Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 151. szám ÁRA: 1985. június 29.. szombat 2.21) FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nemzetközi orvoskongresszis Budapesten A nukleáris háború meg- ' előzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának 5. kongresszusa pénteken meg­kezdte munkáját a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban. A találkozót — amely­nek jelszava ..Együttműkö­dés és nem szembenállás!" — első alkalommal rende­zik meg szocialista ország­ban. A konferenciára több mint 800 szakember érke­zett a világ különböző or­szágaiból. hogy a mintegy 135 ezer orvost tömörítő nemzetközi csoportok szö­vetségét képviselve tanács­kozzon az atomháborúi és a nukleáris fegyverkezési ver­seny lehetséges következmé­nyeiről. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP (Folytatás a 3. oldalon) Megalakult az új Országgyűlés Pénteken az Országházban — pont­ban tíz órakor — megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése. A Parla­ment széksorait ezúttal többen töltöt­ték meg, mint az elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megvá­lasztottakkal együtt összesen 386 or­szággyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső államhatalmi és népképviseleti szervé­nek tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Mi­nisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek szá­mos vezetője és tagja. Élénk érdeklő­déssel kísérték a cikluskezdő parla­menti munka eseményeit a nemzetkö­zi sajtó Budapesten akkreditált tudó­sítóin kívül az alakuló ülésre érke­zett külföldi tudósítók, köztük a szo­cialista országok újságírói, nyugati la­pok riporterei, tévés forgatócsoportok. A megnyitás pillanata... Az ülést Losonczi Pál nyitotta meg. Ezután Losonczi Pál be­jelentette. hogy az ügyrend­nek megfelelően az Ország­gyűlés alakuló ülését a to­vábbiakban a korelnök ve­zeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségvi­selőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Mindenekelőtt üdvözölte a törvényhozó testület újon­nan és újraválasztott tag­jait. a régi és az új képvi­selőket. Külön köszöntötte, ió munkát, jó egészséget kí­vánva nekik, azt az öt kép­viselőt — Kádár Jánost. Kállai Gyulát, Apró An­talt, Bognár Józsefet és Ná- nási Lászlót —, akikkel 40 évvel ezelőtt együtt kezd­ték a felszabadult országban a képviselői munkát. Ezt követően az Ország- gyűlés ügyrendje szerint a két legfiatalabb képvise­lő Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.) és Danka Márta (Bács-Kis- kun m. 2. vk.) személyében kijelölték a körjegyzőket, akik az Országgyűlés alaku­ló ülésének jegyzői teendő­it látják el. Ezután a választási tör­vény rendelkezéseinek meg­felelően Papp Lajos, az Or­szágos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszá­molóját. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelet­tel köszöntőm a most meg­alakuló Országgyűlést. Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választá­si Elnökség megbízásából beszámoljak az új választó­jogi törvény alapján júni­us 8-án megtartott ország­gyűlési képviselői és tanács­tagi, valamint a június 22-i pótválasztásokról. Jelentem az Országgyű­lésnek. hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben. a korábbinál nagyobb közéle­ti érdeklődés mellett, jó po­litikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi tör­vény politikai céljait a vá­lasztások igazolták : a na­gyobb társadalmi aktivitás tovább szilárdította a nem­zeti egységet, fokozta a vá­lasztások népfront-jellegét, szélesítette választási rend­szerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményé­nek egyetértésével találkoz­tak választási rendszerünk ű.i elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista; a pótképvi­selői és a póttanácstagi in­tézmény ; a községi közös tanácsok nem székhely társ­községeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a kö­rülmény. hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaz­tak, hanem ténylegesen vá­lasztottak. hozzájárult a vá­lasztások iránt megnyilvá­nult fokozott közérdeklődés­hez és az aktív választópol­gári magatartáshoz. A választások politikai jelentőségét, az állampolgá­rok nagyobb személyes ér­deklődését az is bizonyítja, hogy a választási előkészítő munkát, a választási ese­ménysorozatot és az eredmé­nyek megállapítását a ko­rábbinál nagyobb figyelem­mel kísérte az ország la­kossága. Társadalmi méretű vita. véleménycsere folyt a választások egy-egy esemé­nyéről. Az Országos Válasz­tási Elnökség is több jelzést, véleményt, javaslatot kapott, mint az előző választások során. A jelölő gyűléseken mint­egy 200 ezren szólaltak fel. Véleményt mondtak az or­szágos és a helyi politiká­ról, a jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagy­számú közérdekű javaíslat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szer. vek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, találkozások lehetőséget ad­tak az országos és a helyi politizálásra, a választók és a jelöltek közötti eszmecse­rére, a közvetlen kapcsola­tok kialakítására, a jelöltek személyének és elképzelései­nek jobb megismertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szava­zás során is megnyilvánult. A szavazás módja bonyolul­tabb volt az előző választá­sok alkalmával megszokott­nál. Ezért is figyelemre méltó, hogy az érvénytelen szavazatok aránya viszony­lag alacsony volt: a június 8-i választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pótvá­lasztásokon két százalék alá csökkent. A szavazás nyugodt kö­rülmények között zajlott. Az eseményeket jóformán min­denütt a választások jelen­tőségéhez méltó ünnepélyes­ség jellemezte. Számos te­lepülésen a korai munka­kezdés vagy hétvégi kirán­dulások miatt a választás hivatalos megkezdése előtt kinyitották a szavazóhelyi­ségeket. Az Országgyűlés az Orszá­gos Választási Elnökség be­számolóját egyhangúlag tu­domásul vette, majd a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának ajánlása alapján megválasztotta a mandátum­vizsgáló bizottság elnökének Barcs Sándort, valamint a bizottság tagjaivá Bíró Im­rét, Karakas Lászlót, dr. La­dányi Józsefet, Sebest Lász­lómét, Takács Imrénét és dr. Vida Miklóst. Rövid szünet után dr. Pes­ta László bejelentette, hogy a korelnökség a szünetben megvizsgálta és rendben ta­lálta a mandátumvizsgáló bi­zottság tagjainak megbízóle­velét, amelyet az Országgyű­lés igazoltnak jelentett ki. Barcs Sándor, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelentést. Dr. Pesta László ezután be­jelentette. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságától ás a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsától együttes javaslat ér­kezett az’ Országgyűlés tiszt­ségviselőire. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az Or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadta. és az Országgyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, al- elnökeivé Cservenka Ferenc- nét és Péter Jánost, jegyzői­vé Balogh Lászlót, dr. Kar- valits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lászlónét, Sol­tészáé Pádár Ilonát és To­rnán Károlynét mégválasz­totta. Szünet következett, majd — miután a korelnökság el­végezte teendőit — az Or­szággyűlés Sarlós István el­nökletével folytatta munká­ját. Az Országgyűlés új el­nöke megtartotta székfoglaló­ját. Sarlós István ezután be­jelentette, hogy az Elnöki Tanács az előző Országgyű­lés utolsó ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendele­téiről szóló jelentést — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s azt a képviselők között ki­osztották. A jelentést az Or­szággyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. Az elnök ezután emlékez­tetett arra, hogy az Alkot­mány 29. paragrafusának 1. bekezdése alapján az Ország- gyűlés feladata, hogy meg­válassza a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, két helyettes elnökét, titká­rát és 17 tagját. Erre vonat­kozóan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegy­ző ismertetett — az Ország- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi Pál; Az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső; Az Elnöki Tanács titkára: Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagja: Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, Bánáti Gézáné. Bíró Imre, Duschek Lajosné, dr. Eleki János, dr. Gajdácsi Ist­ván, Horváth Sándorné, Ká­dár János, Kállai Gyula. Kré­memé Michelisz Teréz. dr. Mándity Marin, Nánási László, Németh Károly, Szá­lai Géza, Szentágothai Já­nos és dr. Vida Miklós. A Országgyűlés ezután — a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének javaslata alapján — meg­választotta az Alkotmányjogi Tanács elnökét, titkárát és tagjait. Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály; Tiitkára úr. Kereszti Csa­ba; Tagjai az országgyűlési képviselőik, közül: dr. Eleki János (Békés. 7. vk.). dr. Horváth Jenő (Bp. 1. vk.), Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), Méhes Lajos (Bp. 44. vk.). dr. Nagy József (Baranya, 6. vk.). dr. Novak Béla (Pest m. 18. vk.), Szépvölgyi Zol­tán (Bp. 57. vk.). A testület tagjai továbbá a nem országgyűlési képvi­selők közül: dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíró­ság nyugalmazott elnökhe­lyettese, dr. Kilényi Géza, a jogtudomány doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kovács István akadémi­kus. az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Rôder Edit ügyvéd, a Budapesti 1. Sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja. dr. Takács Imre egyetemi ta­nár, az ELTE Államtudomá­nyi Intézetének igazgatója. Az elnök ezután bejelen­tette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javas­lat érkezett az Országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írás­ban kézhez kapták.) A ja­vaslatot a képviselők egy­hangúlag elfogadták. Az Építési és Közlekedé­si Bizottság elnöke: Stadin- ger István; Titkára: dr. Szilágyi Gá­bor; Tagjai: Angyal Imre. Bó- di János, Bodonyi Csaba. Boros László, Horváth Fe­renc, Juhász Ferenc, dr. Ké­pes János, dr. Kiscelli László, Koltai Imre Kóltay Nándorné, Kovács János, Lép Ferenc, Nobis Ferenc, Szalai Gyula_ Szilágyi Sán­dor, Tornán Károlyné. Tóth György. Vastag Ottüia. Za- horecz József. A Honvédelmi Bizottság elnöke: Gyuricza László; Titkára: Török Mihály; Tagjai: Ancsin Károly, dr. Börcsök Dezső. dr. Deák Géza. Gajdos Ferenc, dr. Géczi István. Horváth Sán- dorné, Karakas László, Ko­vács Mátyás. Novák Lajos, dr. Péter Szigfrid, Sebők János. Simon Ernőné, Szá­lai Géza, Szalai Istvánné, Takács Imréné. dr. Tóth Antal. Viola Károly, Virágh Ferenc, Winkler László. Az Ipari Bizottság elnöke: Gorjanc Ignác; Titkára: Dudla József; Tagjai: Bíró Miklós, Bor­za Istvánné, Gasparik Já­nos, dr. Gágyor Pál, Horváth János. Juhász Mihály. dr. Juratovics Aladár, Kócza Imre, Kovács Károly, Ko­vács László , Köteles Zoltán. László Ferenc, Méréi Emil, Nyerges Károly, Sándor Gá­bor, Szarvas Andrásné. Tol­lár József. Tölgyes István. Weiszböck Rezsőné. A Jogi. Igazgatási és Igaz­ságügyi Bizottság elnöke : dr. Antalffy György; Titkára: dr. Bölcsey György; Tagjai: dr. Bak István, Balogh György. dr. Horváth Jenő. dr. Iványi Lajos, dr Kereszti Csaba. dr. Kőrös Gáspár, dr. Ladányi József. Molnár Ferenc, dr. Mondok Pál, dr. Nagy József, dr. Né­meth Kálmán. SoMészné Pá­dár Ilona, Széles Lajos. Szigethy Dezső. dr. Tallóssy Frigyes, Török Sándor, Tu­lok András. Vassné Nyéki Ilona. dr. Vodila Barna. A Kereskedelmi Bizottság elnöke: Nyers Rezső; Titkára: dr. Hellner Ká­roly; Tagjai: Balogh László (Bé­kés), Bar ta Alajos. Békési Istvánné, Csipkó Sándor, Csókási Zoltármé. Eck Ti­bor. Gázsity Milutinné. Kiss Imre, Kopp Lásztóné, Ko­vács Sándor, Mag Pál, Nagy Józsefné, Németh István, Pál József. Polgárdi József. Sándor József, dr. Szabó Im­re, Tóth Attiláné. dr. Vida Kocsárd. A kulturális Bizottság el­nöke: dr. Bognár Rezső; Titkára: dr. Tóth János; Tagok: Avar István, Bá­náti Gézáné, dr. Bokor Lász­ló. Bozsó Jánosné, Bödőné Rózsa Edit. Fehér Tibor, dr. Földy Ferenc, dr. Horn Pé­ter. Kállai Ferenc, Kovács Andrásné, Kulcsár Sándor, dr. Lásztity Radomir, dr. Mándity Marin, Márk György,, Medveczky Antal- né dr., Pál László Istvánné. dr. Sztrapák Ferenc, Var­ga Imre. Zsigmond Attila. A Külügyi Bizottság elnö­ke: dr. Szűrös Mátyás; Titkára: Jakab Róbertné; Tagok: Apró Antal, Barcs Sándor, dr. Bartha Tibor, dr. Bíró József, Brutyó János, dr. Fekete János, Gyenes András. Hámori Csaba, dr. Káldy Zoltán. Kállai Gyu­la, Kárpáti Ferenc, Méhes Lajos. Nánási László, Púja Frigyes, Réger Antal, dr. Salgó László, Sebest László­vá. Szakács József, dr. Szentágothai János. A Mezőgazdasági Bizottság elnöke: dr. Cselőtei László; Titkára: dr. Dobi Ferenc; Tagjai: Antal Imre. dr. Bi- acs Péter, Borsfái Zoltán- né, dr. Brezniczky József, dr. Bugán Mihály, dr. Fá­bián Károly, dr. Hankó Mi­hály, dr. Horváth Ferenc, dr. Hütter Csaba, Kasó József, dr. Mátyus Gábor. Nagy László, dr. Schmidt Ernő, Se­bők József, Solymosi József, (Folytatás a 3. oldalon) Képviselőink a kupolacsarnokban (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom