Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. június 11., kedd MEZŐGAZDASÁG Több gép — növekvő gondokkal A gazdaságokban keveslik a beruházásra fordítható összegeket, mondván, hogy a szűkös fejlesztési alap gát­ja a termelés bővítésének. Javulására most nem is szá­míthatnak. hiszen az idei népgazdasági tervek szerint a beruházási lehetőségek megegyeznek a tavalyival, ebből következően hasonló anyagi-műszaki ellátás vár­ható. Jó néhány gazdaság az átlagosnál is nehezebb hely­zetben van. mert a kedve­zőtlen időjárás, és a közgaz­dasági szabályozás elvonása miatt megcsappant nyeresé­gük. tehát csökkentek saját forrásaik, s ezzel egyidőben az állami támogatások is mérséklődtek. Igaz, banki hi­tellel pótolhatnák a szűkös saját erőt, ám a hitelek ma­gas kamatai miatt ez a meg­oldás nem vonzó a gazdasá­goknak. Érthető is magatar­tásuk. hiszen a bank 13—14 százalékos kamatra adja a hitelt, ugyanakkor az állat- tenyésztésben ennek harrna- da-negyede az elérhető esz­közarányos jövedelem. Szá­mottevő fejlesztéssel ezért jórészt csak a gabonaterme­lésben számolnak a gazdasá­gok. ott ugyanis a gépvásár­láshoz kedvezőbbek a felté­telek. Csalóka statisztika A mostaninál többet kelle­ne tehát beruházásra köl­teni. ám azt is tudomásul kell venni, hogy a népgazda­ság teherbíró képessége mit tesz lehetővé. Ebből az is következik: a jelenlegi hely­zetben különös jelentősége kan annak, hogy a szűkös forrásokkal a lehető legész- szerűbben gazdálkodjanak a mezőgazdasági nagyüzemek. A szakemberek ismerik is az összefüggéseket, s a fej­lesztéseket összehangolják a felhasználható forrásokkal. A beruházásra fordítható összegnek több mint a felét a gépesítés fejlesztésére köl­tik. ott van rá ugyanis a legégetőbb szükség. Statisztikailag bizonyítható, hogy a gépek száma az el­múlt évtizedekben nőtt, s a fejlődés nem is csak ebben mutatkozik, hanem a gépe­sítés hatékonyságának nö­vekedésében, és a komplex géprendszerek összeállításá­ban is. Jelenleg a mezőgaz­daságban dolgozó gépek ér­téke meghaladja a 120 mil­liárd forintot, A fejlődést leginkább a traktorok és a saját motorral rendelkező gépek motorteljesítményének változásával mérhetjük. E- szerint 1970-ben 3,8 millió kilowatt volt az összes mo­torteljesítmény, tíz év múlva 7,4 millió, az idei esztendő végén várhatóan 8,5 millió kilowatt lesz. Növekedett a tehergépkocsik száma, a ko­rábbinál nagyobb a kombáj­nok motorteljesítménye is. Öröm — ürömmel Ha számszerűen vizsgáljuk a fejlődést, akár imponáló adatokról is beszélhetnénk. Ám ha a gazdaságokban használt gépeket a világszín­vonalhoz hasonlítjuk, már ellentmondásos képet festhe­tünk. A kertészeti és az ál­lattenyésztési ágazatok gé­pesítésénél a hazai ipar el­marad a mezőgazdaság szük­ségleteitől, ezért e gépek be­szerzésénél az import a meg­határozó. A takarmányozás­sal kapcsolatos hazai gép­gyártás ugyan megkezdődött, de a gépek minősége, üzem- biztonsága nem kielégítő, ezért a gazdaságok nem szí­vesen vásárolják ezeket. A mezőgazdasági gépellá­tásban mintegy 40 százalé­kos arányban számíthatnak a gazdaságok a hazai mező­gép-iparra, hasonló nagyság- rendű a szocialista országok­ból származó import, a gé­peknek csak ' kis hányadát vásárolják a legfejlettebb mezőgép-iparral rendelkező országokból. A hazai ipar növekvő aránya ugyan ked­vező a külgazdasági egyen­súly javításában, ám e vál­tozásnak nem örülnek ma­radéktalanul a mezőgazda- sági gépeket felhasználók. Kétségtelen, javult a ha­zai termékek műszaki szín­vonala, de még mindig sok a fogyatékosságuk. Túlsúlyo­sak a gépek, műszaki, üzem- biztonsági mutatóik nem a legkedvezőbbek, üzem­anyag-felhasználásuk indo­kolatlanul magas. A gyártók hivatkoznak alapanyaghiány­ra. a gépépítő elemek ellá­tási zavaraira, de a gyen­gébb műszaki színvonalban része van a gyártástechnoló­giai hiányosságoknak is. A közelmúltban változott a me­zőgép-ipar szervezete, re­mélhetően az önállóvá vált vállalatok mezőgazdasági kapcsolatai erősödnek, a gyártók a korábbiaknál job­ban alkalmazkodnak a fel­használók igényeihez, s ja­vul az eszközök műszaki színvonala és minősége. Matuzsálem korban Sok gazdaságban persze nem az új gépek műszaki színvonala okoz fejtörést, ha­nem a meglevő eszközök ál­lapota. A traktorok és kom­bájnok állományában évről évre nő a nullára leírt gé­pek aránya: jelenleg ez a traktoroknál 47 százalék, a kombájnoknál 33 százalék Az új eszközök hiányában ezekkel is kénytelenek dol­gozni, feljavításukról gon­doskodni, s ez mérhetetlenül megnöveli a gazdaságok költ­ségeit. Ráadásul ezek az adatok csak az átlagot mutatják, néhány gazdaságban ennél is rosszabb a géppark álla­pota. Különösen az aszály­kárt szenvedett ■ üzemekben kilátástalan a helyzet, mert pénz hiányában a kiutat sem látják. Igaz, kaptak segítsé­get. zárolt fejlesztési alap­juk egy kis részét felszaba­dították. s ezt a pénzt gép­vásárlásra fordíthatták a nehéz helyzetben levő gaz­daságok. Ezzel persze nem oldódtak meg a gondjaik, s főképpen nem hozhatta be hátrányát a mezőgazdasági nagyüzemek többsége. V. F. ./. Kiváló és szépséghibás szigetelőszalagok Újdonságok, érdekességek a POLIMER egercsehi telepén Megyénk lakosai közül so­kan nem tudják: 157 millió forint értékben állít elő elektromos szigetelőszalagot, valamint reklámfeliratos és sima ragszalagot a POLI­MER Műanyagfeldolgozó Szövetkezet egercsehi telepe. A nem megfelelő tájékozott­ságnak tudható be, hogy az egri vásárlók közül is so­kan csak nagy kerülőúton, nem kevés utánjárással — ami mind plusz pénzbe és időbe kerül! — jutnak csak hozzá ezekhez a termékek­hez. Pedig a szövetkezet kíná­lata jelentős, és az sem el­hanyagolható tény, hogy ter­mékeik nagy többsége első osztályú minőséget képvisel. Gyártás közben természete­sen kikerülnek méret-, il­letve szépséghibás szigetelő- szalagok is, ezeket a POLI­MER kilós tételben kínál­ja megvételre, ami termé­szetesen lényegesen olcsóbb. mint az eredeti ár. Hogy mi mindenre hasz­nálhatók fel ezek a — tet­szés szerinti méretre vágha­tó — szigetelőszalagok, azt nehéz lenne felsorolni, de példaként a szövetkezet ve­zetői elmondották, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat vakolás előtt ezzel takarja le és védi a nyílászáró épü­letelemeket tehát az ajtó­kat. ablakokat a károsodás­tól. Érdekességként megemlí­tették még, hogy termékeik — nem is olyan régen — a GELKA egri, Széchenyi ut­cai alkatrészboltjában mu­tatkoztak be. Méghozzá olyan sikerrel, hogy azóta az or­szág valamennyi GELKA alkatrészboltja bekapcsoló­dott a POLIMER-minta- bolthálózatba. és ezekben már nemcsak az Egereseik­ben készült elektromos szi­getelőszalagokat árusítják, hanem a budapesti telepen A dohánygyár részére készült a feliratos csomagoló ragasztó- szalag. Felvételünkön: Beraxa Józsefné. a nyomdagép keze­lője, munka közben A daraboló gépen Demcsik Józsefné a szigetelő­szalag méretre vágása közben gyártott AUDIÓ-kazettákat. valamint az újdonságnak számító komputerkazettá­kat és VIDEO-kazettákat is forgalmaznak mind fogyasz­tói. mind közületi vevők számára. Újdonság még. hogy ta­valy felújították az üzemet, ennek során központi fű­tést szereltek be, és korsze­rűbb előkészítő berendezé­sekkel dolgozhat azóta a POLIMER nyomdája Az orsós magnószalag-üzemben jelenleg éppen a kiváló mi­nőségű BASF DP 26 Super típusú szalag orsóra tekercselé­sével foglalkoznak az asszonyok (Fotó: Perl Márton) KÁRPÁTONTÚU TISZTELGÉS (II 1.) Páncélos — a nagy győzelemről A szokásból időközben ha­gyomány teremtődött, így májusban is koszorúzott — a győzelem napján — az ungvári hősi temetőben, az emlékezés virágos ünnepén egy csoport a Mátra Volán szakszervezeti bizottsága szervezésében. Az eredmé­nyes évközi munka jutalma­ként került ser a dolgozók háromnapos Kárpát-aiji tár­sasutazására. Tulák István főbizalmi vezetésével. Pirkadat előtt volt az in­dulás Egerből, a busznyi létszám menetközben vált teljessé. A megyehatártól sem borult azonban csend az utastérre, pálinkás jó reggelire virradt a kedélyes társaság. A nyíregyházi pi­henőt már csak a határon követte újabb cigarettaszü­net. Az áradó Tisza innenső partján a magyar, a híd másik oldalán a szovjet ha­tárőrök és vámosok végez­tek gyorsan a formaságok­kal. A Szovjetunió délnyugati, autóúti kapuját hamar el­értük. Fél óra sem telt belé, Ungvár — vagy ahogy itt hívják: Uzsgcrod — körvo­nalai kirajzolódtak. A 103 ezer lakosú várost (Ukrajna Kárpáton túli területének központja) északról karéj- szerűen öleli a Kárpátok hegyalja. — és részben dom­bokra épült. A jó néhány kolléga között a „szolgálat­ban” lévő pilóta. Meleg Fe­renc biztos kézzel vezetett a szálláshely elé. Igaz. a Zakarpatye szálló a maga 14 emeletes mivoltával hangsúlyosan ki is emelke­dik környezetéből. Zakarpatya — ízlelgettük a nevet, miközben hamar otthonosan érezte magát mindenki. Már csak annak okán is, hogy — mint ki­derült — a szabolcsiak épí­tették. Nem beszélve arról a gesztusról, hogy két étter­me közül az egyik a ma­gyar terem nevet viseli, ahol kora délutántól cigányzene szól. Nem lehetett tehát akk- limatizálódási gondja senki­nek, bár a programegyezte­tésnél azért akadtak bizony­talanok: az otthoni vagy az itteni moszkvai idő sze­rint? — kérdeztek rá a plusz kétórás eltolódás kapcsán. Az esti 9 órás vacsorakezdés mindenesetre szokatlannak tűnt. Addig pedig bőven ma­radt ismerkedni való le­hetőség a várossal, legfő­képp a központtal és an­nak üzleteivel. Ungvár alighanem min­dennapi arcát mutatta, za­jos forgalmával, a sétáló és bevásárló emberek sokasá­gával. És még valami tarto­zik elmaradhatatlanul az ut­caképhez: a város gazdag zöld köntöse. Az akkor cso­daszínben pompázott japán cseresznyefa, magnólia és szivarfa. A szőlő pedig a la­kótömbök erkélyeit hálózza be. lugasszerűen tör egyre magasabbra.. . A hírlapárusoknál többen bukkantak rá a magyar nyelvű helyi újságra; a Kár­páti Igaz Szó egyebek mel­lett képes tudósításban szá­molt be arról az esemény­ről, amelyet Kisvárdán a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulóján és a békehónap kezdete alkalmá­ból tartottak. Ezen felszó­lalt Dolgopjatov Olekszandr. az Ukrajnai Kommunista Párt kárpátontúli területi bizottságának a titkára.' Az ünnep előestéjén — ke­resve az alkalmat — cso­portunk is korhű beszámo­lót hallgathatott meg a nagy győzelemről. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság ajánlására — Puglik János' nak, az Inturiszt szovjet utazási iroda ungvári vezető munkatársának segítségével — a körünkben üdvözölhet­tük a II. világháborús ve­terán Igor Konsztantinovics Razint. Vendégünk fiatal páncélos tisztként részt vett a sztálingrádi csatában is, majd egysége számára a lengyelországi felszabadító harcokkal nyílt meg az út Berlin felé. Asztaltársasá­gunkat elfogadva Igor Razin még a vacsora alatt is idéz­te élményeit, a Liktor há­zaspár ajándékkal kedves­kedett az egykori harckocsi- zónak. Később a kikapcsolódásra vágyókat a szálloda bárja vonzotta, pezsgős koktéllal és kaviáros szendviccsel. A jó diszkózene mellett a bár­pultnál feltűnt egy klub­zászló. az FC Magdeburg 1974-es labdarúgó KEK-győ- zelmét idézve. Néhányan már ‘ odaképzelték a Video­ton „lobogóját” is — ám jött, s láthattuk a kijózaní­tó 0—3-at. Hogy erre kellett csak igazán a vodka?... Budavári Sándor (Folytatjuk) Igor Razin, az egykori fiatal páncélos tiszt — balról a má­sodik — a nagy győzelemről beszélt. Képünkön a csoport vezetőinek társaságában (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom