Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. június 18., kedd ff ■ jn -;j= Jj Az országban egyedülálló Erdészeti múzeum Sopronban A múzeum udvara Sopronban, a belváros legszebb részén működik az ország egyetlen erdészeti, faipari és geodéziai gyűjteménye, amelynek fenntartója a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. A múzeum gyűjtőkörébe erdészeti, faipari és földméréstörténeti tárgyi emlékek, iratanyagok, fotók és könyvek tartoznak. Erdészeti múzeum megalapításának gondolatát már több mint száz évvel ezelőtt, 1883-ban, az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésén felvetette Pisó Kornél, állami faraktárkezelő tiszt. Az 1885. évi mezőgazdasági kiállításon az ott elhelyezett erdészeti anyagból egy bizottság — Bedő Albert, neves erdészszakember vezetésével — kiválogatta a megalapítandó múzeumba szánt tárgyakat. Az értékes anyaggal bíró múzeum 1892-ben — pénzügyi nehézségek miatt — sajnos feloszlott. A soproni főiskolán az 1920-as évek második felében létrehozták az úgynevezett „fejlődéstörténeti gyűjteményt”. Ez a gyűjtemény a bányász, a kohász és az erdész szakmák anyagát is gazdagon képviselte. Ám a ti. világháború eseményei, majd az azt követő évek sűrű átszervezései szétzilálták ezt a gondosan őrzött és gyarapítóit anyagot. A múzeum gondolata azonban a legutóbbi évekig eleven volt az egyetemen. Az Erdészeti és Faipari .Egyetemen a szakmai tanszékek mellett főleg a központi könyvtár gyűjtötte és őrizte a szakmatörténeti emlékeket, dokumentum mókát. E gyűjtőmunka és szakmatörténeti kutatómunka eredménye, hogy az egyetem 175 éves jubileumára megnyílhatott e muzeális gyűjteményi kiállítás. (Az egyetem könyvtára 250 éves, s mint szervezeti egység, az egyetem jelenlegi felépítésében a legrégebbi.) A múzeum erdészeti szobája a közös bányász—erdész múlt emlékeit, botanikai és zoológiái könyveket mutat be. Megemlékezik a hajdani főiskola (Selmecbányái, illetve soproni) színes. diákhagyományoktól gazdag életéről és a régmúlt magyar erdőgazdálkodásáról. A faipari szoba fűrészipari, asztalos- és kárpitosemlékeket tár elénk. A bemutatott gattermodell az 1900. évi párizsi világkiállításon is szerepelt. A geodéziai szoba a régi földmérő eszközök és műszerek tára. Teodolit, busz- szola, planiméter, pantográf található itt többek között. A gyűjtemény becses darabja a Krippel Móric professzor által szerkesztett szögfelrakó. A kiállítás helyszíne a volt Esterházy-palota — jelenleg a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság otthona. Ez a középkori eredetű ház (1612—1645. között birtokolták az Esterházy család frak- nói ágának leszármazottai) Sopron egyik legszebb műemlék épülete. A mai barokk képe a XVIII. század közepén alakult ki. E házra vonatkozóan a legkorábbi adat 1561-ből való. amikor is 1. Ferdinánd király Oláh Miklósnak, a neves humanista érseknek adományozta Lánzsér várát és a hozzá tartozó uradalmat. (Ez- magába foglalta a szóban forgó soproni házat' is.) Az érsek 1568-ban meghalt. Valószínűleg örökösödés révén, 1591-ben Derssfy Ferenc főpohárnok, sárosi alispán birtokolja a házat, aki 1604-ben 10 évre,bérbe adja Hetyei Bálintnak. Derssfy 1608-ban meghal, s az özvegyen maradt Derssfy Orsolya (aki a korabeli feljegyzések szerint igen mutatós asszony volt) 1612. szeptember 12-én megy feleségül Esterházy Miklóshoz. Az Esterházy család 1945-ig, nemzedékről nemzedékre birtokolta a palotát. A palota első osztályú műemléknek számít és teljes felújítás előtt áll. A felújítás tervei készülőben vannak és a közeljövőben várhatóan egy megszépült épületben fogadhatja a látogatókat az ország egyetlen erdészeti. faipari és geodéziai szakgyűjteménye. (borbély) 150 éve kezdődött Manézsok Magyarországon Másfél évszázada jelentette a Honművész című újság. hogy bizonyos Wulf Henrik úr, német-holland cirkuszigazgató és „lovagművész" Pest-Budára érkezett, és a Rakpiacon — ez a Tudományos Akadémia épülete mögötti tér volt — társulatával fellép, hogy a főváros nagyérdemű közönségét mind maga, mind kompániájának akrobatái, kötéltáncosai és zsonglőréi szórakoztassák. E „lovagművész" előtt is állították már fel sátrukat a vendégcirkuszosok a Duna partján, ám ez a Wul- féle társulat olyan népes trupp volt, hogy jövetelét sokáig emlegették. E vendégjátékot tartják az újkori cirkuszművészet kezdetének Magyarországon. Wulf Henrik 1834 után is bérelte a Rakpiacot. családja pedig úgy megszerette a magyar fővárost, hogy lakást vásárolt és megtelepedett. A szakmát a gyermekek és az unokák immár itt folytatták. Köztük Wulf Ede is, aki a Városligetben felépítette az első állandó cirkuszépületet, mégpedig vasvázas hullámbádogból. Pontosan ott, ahol ma a Fővárosi Nagycirkusz áll. Hogy ki mindenki fordult meg ekkoriban a Városliget hullámbádogos épületében, azt felsorolni sem lehet. Néhány egészen kiváló ma- nézs-művészt azonban illendő' közelebbről is bemutatni. A sort mindenképpen Giuseppe Barrocaldival kell kezdeni. Azzal a Modená/ Czája József ban született olasz nemessel. aki Novaránál az itáliaiak seregében harcolt, majd pedig becsavarogta a nagyvilágot. Végül is egy cirkuszinál kötött ki, ahol hamarosan lovas művésszé képezte ki magát. Népes társulatával Pétervártól Bukarestig sok-sok város publikumát végigszórakoztatta. Amikor az 1800-as évek vége felé Pestre érkezett, már 71 tagú kompániája volt. Itt is ragadt: felvette a magyar állampolgárságot, és nem kevesebb. mint harminc éven át dirigálta a maga Néparénáját. Dirigált és utódokat .ne- -velt. Nála kezdte például legendás erőművész karrierjét Czája József. Az a Czája, aki alig tizenöt éves korában Vácott földhöz vágott egy hivatásos birkózót, és aki később a Czája vándorcirkusz gazdájaként aratott mindenfelé sikereket. Egyebek között a Beketow cirkuszban is föllépett. Abban az intézményben, amelynek a neve megint csak ismerős mindazoknak, akik a cirkuszművészet iránt egy kicsit is érdeklődnek. ‘Beketow Mátyás — akárcsak Barrocaldi úr — katona volt. csakhogy ő az orosz cárt szolgálta egészen addig, amíg bohóccá nem képezte magát egy koppenhágai cirkuszban. Aztán állatokat idomított, hamarosan nemzetközileg is számon tartott szaktekintélyként emlegették. Lovas parádéival bejárta egész Európát. A lovai mellé elefántokat, zebrákat, kutyákat is szerzett, és ezekkel a vegyes állatszámokkal aratott olyan sikereket, amelyek hírére még a bécsi Búig ura. Ferenc József is átrán- dult a Városligetbe. Beketow a bohócok fölfedezésében szinte tévedhetetlen volt. Nála kezdte többek között Zoli bohóc, Jancsi. az első énekes bohóc, és a vörös parókás Gerard. Jancsi — civil nevén Mor- genroth Károly — tíz hosz- szú éven át szolgált Beke- townál. és híre-neve azért is maradt fönn máig, mert legelsőként vállalta azt, hogy nem németül, hanem kizárólag magyarul dalolja el tréfás nótáit. Idő múltával aztán orcát váltott a manézsok hazai \ i- lága. Oj műfajok keletkeztek. Különösen az akrobatika művelőinek a híre messze földre eljutott: a Faludy-csoport, a Hortoba - gyi-csoport. a Magyar-csoport egyaránt igen kelendő- volt a menedzserek és a direktorok körében. A. L. Faludy akrobatacsoport i SZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT HERMÁN OTTÓ „Nemzedékek tanultak és tanulnak tőle” Herman Ottó a századforduló tudományos életének vezető egyénisége volt Magyarországon. Az irodalomban gyakran az utolsó magyar polihisz torként emlegetik. Elsősorban természettudósként alkotott maradandót, de jelentősek néprajzi, régészeti, nyelvészeti gyűjtőmunkái is. Életútját tekintve azok közé a tudósok közé tartozik, akik „a karzatról hallgatták a tudományt, és végtére a katedrára kerültek”. Június 26-án, születésének 150. évfordulóján emlékezünk rá. Szász családból származott., heten voltak testvérek. Apja kirurgusként dolgozott (ma sebésznek mondanánk), és — talán nem lényegtelen — rajongott a madarakért, az ornitológiái irodalomért. .Herman Ottó — először géplakatosként. majd fényképészként — hamar megismerte a kétkezi imunkát. és megtanulta értékelni, becsülni az emberi tevékenység valamennyi formáját, tisztelni a népi alkotásokat. A diósgyőri gyermekéveket a miskolci líceum retorika-poétika osztálya követte, majd a bécsi műszaki tudományok iskolája. A nagy iskolát, az igazi karzatot számára Kolozsvár, a Brassai Sámuel Múzeumában töltött korszak jelentette. Ekkor múzeumi és könyvtári tisztségviselőkén i dolgozott, a gyűjtemény rendszerezésével és rendben tartásával foglalkozott. Hamar kitűnt tehetségével és szorgalmával. Herman Ottó könyvei, cikkei. naplói, levelezése egész könyvtárat tesznek ki. A pókok könyve, A magyar halászat könyve. Az északi madárhegyek tájáról, A halgazdaság rövid foglalatja, A madarak hasznáról és káráról, népünk ősi foglalkozásairól, a halászatról és a pásztorkodásról szóló tanulmányai, A magyar nép arca és jelleme, valamint az 1914-ben kiadott nagy mű, A magyar pásztorok nyelvkincse a maga nemében mind-mind úttörő munka, amit a természet szeretete, az ember tisztelete hat át. A természet ismerője, értő rendszerezője fontos közéleti tevékenységet is folytatott, Neves ellenzéki politikus volt. Kossuth Lajos leghűségesebb követőjeként tartották számon. Arról is szólnak életrajzírói, hogy buzgó magyarsága olykor elragadtatta. A kihaló népi világ, a letűnő életforma kincseit féltette — joggal. Szenvedéllyel gyűjtötte értékeinket: jelentős tárgyi emlékek, ősi ismeretek, tapasztalatok, nyelvi és kultúrtörténeti hagyományok sorát sikerült megmentenie az utókornak. Mit hagyott ránk Hermán Ottó? Egyik életrajzírója. Varga Domokos szerint: „írott művei megvannaík. azok számba vehetők. De hatását nyomon követni a különféle tudományágakban, a szépirodalomban és általában az írott magyar nyelvben, a két háború között kibontakozott népi mozgalomban, a magyar önismeret fejlődésében, a nemzeti öntudat ma is ható erőiben — bonyolult és kockázatos volna. Egy bizonyos: élete művével új utakat tört mások számára is. Nemzedékek tanultak és tanulnak tőle. Egyik leghívebb terjesztője volt hazánkban a természet ismeretének és a természettudományos gondolkodásnak." Niedzielsky Katalin r Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: UNIVERSAL SZERVIZ IPARI SZÖVETKEZET: Eger, Rákóczi u. 95. Elektrosztatikus festőüzemébe felvesz művezetőt, festő szakmunkásokat, betanított munkásokat. EGRI DOHÁNYGYÁR: Eger, Somogyi B. u. 4. Felvesz női betanított gépmunkásokat 3 műszakra, konyhai kisegítőket egy műszakra. MÁTRÁI ERDŐ ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG: Eger, Kossuth L. u. 18. Felvételre keres gyakorlattal rendelkező gyors és gépírónőt: „B" kategóriás hivatásos jogosítvánnyal gépkocsivezetőt. EGRI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET: Vörösmarty u.27. Alkalmaz szabászatvezetőt; varrodai készáruraktárost; értékkönyvelőt; házi pénztárost; mechanikai műszerészt; szakképzett varrónőket. EGER—MATRAVIDÉKI BORGAZDASÁGI KOMBI NÄT: Eger, Széchenyi u. 1/3. Érettségizett fiatalokat foglalkoztat átképzéssel. Egri telephellyel alkalmaz automata célgépekhez palackozó munkásnőket; targoncavezetőket; lakatosokat; őröket. FELSŐM AGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ V.: Eger. Lenin üt 55. Felvételre keres Központjába középfokú szakvizsgával rendelkező munkavédelmi vezetőt. Kistályai úti telepére számviteli munkakörbe érettségizett dolgozót. Visontai munkahelybe gyakorlattal rendelkező büfések jelentkezését várja. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételre keres technológusokat, szerszámszerkesz tőket; női minőségellenőröket; gépi forgácsolókat; géplakatosokat ; targoncavezetőket. Pályakezdő vasipari szakmunkások részére szociális kedvezményt, szakmával nem rendelkezők részére továbbtanulási lehetőséget biztosít. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Tel: 10 144.
