Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
4. PgJjWH NÉPÚJSÁG, 1985. június 28., péntek Gulyás Mihály: Hid s senkiföldjén A második világháborús tárgyú magyar széppróza egy újabb, nem látványos, de mégis újszerű darabját vehette kézbe az idei könyvhéten az érdeklődő olvasó. A Kozmosz Könyvek legfrissebb köteteként megjelent könyv szerzője egy közúti híd „megmaradásának” titkát .kívánta megfejteni. Mért oly fontos ez? — kérdezheti valaki. Egy felrobbantott híddal több vagy kevesebb — ez aligha dönthette el a háború adott szakaszának kimenetelét. Az okoskodó- nak igaza is lehetne, a szerző ui. leírja: az előrenyomuló román csapatok gyanakodva néztek a térségben egyedüli, a németek távozása után épségben maradt hídra, s a veszélyesebb, a folyón történő átkelést választották. Az a magyar katona tehát, aki a híd felrobbantását megakadályozta, hiába áldozta fel fiatal életét. Gulyás Mihály, az író. aki tizenhat esztendősen élte át maga is a háborús hónapokat. heteket, napokat — az eseményről tudomást szerezve — másként ítélt a dologról: Ez a magyar katona nem csupán egy hidat mentett meg az esztelen pusztítástól. hanem falusi házak sokaságát, de emberéleteket is. a falu lakóiét éppúgy, mint a ba j társaiét. S ez mindenképp több egy kéz- legyintéssel elintézhető kérdésnél. Ki volt ez a magyar katona. miért tette azt, amit tett. s valójában mi lett a sorsa akciója végrehajtását követően? Megannyi kérdés, amelyekre mindenki válaszra vár. Gulyás Mihály a riporter kitartó szenvedélyével, s egy dektektívregény „felügyelőjének" szakavatottsá- gával és türelmével indul a tények felkutatására. Tegyük hozzá: huszonöt évvel a háború befejezése után. A riportregénybeli nyomozás ugyanis 1969-ben kezdődött, s az összegyűjtött adatok sora 1984-re érett szépírói eszközökkel ábrázolható, élményszerű valóságanyaggá. Gulyás Mihály meggyőzően bizonyítja: ki lehetett a biztos halált választó magyar fiatalember, akinek emlékét Hidasnémetiben ma bronzból készült dombormű őrzi ezzel a felirattal: „Hazáját szerető magyar katona. aki élete feláldozásával megvédte a hidat az esztelen rombolástól''. A katonát Végvári Jánosnak hívták, dunántúli parasztfiú volt. akit szülei iskoláztattak: a kassai kereskedelmi főiskola végzős hallgatója volt. és tisztességes, jó érzésű, hazáját szerető magyar fiatalember. Az események idején hadapródőrmester. aki jószerével még a férfikor küszöbére is alig lépett, amikor a hadigépezet magával sodorta. Személyazonosságát. tette végrehajtásának körülményeit szemtanúk, egykori katonatársak emlékei. továbbá fényképek és elesett katonákat temető falusi emberek úlbaigazitásai hitelesítik. Gulyás Mihály azt is kiderítette: nem csupán ez az egyetlen akció fűződik utász szolgálata rövid idejéhez. A gönci vasúti hid felrobbantását szállásadójának. az ottani vasútállomás váltóőrének rábeszélésére nem hajtotta végre. A szerző persze megírja azt is miként született meg a bronz emlékmű, s ennek története legalább annyira érdekfeszítő. mint az előző cselekményréteg. 1969 őszén az író „a hidasnémeti közúti Hernád-híd védőkorlátjára könyökölve" „gyönyörködött a Hernád menti tájban". Nézelődés közben tekintete „a vaskorlát egy csúnya sebhelyére" esett, amely láthatóan egv háborús repeszdarab emléke. Aztán egy táblát is talált az also hídfőn. ..egy géppapírnál alig nagyobb, szürke csíkozásé márványtáblát”, rajta ez a felirat volt olvasható: „A híd ismeretlen megmentőjé- nek emlékére, aki élete feláldozásával védte meg az esztelen rombolástól 1944. dec. 17-én". Nézelődése közben akadt ember, aki ismerni vélte a híd megmentésének körülményeit, de arra még a tanácsnál, s az iskolában sem kaphatott választ: ki állította az emléktáblái a hídfőnél 1945-ben. Gulyás Mihály sikerrel járta végig ezt a nyomvonalat is. s megtalálta a kezdeményezői és az akkori ünnepség szervezőjét. az MKF titkárának s a Nemzeti Bizottság helyi elnökének személyében, akit Albert Józsefnek hívtak, A további történet már azoknak az erőfeszítéseknek kró nikája, amelyek végered ménveképpen 1975-ben „az encsi járás központi felszabadulási ünnepségének” keretében — amelyet épp ezért tartottak ez alkalommal Hidasnémetiben — ünnepélyesen felavatták az emlékművet . . . Az újabban gazdagodó második világháborús tárgyú magyar széppróza kedvelői bizonyára érdeklődéssel olvassák ezt az epizódokkal tarkított, érdekfeszítően megírt könyvet. Lökös István Új szabadidő-központ — az ifjúságnak A napokban befejeződik a Petőfi Csarnok teljes műszaki átadása, a munkálatok még tartanak, de már sikeres koncerteket hallhattak, láthattak az érdeklődők. Többek között fellépett a francia Elisabeth Wiener és a Neoton Família. Mielőtí a programokat részleteznénk, érdemes néhány szót szólni az épületről. A Petőfi Csarnok rekonstrukciója 114 millió forintba került. Amikor a Budai Ifjúsági Park kezdett korszerűtlenné válni, akkortáj rajzolták a tervezők az új intézmény első vázlatait, amelyet az egykori BNV-pavilon, a Petőfi Csarnok köré terveztek. Végül 1981-ben döntött a Fővárosi Tanács arról. hogy a Petőfi Csarnok átalakításával, bővítésével a Városligetben minden igényt kielégítő szabadidő-központot teremtenek. A belső teret úgy formálták, hogy megfeleljen a sokrétű szinkron- programok rendezésére. Található itt minden oldalról nyitott ételbár, mobil térelválasztó elemekkel egybenyitható három klubszoba. A 930 négyzetméteres nagytermekben rockkoncertnél 2500 állóhely, filmvetítésen 5—8000 ülőhely várja a fiatalokat. A csarnokban kapott helyet a Tini Butik, amelyet az Úttörő Aruház üzemeltet. A programok változatosak, sokszínűek; Lehel László igazgató szavaiból kitűnik, arra törekednek a központ munkatársai, hogy jól érezzék magukat a látogatók. — A Filmtudományi Intézet segítségével szeretnénk rendszeresen bemutatni a filmtörténeti remekeket, valamint azokat a megfilmesített klasszikusokat, amelyek a diákok tananyagához, is jól illeszkednek. Ezenkívül a legfrissebb szórakoztató filmeket is igyekszünk megszerezni. Az a törekvésünk, hogy a vetítést követően a fiatalok találkozhassanak és beszélgethessenek el az alkotókkal is. Kísérletként video foci mozi is lesz nálunk. — Ez mit jelent? — A vidéki NB Les csapatok mérkőzéseit videóra rögzítjük, és a meccs utáni napon levetítjük. Bárki megnézheti és megvitathatja a látottakat. A sportolásra is ösztönözni akarjuk az embereket. Jó volna, ha a csarnok körüli külső sportpályákat minél többen látogatnák. Az öltőzökben zuhanyozhatnak. átöltözhetnek a sportolni vágyók. — Milyen egyéb programok között válogathatnak az érdeklődők ? — A discón és a koncerteken kívül táncház és hobby klub várja a látogatókat. A legkisebbek bábokat készíthetnek, bábkiállításokon és gyermekelőadásokon vehetnek részt. — Csak a fiatalokra gondolnak? — Nem. A szabadidővel rendelkező nyugdíjasokat is szeretnénk változatos rendezvényekkel megörvendeztetni. Igyekszünk számukra is rendszeres összejöveteleket szervezni. — Itt a Városligetben több kulturális intézmény is működik. Nem ütköznek a rendezvényeik? — Hamarosan megalakul a Városligeti Közművelődési Bizottság, ahol a különböző kulturális létesítmények igazgatói megbeszélik, egyeztetik a programokat, és várhatóan közös rendezvényt is szervezünk. A Petőfi Csarnok tehát ajánlatával, törekvéseivel megfelel a kívánalmaknak. Létezik egy információs központja is. Az ott dolgozók a lakosságnak sokrétű tájékoztatást adnak. Bármilyen jellegű tanácstalanság esetén érdemes hívni a 424-327-es telefonszámot, mert a telefonnál ülő szakemberektől nemcsak jó tanácsot remélhetnek. de esetleg ügyük elintézésére is számíthatnak. Mint kiderült, ma még kevesen ismerik e központ célját, ezért főként a programok iránt érdeklődnek. A vezetőnő elmondta, hogy igyekeznek segíteni az állás- és lakásgondok megoldásában. adatbankot létesítenek az érettségizőknek vagy a felvételire készütőknek, sőt, ha kell, korrepetitorokat is ajánlanak. Senki ne gondoljon azonban valami csodatévő intézményre, mindössze a mindennapos gondok enyhítése a feladat. A hasznos szolgáltatás és a sokféle színes esemény mellett színházi rendezvényre is alkalmas a Petőfi Csarnok. Sőt, egészen speciális megoldásokat tesz lehetővé, hiszen a színpadot a rendező kedve szerint helyezheti el. Június elsején és másodikén a Zalagersze- gi Színház vendégszerepeit a szabadidő-központban. Nemrég Markó Iván balett- művész, a Győri Balett vezetője is megnézte az épületet, és Lehel László igazgatóval az ősszel tárgyalnak majd egy fellépésről Cs. I. Már „készülődik" Hamupipőke Még csak így, utcai ruhában folyik a próba a népkerti tó fölé ácsolt színpadon. A Hamupipőke díszes jelmezei a varrónők munkaasztalán fekszenek még, de a szemlélő már így, előre is megérzi ennek a csodálatos meséneli pompázó, tiszta csillogását. Kevesen tudják, hogy a Hamupipőke eredetileg finn dramatikus játék, amelyet Andersen csupán átalakított mesévé. Nem véletlen, hogy a rendező is finn. Neve: Kari Suvaló — az egyik képen éppen Hamupipőkének — Fehér Annának — ad instrukciókat a tolmács segítségével. A próbának ezt a pillanatát, akárcsak a másik kettőt Szántó György leste meg fényképezőgépével. Hatvani Galéria-naptár Kohán-emlékkiállítás — Tárlat a falvakban — Randevú Mester Istvánnal — Busz a szegedi Varázsfuvolára A Hatvani Galériában július folyamán két tárlat tekinthető meg. A földszinten Kohán György Kossuth-dí- jas festőművész emlékkiállításában gyönyörködhetnek az érdeklődők olyan válogatás révén, amely a vásárhelyi Tornyai Múzeum, illetve a gyulai Kohán Múzeum legértékesebb műveit tárja a látogatók elé. Az emeleti kiállításnak az ad különös jelentőséget, hogy Egy évtized szerzeményei címmel azon művekből válogatták össze, amelyeket a Galéria vásárolt és a város különböző vállalataihoz, üzemeihez helyezett ki. Neves alkotók — Barcsay. Borsos, Somogyi József, Vecsési Sándor — festményei, szobrai éppen úgy gazdagítják ezt a bemutatót, mint a fiatalabb nemzedékhez tartozók értékes munkái. Három kihelyezett tárlatot is lebonyolít júliusban a Galéria. Az ugyancsak Kohán- tól származó rajzgyűjtemányt július 5-től a cukorgyári művelődési házban, július 17-től a petőfibányai bányász művelődési házban, július 29-től pedig az Apci Qualitál Vállalat tanácskozótermében tárják a látogatók elé. A népszerű pódiumestek sorozatában július 22-én, este 8 órakor egy népszerű, kedvelt író, újságíró. Bajor Nagy Ernő lesz a Galéria vendége, hogy elbeszélges sen közönségével a szerkesz' tői munka műhelytitkairól, illetve a képzőművészette t kapcsolatos élményeiről. A rendezők szívesen fogadnak olyan előzetesen beküldött kérdéseket is. amelyek a nyugdíjasélet mindennapjaival függnek össze, és a művészetek idegvágó szerepéhez kapcsolódnak. Ami a dalt. a muzsikát illeti: július 29-én, este 8 órakor baráti találkozó lesz a Galériában, amelynek a művészvendége Mester István, a Pécsi Nemzeti Színház Hatvanból elszármazott énekese lesz. Életpályájáról, eddigi munkásságáról a baráti kör vezetője beszélget vele, s természetesen elhangzanak majd olyan zenei fölvételek is, amelyek a bonviván sikeres pályájához kapcsolódnak. Meg kell említenünk a Galériabusz kétnapos útját is. A járat augusztus 3-án reggel indul, éspedig Hódmezővásárhelyre. illetve a szegedi szabadtéri játékokra. pontosabban Mozart Varázsfuvola című operájának előadására. Az utasok a kél nap során megismerkednek Vásárhely, Szeged kulturális intézményeivel is, valamint festőkkel, szobrászokkal, színészekkel találkoznak. Az útra július 25-ig lehet jelentkezni a Galériában. U!2. Ez alkalommal Zsenyera- lov idegei voltak erősebbek. Az éhségtől és szomjúságtól elgyötört Aburikov este fél hétkor otthagyta a „Heliotrop ”-ot. Zsenyeralov a győzelemtől mámorosán egy perc múlva elrohant. Harmadnap a gyeptéglák főnöke került fölénybe. Szendvicseket hozott magával. és jóllakva, nyugodtan és könnyűszerrel elüldögélt nyolcig. Bal kezével a kolbászt tömte szájába, jobbjával pedig majmot rajzolt, munkát színlelve. Nyolc óra öt perckor a pázsitok főnöke már nem bírta tovább, és útközben magára ránci- gálva felöltőjét, a hivatali étkezdébe rohant. A győztes halk nevetéssel kísérte, és rögtön ő is elment. A negyedik napon mindketten este tízig lopták a napot. Azután pedig az események mindkettőjük által diktált gyors ütemben peregtek tovább. Zsenyeralov éjfélig üldögélt. Abukirov éjjel egykor ment el. Es eljött az idő, amikor mind a ketten hajnalig rostokoltak a „Heliotróp"-ban. Sárga arccal, lesoványodva üldögéltek a dohányfelhők közepette, és hullaszín áb- rázatukat az ostoba papírok közé temetve, reszkettek egymástól. Elhomályosult tekintetük véletlenül találkozott. Es akkora gyöngeség hatalmasodott el rajtuk, hogy mindketten egyszerre bevallottak mindent. — Milyen ostoba vagyok! — kiáltott fel az egyik. — Milyen ostoba vagyok! — jajdult fel a másik. — Sosem bocsátom meg magamnak! — kiáltotta az első. — Mennyi időt vesztegettünk el hiába/ — panaszkodott a második. A gyepek és a pázsitok főnöke megölelte egymást, és elhatározták, másnap egyáltalán be sem jönnek, hogy alaposan kipihenjék az ostoba hadakozást, később pedig minden színlelés nélkül sakkozni fognak, és a legújabb vicceket mesélik egymásnak a hivatalban. De egv órával e bölcs döntés után Abukirov egy szörnyű gondolatra eszmélt rá odahaza. „De hátha — döbbent rá — Zsenyeralovnak különleges felhatalmazása van a naplopók leleplezésére. és pokoli játékot űz velem? Es a harcban megfagyott lábára ráncigálva moszkvai készítményü pamutszövet nadrágját, a „Heliotróp’’-ba rohant. A házmesterek seperték a 5 reggeli járdákat, kölyökkutyák turkáltak a szemétkupacokban. Abukirov szívét i balsejtelem szorította össze. Es valóban: a „Heliotróp" jj nedves oroszlánjai között i ott állt Zsenyeralov, az ál- | matlan éjszakától gyűrött kabátban, és szánalmasán bámult a közeledő Abuki- I rovra, akiről már biztosan tudta, hogy a tunya hivatalnokok leleplezésére különleges felhatalmazással ] rendelkező személyiség. Alighogy a házmester kinyitotta a kaput. máris asztalukhoz siettek, és kuszán s dünnyögték: — Temérdek dolgom van. sürgős pázsitigénylés! — Rengeteg dolgom van. \ új gyeptéglák érkeztek! Azt mondják (bár egyedül í a mindenható Tervbizottság ] tud mindent), hogy ez a két j ostoba fráter mind a mai 1 napig ott szimulál a sárga íróasztala mellett. Es az asztali lámpa éles fénye elömlik viaszsárga ar- ; cukon. Fordította: Gellért György, j
