Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
együtt Külön-külön is NÉPÚJSÁG, 1985. június 8., szombat fi város mellett: Gyöngyös- solymos Ahogyan elfelejtették a kertek alján csobogó patakon hajdan munkálkodott kis vízimalmokat, meg a közeli városba kosarakban hordott molnárkalácsot, vagy éppenséggel a háton cipelt tűzifát: lassan-lassan emlékekké válnak Gyöngyössoly- moson a keskeny portákon szégyenlősen befelé búvó régi parasztházak is. Jó ideje már ez a község sem kivétel a változások alól. A település és lakossága egyaránt gyarapszik, sokkal masabb az élet, mint valaha. Sorra-rendre kicserélődnek az épületek, az új falu- részeken olyan utcák születnek, amelyek a nagyobb helységeknek is becsületére, díszére válnának. Az emberek többnyire az iparban keresik kenyerüket, Leginkább a néhány kilométerre lévő Pipis- hegyen, a Mikroelektronikai Vállalat gyárában s — legújabban — a még szintén nem messzire eső visontai gázbetongyárnál. Verőfényben sétálunk a múltból talán még mindig legtöbbet őrző főúton. — Vajon minek örülnek, mire a legbüszkébbek az idevalósiak? — kérdezzük a jól ellátott ABC'üzlet előtt egy idősebb járókelőtől. Patkós Ferenc tői. — Sok mindent említhetnék — válaszolja — de mostanában talán az első évében járó emeletes, igazán modern iskoláról beszélgetnek a helybeliek. Nekem ugyan már kevés közöm van hozzá, de a gyerekeknek és a tanítóknak biztosan nagy boldogság. Jómagam még a földszintes kicsibe jártam, amiből bizony rengeteg minden hiányzott, ami most az újban már természetes. S így is van ez rendjén... Viszont nekem is tetszik a vezetékes jó ivóvíz s remélem, hogy a csatornázásra, az egészségházra sem kell már sokáig várnunk, mert már szóba került. Patkós Ferenc A tanácsházán a fiatal elnök, Lukács László többet is említ. — Március végén az országos távhívó hálózatba kapcsolták a solymosi telefonokat is — kezdi a legfrissebbekkel. — Igaz, egyelőre csak húsz állomást érint, ötven helyen legfeljebb az esztendő utolján vagy a jövő év derekán élvezhetik a crossbár előnyeit, mert a bővítést ekkorra ígéri a posta, S a témánál maradva hadd mondjam el mindjárt, hogy a fejlesztést meglehetősen széles körű összefogás köny nyítette: a különböző gazdálkodó szervezetek együttesen 1,2 millió forintot adtak a beruházáshoz. Más terveink megvalósítását pedig értékes társadalmi munka segíti időről-időre. Így jutottunk odáig, hogy nemcsak minden utcában, hanem a házak 80—90 százalékában is csapról fogyasztják a vizet, útjainkról alig hiányzik már a szilárd burkolat, tavaly óta járda van mindenütt. S nem utolsósorban sikerült rendbe tennünk a temetőt. .. Aztán „dicsekedhetnénk” éppenséggel kitüntetett üzemeinkkel is: a kőbányával, illetve a kiváló címre szintén egymás után immár ötödször rászolgált tszszel. .. Am teljesen elégedett én sem vagyok. Maradt még tennivaló bőven! Szeretnénk például a mostani új, négytantermes általános iskolát nyolcasra bővíteni s a mellette épült kazánházzal fűteni a kultúr- otthonon kívül végre a megálmodott tornatermet is. A szennyvízhálózat megteremtése a VII. ötéves tervünk kiemelt programja. A várossal közösen kívánjuk elkészíteni a gerincvezetéket, azzal az együttműködéssel, amellyel annak idején az ivóvizet is biztosítottuk. Ugyanakkor valamiféle egészség- ügyi komplexumra is gonLukács László tanácselnök dőlünk: olyan orvosi rendelő építésére, ami mellett tanácsadó, terhesgondozó szolgálat kapna még helyet a nők, a kismamák örömére. A valamikori „kis iskolát” vagy óvodai célokra próbáljuk hasznosítani, vagy pedig az öregek napközi otthonává alakítjuk. A község déli részére pedig új ABC~ áruházról tárgyalunk. Folytatódik a kislakásépítés is, persze. A kishegyi területen három utcában ösz- szesen 91 telket készítettek elő a munkára, s 1983-tól a házhelyek több mint felét értékesítették. Egyelőre a megkezdett szakaszon végzik el a beépítést, majd másutt is sort kerítenek erre. Az ütemet sajnos lelassítja, hogy meglehetősen drága a telek — 170 forint négyzetméterenként —, ami talán felülmúl minden környékbelit. Igaz — mentegetőznek a tanácsnál — ezért a pénzért közművesített helyre lehet építkezni. Régóta van villany és víz. két esztendeje pedig út is. Az „igazi” Kishegy azonban még mindig inkább a kőbányájáról ismert. Itt fejtették s fejtik ma is a kisNagy Mártonné iskolaigazgató lakásépítésekhez használt alapozó-falazó, vagy díszítő követ, ami természetesen nem pusztán a helybeliek körében vált kedvelné, hanem távolabb, mostanában például Békéscsabán, Nyíregyházán, Szentendrén is. Mert fűrészelt, faragott formában térburkolatnak is kiválóan alkalmas. Igen emelte a budai Vár Ooroszlán terét, s a látványon felbuzdulva másutt U vele szeretnék szebbé tenni legalább a városközpontokat. Korántsem véletlen, hogy a főváros egyik, legközelebbi felújítási munkájánál, a legendás Sikló helyreállításánál is ezt használják majd ékesítésül. A részletesebb, szakszerűbb ismertetést Szabó Imrétől, az ÉSZAKKÖ gyöngyösi körzetközpontjának vezetőjétől halljuk. S amint mondja: nem csupán ez az egyetlen bánya tartozik hozzá, hanem a cserkői, asztagkői is. meg valamivel arrébb a kohászatnak, az üveggyáraknak, illetve a magnezitiparnak dolgozó örlömü. Ha pedig már Pestet emlegette, hadd fűzze hozzá — mondja —, hogy cserkői termékekkel rakták ki egykor a Dózsa György utat is. Terjeszkedik a község — Nem csoda, ha ilyen helyre kalandos országjárásomról is visszahozott a szívem! — magyarázza hatalmas gépén Zátrok István, az aranykoszorús „Április 4." szocialista brigád vezetője. A kotrómester korábban megfordult a bányagépgyártó vállalatnál, dolgozott uránbányában, kötélpályát szerelt Kazincbarcikán, elkíváncsiskodott Visontára, s volt a sástói üzemben is. Egyik sem tudta azonban igazán marasztalni, úgy találta, hogy jobb lesz. ha megtér oda, ahonnan elindult. Hidraulikus hegybontójával folytatja hát a pályát. Ügy néz ki, most már a nyugdíjig. Ha tizenhat esztendőt eltöltött egy helyen. A falu határában vízfolyáson át vezet az út Zát- rokék munkahelyére. A patak visszafelé is megmozgatja könnyű kis személygépkocsinkat, a szállító teherautóknak azonban ez sem különösebb akadály. Súlyos terheikkel is könnyedén húznak el mellettünk. Útközben bekukkantunk az erdészethez is, ahol szintén Szabó Imrének hívják az egyik vezetőt. — Járnak-e még az erdőre a Qyöngyössolymosiak? — tudakoljuk tőle. — Muszáj — válaszolja mosolyogva — mivel a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyik legnagyobb egysége a miénk, kereken 11 ezer hektárral, 84 millió forintos tervvel. Ám jóval kisebb az érdeklődés, mintha valaha — szalad ráncokba a homloka. — Amíg az erdőműveléssel szerencsére nincs különösebb gondunk — megbízható asszony- csapatok. Nagy Lajosné, Gál Mártonné, Matin Miklósné, Kiss Józsefné, Sütő Gáspár- né meg mások dolgoznak hűséggel — a termelésnél, favágásnál annál inkább akadnak problémáink. Legutóbb például szolnoki kisiparosok, szomolyai gmk'sok jöttek már segítségül. Sokból válogathatnak már az emberek, s úgy látszik sok mindent vonzóbbnak találnak, mint az itteni feladatokat. Az új iskolában — amelynek udvarán a megyeszerte ismert lelkes testnevelő. Óvári Gyula tartja éppen foglalkozását a gyerekekkel, s mutogatja, hol lenne legjobb helye a tornateremnek — Nagy Mártonné. igazgató elégedetten újságolja: az el- képzeltnek még csak felényi létesítmény is megoldotta már az egyműszakos tanítást, lényegesen csökkentette a korábbi zsúfoltságot. S bízik abban, hogy pár év múlva sokkal több jót is mondhat. A vezetése alatt álló intézmény egyébként komplex nevelési központ. Az ide tartozó kultúrház átmenetileg tornatermi foglalkozásokat is lehetővé tesz, s asszonykórusnak, citerazenekarnak ad helyet a könyvtár mellett. A mátrafüredi út mellett egy jókora táblán szőlőt telepít a helyi tsz. A VI. ötéves tervben — értesültünk Maka László elnökhelyettestől — 150 hektárral növelik ilyenféle területüket. Az 1981 tavaszán kezdett vállalkozásnál szürkebarátot, Ir- sai Olivért, muscat cttonelt. traminit, olaszrizlinget ültettek számottevő állami támogatást is élvezve. Most a legnehezebb feladatra került sor, csak víztelenítéssel könnyíthetnek a munkán. A szőlő, a bor a szövetkezet legfőbb jövedelmi forrása, árbevételének 70—80 százaléka származik ebből. Sokáig fürtösen értékesítette a terményt, tavaly óta pedig hordósán. S azon van, hogy a jövőben már palackoson is tudja. Dolgozik, tervez, s bizakodik a község apraja-nagyja. Akivel csak szót váltunk, jól érzi magát szülőföldjén, lakó- vagy munkahelyén. Nem kívánkoznak különösebben másfelé, szinte eszükbe sem jut, hogy noha szélső házaikat csak néhány száz méter választja el Gyöngyöstől. a város térképéről ma is hiányoznak. Hiszen régóta nincs már ennek semmi köze a falusisághoz, alig különbözik életük a városiakétól. Gyöngyös nem árnyékot vet rájuk, hanem a nagyobbik testvérként lépten-nyo- mon a kezét nyújtja s érezhetően segíti, tiszteli törekvő. magabiztosan haladó ..kisöccsét”. Mindkét helyen úgy vallják: kitűnően megférnek egymás mellett. Otthon vannak akkor is, ha kilépnek a térképről. . . Gyóni Gyula Városias sorházak színesítik az utcaképet Tornaóra az új iskola mellett A cscrkoi bányában Szőlőt telepít a tsz
