is. üzemeinkben vajon mennyire használják ki a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket, hogyan tudják pótolni év eleji lemaradásaikat, mennyire tudják kielégíteni a fogyasztók, az építkezők igényeit? — erről informálódtunk pénteken Heves megye négy üzemében, az Észak- magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mátra- derecskei, egri, illetve hatvani gyáraiban. Mátraderecskén Keller József gyárvezető tájékoztatása szerint a januári, februári, szokatlanul hideg időjárás, illetve a kényszerű gázszünet miatti kieséseket gyors intézkedésekkel igyekeztek feledtetni. Mindenekelőtt korábbra ütemezték az egyébként csak áprilisra, májüsra tervezett hagyományos nagykarbantartást. majd operatív programot készítettek a hátrány behozására. Ez utóbbinál előtérbe kerüît a hatékonyabb észközkihasználás. a munkaidővel *való jobb gazdálkodás, s rendkívüli túlórákat is elrendeltek. Az elképzelések valóra váltását a mozgóbérből célprémiumokkal is ösztönözték. Következésképpen a célkitűzéseket — mind a termelésben, mind pedig a gazdálkodásban — szérényen bár. de sikerült túl is teljesíteni. Az eredetihez képest azonban így is lemaradás van még: időarányosan egymillió darab hiányzik az ikerfüles cserépből, a téglafélékből pedig három. Ugyanekkor nagy a készlet a szabványon aluli cserépből és az energiatakarékos Uniform falazóanyagból. Az említett lemaradás csak részben okoz gondot a kiszolgálásnál. Ha egy-egy építkezéshez valamennyi gyártott terméket igényli a megrendelő — vagyis viszi a falazóelemet, a födémbélést a bélés-válaszfalat, a nagy szilárdságú kemény téglát, az ikerfüles hornyolt, illetve a kúpcserepet is —. • soron kívül teljesítik a megrendelést. Csupán akkor sorolják a kéréseket, ha mindössze egyetlen gyártmány után érdeklődnek, kivéve az Uniformot. Így például a kisméretű tégláért másfél, a cserépért két hónapig is kall várakozni. Egerben a Homok utcai gyárból. Turcsi Tibor irodavezetőtől arról értesültünk, hogy üzemüket nemcsak a kemény tél és az energiakorlátozás — hanem más. váratlan akadályok is hátráltatták a mindennapi munkában. Megzavarta a termelést az új prés beszerelése, a berendezés próbálgatása. majd teljesen kiszámíthatatlan törése, illetve a kemencehiba, a műszárító elromlása. Ennélfogva az első félévben kereken 600 ezer tégla a kiesésük. Júliustól természetesen próbálnak szépíteni a helyzeten. A már hagyományosnak mondható hétfői. szerdai, pénteki két műszak, valamint a szombati, vasárnapi munka mellett a II. félévben kedden és csüNem éppen irigylésre méltó munkája, különösen nyáron törtökön 8 helyett 10 órás szolgálatot vállalnak a dolgozók. Így remélhetőleg nemcsak behozzák majd a lemaradást hanem az év végéig esetleg némi többletre is szert tesznek. Máris gond azonban a B—30-as téglából erőteljesen szaporodó készlet. Naponta ugyanis 25 ezret gyártanak belőle, de jó. ha 20-at elvisznek, szombaton pedig — hiába az ügyelet — szinte minimális a kiszállítás. Nem örülnek a gyárban a jelenlegi értékesítési gyakorlatnak sem. miszerint a befizetés után 2—3 hét is eltelik, amíg kiszolgálhatják a vevőt a helyszínen. Jobb szeretnék, ha rugalmasabban teljesíthetnék az igényeket, s nem a gyártelepen gyűlne a termékük.A Vécsey-völgyi üzemből Halmai Sándor gyárvezetőtől azt az információt kaptuk. hogy a tél miatt kéthetes csúszással láthattak idei termelésükhöz, s ez a nyers terméknél félmillió, az ége- tettnél pedig 300 ezer tégla hiányához vezetett az első félévben. Hozzájárult ehhez a létszámhiány is: az. hogy átlagosan 20—25 embert voltak kénytelenek nélkülözni sokáig. Most már nincsenek jelentősebb gondjaik: a 12 órásra nyújtott műszakok, s hogy havi 2—3 alkalommal szombatonként is dolgoznak a kemencék mellett dolgozók (Fotó: Szabó Sándor) októberig, folyamatos kiszolgálást biztosítanának — ha jönnének gyártmányukért. Legalább 700 ezer darab kisméretű tégla azonban hiába várja a vevőt kiváló minőségben ! Lassan- lassan már nem férnek tőle pedig adósságaik sürge" tőek: az éves 6 millióból mindössze 1,4 készült az első félévben. Távolabbi szállítókkal pedig csupán altkor tárgyalhatnak, ha teljes.a .meggyőződésük, hogy Egerben és környékén; nem kell a jó tégla. Hatvanban Papp Jánosné irodavezető sajnálkozva említette tetemes elemi kárukat, ami abból származott, hogy nyers- gyártmányuk az égetésre alkalmatlanná vált, s újra kellett kezdeniük a folyamatot. Aztán nem kis örömmel folytatta, hogy utóbb az égetési tervet 106,3 százalékra teljesítették mégis, ami az érzése szerint az egész vállalatnál a legjobb eredmény. A vásárlóért egyébként ők is mindent megtesznek: ha például legalább 50—80 ezres igény összegyűlik, a B—30-asról már is átállnak a kisméretű tégla gyártására is. Ennek ellenére szombatonként alig van forgalmuk. Gyóni Gyula Lázár György és Wolfgang Rauchfuss megbeszélései Lázár György. a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Wolfgang Rauch- fusst, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság NDK-tagozatának elnökét, aki szabadságát tölti hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. a bizottság magyar tagozatának elnöke is. Terület- és település- fejlesztési tervek Pénteken az Országos Tervhivatalban Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, áz Országos Tervhivatal elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője a kormány nevében köszöntötte a minisztériumok, a társadalmi szervek, az akadémiai intézetek és a megyei tanácsok vezetőit, akik tevékenyen részt vettek a terület- és településfejlesztés új, hosszú távú feladatainak kimunkálásában. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakán első ízben tűzte napirendjére ezt a témát, a beterjesztett javaslatok széles társadalmi vitában nyerték el végső formájukat és tartalmukat, amelyek kifejezik a városokban és a falvakban élő emberek településük jövőjéről alkotott elgondolásait is.