Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 24., péntek 3. Korengedménnyel Országgyűlési képviselőjelöltjeink A világ fejlődésének ira­mára megszokottakká vál­tak a jezők: szédítő, félel­metes. követhetetlen. Az ember csak kapkodja a fe­jet, milyen iramúak a ha­ladás. a változás hírei: so­kukat feldolgozni, megje­gyezni sincs idő. máris le­köti figyelmünket az újabb Ős legújabb információ. A kommunikációs eszközök ontják a híreket a tudo­mány a kultúra, a gazdasági élet változásairól. A gazdasági események is szokatlanul gyorsan követik egymást. Az újdonságokat ma már nemcsak a termé­kek jelzik a kirakatokban, hanem szokatlan módszerek, sosemvolt szervezetek, ko­rábban elképzelhetetlennek vélt együttműködések is. Habár nálunk 1968-ban bon_ takozott ki a gazdaság re­formfolyamata. szelleméhez hozzászokni, elveit a min­dennapok gyakorlatában megvalósítani még nem min­denkinek sikerült. Egymást érik az új és legújabb sza­bályozók. egyiket még meg sem tanultuk, máris egy kö­vetkező szerint kell irányí­tani és dolgozni. A napra kész tájékozódás, eligazodás az átlagember számára is próbatétellel jár. Még inkább érvényes ez a kisebb-nagyobb beosztás­ban dolgozó vezetőkre, hi­szen ők csak akkor tudnak helytállni, egyáltalán a be- osztásukban maradni, ha gyors és félreérthetetlen te­mjeiét adják annak: meg. értették az idők szavát, en­nek szellemében végzik a munkájukat. Talán nem is mindenki képes erre. Talán nem is­merjük eléggé az emberi alkalmazkodóképességnek egyéni határait. amelyek megszabják, ki meddig vi­seli el sérülés nélkül a folytonosan érkező külső változásokat. Azért gondolom ez, mert amióta új módon iktatják pozíciójukba a vállalati vezetőket, a dolgo­zók véleménye és választá­sa útján hirtelen megszapo­rodtak azok a kérvények, amelyekben vezetők kérik korengedményes nyugdíjaz­tatásukat. Vajon, mi mehet végbe egy igazgatóban, aki ötvenéve­sen letenni készül a „lant- tót”? Feltételezzük a két szélsőséget: vagy • beismeri, hogy képtelen átállni a mun­ka felgyorsult ritmusára, és nem képes követni a na­ponként változó gazda­sági környezet eseményeit: Égési konferencia kezdő, dött csütörtökön Győrött a Magyar Traumatológus Tár­saság égéssebészeti szakosz­tálya és a Magyar Sebésze­ti Társaság plasztikai se­bészeti szakosztálya rendezé­sében. A kétnapos tanács­kozáson mintegy százötven hazai, és tizenöt országból csaknem negyven külföldi szakember vesz részt. A konferencián beszámolnak a tudományos kutatások leg­frissebb eredményeiről és az elméleti felismerések gya­korlati alkalmazásának le­hetőségeiről. Amint rámutattak. az utóbbi évtizedek legjelen­tősebb változása, hogy az égés gyógyítása sebészeti szakmává vált Az égés olyan betegség, amelyet a bőr sérülése indít meg. az égési sérülés azonban az egész szervezetet érinti: be­folyásolja a szívműködést. a légzést, a vérkeringést, az anyagcserét. Gyógyítása enhiátt az intenzív terápia teljes egész fegyvertárának bevetését igényli. Hazánk­ban az égési sérültek száma évente 6—7 ezerre tehető. Napjainkban még mindig többen szenvednek égési sé­rülést a háztartásokban, a konyhai teendők és a bar­kácsolás közben, mint az ipari üzemekben. A fő szempont megítélé­se. hogy az adott sérülés vagy pedig kivetítve önnön tehetetlenségét, az őt fenye­gető újat ítéli rossznak, amit szolgálni ő már nem akar. Akárhogy van is. nem irigy­lésre méltó azok sorsa, akik úgy érezhetik magukat, mint a pályaudvarra későn érkező utas, akit már min­den vonat otthagyott. Nemcsak saját lelkiismere­tük előtt kell számot adni­uk azoknak a vezetőknek, akik azt az utat választják, hogy a helytállás elől a nyugdíjba menekülnek, hanem környezetük ítéleté­vel is szembesülniük kell. Az alkalmazkodás nehéz­ségeit még azok is elisme­rik. akiknek sikerül minden­napi harcukból győztesen kikerülni, akik alkatuknál fogva és környezetük segít­ségével könnyebben viselik el a változások okozta meg­rázkódtatásokat. Mit kezdjen hát a sűrűn érkező új ren_ deletek, ismeretlen helyze­tek szikrázó levegőjében az. aki hosszú éveken, évtizede­ken át a kívülről és felülről érkező irányítás kényelmes­ségéhez szokott? Aki azért nem hasznosította szellemi kvalitásait, mert ötleteire nem volt szükség: akinek nem kellett agyát kínzó gondolatokon, törnie, megol­dások között válogatnia, mert írásban utasították, mit és hogyan tegyen? Nem ringathatjuk magun­kat abban az illúzióban, hogy hamarosan csillapul az élet változásának üteme. A felgyorsult ritmust átven­ni csak azok lesznek képe­sek. akik ebben a szellem­ben és mentalitásban növe­kedtek fel és értek veze­tőkké. akiknek belső szük­ségletük a nyitottság, a fo­gékonyság minden új iránt, és akikben megvan a ké­pesség a szüntelen megúju­lásra, a fáradhatatlan fizi­kai és idegi, lelki kitartásra. Ebből a szempontból a megélt életévek nem sokat számítanak. Ugyanis nem kor kérdése a szellemi fris­seség. hiszen mindnyájan is­merünk koravén fiatalokat, éveik száma szerint ifjú. ám mentalitásukat tekintve megcsontosodott embereket : de olyanokat is, akiknek szü­letési éve egyszerűen érdek­telen. mert fiatalok irigylik kiválóságaikat. Annak belá­tása. hogy ki milyen tulaj­donságokkal vállal el egy vezetői megbízatást, nem kor kérdése tehát. Hanem az ön­ismereté. Ami ugyancsak nem az évek számától függ. Sz. K. képes-e önmagától meggyó­gyulni. vagy sebészi beavat, kozást kíván — hangoztat­ták a szakemberek. Az ezzel kapcsolatos döntés függ az égett terület nagyságától és helyétől. Az elpusztult bőr­felület eltávolítását követő­en bőrhiány keletkezik, amelyet pótolni kell. A leg­gyakrabban használt sebészi módszer a bőrátültetés, ami­kor a beteg testének ép fe­lületéről vékony bőrlapocs­kát vesznek le amely azon­ban elég vastag ahhoz, hogy az átültetés helyén új élet­re keljen. Bizonyos testré­szeken azonban a bőrátülte­tés nem oldható meg, ilyen kor az úgynevezett lebeny­plasztikát alkalmazzák. A legújabb módszer a mester­séges tenyésztés, amikor a beteg bőréből kis hámot vesznek le. mesterséges kö­rülmények közölt tenyésztik, s így hoznak létre a seb fe­désére alkalmas bőrt. Ezt a meglehetősen időigényes és rendkívül költséges módszert már hazánkban is alkal­mazzák. Ezzel összefüggés­ben elmondották hogy a hazai egészségügyi hálózat­ban működő égési osztá­lyok felszereltsége, gyógy­szeres ellátottsága és a gyó­gyításban nyújtott ered­ményessége kiállja a nem­zetközi összehasonlítás pró­báját. (MTI) Csongrádi Csaba A 7. számú országgyűlé­si választókerület két je­löltje — nyugodtan mond­ható — nemcsak fiatalsá­gával emelkedik ki a sor­ból. hanem azzal is, hogy tulajdonképpen mindketten először lépnek a közéleti szereplés porondjára. A Gagarin Hőerőmű dol­gozója. Csongrádi Csaba már csak azért is jól ismerheti választókerületének gond­jait, mert abasári szárma­zású. Iskolái révén a fi­nommechanikai műszerész szakmát tanulta ki és kez­detben a Heves Megyei Víz­mű Vállalatnál dolgozott. Tíz esztendővel ezelőtt ke­rült Visontára. a Gagarin Hőerőműbe, ahol jelenleg ifjúsági szocialista brigád vezetője. — Egy további három­éves iskola során — em­líti — megismerkedhettem az elektronikusi szakma fogásaival, majd tanulmá­nyaim végén technikusi ké­pesítést is szereztem. Szíve­sen jöttem ide a Gagarin- ba, s úgy érzem, sikerült beilleszkednem az Edison brigád közösségébe. Neki is köszönhető, hogy ez a kollektíva az elmúlt esztendőben a Vállalat Ki­váló Brigádja címet szerez­te meg. de kijutott az elis­merésből a szimpatikus fia­talembernek is, akit har­mincéves korára eddig két­szer tüntették ki kiváló dol­gozói címmel. Már a jelölő gyűléseken is megfigyelhető volt ter­mészetes viselkedése. köz­vetlensége. Ha bőven válogathatunk a zöldségfélékben, ha időben asztalunkra kerül, elviselhe­tő áron a -rimőr, ha télen sem hiánycikk a hagyma, a zöldség, akkor röviden így fogalmazzuk meg: megfelelő volt a termelési kedv. S. hogy egyegy vidéken ez ho­gyan alakul, annak számos összetevőd van. Az egyik ezek közül az a kapcsolat, amely a termelő (legyen az háztájiban zöldséget ültető tsz-dolgozó vagy kiskertjét bűvölő gyári munkás) és a feleslegként mutatkozó ter- melvényét felvásárló szerve* zet között van. Ez utóbbiak egyike a hevesi áfész. Nincs még két évtizede annak, hogy első ízben bekapcsolódtak a zöldségfélék felvásárlásába is. Az akkori termelési kedv­re. és a forgalomra egyaránt jellemző, hogy mintegy húsz vagon zöldségfélét és gyü­mölcsöt vettek át és továb­bítottak a fogyasztóknak. 1984-ben 350 vagon zöldség és gyümölcs felvásárlását, to­vábbszállítását intézték. S ebben a majdnem húszszoro­sára nőtt mennyiségben ben­ne van mindaz is, amit a szövetkezetiek a kistermelők támogatására, kedvének fel­keltésére. megtartására tet­tek. Ne csak a hagyományost Igaz. a zöldségtermelésnek vannak hagyományai ezen a vidéken, mégis könnyen fel­sorolható, hogy hidz eszten­dővel ezelőtt, mit és ho­gyan termeltek. A szokásos — Bevallom, nagy meg­lepetés volt számomra, hogy rám esett a választás — mondja a kérdésre. — De az is bizonyos, nagy meg­tiszteltetésnek. még inkább megbecsülésnek tartom, hogy jelölt lehetek. Épp ezért akkor sem tartom majd ma­gam „bukott embernek”, ha végül is a társam kapja meg a bizalmat. Csongrádi Csabának az elmúlt hetek bőven hoztak tennivalót, hiszen alaposan meg kellett ismerkednie a megye legnagyobb ipari vál­lalatait magába foglaló te­rület lakosságának minden­napi életével. gondjaival. Ennek, tudatában magyaráz­za leendő elképzeléseinek alapelvét: — A legfontosabb, hogy felelőtlenül senkinek sem szabad ígérgetni, mindig a reális, a valós dolgokban kell gondolkozni, s azt hi­szem, tudni kell — ha mu­száj — kellő időben ne­met is mondani. egykét fajta paprika, para­dicsom, némi konyhakerti nö­vény és ebben ki is merült a választék. Jól gondolkoztak a szövetkezet vezetői, amikor úgy döntöttek, hogy a szak­csoportok támogatásával (1968-ban alakult ezen a tá­jon az első) új falatokat és fajtákat kívántak termeltet­ni. S új módszerekkel! Ezt a célt szolgálták a különbö­ző. az általuk megszervezett tapasztalatcsérék, az új ma­gok beszerzése, mi több, e vidéken azelőtt nem termelt növények meghonosítása. Jórészt az áfész vezetői­nek ösztönzésére készültek el az első fóliaházak, s ke­rültek erre a vidékre a fó­lia alatt termesztendő faj­ták. Magukra vállalták a ve­tőmagok beszerzését is, így kaptak holland paradicsom­magot, így került e vidékre a korábban még csak szólás­mondásban szereplő „ubor­kafa” korántsem a nagyzolás jeleként, és az áfész közve­títésével jutott ide a csornai méretes uborka, amely már közvetve az export céljait is szolgálja, hiszen a kon­zervgyári feldolgozáshoz ez a keresett cikk. Modern termelési módsze­rek, megnövekedett, kísérle­tezési kedv. ez jellemi e vi­dék szakcsoportjainak mun­káját, s ebben tagadhatat­lanul nagv része van az áfésznek. A tudomány segítségével De sokszor elhangzott már. nem kell a parasztot vetni tanítani. Am. ma már nem Macz József Jelölttársával. Macz Jó­zsef, nemcsak szomszéd, ha­nem — sorsukat, beosztásu­kat. életvitelüket tekintve — akár rokonok is lehetné­nek. A Mátraalji Szénbá­nyák Vállalat Thorez Bá­nyaüzemének vezető elekt­ronikusa Miskolcon, a Blá- thy Ottó Villamosenergia­ipari Technikumot végezte el 1971-ben. Csongrádi Csa­bához hasonlóan, ő is két gyermek édesapja, mindket­ten Gyöngyösön laknak, s még a kedvtelésük is azo­nos: legszívesebben hor­gászni szeretnek járni. 1975-től lett csoportveze­tő a Schönherz Zoltán szocialista brigádban, s ed­digi munkájával kétszer ér­demelte ki a Bányaüzem Ki­váló Dolgozója címet. Mun­katársai — miként a jelölő gyűléseken is elmondták — nemcsak mindennapi tevé­kenységéért szeretik, hanem emberi tulajdonságaiért is. Számukra végül is nem je­lentett meglepetést a jelö­lése. Velük szemben egészen másként emlékezik meg Macz József arról, amikor először beszélgettek el ve­le: — Amikor megkerestek, hogy vállaljam el a képvi­selő jelöltséget. igen várat­lanul ért. Elgondolkoztam azon, hogy ebben a válasz­tókerületben legalább 30—40 ezer ember elképzeléseivel, esetlegesen problémáival kell majd foglalkoznom. Az is nyilvánvaló számomra, a magam élete, sorsa meg­egyezik az ebben a térség­ben élőkével. Hiszen olyan nagy vállalatok vannak ezen a területen, mint az erő­egészen igaz ez! Mert igen is évről évre kísérleteződnek ki, ültetődnek át a °vakor- latba új termelési technoló­giák a mezőgazdaságban, s ezek eredményeként nagyobb lesz a termelés. A heves kör­nyéki szakcsoportok előtt is ott a lehetőség az új mód­szerek megismerésére, al­kalmazására, mert erre is van példa. Összeköttetésb°n állnak a Kertészeti Egye­temmel, s az ottani, és az itt élő. de ott végzett szak­emberek egyaránt adnak ta­nácsot. Az előadások, a gya­korlati bemutatók mind azt szolgálják, hogy a tudomány mai eredményeiként jobban sarjadjanak, gazdagabb ter­mést hozzanak a növények a hevesi s a Heves környéki ha­tárban. A kísérleti kedvet igazolja, hegy az e tájon ke­vésbé ismert növények is kezdenek meghonosodni, pél­dául az egyre közkedvelteb­bé váló patison (csillagtök) termelésére mind többen vál­lalkoznak. S pz eredmény; nemcsak mennyiségben, mi­nőségben is jobb zöldségféle. Érdekvédelmet is szolgálnak Nemcsak megtermelni, le- lehetőség szerint jól értéke­síteni, ez is része a terme­lési kedvnek. S bár sokszor beszélünk arról, hogy a fel­vásárlási és az eladási ár között túl nagy a rés. biz­ton mondható, ez nem a helyi áfészen múlik. A szö­vetkezet közvetítő szerepet vállal, s ebből keletkező hasznának egy részét vissza­téríti a szakcsoportnak. Eb­ből telik tapasztalatcsere utak megszervezésére, nehe­mit. a banya. vagy a Mik­roelektronikai Vállalat. A; ezeken a helyeken dolgozók észrevételei, véleményei a képviselői munkához is na­gyon sok segítséget adná­nak. Tulajdonképpen Macz Jó­zsef a mindenki számára megszokható mozgalmi mun­kán túl eddig nemigen ta­lálkozott a közéleti mun­kával. Már csak ezért is megragadó, ahogyan — a választókerület pontos fel- térképezése után — elbeszé­li programját: — Megválasztásom ese­tén. azt hiszem, természe­tes törekvés, hogy minden ódáiról alaposan megvizs­gáljam a választópolgárok ügyes-bajos dolgait, gond­jait. Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy nincsenek kis ügyek és nem lehetnek nagy ügyek, egy képviselő számára valamennyi őt meg­kereső állampolgár kérdése, felvetése egyforma kell hogy legyen. zen beszerezhető vetőmagvak előteremtésére szóval ezzel az összeggel minden szak­csoport saját belátása sze­rint gazdálkodik, a maga hasznára De az érdekvédel­met szolgálják a garantált árak, s a szerződések, ame­lyek alapján még akkor is felvásárolják a leszerződött mennyiséget — nemritkán a felesleget is — ha a szövet- - kezet feje fő. mit tehet a felesleggel. Csak egy pél­dát emlegetnek, tavaly sok volt a fokhagyma. Mintegy 30 mázsával ,«házaltak", hogy eladják. De ez a szövetkezet gondja volt. s nem a terme­lőé. így a veszteség is a szövetkezetnél jelentkezik. Az érdekvédelemhez sorol­ható az is, hogy egyre több az olyan ösztönzés, amely az exportra tereli a figyel­met. Már a méretes uborka, a korábbinál jóval job^ mi­nőségű paradicsom termel­tetése is ezt szolgálta. De ezért van a sertéstenyész­tésben olyan minőségi fel­ár amely az exporta alkal­mas jószágok nevelésére sar­kall. Segítséget jelentenek a termelőnek a különböző hi­telek, amelyek kamatait a szövetkezet vállalja magára. 1968-ban alakult az első szakcsoport. Ma már 12 kü­lönféle „gárda” 2250 tagja munkálkodik otthon a háztá­jiban, kiskertjében azért, hogy az ellátás jobb le­gyen, s ezzel egyenes arány­ban nagyobb a saját jöve­delme is. Az áfész segítsége kamatozik ebben is, s hoz­zájárul a lakosság jobb el­látásához. S ez nem kis do­log ma. Deák Rózsi Évente 6—7 ezer sérült Égési konferencia Győrött Az egyik a hevesi áfész ... Az egyén és a közösség hasznára egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom