Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 26., péntek 3. Hiányt pótló tevékenység Merre tartanak a kisvállalkozások? Már az első rendelet megjelenése óta élénk figyelem kíséri a kisvállalkozásokat. Az egyéni kockázatvállaláson alapuló gazdasági tevékenység kisüzemi formája nagy lehetőséget kínált mind a vállalatoknak, szövetkezeteknek, mind az itt szerencsét próbáló dolgozóknak. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján pedig már össze lehet állítani a mérleget, mennyiben valósult meg a kormányzat szándéka, amikor a lakossági ellátás javítására és a hiányzó háttéripar pótlására zöld utat engedett a kisvállalkozásoknak. A mennyiségi mutatók egyértelműen arról tanúskodnak. hogy valóban létező hiányt pótol az ilyen keretek között végzett tevékenység: több mint harmincötezer szervezetben mintegy 350 ezer ember dolgozik, a munkaképes lakosság 7 százaléka. Az általuk 'termelt érték az ipari termelés 1,7 százalékát teszi. A vgmk-k erényei A 35 ezer gazdálkodó szervezet között a legnépesebb csoport a vállalati gazdasági munkaközösségeké, számuk meghaladja a 18 ezret. S mire is vállalkoznak ezek a szervezetek? A legtöbbször olyan munkára, például karbantartásra, amire nem akadt egyáltalán külső kivitelező, máskor a gépek kihasználtság] fokát javítja a plusz időben végzett munka. Jó néhány cégnél éppen a vállalati gazdasági munkaközösségek révén sikerült korábban veszteséges tevékenységeket nyereségessé tenni. avagy éppen a hatékonyság javult számottevően, ami több millió forint haszonként öltött testet az év végi mérlegben. Jogoson kérdezheti bárki is, ha ennyire hasznos a vgmk-k működése, akkor miért nézik mégis ferde szemmel őket néhány vállalatnál? Sajnos.' ebben objektív okok is szerepet kaptak. Az első időben elég nehezen birkóztak meg a vállalatok a belső ellenőrzés megszervezésével. Néhányszor — mint a revizori jelentésekből kiderült — nem különítették el megfelelően egymástól a fő- és túlmunkaidőben végzett munkát, és ez jogosan háborította fel a vgmk-n kívül maradt dolgozókat. Máskor pedig az okozott gondot, hogy a kisvállalkozás tagjai- között volt az a vezető is, aki ellátta őket munkával, illetve az elvégzett feladatot igazolta. Szerencsére, az elmúlt évben a legtöbb helyen a vezetés megtalálta az ellenszerét e kezdeti hiányosságoknak, és megnyugtatóan elkülönítették egymástól a kétféle munkát — az ellenőrzést pedig megerősítették. Sőt, megjelent a társadalmi kontroll is. Szakszervezeti tisztségviselőikből alakultak — jobb híjén nevezzük őket így — olyan bizottságok, amelyek kivizsgálják a dolgozóknak a vgmk-kai kapcsolatban iont észrevételeit. A vgrrtk másik erénye egyébként — s ezt még az ellenzők tábora is elismeri —, hogy Segít megtartani a munkaerőt, hiszen gyárkapun belül meg lehet keresni a kiegészítést. S a gyár sem jár rosszul, ha kipróbált emberei végzik el a számára fontos munkát. A piac igényeihez A másik népes csoport az önálló gazdasági munkaközösségeké. számuk 7800. A kockázat itt lényegesen nagyobb. mint az előbbi formánál, hiszen a vállalkozók saját tőkéjüket fektetik be, egyetemlegesen felelősek munkájukért, és az esetleges veszteségekért. Nem véletlen .tehát, hogy a várakozások ellenére inkább az állami vállalatok és szövetkezetek számára dolgoznak, és viszony, lag kevesebben vállalkoznak a lakossági ellátás javítására. A keresetekről is készült felmérés, átlagosan a gmk- tagok 8500—9000 forintot toptak havonta. Ez kevesebb. mint amit baráti beszélgetések során haliunk, viszont több a mostani. átlagkeresetnél. Az értékelésnél viszont számba kell ven. ná azt is, hogy mennyit és miképp dolgoztak. A gazdasági munkaközösségek — már amelyék bírják hosz- szabb távon a versenyt — általában többet és jobban dolgoznak, mint az átlag. S, ahogy az előbb már szó volt róla, saját tőkéjüket is kockáztatják, nem beszélve arról, hogy biztos munkahelyüket cserélték fel saját vállalkozásukért, ahol hónapról hónapra meg kell küzdeniük a szerződésekért, és a szervezet fennmaradásáért. A kisvállalkozások köre nem szűkül le a két formára, ezen kívül még alakultak ipari és szolgáltató szakcsoportok. kisszövetkezetek, átalányelszámolású részlegek is, bár egyelőre a számuk nem jelentős. Ezekről együttesen elmondható, hogy hatékonyan dolgoztak, rugalmasan próbáltak a piac igényeihez aX^ivuizkodni, és például az építőiparban az átalányelszámolásos részlegek tették nyereségessé a korábban ugyanott veszteséget hozó tevékenységek egy részét. Korszerű gépeket Ha a számokat nézzük, valószínűleg a közgazdasági elemzéseikben kevésbé jártasaknak is feltűnik, hogy a foglalkoztatottak viszonylag magas aránya ellenére meglehetősen kismértékben járulnak hozzá a kisvállalkozások az ipari termeléshez. S még egy mutató tér el lényegesen, ha nem is a tervezettől. inkább — enyhébb kifejezéssel élve — a várttól: rendkívül alacsony a be. fektetett tőke nagysága, ösz- szesen 13 milliárd forint. Ezt egyrészt magyarázza a vgmk-k elszaporodása is, ahol a vállalat gépeivel és anyagával vállalkoznak különböző munkára a dolgozók. Vagyis, nem kockáztatják saját pénzüket, vagy egyéb eszközeiket, ha csak lehet. Másrészt arra utal, hogy egyelőre ugyanolyan bizalmatlanak a vállalkozók, minit annak idején a magán- iparosok és kereskedők. Viszont nem nehéz megjósolná. hogy hamarosan a vállalkozó kedv kevés lesz e szektorban, mert egy adott szinten túl, amikor az alapvető hiány megszűnik, mindenképpen korszerű termékeket és szolgáltatásokat várunk az állami ipartól a kisvállalkozóktól is. Amihez viszont modem felszerelésre van szüíkségL Csak így töltheti be a kisvállalkozás a néki szánt szerepet. hogy javítsa a lakossági ellátást és részben pótolja a hiányzó háttéripart, így szolgálva a nagyipar növekvő — s minőségileg is — emelkedő igényeit. TISZA MENTÉN TISZTA TEJ — MILYEN LEGYEN A TAKARMÁNY — A JOVÖ: SZUPERBIKAK... ? Rekord után Tiszanánán (2j2.) A partnerek it elégedettek A helyzet régi ismerőiként sétálunk végig a kötött tartásban gondozott tehenek mindig azonos képet mutató sorfala előtt, s egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy szegényeknek bizony — szűkösen mérték ki a helyet. Tulajdonképpen már ez a látvány is meggyőzően bizonyítja számunkra. hogy a tsz vezető szakembereinek törekvése teljesen érthető: a kötött tartásról áttérni a kötetlenre, jóllehet, ez a rekonstrukció több millió forintba kerül. Lényegesen kellemesebb a kisebb-nagyobb bocik látványa: kedvesek, aranyosak, legyenek bár kezesek, vagy vadócok — jóleső érzés elidőzni szellős kis rekeszeik előtt... Báti Anna becézi is őket (majdani) érdemeik szerint, miközben arra is jut ideje, hogy Prázmári kollégájával együtt kis szakmai tájékoztatót adjon az országos csúcsot hozott termelési eredményeik legfontosabb összetevőiről. — Azt talán mondanunk sem kell, hogy az állatok igényeinek megfelelően igyekszünk kialakítani a takarmányozást. Az egyes egye- dek potenciális tejtermelési képességének, kondíciójának, vemhességi állapotának figyelembevételével döntjük el, melyiknek mennyi fehérjére, energiaszintre, rostokra, ásványi anyagokra, mikroelemekre van szüksége saját mutatói alapján. Ahhoz természetesen, hogy eme, sokrétű feladatnak eleget tehessenek, a szakembereknek valóságos információ-áradatra van szükségük. Így igen fontos, hogy adatokkal rendelkezzenek a takarmányok „béltartalmáról”. Nem utolsósorban az évek óta tartó, jó partneri kapcsolatnak is köszönik, hogy erre vonatkozóan az AGRO- KOMPLEX termelési rendszertől minden szükséges felvilágosítást mindig pontosan megkapnak mind a sertés*, mind a szarvasmarha-tápvonalra. A Central Soya díja Amikor erről beszélgetünk, Prázmári László szükségesnek érzi megjegyezni: — Számunkra nagyon jó ez. hiszen a termelési rendszer tápsora a béltartalmai igényeket kielégíti, s számunkra árban is elfogadható. Nem dicsekvésként, de hadd említsük meg itt: a termelési rendszer értékelte a vele kapcsolatban álló, csaknem kétszáz gazdaság termelési eredményeit és mutatóit, s ezek alapján — a vele kereskedelmi kapcsolatban álló. világhírű Central Soya céggel egyetértésben — szarvasmarha kategóriában első díjjal jutalmazta a ti- sztmánai tsz~t. Jelentős eredménynek számít, hogy ugyanezen értékelési rendszeren 'belül. 400 sertéstelep közül a nánai a negyedik helyet érdemelte ki. Az országszerte feltűnést és természetesen nagy elismerést kiváltott tiszanánai tej termelési rekord összetevőit a termelőszövetkezet szakemberei, — összességében — az elmondottakban jelölik meg, hozzátéve: dr. Fazekas Mihály főállatorvos értő, nagyszerű szakmai irányításának eredményeként a gazdaságban jól kimutathatóan javult az állategészségügyi helyzet, lényegesen kevesebb az elhullás, vagy az eredményt rontó más tényező. És ezek után... ? Várható esetleg az eddigieknél is jobb eredmény? Nehezen tesszük fel a kérdést, hiszen tudva lévő: kis csúcsokat könnyű, nagyokat nehéz megdönteni. Így véli Godó Lajos elnök is, szavai igencsak meggondoltak: — Szeretnénk a tavaly elért tejtermelési színvonalat tartani. Szerintem, ha ezt idén is hozni tudjuk, már az is nagy szó. Természetesen. ez nem jelenti azt, mintha nem törekednénk többre. Ahhoz, hogy ezt el is érjük, az eddig kialakult jó technológiai folyamatokat még szigorúbban be kell tartanunk, és van javítani valónk a tej tisztaságának kérdésében is. Ez anyagilag is sokat jelent, hiszen az I. osztályú tejet jelentősen dotálják. Befejezésül örömmel mondhatom: ezt a törekvésünket az első félév igazolta, jelentősen javult a tiszanánai tej minősége. Természetesen: számos egyéb, szintén fontos tennivaló akad még a jelenleg 341 fejőstehénnel dolgozó gazdaság szakemberei számára. Fő törekvésünk most mégis a kötetlen tartás megvalósítására irányul. Nagyon bíznak benne: mielőbb sikerül. Búcsúzóul pedig azt kérik, hogy két nagyon fontos partnerükkel is váltsunk néhány szót, nevezetesen a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat egri—füzesabonyi állomásával és a Tejipari Vállalattal. Nem lesz haszontalan meghallgatni a részükről elhangzó véleményeket. Tompa Miklós, az állattenyésztő vállalat állomásvezetője csak dicsérni tudja a tiszanánai akat: — Tenyésztői munkájuk példamutatóan következetes, elsősorban ennek köszönhető, hogy kategóriájukban országos rekorddal lettek elsők tejtermelésben. Az pedig még örvendetesebb, hogy eredményeiket tovább akarják fokozni. Ennek érdekében választottunk ki, „együtt- tenyésztésbe” állításra ötven bikanevelő tehenet, melyeknek egyedenkénti termelése meghaladja a 8000 kilogrammot s melyeknek zöme mellett több laktáció átlagában 4 százalék zsírtartalmat is produkál, jólle-. hét, hogy a Holstein-fríz fajtát általában alacsony tej- zsírképzés jellemzi. Törzstenyészetre alkalmas... A tiszanánai szakemberek törekvéseinek eredményességét fémjelzi, hogy a bika- nevelő teheneket felülvizsgáló bizottság „törzstenyészet" kategóriába sorolásra terjesztette elő a MÉM-hez a termelőszövetkezetet, amely eddig e tekintetben csak jelöltként szerepelt. Ugyanakkor sikerült megvalósítanunk a tsz-szel közös törekvésünket: azt, hogy a bikanevelő tehenekre igen nagy tenyészértéket képviselő, zömmel Amerikából importált, „szuperbikák’’ utáni tényészanyagot párosítottunk. Igaz, ez rendkívül drága. de garantáltan olyan utódokat biztosít, amelyeknél 98 százalékos biztonsággal több mint ezer literes növekedés várható a tejtermelésben. Ezek mellett szintén a termelőszövetkezet vezetőit dicséri. hogy a szaporodásbiológiái munkájuk hasonlóképpen eredményes: náluk nincs gond az újravemhesítéssel, sőt. más gazdaságok számára is tudnak megvételre kínálni törzs-alapanyagot, ily módon tenyésztőmunkájuk eredményét több Heves megyei termelőszövetkezet is kamatoztathatja. A Tejipari Vállalat vezetője, Ötvös Imre szintén csak a legjobbakat mondhatja a tiszanánaiakról: — Körzetünkben 24 nagyüzemből érkezik hozzánk a tej, s ebből a két tucatból a tiszanánai a legjobb. Példaként talán az elmúlt évet említeném, amikor hozzávetőlegesen 2,5 millió liter tejet szállítottak hozzánk, és ennek — közbevetőleg mondom: nágyon jó — 62 százaléka első osztályú volt. Emellett — és ebben szintén egyedülállóak — 23 helyről mi szállítjuk Egerbe feldolgozásra a tejet, s Tiszaná- na az egyetlen, amely a szállításról is gondoskodik. Mit tehetnénk mindehhez? Napjainkban, amikor a tejtermelés! kedv visz- szaeséséről még mindig oly gyakran és oly sok érvet hallani, jóleső érzés a bizonyosság: nálunk, Heves megyében akadnak gazdaságok — elsősorban a tiszanánai Petőfi Mgtsz —, amelyek lelkiismeretesen, a feladat fontosságának megfelelően törekednek lehetőleg minél több, jó minőségű tej előállítására. B. Kun Tibor L. M. Falusi portákon 000 (Szabó Sándor felvételei)
