Népújság, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-13 / 137. szám

\ NÉPÚJSÁG, 1985. június 13., csütörtök 1. A télről - nyáridőben Beköszöntött a nyár. és még mindig a tél következ­ményeiről kell szólnunk. Az idő múlásával ugyanis ki­derült. hogy nem elég fél év a tél okoz'.a károk, il­letve azok nagyobb részé­nek pótlására. Már azért sem, mert e károk nagyob­bak annál. mint ahogy a kezdetben véltük. Idő kel­lett például annak számba­vételére. hogy végül is hány milliárdos termeléskiesést okoztak — az energiaszol­gáltatás zavarai miatt — 260 ipari üzemnél elrendelt termeléskorlátozások, kény­szerleállások. Ennek isme­retében még inkább meg­értjük. átérezzük miért fo­galmazott így a XIII. párt- kongresszus napjaiban Lá­zár György...” a tél okoz­ta többletkiadás, a felbe­csülhető károk együttes ösz~ szege meghaladja a 20 mil­liárd forintot". Húszmilliárd forint még a népgazdaság évi számve­tésében is tetemes összegnek számít! Ha 5—10 évvel ezelőtt ér­tek bennünket hasonló mé­retű károk, akkor a leg­több vállalat vezetője be­ment a minisztériumba, vagy más kormányzati fó­rumhoz. élénken ecsetelte szorult helyzetüket és segít­séget kért. Most viszont megértve a változó időket — erőteljes mozgalom bon­takozott ki, amelynek az a j jellemzője, hogy sok üzem nem igényel központi segít­séget, hanem a saját erők mozgósításával, a helyi tar­talékok feltárásával pótol­ják a termeléskieséseket. Nem kért a kormánytól se­gítséget például a Csepel Művek Fémmű, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Ganz-Mávaig a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, az Ika­rus. az Észak-magyarorszá­gi Vegyiművek, a Hungá­ria Műanyagfeldolgozó Vál­lalat. a Tiszai Vegyikómbi- nát meg mások. Mindezt Győri Ferenc, az Ipari Minisztérium gazdaság- szervezési osztályának, veze­tője mondotta el a minap, a sajtó képviselőinek. Hoz­zátéve. hogy a tárca, a kor­mányzat megértésében bízik viszont a Péti Nitrogénmű- vék. a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Csepel Művek Vasmű, meg több más. ismert vállala­tunk. Az osztályvezető ki' fejtette, hogy nehéz volna elmarasztalni a vállalato­kat hiszen a Péti Nitrogén­müveknél például 706. a Dunai Vasműnél pedig 403 millió forint értékű terme­léskiesést akoztak az ener­giakorlátozások. Ebből a pétiek 365. a dunaújvárosi­ak pedig 193 milliót akar­nak törleszteni. amelyek nem kis összegek. Ezért a tárca is indokoltnak tartja, hogy ők. illetve azok. akik ugyancsak igen nehéz hely­zetbe kerültek. pénzügyi kedvezményben részesülje­nek. Megismételjük: olyan vál­lalatokról volt szó az imént. ahol — csak a saját erőre hagyatkozva — valóban be' hozhatatlanok a teljes károk. Ugyancsak a változó idők szellemet bizonyítja. hogy senki sem gondol arra: ta­nácsokat osztogassanak az üzemeknek valamelyik mi­nisztériumi. vagy akár szer­kesztőségi irodából, az ilyen­kor szükséges teendőkről. Nyilván, ezt is helyben lehet és kell eldönteni. De talán nem érdektelen áttekinteni és összegezni, hogy mit is tesznek most a vállalatok­nál. Az Ipari Minisztérium is ennek szellemében fogal­mazta meg ajánlásait, amely­ben ilyen mondatokat, fél­mondatokat olvashatunk: pótműszakok szervezése; a nyári karbantartási munkák lerövidítése a vgmk~k segít­ségével is; bizonyos nagy­javítások elöbbrehozása a kényszerű állásidőkben; a kapacitásbővítő beruházá­sok befejezésének meggyor­sítása; az elég gyakori le- zserségek felszámolása a nyári szabadságolásoknál, csak rendkívül indokolt esetekben adjanak ki pót- szabadságot; kommunista műszakok szervezése; foko­zott takarékosság az im­portcikkekkel, az import­helyettesítő akciók erőtel­jesebb támogatása — és így tovább. Még az előbbieknél is fontosabb az okos gazdálko­dás kibontakoztatása, az új reformszakasz szellemében. Látnunk kell ugyanis — er­re is rámutatott az Ipari Minisztérium osztályveze­tője —. hogy az idei gond­jaink nagyobbik részét — az ipari termelés csak sze­rény mértékű növekedése, tetemes elmaradás a tőkés exportterv időarányos ré­szének teljesítésében. — nem írhatjuk a kemény tél számlájára. Strukturális gondokról, vagyis arról van szó. hogy a vártnál lassab­ban halad a termelési és termékszerkezet korszerű­sítése, túlságosan magas ipari termékeink átlagos életkora, más szavakkal ke­vés a valóban korszerű termékünk, amely verseny­képes a világpiacon. Végezetül hadd emlékez­tessünk arra. hogy amikor nyilvánosságra hozták a népgazdaság idei tervét, a vállalatok körében igen ked­vező visszhangot keltett, hogy végre, ismét több pénzt szánunk beruházásokra, mint ahogy a lakosság is megnyugvással fogadta, hogy — a szűkös évek után — ismét a reáljövedelem eme­lése szerepel az előirány­zatban. A kormányférfiak, a vezető gazdaságpolitiku­sok még akikor elmondották, hogy e terv realitásfedezete azon múlik, sikerül-e fel­gyorsítani a gazdasági nőve" kedés ütemét 1985-ben vagyis stabilizálni, szélesebb körben kibontakoztatni az 1984-ben elkezdődött kedve­ző folyamaitokat. Nem árt erre emlékeztet­ni. hiszen az év nagyobbik fele még hátravan. Magyar László Gyógyír — a hatékonyabb munka A két KAEV, közös célért Az utóbbi időben elég gyakran elmondtuk, leírtuk, hogy a szokatlanul kemény tél — az országban és sző­kébb hazánkban egyaránt — jelentős lemaradásokat, ki­eséseket okozott. Éppen ezért most az iparban és a mezőgazdaságban az a leg- főbb feladat, hogy ezeket a veszteségeket valamilyen módon ellensúlyozzák. A Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat gyöngyösi és egri gyá­rában annak próbáltunk utánajárni, hogy náluk ho­gyan befolyásolta a nagy hi­deg a termelést s mik a legsürgetőbb tennivalók. Minthogy mindkét egység eredményessége erősen függ az exporttól. így ennek a jelenlegi helyzetét is feltér­képeztük. — Kétségtelen — mondja Kristóf István. a gyöngyö­siek főmérnöke —. hogy minket rendkívül kedvezőt­lenül érintettek az elmúlt hónapok eseményei. Talán a legsúlyosabb dolog az volt. hogy szénhiány miatt a fe­lületkikészítő részlegünk — például a festő- és galván- műhely — mintegy kéthó- napi állásra kényszerült. Nem . is kell részletesebben mggyarázgatnom. hogy ez mennyire hátravetette a ter­melésünket, illetve az árbe­vételünket. Az ebből kelet­kezett kár megközelitette a 18 millió forintot, így volt és van is mit behozni. — Hogyan fogtak hozzá a szorult helyzetből való ki- evickéléshez? — összeült a gyár vezető­gárdája. s a körülmények ismeretében kidolgozott egy tervezetet. Nem éppen köny- nyü lesz megoldani, hiszen valamennyiünk elé magas követelményeket állít. Igen­csak feszített programról van szó. amely napra készen üte­mezi a legkülönfélébb, leg­fontosabb lépéseket. tevé­kenységformákat. Egyéb­ként a különböző szinteken munkálkodó vezetők azóta is minden reggel összejön­nek, és 'beszámolnak a meg­tett intézkedésekről, a menet közben adódó problémákról. Elsősorban a szocialista bri­gádokra alapoztunk, s ők túlórákat is vállaltak a kö­zös cél érdekében. Ugyan­csak ez jellemzi a gmk-in­kat is. hiszen a lemaradások felszámolásában az ő szere­pük sem elhanyagolható. — Mutatkoznak már kéz­zelfogható eredmények? — Feltétlenül. Az általunk felhasznált importalkatré­szek sajnos még nincsenek itt. Ha ez a kérdés megol­dódik. akkor minden remé­nyünk megvan arra. hogy az említett 18 milliós kiesésből az első félév végéig több mint tízmilliót lefaragjunk Valamelyest lehet lépni még az energiaracionalizálás terü­letén is. s az anyagtakaré­kosságtól is körülbelül 1 millió forintot várunk. Per­sze. ma még nehéz megítél­ni, hogy mi lesz a befeje­zés. hiszen most vagyunk a munka dandárjában. — Említette a feszitett tempót. .. Ezek szerint az egyes dolgozókon nagyon sok múlik? — Szinte minden. Ezen áll vagy bukik az egész ügy si­kere. Elsőrendű tennivaló, hogy az emberekkel megér­tessük. hogy mindnyájunk boldogulásáról. kiegyensú­lyozottabb életéről lehet szó. Ha az elképzeléseinkkel azo­nosulnak. úgy a hatékony­sággal már nem lesz na­gyobb baj. S számunkra ez mindennél lényegesebb. — A jövőt illetően milye­nek a kilátásaik? — Bizakodóak vagyunk, s a dolgok mostani állása min- # két igazol. A lehgőfejes ci- ! pőipari szabászgépből jelen pillanatban 354 darabos meg­rendeléssel rendelkezünk. Ezek majd Iránba „utaz­nak’'. Ez a mennyiség óriási, egész exportmérlegünket alapvetően befolyásolja. S hogy hogyan haladunk ezek elkészítésével? Elég ha arra utalok, hogy májusra 50 da­rabot vártak tőlünk, s ehe­lyett kilenoveneggyel „ruk­koltunk ki ", Ezek után ter­mészetes az optimizmu­sunk ■ .. Az egri cég sokkal kevés­bé sínylette meg a kritikus napokat, így kedvezőbb helyzetből indulhattak. — Ez valóban így igaz — erősít meg Veréb József igazgató. — Az energiakor­látozás a gyárunkat alig érintette, s mindössze két- három alkalommal fordult elő. hogy 50 százalékos csök­A gyöngyösi Juhász Sándorné és Nagyfejü Miklósné a kon­fekcióipar részére készít speciális dobozokat (Fotó: Perl Márton) Ma már ütemesen indulnak a gyöngyösi gyárból a tőkés exportra kerülő kivágógépek kentést rendeltünk el. Ez elsősorban a gázszolgáltatás­ra vonatkozott, s a fűtőbe­rendezéseket kapcsoltuk ki- Termeléskiesésünk alig volt. csupán egyszer volt majd­nem teljes műszakos kima­radásunk. Ezt azonban igen rövid idő alatt pótoltuk. A villamos energiát illetően csak átállási zavarok jelent­keztek, de ez nem befolyá­solta a termelésünket. Vagyis minden menetrendszerűen ment. — önök számára szinte élet-halál kérdése az ex­port . .. — Ez tény. hiszen az éves gazdálkodási * tervünkben szereplő árbevétel 75 száza­léka a kivitelre alapozódik. A tervezett tőkés kivitelünk 27 millió forint körüli volt. ezzel szemben viszont hoz­závetőlegesen 50 millióra le­het számítani. Például a harmadik negyedév végére egy géptípusból 10 darabot szállítunk az irániaknak, s tizet az NSZK-ba. Ugyan­ebből a fajtából 45 darab pedig a szocialista orszá­gokba megy. Egyébként a rubelelszámolású kivitel is jelentős, hiszen 108 millió forintot tesz ki. — A sikerek titka? — Annak a hatékony piackutatásnak köszönhető mindez, amelyet két esz­tendeje indítottunk a Tech- noimpex-szel közösen. Ezen túlmenően nagy gondot for­dítunk a minőségre és a szállítási határidők pontos betartására is. Ezek nélkül aligha érvényesülhetnénk. Arról sem szabad elfelejt­kezni, hogy évről évre min­dig 4—5 új termékkel is je­lentkezünk, azaz korántsem megmerevedett a kínálatunk. Ezek egy része egyébként vállalaton belüli, tehát sa­ját fejlesztés. Ilyen körül­mények közepette érthető, ha úgy vélekedem, hogy a jövőben még további export- bővülés is elképzelhető. Nem akarom elkiabálni, de nagyon valószínű, hogy nem­sokára Kína is belép a part­nereink sorába. — A behozatal mérséklé­se persze legalább ennyire sorsdöntő . . . — Kétségtelen. Már ön­magában az is jelentős tel­jesítmény. hogy a korábbi időszak 16—18 százalékos tő­kés importját 8—10 százalék­ra szorítottuk le. Ezen felül mintegy két éve úgyneve­zett értékelemzö team-ek alakultak, amelyek feldol­gozták és értékelték a kivál­tással kapcsolatos kérdése­ket. Az újítási szabályzatunk is ennek a célnak megfelelő­en alakult. s az ilyen jelle­gű megoldások nagyobb ju­talmazását teszi lehetővé. Azt azonban mindenkor szem előtt tartottuk. hogy a behozatal visszafogása nem mehet a minőség ro­vására. A szocialista brigá­dok. illetve a vállalati intéz­kedések segítségével ax anvagtakarékossági elkép­zeléseket is valóra váltjuk, s ez csaknem 2 millió fo­rintot hoz a „konyhára". — Gondolom, a dolgozóik sem járnak rosszul... — Valóban, bár az új sza­bályozók is a kezünkre ját­szanak. Lehetőségünk van arra hogy az idén 12 szá­zalékos bérnövekedést biz­tosítsunk. Az emberek gon­dolkodásában most már las­san kezd gyökeret verni az a felismerés, hogy a jobb és több munka közvetlen ösz- szefüggésben van a boríték vastagságával. Március 1-től például több helyen áttér­tünk a darabbérezésre — s bár kezdetben tapasztaltunk némi ellenérzést — ennek jogosságát már nem vitat­ják Egy vállalat, két cég. Né­mileg különböző feltételek mellett gazdálkodnak, a tö­rekvésük mégis közös: gon­dos, precíz, hatékony mun­kával megteremteni az elő­rejutás útjait segítve ezzel a népgazdasági terv mara­déktalan megvalósítását. Sárhegyi István Az ÁFOR nyári szolgáltatásai Az AROF az idén is a benzinkutak nyitva tartási idejének meghosszabbításá. val és szolgáltatásainak bő­vítésével készült fel a nyá­ri autózási főidényre. Az or­szágos hálózat 409 üzem­anyagtöltő állomásából száz­nál változott a nyitva tartá­si idő. Az autósokat és mo­torosokat éjszaka is kiszol­gáló kutak száma 88-ra emel­kedett. s ebből 15 a buda­pesti. Vasárnap és munka­szüneti napokon is nyitva tart vidéken 232. a főváros­ban 34 üzemanyagtöltő állo­más. A nemzetközi turiz­must szolgáló 35 határ menti AFOR-kút közül munkaszü­neti napokon 32. s állandó­an. tehát éjjel-nappal 17 fo­gadja az üzemanyag-vásár­lókat. A Balaton mentén a 20 töltőállomásból 5 egész nap. a többi pedig két mű­szakban és a hét végén is kiszolgálja az autósokat, mo­torosokat. Az ÁFOR az autóápolási és -felszerelési cikkeket is árusító kútjainak a számát Budapesten 36-ról 40-rc, vi­déken 304-ről 325-re növel­te. A hobbikertes övezetek néhány állomásánál kertész­szerszámokat, vetőmagvakat, műtrágyát is árusítanak. Az ÁFOR autós-boltok mind­egyike árusít akkumulátort, de gumiabroncsot — a szű­kös beszerzési lehetőségek miatt — a fővárosban a ko­rábbi 13 helyett csak 11 töl­tőállomáson, vidéken pedig 101 helyett 99 kútnál árusí­tanak. Az ország legforgal­masabb 23 benzinkútjánál pénzbedobós autóporszivót vehetnek igénybe a jármű­vezetők. Az AFOR új szol­gáltatása a PB-palackok cse­réje és a kis turistapalackok utántöltése. Ilyen szolgálta­tást végez Budapesten 3, vi­déken pedig 46 töltőállomás. A Balaton környéki üdülők turista-gázpalackjainak hely­színi töltését a keszthelyi és a siófoki kútnál, továbbá a balatonvilágosi ÁFOR— AGIP töltőállomáson vállal­ják. Adidas és Puma tréningruhák Vácról Hazánk egyik legidősebb kötő- ipari vállalata, a Váci Kötöttárugyár Adidas és Puma melegítőket kon­fekcionál A tőkés export növelése érdekében a gyár tovább korszerű­síti gépállományát. Képünkön: A kötőgépek (MTl-foto: Halálon József — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom