Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

4. NÉPÚJSÁG, 19851 június 27., csütörtök Castillo Dolores Balaton Regina és Nagy Zoltán kettőse Jelenésre várva. Középen Dudás Csilla Az Állatni Balett Intézet vizsga előadása Megtartották az Állami Balett Intézet növedékeinek vizsgaelöadását a Magyar Állami Operaházban. Kilenc ifjú balettművész, hat lány és három fiú táncos — Se­bestyén Katalin, Liszt-díjas balettmester osztálya — fe­jezte be a kilencedik tan­évet az intézetben. Az ez idő alatt elsajátított technikai tudásukról s előadó-művé­szi tehetségükről adtak szá­mot a vizsgaelőadáson. A háromrészes műsorban Adam Giselle című balettjének második felvonását, egy több tételes balett-összeállítást és Rosiniana címmel Fodor Antalnak Rossini-művekre komponált táncjátékát tol­mácsolták a fiatal balettosok. Utolsó igazítás a frizurán. Miiller Ervin és Vári Gábor, Lakfalvi Bettina (Hauer Lajos képriportja — KS) A magyar kultúra napjai Bulgáriában Magyarország felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából júniusban ma­gyar kulturális napokat ren­deztek a bolgár fővárosban. A hivatalos megnyitót a Nemzeti Operában tartották. Köpeczi Béla művelődési miniszter sajtóértekezleten ismertette a magyar műve­lődés és oktatás sikereit, s azokat a változásokat, ame­lyek a magyar oktatási rend­szerben várhatók Egyben megragadta az alkalmat, és méltatta Bulgária és Ma­gyarország közt állandóan fejlődő kulturális együttmű­ködés jelentőségét. Az eseménysorozatot a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének műsora nyitotta meg és a szófiai .Bul­gária Teremben a Magyar Állami Hangverseny Zene­kar koncertje zárta. A ma­gyar kultúra napjain ren­dezvényei között szerepelt film. képzőművészeti és könyvkiállítás; a Dominó pantomimcsoport és a Mol­nár Dixiland Band is fel­lépett Bulgáriában. A ma­gyar kultúra e ' bemutatko­zása Bulgáriában a múlt év szeptemberében Magyaror­szágon megrendezett bol~ gár kulturális napok vi­szonzása volt. ILF PETROV: A Heliotrop ii/i. A Szovjetunió egyetlen vá­rosában sem akad annyi sok képviselet, mint Moszkvá­ban. Takaros villákba fész­kelték be magukat, tükörab­lakaik mögött tojássárga iro­dai asztalok és zöld lámpa­ernyők derengenek. A villá­kat az utcától előkertek vá­lasztják el. ahol orgona vi­rágzik. és rekedten dalol a seregély. A bejáratnál két, harmattól csillogó oroszlán között. rendszerint fekete üvegtábla lóg, az intézmény aranybetűs nevével. Ilyen inézményekben kel­lemes időzni, de senki sem jár oda. Vagy nem fogad­nak feleket, vagy a képvi­seletnek nincs semmiféle dol­ga. és csupán a főváros dí­szére létezik. Azt beszélik, hogy a Ko- tofejev utcában ősidők óta működik a „Heliotrop” ne- héz-virágipari vállalat amely az „Üzbégnektár” társaság bizonyos szélhámosságok mi­att feloszlatott moszkvai kép­viseletének helyiségét fog­lalja el. A „Heliotrop” tisztviselői kara két főből áll: Abuki- rov elvtársból, a gyeptéglák teljhatalmú intézőjéből. és Zsenyeralov elvtársból, a pá­zsitok teljhatalmú intézőjé­ből. Más-más városból he­lyezték őket a „Heliotróp”- hoz, és amikor munkához láttak, nem ismerték egy­mást. Amint Abukirov elvtárs az első nap letelepedett aszta­lához. nyomban rájött, hogy az égvilágon semmi dolga sincs. A levélnehezéket to­logatta az asztalon, felhúzo­gatta és leengedte asztalá­nak redőnyét, majd újra a nehezékhez nyúlt. Amikor végül is ráesz­mélt. hogy ettől nem lesz több dolga, és hasonló csen­des napok várnak rá — fel­emelte tekintetét, s nyájasan Zsenyeralovra nézett. De amit látott. rémülettel markolt a szívébe. A pázsi­tok teljhatalmú intézője, Zsenyeralov elvtárs, der­medt arckifejezéssel tolo­gatta a számológép golyóit, olykor pedig jegyzett vala­mit a nagy árkusokra. „Jaj nekem — gondolta a gyeptéglák főnöke —, neki temérdek dolga van, én pe­dig lopom a napot. Csak ne legyen kellemetlenségem emiatt." S mivel Abukirov elvtárs családos ember volt, és be­csülte a kényelmes állását, nyomban szintén a számoló­géphez kapott, és nem létező százezreket és milliókat kez­dett csattogtatni rajta. Eköz­ben néha ákombákomokat firkált egy keskeny papír­lapra. A nap vége már nem látszott olyan nehéznek, mint az eleje; ai megállapított idő­ben aktatáskájába rakta a teleírt papírosokat, és meg­könnyebbült szívvel távozott a „Heliotróp"-ból. Ennyi elég róla. Ami pedig a pázsitok fő­nökét. Zsenyeralov elvtársat illeti, hivatalba lépése nap­ján roppantul elcsodálkozott Abukirov viselkedésén. A gyepek főnöke ugyanis sű­rűn húzogatta ki asztalfiók­ját, és szemlátomást lázasan dolgozott. Zsenyeralov, akinek vég­képp semmi dolga sem akadt nagyon megijedt. „Jaj — gondolta — neki temérdek dolga van. én meg tétlenkedem. Nem úszom meg kellemetlenség nélkül." És noha Zsenyeralov nőt­len ember volt, szintén félt, hogy elveszíti nyugodt állá­sát. Ezért a számológéphez ugrott, és valami számtani badarságot csattogtatott vé­gig rajta. Félelme már az első napon odáig fajult, hogy csak ügybuzgó karfása után mert eltávozni a hivatalból. Másnap azonban kissé za­varba jött.i Percnyi pontos­sággal érkezett a hivatalba, de Abukirovot már ott ta- ' lálta. t A gyeptéglák főnöke feltette magában, ö bizony megmutatja kartársának, hogy a gyeptéglákkal végté­re is sokkal több a dolog, mint a pázsittal — és nem tízre, hanem kilencre jött a munkába. És most is gunnyasztottak az egész hivatalos idő alatt, s rá sem mertek nézni egy­másra. Csattogtatták számo­lógépüket, nyulacskákat raj­zoltak a nagyméretű jegy­zettömbbe. ok nélkül turkál­tak a fiókjukban, s egyik sem mert a másiknál koráb­ban elmenni. (Folytatjuk) Beethoven-ciklus Beethoven'ciklus a magyar televízióban! Bizonyára min­den zenekedvelő örömmer fe­dezte fel a műsorújságban, hogy július első keddjén 11 részes sorozat indul, amely Beethoven életét és munkás­ságát mutatja be. Az NSZK produkcióban mind a kilenc szimfónia felcsendül. ezen kívül az Eroica és a Corio- lan-nyitány, a Bécsi Filhar­monikusok Zenekarának tol­mácsolásában. A sorozat ké­szítői felkeresték Beethoven életének legfontosabb színhe­lyeit. felelevenítették a leg­jelentősebb eseményeket. Az élő koncertek előtt Leonard Bernstein szól a je­len lévő közönséghez, majd ő vezényli a zenekart. Az útikalauz, szerepét Maximili­an Schell vállalta, ő mond­ja a bevezetőket. Leonard Bernsteint aligha kell bemutatni a magyar nézőknek. Az 1918-ban szü­letett amerikai zeneszerző­karmester-zongoraművész egy népszerű tévésorozat ke­retében már szólt hozzánk, zeneszeretetre és -értésre ta­nított. Az elmúlt évben ná­lunk járt. és ismét a televí­zió segített, hogy — bár kép­ernyőn keresztül — sokan kerülhettünk közel hozzá, él­vezhettük megnyerő lényét, humorát, zsenialitását. Az egykori Reiner Frigyes— Serge Koussevitzkynöven- dék. a kiváló zenepedagógus, a világhírű West Side Story és más művek szerzője, a ragyogó előadó, a közvetlen, kedves ember most ismét szó! hozzánk. ' magyar nézők­höz. Maximilian Schell színész- rendező-producer sem isme­retlen előttünk. 1930-ban szü­letett Bécsben. A család Svájcba emigrált, ő ott kez­dett dolgozni, mint drama­turg. színész és rendező. 1954 után Essen, Bonn. Lü­beck. München és Berlin következett. 1959-ben pedig Gustav Gründgens szerződ­tette Hamburgba, ahol sok jelentős szerep között kitű­nő Hamlet volt. 1955 óta filmezik. 1961-ben első né­metként a második világhá­ború után, Oscar-díjat ka­pott: az. Ítélet Nürnbergben című filmben nyújtott alakí­Bernstein vezényel fásáért. Pályájának néhány jelentős állomása: Franz Kaf­ka A kastély filmváltozatá­nak producere és „K" ala­kítója; az Altona foglyai fő­szereplője; A bíró és a hó­hér rendezője. Tehát: július 2-án. ked­den 20 órakor, a 2_es prog­ramban kezdődik a Beetho­ven-ciklus. A sorozat adá­sait szombatonként megis­métlik. (erdős) rr Oselefánt-maradványok Süttőn Elkészült a virágkarnevál programja A debreceni nyárnak az idén is leglátványosabb ese­ménye lesz az augusztus 20-i virágkarnevál, amelynek vég­leges programjai a napok­ban fogadta el a szervező bizottság. Az idén tizenhét kompozíciót vonultatnak fel a színpompás menetben, amelyben részt vesz tíz kül­földi és hat hazai művész- együttes, valamint hét kö­zépiskolás csoport. A kar­neváli menet a hagyomá­nyos útvonalon halad vé­gig a városon, a nagyállo­mástól a nagyerdei stadio­nig. Ott látványos bemutatót rendeznek, és sor kerül a ve­terán autók és motorok fel­vonulására. A karnevál napján a nagy­erdei szabadtéri színpadon nemzetközi folklór gálamű­sor lesz. a város több ré­szén térzene. Szavalóversenyeken is­mertem meg. Tizenéves ko­rát és törékeny alkatát meg­hazudtoló módon tudott fel­nőtt lenni Érettnek kell ah­hoz lenni, hogy valaki Jó­zsef Attila, vagy éppen Ba­bits gondolatait értően tol­mácsolja. Czimer Györgyi­nek sikerült ez a nehéz fel­adat. Karácsondon lakik. Apja, aki nem is vérszerinti, a legjobb barátja Pedagógus. Valamikor művésznek ké­szült. Neki nem sikerült az­zá válnia, de észrevette, hogy Gyöngyiben is ugyan­olyan ambíciók élnek, mint valamikor benne. Saját be nem teljesült vágyát a lá­nyában igyekezett megva­lósítani. Lakásuk néha ze­neiskolává. inéha színészkép­zővé alakult. Az egyetlen „tanítvány” bámulatosan könnyedén végezte az egyre nehezedő stúdiumokat. S nemcsak kényedén, lelke­sen is. Általános iskolás ko­rában a zene vonzotta, énekkarban szerepelt, de az idő múlásával megváltozott az érdeklődése. — Sajnálom, hogy le kel­lett mondanom a muzsiká­ról. Nem igaz. hogy nincse­nek hátrányban ilyen szem­pontból a falun élők. Kará- csond alig tíz kilométerre esik Gyöngyöstől, de a rossz közlekedés miatt lehetetlen heti több alkalommal úgy bejárni a zeneiskolába, hogy Ritka őslénytani leletre, egy édesvízi mészkőbe zárt masztodon, közismertebb ne­vén őselefánt csontmaradvá­nyaira bukkantak a Kőfara­gó Vállalat süttői bányájá­ban. Egy 80 centiméter hosz- szú és 10 centiméter átmé­rőjű agyar, egy hatalmas zápfog és az állat alsó áll­kapcsának töredéke került napfényre. Az ősmaradvá­nyokat egy 8 köbméteres kő­tömb kiemelésekor, illetve átszelésekor vették észre, s remélik, hogy az őselefánt­nak még további csontjai is előkerülnek a fejtésre váró kőtömbökből. A bányászok példamutató módon azonnal értesítették a Magyar Tudományos Aka­démia és a Nemzeti Múze­um szakembereit, akik a helyszínen „kipreparálták'' a kőbe zárt csontmaradványo­kat. Mint megállapították, a az embernek ne menjen rá a napja. A gimnázium első osztá­lyába járt. amikor elindult egy szavalóversenyen,. Meg­nyerte Aztán egymás után következtek a hasonló meg­mérettetések, s mindig „do­bogós helyet” szerzett. Egy évvel ezelőtt harmadikos gimnazistaként elkészült el­ső önálló műsorával. Ba­bits Mihály verseiből válo­gatott egy 45 percnyi elő- adásravalót. Sikere lett ve­le. Aki azt gondolná, hogy mindezzel csak a tanulás rovására lehet foglalkozni, az téved, mert Czimer Györgyi bizonyítványában a négyes a legrosszabb jegy. Tanárnője dr. Czinder Ká~ rolyné több alkalommal biz­tatta, hogy induljon el az országos magyar tanulmányi versenyen. Nem tette. Ez­után következett a „fenye­getés”. A jeles feltétele lett a versenyen való részvétel. Györgyi ekikor vette kezé­be az országos középiskolai tanulmányi verseny felhívá­sát. és megragadta a figyel­mét egy téma: nyelvünk, beszédünk és magatartásunk. — Nagyon tetszett a lehe­tőség. hogy ezt a témát kö­rüljárhatom egy terjedel­mes dolgozatban. Élveztem azt a búvárkodást, amit á szákirodalomban való elmé­lyedés okozott. Sajnos éppen aikkor kellett böngészgetnem, amikor a gyöngyösi városi lelet tudományos szempont­ból rendkívüli értékű, a mintegy másfél-kétmillió éve képződött édesvízi mészkő­ből ugyanis hazánkban ed dig még nem került elő ilyen őslény maradványa. A süttői kőbányában ed­dig főként ősszarvasok agancstöredékeit hozták fel­színre a vágógépek, ezenkí­vül különféle rágcsálók, töb­bek között egy rég kihalt tarajos sül, továbbá med­vék, vaddisznók, tapírok csonttöredékei kerültek elő. Ezek az állatok a feltevések szerint a mai kőfejíő kör­nyékén lévő egykori mocsa­rakba fulladhattak bele. Az itt működő langyos forrá­sok az idők folyamán vas­tag mészőpadokat rak­tak le a vízgyűjtő meden­cékbe, s ebben konzerválód­tak az ősállatok maradvá­nyai. (Fotó: Szabó Sándor) könyvtár hosszabb időn át zárva volt, hát a hatvani olvasóterembe jártam. El­készült a dolgozat, s amikor az országos döntőre meghí­vást kaptam, nem is gon­doltam. hogy aiz első helyek egyikének várományosa va­gyok. Sikerült a szóbeli ^for­duló és országos első let­tem. Felvételi nélkül jutha­tok be az egyetemre. Czimer Györgyi a böl­csészkart választotta Ma­gyar—történelem szakos kö­zépiskolai tdnárnak készül. de a színpad továbbra is vonzza. Hogy valaha mű­vész lesz-e belőle, azt maga sem tudja. Nem érzi. hogy olyan választás előtt áll. mely kizárná e kétfajta te­vékenységet. Szerinte lehet úgv a tudományban búvár­kodni, hogy amellett az em­ber néha a pódiumra is fel­jusson, s olyan hétköznapi pályát űzzön közben, mint a tanári... Szabó Péter Felvételi nélkül az egyetemre

Next

/
Oldalképek
Tartalom