Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
10. iT* J NÉPÚJSÁG, 1985. május 25.. siómba! Hz öregedés és megelőzése Számtalan nagyszerű eredményt, gyakorlatilag létét, előrehaladását, mind nagyobb léptékű fejlődését köszönheti az emberiség a jó szolgálatába szegődött tudománynak. A „jó” — hangsúlyozzuk, hiszen tudunk arról is, hogy sajnos a tudomány eredményeit kimondottan rossz, gonosz elképzelések véghezvitelére szintén felhasználták mar. Bízunk benne, reméljük, hogy erre többé nem kerül sor. Ennek jegyében készült mostani összeállításunk, amely ezúttal egy másik területre, a tudomány érdekességeinek világába kíván bepillantást adni. Összeállította: B. Kun Tibor TUDOMÁNYOS HÍREK Tömörítő készülék fogtöméshez Az amalgám fogtömés ké_ szítését megkönnyíti és gaz. daságosabbá teszi a két különböző átmérőjű tömörítő- fejből és egy formázófejből álló új készülék. Ez automatikusan tömöríti és formázza a tömésre használt amal- gámot. Mihelyt valamelyik tömörítőfej érintkezik az amalgámmal elektro-pneu- matikus szabályozójának az utasítására igen gyorsan, ám szinte hangtalanul forogni kezd. Eközben a centrifugális erő a fej oldalfalain tömöríti az ' amalgámot. A tömörítő forgási sebessége Szénszállítás A bányákban kitermelt szén csővezetékes szállításé, val a világ sok országában kísérleteznek. Eddig vizet használtak szállítóközegként, de ennek vannak hátrányai is. Sok helyütt nem áll rendelkezésre elegendő víz. a felhasználás színhelyén a felaprított szenet el kell választani a víztől és meg kell szárítani, s végül a szennyezett viz károkat okozhat a természeti környezetünkben is. Az Egyesült Államokban most azzal kíséleteznek, hogy a csővezetékes szénszállításban cseppfolyós széndioxiddal váltsák fel a vizet. A zárt körfolymatban felelérheti percenként az 1700 fordulatot. A készülékkel a fogorvos az eddiginél szárazabb amalgámmal dolgozhat (kevesebb a higany!), homogénebb masszát készíthet mint kézi tömörítőkkel, s azt az üreg falához pontosabban tömörítheti. Mindennek köszönhetően csökken az ama 1. gám korrodálásának veszélye. A tömés így 35—50 száza, lékkai rövidebb idő alatt vé. gezhető el. mint kézi tömörítőkkel.- széndioxiddal használt cseppfolyós széndioxidnak jóval kisebb a súrlódási ellenállása, mint a víznek ezért kevesebb szivattyúállomásra lenne szükség a súrlódó ellenállás kiegyensúlyozására. Vizes szállítás esetén 80, széndioxidos szállítás esetén csak 150 kilométerenként lenne szükség szivattyúállomásra. További előny, hogy a cseppfolyós széndioxidból keletkező szárazjég azonnal eltörni a kisebb csősérüléseket. A szállított szén elkülönítése is jóval egyszerűbb. nincs szükség centrifugálásra. ami egyébként jelentős energia- mennyiséget emészt fel. Az öregedés problémákkal terhes, komplex témakör amely napjainkban reflektorfénybe került, hiszen közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint, legyen az nyugdíjas, az öregkor küszöbén álló, vagy fiatalabb ember, akinek a környezetében idősebb korú személy él. — önkéntelenül adódik a kérdés: mindig is voltak idősebb korú emberek, a témával való foglalkozás manapság mégis gyakoribb és mélyrehatóbb, mint a múltban. Mivel magyarázható ez? — tettük fel a kérdést a témakör kiváló szakértőjének, dr. Beregi Edit egyetemi tanárnak, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Központja igazgatójának. — Az időskorúak száma a népességen belül világszerte jelentősen növekszik. Magyarországon — statisztikai adatok szerint — ma már minden ötödik ember idősebb 60 évesnél. Az öregedésnek mint orvosi, pszicholó. giai. szociológiai és gazdasági problémának egyre nő a jelentősége, és ennek megfelelően az utóbbi években az öregedés kérdéseit kutató tudományág, a gerontológia iránt is fokozódik az érdeklődés. Az öregkor kezdete — Gyakran felmerül a kérdés: mely időponttól számítsuk az öregkort? — A gerontológiában kétféle életkort különböztetünk meg. A kronológiai kort. másképpen naptári, anyakönyvi életkort használjuk általában, amikor a betöltött évek számáról beszélünk. A biológiai életkort akkor alkalmazzuk az életkor meghatározásához, amikor a szervezet tényleges fiziológiás állapotát vesszük figyelembe, amikor az egyén korának megállapításánál az illető megjelenését, szervezetének funkcióit vizsgáljuk. A biológiai öregedés összefügg a kronológiai életkorral, hiszen a szervezet öregedése együtt halad az életkorral. A kapcsolat azonban elég laza közöttük, és a két fogalom egymással nem azonos. Az öregkor kezdetével kapcsolatos véleményeltérések ezzel függnek össze. Ma általánosan az Egészségügyi Világszervezet korbeosztását fogadjuk el. Eszerint: középkorúak az emberek 45—59 évig, öregedők 60—74 évig, öregek 75 év felett. A 90 év felettieket aggastyánoknak nevezi ez’ a beosztás. Az öregedés modern szemlélete — Világszerte folynak eredményes gerontológiai kutatások. Mi ezeknek az alapvető céljuk? — Az aktív. produktív élettartam meghosszabbítása. Ezek során a kutatók arra törekszenek, hogy tisztázzák az öregedés alapfolyamatát: a sejtek, szervek és szövetek felépítésében és működésében bekövetkező változásokat, hogy ennek segítségével érthetővé váljanak az öregedési folyamat és az öregkorban gyakori megbetegedések közötti összefüggések. Ez lehetővé fogja tenni az idős ember egészségének megőrzését szolgáló módszerek kidolgozását annak érdekében, hogy az emberek sokáig megőrizhessék aktivitásukat és produktivitásukat. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőttek ismereteink az öregedés során létrejövő változásokról, az idős ember egészségi állapotáról, szociális és orvosi szükségleteiről. Az öregedés folyamatát mai tudásunk alapján három irányból lehetne befolyásolni. Az egyik lehetőség a szervezetben idős korban fellépő biológiai elváltozások megismerése, az elváltozások visszafejlesztése. A másik lehetőség, hogy meggátoljuk az öregedést előidéző ok kifejlődését. Ehhez olyan alapkutatások végzése szükséges, melyek feltárják, hogy mi okozza a kor előrehaladásával a betegségekre való nagyobb hajlamot, a fiziológiás öregedési elváltozásokat. Végül a harmadik lehetőség az aktív élettartam meghosszabbítására a gerontológiai prevenció, a megelőzés megszervezése. Megelőzés Az utóbbi kérdésről azért érdemes részletesebben szólni, mert mai felfogásunk szerint a gerontológiai prevenció az egyetlen mód. amellyel a biológiai öregedést. valamint az öregkorban gyakori megbetegedések fellépését minél későbbi időpontra tolhatjuk, és biztosíthatjuk az aktív, produktív öregséget. A gerontológiai megelőzésnek is különböző lehetőségei vannak. Legfontosabb az öregkorban gyakori megbetegedések korai felismerése, és azok korai kezelése. Ez elősegítheti, hogy az idős egyének egészségben, és teljes aktivitásban érjék meg az öregkort. A különböző betegségek ugyanis idő előtti öregedést eredményeznek. A betegségek korai felismerését szolgálják a különböző szűrővizsgálatok. Az orvostudomány fejlődése következtében számos megbetegedés kifejlődése a betegség korai szakaszában végzett megfelelő gyógyszeres kezeléssel meggátolható. Üjabb kutatási adatok amellett szólnak, hogy különösen a magas vérnyomás, és a cukorbetegség kiszűrése fontos, mert e két betegség időben történő kezelése eredményes lehet. A prevenció másik módja a nyugdíjas korra való felkészítés, melynek célja a fizikai és szellemi aktivitás megőrzése, és a nyugdíjba kerülés „lelki traumájának" a kivédése. Ez leghatásosabban akkor valósítható meg. ha a nyugdíjba menőkkel egyénileg foglalkoznak. A harmonikus öregség kialakítását segíti, ha az egyes emberek személyiségét még az időskor beköszöntése előtt elemezzük, és a szerzett ismeretek birtokában olyan időskorra vonatkozó élettervet dolgozunk ki, mely az általánosan érvényes útmutatáson túlmenően egyéni tennivalókat határoz meg A harmadik lehetőség az öregedésre való felkészítés és felkészülés. Ezen azt értjük, hogy amellett, hogy az. idősödő embereket felvilágosítjuk a szervezetben fellépő korral járó változásokról, foglalkoznunk kell a nyugdíjjal együtt járó új életritmus, ésszerű élettempó kialakításával, a pihenés optimális mennyiségével és helyes formájával. Fel kell hívnunk a figyelmet az ideg- rendszeri aktivitás megőrzésének fontosságára, mely a szellemi frisseség fenntartását elősegíti. Útmutatást kell nyújtani a fizikai megterhelés csökkentésére, ugyanakkor a szervezet számára nem megterhelő aktivitás megőrzésére. A nyugdíjaséletre, valamint az öregedésre való felkészítés gerontológiai tanácsadás keretében valósítható meg. Végezetül a negyedik lehetőség, az úgynevezett „harmadik életkor” egyeteme Ennek létrehozása nem orvosi feladat, de azért érdemel említést, mert az idősek aktivitásának, szellemi frisseségének fenntartásához és a szabad idő hasznos eltöltéséhez jelentős segítségei nyújt. Emellett jelentősége van a generációk közötti különbségek csökkentésében is. Ilyen kezdeményezés az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskoláé, és hasonló tanfolyamot indított a TIT budapesti szervezete is. P. B. Szilárdabb beton Földrengésbiztos építkezés Az építőiparban leggyak. rabban a szilikátcementet (portlandcementet) használ, ják. E cement tulajdonságait alapvetően meghatározzák fő alkatrészei, a kalcium- szilikátok. Ezek az ásványi anyagók a mészkőből, agyagból és egyéb adalékokból ál. ló nyersanyagkeveréknek 1400—1500 C-fokon való égetésekor keletkeznek. Szovjet kutatók megállapították, hogy ha az égetés során 1000 és 1100 C-fokos hőmérséklet között csekély mennyiségű kalcium-klori- dot adagolnak a fenti keve. rékhez, újfajta kalcium-szi- likát keletkezik. Az alanit- nak elnevezett anyagot fő összetevőként alkalmazva új típusú cementfélék állíthatók elő, amelyek az eddigieknél másfélszeresére növelik a beton szilárdságát, és télen is lehetővé teszik a betonozást. Az alanit kevesebb energiával állítható elő, mint az eddigi cementek, és gyártásához elhagyhatók a költséges berendezések. Számtalan katasztrófa tanulságait kiértékelve geológusok, szeizmológusok, építészek és technikusok láttak neki a földrengésbiztos épü. letek kialakításához. Abban eleve megegyeztek, hogy csupán acélbeton építmények különféle változatai jö. hetnek csak számításba. M,i. után megoldották az acélbetétek és a betonkeverék közti tökéletes kötés problémáját, úgy találták, hoav a legjobb az lesz, ha előre gyártott nagy építőelemeket alkalmaznak. Az alacsony épületeknél az acélbeton lapok mellett égetett téglákkal is próbálkoztak. Ahol sem az egyik, sem a másik nem látszik célszerűnek ott hagyományos módon a helyszínen készített (monolit) vasbeton vázakat építenek. Érdekes és egyedülálló az a házkonstrukció, amelynél nincs szilárd összeköttetés az épület és alapzata között: a hidak alátámasztásához hasonlóan felfüggesztéssel oldották meg a kérdést. A felfüggesztés még a legerősebb földlökéseket is tompítja. Ez a módszer természetesen nem alkalmazható bármilyen magas épületen : ezenfelül az ilyen házak épi_ tése nagyon költséges, és állandóan ellenőrizni, karbantartani kell a felfüggesz. téseket. Ezért ezt a háztípust csak ott építik ahol a többletköltség arányban van a tényleges haszonnnal (pél_ dául ahol érzékeny készülékeket kell a rázkódástól megóvni). Olcsóbb az a japán megoldás. amikor az épületet rugókra helyezik el. falaiban egyforma távolságokban függőleges hasítékokat képeznek ki. és a födémeket is kisebb mezőkre bontva készítik el. Képünkön: a világ egyik földrengésveszélyes övezetében fekvő kazahsztáni Alma-Ata 25 emeletes, 1000 ágyas földrengésbiztos szállodáját láthatjuk. Elkészülte után az épületet a természet vetette alá próbának: egy a Richter-skála szerinti 5—fi erősségű rengés sem telt kárt benne. (KS) Hegesztés helyett ragasztás Egy amerikai vállalat új ragasztószalagjával olyan erős kötést lehet létrehozni, amelynek szilárdsága a ponthegesztésével vetekszik. A hagyományos kétoldalú ragasztószalagot úgy állítják elő, hogy valami, lyen passzív hordozóanyag mindkét oldalára ragasztót visznek fel. Az új amerikai ragasztószalagban nincs hordozóanyag : két védőlap közé helyezték a ragasztót, a nyomásérzékeny akrilmű- gvantát, amelyben nem tesz kárt a víz, és a legtöbb oldószer sem. Ha ragasztani akarnak vele, le kell húzni a két védőlapot, és a két felület közé kell helyezni az akrilműgyantát. A felületeket mozgatni lehet, amíg a műanyag puha, de a két elem azonnal szilárdan rögzítődik, ha összepréselik őket. Az öregedés csak tovább növeli a ragasztott kötés szilárdságát. Az új ragasztás 150 fokos hőmérsékletig jelentős törő- és nyírófeszültséget kibír 1985. május 20-tól június 1-ig 20 százalék engedménnyel vásárolhatók 2 mm és 3 mm vastagságú húzott síküvegek Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telepeinkén. Tel.: 46/87-022.
