Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 28., péntek 1« Tízmillió, Kerekharasztról A nyárra ajánlott szandálokat Nyilas Istvánné meózza Kiss Gáborné a télkészáru-raktár dolgozója (Szabó Sándor képriportjai Nem kevesebb, mint 10 millió pár lábbeli készült a Duna Cipőgyár 11 -es számú hatvani gyáregységében az üzem létesítése óta eltelt tizenegy évben. A Zagyva menti cipőkből tehát elvileg minden állampolgárnak jutna —. ha nem kerülne belőle határainkon túlra is. Az idei esztendőben .'500 millió forint értékű terméket állítanak elő itt. Bagyinszki Istvánné és kolléganői, a kismamaszalag Gyurgyik Edit a leendő leánykaszandálok munkásai, kímélő munkarendben tevékenykednek , pántjait vételezi KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL, JOBB MUNKÁVAL . Az idei tervek teljesítéséért Amint arról a közelmúltban lapunkban beszámoltunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-i ülésén áttekintette hazánk gazdasági helyzetét. Ennek során megállapították, hogy az idei — szokatlanul kemény — tél rendkívül kedvezőtlenül érintette népgazdaságunkat, és jelentős károkat okozott. Egyértelművé vált, hogy ezeknek a negativ hatásoknak az ellensúlyozását csakis abban az esetben lehet megvalósítani, ha a munkahelyi kollektívák az esztendő hátralévő részében fokozott erőfeszítéseket tesznek a termelés különféle területein. A közös összefogás, az eddiginél jobb munka lehet elegendő garancia arra, hogy az 1985-ös népgazdasági tervet az előirányzottaknak megfelelően teljesítsük. Sajnos, az időjárás megyéinkhez sem volt kegyes. Ez a legfőbb oka annak, hogy szőkébb hazánkban is jelentékeny — mintegy 500 millió forint — kieséssel kell számolni. Éppen ezért az MSZMP Heves Megyei Bizottsága — a megyei tanács. a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Heves Megyei Bizottságának támogató egyetértésével — felhívással fordult a városi és a városi jogú pártbizottságókhoz. az üzemi pártszervekhez és pártszervezetekhez. a munkahelyi kollektívákhoz. a társadalmi, gazdasági vezetőkhöz és a dolgozóikhoz. Kérik, hogy átgondoltabb munkával segítsék elő a közös célok maradéktalan megvalósítását. A felhívás nyomán máris intézkedési tervek készültek. illetve készülnek. Ezek elsősorban a még mobilizálható erőforrások jobb kihasználását célozzák. Márpedig ilyen tartalékoknak nem vagyunk híján, s ezek feltárása és mielőbbi kiaknázása elengedhetetlen feltétele az eredményességnek. Ez idáig is elsőrendű volt — most azonban még fokozottabb figyelmet igényel — a szervezettebb, fegyelmezettebb tevékenykedés, a munkaidő jobb kihasználása. Erezzen mindenki személy szerint is felelősséget azért, hogy a lazítások, az „üresjáratok” megszűnjenek. Az elgondolások. elképzelések megértése, az azokkal való azonosulás döntő bázisa lehet az előrelépésnek. Az emberi tényezőkre azonban máshol is támaszkodni kell. Kétségtelen, hogy az alkotókedv, a kezdeményezőkészség. az ötletesség szerepe ebben a helyzetben sürgető követelménnyé vált. Nem szabad szótlanul elmenni egyetlen olyan terv mellett sem, amely — akár a iegpará- nyilbb — haszonnal kecsegtet. A hideg szinte a végsőkig próbára tette energiaszolgáltatásunkat. Ogy is fogalmazhatnánk, hogy kény- szerűségből lényegesen több áramot, tüzelőanyagot fogyasztottunk. mint ameny- nyit előzetesen ütemeztünk. Ilyen körülmények közepette magától értetődik: hogy a .,többletkiadások" fedezetét magunknak kell előteremteni. Éppen ezért minden egyes gazdálkodó egységnél messzemenően tekintetbe kell venni az energiafelhasználás ésszerűsítésének lehetőségeit. Az anyag- takarékosság pedig ugyancsak olyan szempont, amelyről egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg. Nem szóltunk itt az összes elképzelhető eszközről és módszerről. Hiszen ki tagadná, hogy az előbb említettekkel egy sorba kívánkozik a hatékonyság. a technológiai fegyelem. vagy a jobb költséggazdálkodás kérdésköre. Egy valamiről azonban említést kell tennünk. Mindezek a módozatok akkor és csak akkor vezethetnek a kívánt eredményhez, ha a kollektívák egyetértésével, támogatásával találkoznak. S ha az elengedhetetlen társadalmi összefogás, széles körű tenniakarás megyénkben is kibontakozik, úgy minden reményünk megvan arra. hogy adottságainknak és lehetőségeinknek megfelelően hozzájáruljunk a népgazdaságot ért kiesések pótlásához, társadalmi és gazdasági fejlődésünk biztosításához. Sárhegyi István • • Ösztönzés minőségi hústermelésre A szegedi szalámigyár és húskombinát ebben az évben több mint 700 000 sertés felvásárlását tervezi. nagyobbrészt kistermelőktől. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy javuljon a kistermelők sertésállományának minősége, amely jelenleg még nem éri el a nagyüzemi állatállomány minőségi színvonalát. A gyár elsősorban abban érdekelt, hogy a háztáji és egyéb kisgazdaságokban is olyan sertéseket neveljenek. amelyek több húst és kevesebb zsírt termelnek. Ilyen alapanyag szükséges ugyanis ahhoz, hogy kifogástalan minőségű, a világpiacon versenyképes húskészítményeket állítsanak elő. Ezért a szegedi szalámigyár szakemberei a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat Szegedi Állattenyésztő Állomásával közösen új ösztönző rendszert dolgoztak ki. Ennek értelmében többek között a törzstenyésztő telepeken lévő, magas tenyész- értékű apaállatokat az eddiginél lényegesen nagyobb kedvezménnyel helyezik ki a kistermelőkhöz. Azoknak a kistenyésztöknek pedig, akik anyakocáik mesterséges megtermékenyítését a szegedi állattenyésztő állomással végeztetik el. ezzel kapcsolatos költségeit a szalámigyár vállalja magára. Természetesen az állattenyésztő állomás gondoskodik arról, hogy kimondottan hússertés fajták tulajdonságait örökítse át. Az újfajta öszr tönzéssel járó kedvezmények egyben fokozzák a kistérme- lői sertéstenyésztés és -hizlalás jövedelmezőségét is. Változatlan lendülettel Pezsgő politikai élet a pártszervezetekben Az utóbbi hónapok politikai eseményei jelentős változást hoztak a pártszervezetek életében. Szinte mindenütt lendületesebbé, aktívabbá vált a munka, a pezsgő politizáló légkör egyre szembetűnőbb. Ezt elsősorban a kongresszusra való felkészülés váltotta ki. A párt politikájának, országos és helyi gyakorlatának kritikai elemzése, megmérettetése, az az igény, hogy a párttagság erről véleményt mondjon és az a felelősség, hogy ebben állást kell foglalnia — döntő szerepet játszott a növekvő aktivitásban. A párt XIII. kongresszusa a folyamatot tovább erősítette azzal, hogy a kérdések. amelyekkel foglalkozott és amilyen módon ezt tette, az a párttagság, a dolgozók széles tömegeinek érdeklődésével esett egybe. Ezért kísérte a párt legmagasabb fórumának tanácskozásait megkülönböztetett figyelem. Meggyőződéssel állítható. hogy a kongresszuson meghatározott célok széles körű egyetértéssel találkoztak. A párttagság és a szélesebb közvélemény megelégedéssel nyugtázta, hogy a párt változatlanul folytatni kívánja eddig követett politikájának fő irányvonalát. és eltökélt szándéka an- naik továbbfejlesztése a változó körülmények követelményeinek megfelelően. Ennek szellemében keresi az új megoldásokat, kezdeményezi a változtatásokat ott. ahol erre a feltételek megérettek. Alig ért véget a kongresz- szus. politikai közéletünknek olyan nagy eseményére került sor, mint az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások. A kongresszus politikai lendülete, szellemi muníciója százezreket hozott és tartott mozgásban, most már az új akció, a választási kampány sikeres lebonyolításában. A jelölő gyűléseken, a választási gyűléseken. a legkülönbözőbb agi- tációs fórumokon tömegesen kértek, vártak politikai kérdéseikre választ, feleletet, magyarázotot. A pártszervezetek nem« is akartak ez elől kitérni.’ de ha akartak volna sem' tehették volna ♦ * J? . r meg. A körülmények keny- mszerítő hatása alatt a politizálásban elöl kellett járniuk. Ennek nyomán — mint ahogyan ezt a választási eredmények is tanúsítják — a kongresszus fő politikai céljai össznemzeti programmá lettek. Az elmúlt időszak nagy politikai kampányainak van néhány fontos, jövőbe mutató tanulsága. Bebizonyosodott — újból és ismételten —. hogy ha a politika olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek az embereket közvetlenül érintik és úgy kezeli azokat, hogy az érdekeltségüket nyilvánvalóvá teszi, akkor nem kell tartani a közönytől, az érdektelenségtől. A valóság rácáfolt a szkeptikusokra, nem igazolta azoknak a véleményét, akik szerint a mai rohanó, pénzkereső világban a politika nem jut szóhoz, nincs iránta érdeklődés. Az emberek szívesen vesznek részt és működnek közre minden olyan dologban, amelynek értelmét, egyéni vagy közösségi hasznát látják. Most éppen azt várják a pártszervezetektől, hogy felelősen gondolják át mindazt, amit az emberek a választási előkészületek alatt szóvá tettek, javasoltak Megfelelő mérlegelés alapján döntsenek ezek sorsáról. készítsenek programot a reális felvetések gyakorlati megvalósítására. Semmi sem maradhat válasz nélkül. Ismételten jó alkalom adódik a párbeszédre. — most már konkrét cselekvési program birtokában. Ebben a munkában a pártszervezetek elsősorban a megválasztott országgyűlési képviselőkre, pót- képviselőkre. tanácstagokra, a választások politikai előkészítésében kitűnt párt- és népfrontaktivistákra támaszkodhatnak. A pezsgő politizáló légkör fenntartása szempontjából kedvező körülményként lehet számításba venni a közelgő népfront", KISZ- és izaktzervezet> választásokat Ezek az események igénylik is a pártszervezetektől a változatlanul lendületes politizálást. A népfront tisztségviselőinek újjáválasztá- sánál minden bizonnyal újból napirendre kerül a településpolitika, a helyi közélet demokratikus működésének számos kérdése. Hasonlóképpen számítani lehet arra. hogy a szakszervezeti fórumokon élénk eszmecserére kerül sor a munkahelyi demokrácia. valamint termelési, vállalati politika. érdekvédelmi, bér- és jövedelmi kérdésekben. A KISZ-kongresszusra való felkészülés során nyilván az. ifjúság helyzetét érintő problémák foglalkoztatják majd mindenekelőtt a fiatalokat, de a szélesebb közvéleményt is. Társadalmi közérzetünknek e jelentijs eseményei nem nélkülözhetik a pártszervezetek politikai irányitó szerepét, a kommunisták aktív közreműködését. Biztosíta- nick kell, hogy a viták, eszmecserék számának növekedése. aktivitása demokratikus és konstruktív mederben folyjon, előre vigye az ügyet, segítsen eloszlatni a kételyeket és ösztönzést adjon minden progresszív erőnek. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a párt- szervezetek á kongresszusi határozat szellemében alaposan átgondolják az adott területekkel kapcsolatos politikai feladatokat. A helyi sajátosságok számbavételénél vegyék .tekintetbe, hogy várhatóan milyen kérdésekkel találják szembe magukat. Készüljenek fel és készítsék fel a párttagságot, az aktivistákat az érdemi eszmecserére. A politikai munka bokros teendői között kiemelt helyen kell foglalkoznunk a termelés, a munka mindennapos folyamatával, az 1985. évi terv teljesítésével. Egyes területek jelentős lemaradása az érintett területek dolgozóitól komoly erőfeszítéseiket követel. A pártszervezeteknek, a vállalati dolgozók fórumainak, a gazdasági vezetéssel karöltve nagy körültekintéssel kell elemezniük a lemaradások okát. megszüntetésük lehetőségét, keresniük a jobb teljesítmények útját, módszerét. Következtetéseik tudatosítása, a dolgozó tömegek megnyerése a kitűzött céloknak az elkövetkező időszak legfontosabb politikai feladatai közé tartozik. (R. I.)