Népújság, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. július 2., kedd 3, Jelenléti díj helyett ösztönző munkajövedelmek Csontsebészeti eszközök — Vérterápiás szerelék — Speciális kórházi ágyak — Autómárkához az NSZK-ba — Új gép Svájcból — Tiszta profillal — Épülő szaküzlet — Három üzemben négyszázötvenen — À felhasználó dicsérete a legnagyobb elismerés Jó úton a Finommechanika Idézünk: .......olyan móds zereket kell kidolgozni, amelyek a bérrendszer alkalmazását rugalmasabbá teszik, ösztönöznek a munka termelékenységének emelésére és biztosítják a helyesebb létszámgazdálkodást.” Helyes. Legyen így! Hasznos szándékok, sikert ígérő cél. A citátum eredeti szövege azonban meglehetősen idős, 1958. október 16-i ülésén fogadta el — a munkásosztállyal kapcsolatos, egyes feladatokról határozva — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az átlagos tájékozottságú állampolgár is példák seregét tudja sorolni arra, menynyiféle próbálkozás alanya, tárgya volt — az említett, 1958-as pártdokumentum óta — a bérpolitika, a bérrendszer fejlesztése, korszerűsítése. változtatása, igazságosabbá tétele, összehangolása a változó körülményekkel, s így tovább, szinte a végtelenségig. Kritikus határ Emlékeztetésül elég itt utalni a különböző bérpreferenciák kialakult — majd az eredeti céltól már-már függetlenített — rendszerére. az ún. országos szakmai bértáblázat megalkotásának ki követelésére, majd rövid idő elteltével talonba tételére. a nyereségrészesedési kategóriákra és eltörlésükre ... S míg a példatár gazdag, addig az eredmény szegényes, sőt, az óhajtotfhoz, a remélthez, a várthoz mérten. kimondottan szerény, csekély. Szegényes, mert a hatvanas évekhez képest tetemesen csökkent az összes jövedelmen belül a munkajövedelmek aránya, súlya, s a munkajövedelmek közötti különbségek is — az ellenkezőjét sürgető szavak ellenére — lényegesen mérséklődtek. Volt idő — ezzel nem azt állítjuk, mintha az volna az eszményi —, amikor a jövedelem nyolcvan százalékát a munkával összefüggő bevételek. húsz százalékát a munkától független források — döntően: a társadalmi juttatások — adták. Napjainkban ez az arány — sokak szerint — kritikus határt ért el. A munkajövedelmek a lakosság összes jövedelmének kétharmadát adják csupán, holott — saját bőrünkön érezzük — 1980 és 1984 között, a munkások és az alkalmazottak reálbére, illetve a termelőszövetkezeti tagok reálkeresete — kerekítve — hat százalékkal csökkent... ! Egyre erőteljesebben érzékelhető a fő munkaidőben elérhető munkajövedelmek szerepének, súlyának kiseb- bedése, némely esetben, helyen már-már „jelenléti díjjá” devalválódása. A társadalom jogos igényeit, indokolt türelmetlenségét fogalmazták meg az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában a küldöttek, amikor a dokumentumban azt rögzítették: ,,A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani'. Alacsony mozgó bérek * • Bizonyos, ebben a megál- s lapitásban jelentős része van j az életszínvonal stagnálása. > bizonyos rétegeknél csökke- ! nése következtében létrejött ’ feszültségeknek. Am nagy a • valószínűsége annak is, hogy j kemény gazdasági, gazdál- ; kodási tények nyomatékosí- l tották szükségszerű teendőül Heves Megyei Finommechanikai Vállalat éveken keresztül szerteágazó tevékenységet folytatott. Amikor a neve elhangzott sok mindennel társítottuk. A hétköznapi ember számára elsősorban, sokáig az autójavító szolgáltatás jutott eszébe. Az idén januártól azonban az addig leányvállalatukként működő szerviz önálló vállalat lett. így aztán elérték, hogy letisztult a profil, munkájuk így jobban áttekinthető, s partnereikkel való kapcsolattartásban is előre tudtak lépni Jelenleg három üzemükben 450 dolgozót foglalkoztat- nak. Dr. Gál Jánossal, a vállalat megbízott igazgatójával arról beszélgettünk, hogy mindez mit is jelem életükben, s arra is kiváncsiak voltunk; hol tartanak az időarányos tervteljesítésekkel. vé a felismerést: nem vagyunk annyira gazdagok, amennyire visszaszorult a munkajövedelmek 'szerepe a társadalmi munkamegosztás legtöbb részterepén ... ! Ahhoz ugyanis nagyon gazdagnak kellene lenni, hogy lemondhassunk a munkajövedelmekben rejlő ösztönzési, érdekeltségi lehetőségekről, mert ha ezekről „elfeledkezünk”, akkor aligha sikerül előteremteni a viszonylag tág körű szociális ellátás, társadalmi juttatás seregnyi részletének anyagi fedezetét. Néhány, az előbbi bekezdésben említett, nyomatéko- sító, figyelmeztető tények közül. Az ipar állóeszközeinek állománya a nyolcvanas évek eddigi szakaszában a termelésnél gyorsabban növekedett. azaz hasznosításuk — romlott! Továbbá: a gépek és berendezések munkarend szerinti időalapjának — ami messze van, sokkal kisebb a naptári időalapnál — csupán hetvennégy százalékát töltik ki tényleges működtetésükkel a termelőhelyek, holott ez az időalap a cégek többségénél egyetlen műszak... ! Az újonnan készült, korszerű technikai, technológiai színvonalat képviselő beruházásoknál még kedvezőtlenebb — hatvan százalék körüli — ez a hasznosítási arány ... ! Azután: napjainkban a fejlesztések közül minden ötödik még az átadást követő második esztendőben is veszteséggel működik ... ! Nem ringatunk magunkban olyan illúziókat, hogy az 1984. évi — egy foglalkoztatottra jutó — 5500 forintot valamivel meghaladó átlagkereset — valami roppant erős ösztönzést foglalhat magába az ilyen és hasonló tények, tapasztalatok kedvezőbbé változtatására. Főként akkor nem hisszük ezt, ha tudjuk: a teljesítménytől függő — ún. mozgó — keresetrész nulla és húsz százalék között van a népgazdaság egész területén, azaz hatása korlátozott vagy éppen jelentéktelen, s mert jelentéktelen, elhanyagolható. Egyetlen lehetőségünk — Frre az évre 172 millió forint termelési értéket terveztünk. — Igaz, hogy a második fél évre nagyobb a rendelési állományunk, de már most elmondhatom, hogy az év végére valamivel túlteljesítjük az eredeti elképzelésekben megfogalmazottakat. — Hogyan érhető ez el? — A szerződéskötésekkel 'lekötöttük a teljes kapacitásunkat, sőt, egyes megrendeléseket már el is kellett utasítanunk, ugyanis képtelenek vagyunk annyi csonltsebészeti műszert. s egyéb kelléket gyártani, mimt amennyire igény lenne. Ezen a területen mégis előre tudunk lépni valamelyest, mivel sikerült a közelmúltban megvásárolnunk a csontcsavarmaró gépet Svájcból, több mint 3 millió forintért. Hogy mit is tud ez a gép. arról Horváth Tibor üzemvezető számolt be — Teljesen automatikusan végzi a műveleteket, csak anyaggal kell kiszolgálni. A munka termelékenységét, a hagyományos célgépekhez képest a háromszorosára növeli. Jelenleg tart a próbaüzem, Csathó János beállító lakatos ismerkedik vele, de néhány napon belül megkezdődhet az üzemszerű gyártás. — Most már csak az a kérdés — hallhattuk újra a megbízott igazgatótól —, hogy a megfelelő alapanyagot folymatosan biztosítani tudjuk-e, ugyanis ez speciális, rozsdamentes, csak tőkés importból beszerezhető Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy elsősorban ennek a gépnek köszönhetően szárnyalhatjuk tál tervünket. — Kórházak. gyógyintézetek számára milyen eszközöket. berendezéseket gyártanak még? Csathó János beállító lakatos ismerkedik az új, automata svájci géppel (Fotó: Szántó György) Dr. Gál János: „Túlteljesítjük tcrvün két...” — Orvosi bútorokból, több mint 100 millió forint értéket készítünk az idén. Üj termékük az intenzív- és traumatológiai ágy, ami jelentőségénél fogva kiemelkedik a többi közül. Egyébként 18 fajta kórházi fekvőalkalmatosságot gyártunk. de nem ritka a vizsgáló állványokra, asztalokra szóló megrendelés sem. Jelentős tételeket adunk az egészségügyiseknek a vérterápiás szerelékekből. amit az infúzióknál, a vérvételeknél, illetve a plazmaleszívá- sóknál hasznosíthatnak. Ezen a területen elsősorban azt kell elérnünk, hogy együttműködő partnereink — a RICO Kötszer Művek és a 'Május 1. Műanyagipari Szövetkezet —. folyamatos szállítással biztosíts;, az alapanyagot. Csak ígv tudunk mi is itervszerűen dolgozni. — Munkájuk azonban nem korlátozódik — még a profiltisztítás után sem —. a gyógyító berendezések gyártására. — Egy NSZK-cégnek úgynevezett Rönheld, automatizáláshoz használatos munkadarabot, egyfajta befogó hengert készítünk. Az exportunk ebből s az orvosi bútorokból tevődik össze. Az utóbbiakból Észak- és Dél- Jemenbe Nigériába. Afganisztánba, a Szovjetunióba, s Bulgáriába szállítunk. A 22 millió forintos export- tervünkből 15 a tőkésvalutabevétel. — Az említetteken kívül mire vállalkoznak még az idén? — Egerben, a Csebokszá- ri -lakótelepen orvosi műszer szaküzletet nyitunk. A szolgáltatóházban, ahol majd üzemeltetjük boltunkat, már dolgoznak az építők,, s a második fék évben a vevők rendelkezésére állhatunk Jó úton halad a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat afelé, hogy megyénk meghatározó termelő- egységei közé sorolhassuk kollektívájukat. Ezt támasztotta alá többek között dr. Kovács Zoltán, a Megyei Kórház osztályvezető főorvosa >s, aki a legnagyobb elégedettséggel nyilatkozó ti termékeikről, munkájukról Egyebek mellett elmondta azt is. hogy egyes esetekben, a speciális műszerek, berendezések gyártása előtt kikérik az orvosok véleményét. s így remekül együtt dolgozhatnak. Egy gyártónak pedig a legnagyobb elismerést az jelenti, ha a felhasználók dicsérik termékeit... Kis Szabó Ervin Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma Kedvezőtlen tapasztalatok serege kényszerítette ki azokat az intézkedéseket, szabályozóváltoztatásokat. amelyek hatására 1984-ben már — szerény mértékben — nőtt a bérek, a keresetek ösztönző szerepe, az egyéni javadalmazás és az egyéni teljesítmény kapcsolata valamivel szorosabb lett. Kezdő lépések — nem egyértelmű visszhanggal! Kiderült ugyanis. hogy nemcsak a jövedelmek differenciálódását kell megszoknia a közvéleménynek. hanem a követelmények emelkedését és differenciálódását is! Ami nem egyszerű. Példák, esetek sokasága mutatja, a megnőtt feladatokat nem mindenütt és nem mindenki vállalja... ! Nem könnyű szakítani a megcsontosodott szokásokkal, a rossz beidegződésekkel, amint nem könnyű elrekeszteni a munkával arányban nem álló. illetve a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezésének útját sem. Mégis, bár nem könnyű, de elkerülhetetlen. Ez az egyetlen lehetséges út ugyanis az életszínvonal — érzékelhető és tartós — emelkedése megalapozásához. Hangsúlyozzuk: megalapozásához. Mert az emelkedéshez még több kell majd. Persze, először nem munkajövedelmek, hanem a társadalomnak szükséges munkateljesítmények formájában. M. O. A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát. Az írás megállapítja: a tanácskozás megerősítette pártunk fő politikai vonalát, amely az országépítés utolsó évtizedeiben nemcsak jelentős sikereket tudott megalapozni, hanem képes volt a valóság változásaival is lépést tartani. megújulni, képes volt a nehézségekkel is szembenézni. s a szocializmus építését nemzeti programmá emelve, nehéz helyzetben is megőrizni a nép bizalmát. Bukta László, a szakszervezetek előtt álló új feladatokról ír. Rámutat: a szakA július ötödikén megnyíló X. pécsi ipari vásár több különlegességet is tartogat látogatóinak. Szabadtéri színpadán naponta többször is tartanak majd divatbemutatókat. rendeznek bábszínházi előadást és néptáncműsort is. A vásári tombolákkal hétvégi faházat. színes televíziót szervezetek azt tekintik feladatuknak. hogy megfelelő munkamegosztásban együttműködjenek. vagy akár konfrontálódjanak más érdekek képviselőivel. A lakáshelyzettel kapcsolatos vélemények — a rádióban, a televízióban, a sajtóban, a családi és munkahelyi közösségekben, valamint a különböző szintű állami, társadalmi és tanácsi szervek nyilatkozataiban, jelentéseiben — rendkívül eltérőek. szélsőségesen ellentétesek. Oszlányi Zsolt annak áttekintésére vállalkozik. milyen ma a valóságos lakáshelyzet Magyarországon? és élő majmot nyerhetnek a szerencsés vendégek, s a termékeiket teszt-rejtvényekkel reklámozó vállalatok kilenc csehszlovákiai sörtúrát sorsolnak ki megfejtőik között. A vásár két fő helyszínét összekötő utcácskában negyven kisiparos és kiskereskedő pavilonjai állnak majd. Válogatott Lukács György hatalmas életműve — kelbe ezt bizonygatni — a szó marxi értelmében történeti jellegű, ö maga nem volt történész — mint politikai gondolkodót foglalkoztatták az európai és a magyar történelem kérdései. Erényi Tibor elemzi Lukács György Magyarországról kialakított történelemképét. 1986. február 25-re ösz- szehívták az SZKP XXVII. kongresszusát. Zalai István áttekinti a kongresszusi előkészületeket, a Szovjetunió belpolitikai helyzetét. az SZKP külpolitikáját. divatholmikat, műszaki, lakásfelszerelési és mini-állatóvodát nyit a vásárban, hogy élményszámba menő látnivalót nyújtson az ipari termékek iránt még nemigen érdeklődő kisgyermekeknek is. A MÁV az ország bármely vidékéről Pécsre kedvezményt ad. Nemzetközi gyorspostaszolgálat A Magyar Posta is bekapcsolódott július l-töl a nemzetközi gyorspostaszol- gálatba. A gyorsposta mint különleges szolgáltatás azt jelenti, hogy a külföldre szóló és onnan érkező küldeményeket minden más küldeménytől elválasztva külön kezelik a postai munkafolyamat minden fázisában. és a lehetőség szerinti leggyorsabb szállítási úton továbbítják Gyorspostával küldhető mindenfajta írásos közlés: okmányok, okiratok, kéziratok, dokumentumok, információhordozók, árucikkek, áruminták. Ezt a szolgáltatást a vám- és devizajogszabályok be tartásával 2 kiló súlyhatárig bárki igénybe veheti. két kilogramm felett pedig csak a légi csomagok feladására jogosult vállalatok. intézmények, valamint azok a magánfelek, akik a Magyar Nemzeti Banktól a légi szállítás forintban történő kiegyenlítésére engedélyt kaptak. A gyorsposta szolgáltatást a Magyar Posta elsőként a magyar—NSZK forgalomban vezette be július 1-től; a küldemények 48 órán belül eljutnak a címzetthez. Különlegességek a pécsi ipari vásáron
