Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 24., péntek 3. Korengedménnyel Országgyűlési képviselőjelöltjeink A világ fejlődésének iramára megszokottakká váltak a jezők: szédítő, félelmetes. követhetetlen. Az ember csak kapkodja a fejet, milyen iramúak a haladás. a változás hírei: sokukat feldolgozni, megjegyezni sincs idő. máris leköti figyelmünket az újabb Ős legújabb információ. A kommunikációs eszközök ontják a híreket a tudomány a kultúra, a gazdasági élet változásairól. A gazdasági események is szokatlanul gyorsan követik egymást. Az újdonságokat ma már nemcsak a termékek jelzik a kirakatokban, hanem szokatlan módszerek, sosemvolt szervezetek, korábban elképzelhetetlennek vélt együttműködések is. Habár nálunk 1968-ban bon_ takozott ki a gazdaság reformfolyamata. szelleméhez hozzászokni, elveit a mindennapok gyakorlatában megvalósítani még nem mindenkinek sikerült. Egymást érik az új és legújabb szabályozók. egyiket még meg sem tanultuk, máris egy következő szerint kell irányítani és dolgozni. A napra kész tájékozódás, eligazodás az átlagember számára is próbatétellel jár. Még inkább érvényes ez a kisebb-nagyobb beosztásban dolgozó vezetőkre, hiszen ők csak akkor tudnak helytállni, egyáltalán a be- osztásukban maradni, ha gyors és félreérthetetlen temjeiét adják annak: meg. értették az idők szavát, ennek szellemében végzik a munkájukat. Talán nem is mindenki képes erre. Talán nem ismerjük eléggé az emberi alkalmazkodóképességnek egyéni határait. amelyek megszabják, ki meddig viseli el sérülés nélkül a folytonosan érkező külső változásokat. Azért gondolom ez, mert amióta új módon iktatják pozíciójukba a vállalati vezetőket, a dolgozók véleménye és választása útján hirtelen megszaporodtak azok a kérvények, amelyekben vezetők kérik korengedményes nyugdíjaztatásukat. Vajon, mi mehet végbe egy igazgatóban, aki ötvenévesen letenni készül a „lant- tót”? Feltételezzük a két szélsőséget: vagy • beismeri, hogy képtelen átállni a munka felgyorsult ritmusára, és nem képes követni a naponként változó gazdasági környezet eseményeit: Égési konferencia kezdő, dött csütörtökön Győrött a Magyar Traumatológus Társaság égéssebészeti szakosztálya és a Magyar Sebészeti Társaság plasztikai sebészeti szakosztálya rendezésében. A kétnapos tanácskozáson mintegy százötven hazai, és tizenöt országból csaknem negyven külföldi szakember vesz részt. A konferencián beszámolnak a tudományos kutatások legfrissebb eredményeiről és az elméleti felismerések gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. Amint rámutattak. az utóbbi évtizedek legjelentősebb változása, hogy az égés gyógyítása sebészeti szakmává vált Az égés olyan betegség, amelyet a bőr sérülése indít meg. az égési sérülés azonban az egész szervezetet érinti: befolyásolja a szívműködést. a légzést, a vérkeringést, az anyagcserét. Gyógyítása enhiátt az intenzív terápia teljes egész fegyvertárának bevetését igényli. Hazánkban az égési sérültek száma évente 6—7 ezerre tehető. Napjainkban még mindig többen szenvednek égési sérülést a háztartásokban, a konyhai teendők és a barkácsolás közben, mint az ipari üzemekben. A fő szempont megítélése. hogy az adott sérülés vagy pedig kivetítve önnön tehetetlenségét, az őt fenyegető újat ítéli rossznak, amit szolgálni ő már nem akar. Akárhogy van is. nem irigylésre méltó azok sorsa, akik úgy érezhetik magukat, mint a pályaudvarra későn érkező utas, akit már minden vonat otthagyott. Nemcsak saját lelkiismeretük előtt kell számot adniuk azoknak a vezetőknek, akik azt az utat választják, hogy a helytállás elől a nyugdíjba menekülnek, hanem környezetük ítéletével is szembesülniük kell. Az alkalmazkodás nehézségeit még azok is elismerik. akiknek sikerül mindennapi harcukból győztesen kikerülni, akik alkatuknál fogva és környezetük segítségével könnyebben viselik el a változások okozta megrázkódtatásokat. Mit kezdjen hát a sűrűn érkező új ren_ deletek, ismeretlen helyzetek szikrázó levegőjében az. aki hosszú éveken, évtizedeken át a kívülről és felülről érkező irányítás kényelmességéhez szokott? Aki azért nem hasznosította szellemi kvalitásait, mert ötleteire nem volt szükség: akinek nem kellett agyát kínzó gondolatokon, törnie, megoldások között válogatnia, mert írásban utasították, mit és hogyan tegyen? Nem ringathatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy hamarosan csillapul az élet változásának üteme. A felgyorsult ritmust átvenni csak azok lesznek képesek. akik ebben a szellemben és mentalitásban növekedtek fel és értek vezetőkké. akiknek belső szükségletük a nyitottság, a fogékonyság minden új iránt, és akikben megvan a képesség a szüntelen megújulásra, a fáradhatatlan fizikai és idegi, lelki kitartásra. Ebből a szempontból a megélt életévek nem sokat számítanak. Ugyanis nem kor kérdése a szellemi frisseség. hiszen mindnyájan ismerünk koravén fiatalokat, éveik száma szerint ifjú. ám mentalitásukat tekintve megcsontosodott embereket : de olyanokat is, akiknek születési éve egyszerűen érdektelen. mert fiatalok irigylik kiválóságaikat. Annak belátása. hogy ki milyen tulajdonságokkal vállal el egy vezetői megbízatást, nem kor kérdése tehát. Hanem az önismereté. Ami ugyancsak nem az évek számától függ. Sz. K. képes-e önmagától meggyógyulni. vagy sebészi beavat, kozást kíván — hangoztatták a szakemberek. Az ezzel kapcsolatos döntés függ az égett terület nagyságától és helyétől. Az elpusztult bőrfelület eltávolítását követően bőrhiány keletkezik, amelyet pótolni kell. A leggyakrabban használt sebészi módszer a bőrátültetés, amikor a beteg testének ép felületéről vékony bőrlapocskát vesznek le amely azonban elég vastag ahhoz, hogy az átültetés helyén új életre keljen. Bizonyos testrészeken azonban a bőrátültetés nem oldható meg, ilyen kor az úgynevezett lebenyplasztikát alkalmazzák. A legújabb módszer a mesterséges tenyésztés, amikor a beteg bőréből kis hámot vesznek le. mesterséges körülmények közölt tenyésztik, s így hoznak létre a seb fedésére alkalmas bőrt. Ezt a meglehetősen időigényes és rendkívül költséges módszert már hazánkban is alkalmazzák. Ezzel összefüggésben elmondották hogy a hazai egészségügyi hálózatban működő égési osztályok felszereltsége, gyógyszeres ellátottsága és a gyógyításban nyújtott eredményessége kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. (MTI) Csongrádi Csaba A 7. számú országgyűlési választókerület két jelöltje — nyugodtan mondható — nemcsak fiatalságával emelkedik ki a sorból. hanem azzal is, hogy tulajdonképpen mindketten először lépnek a közéleti szereplés porondjára. A Gagarin Hőerőmű dolgozója. Csongrádi Csaba már csak azért is jól ismerheti választókerületének gondjait, mert abasári származású. Iskolái révén a finommechanikai műszerész szakmát tanulta ki és kezdetben a Heves Megyei Vízmű Vállalatnál dolgozott. Tíz esztendővel ezelőtt került Visontára. a Gagarin Hőerőműbe, ahol jelenleg ifjúsági szocialista brigád vezetője. — Egy további hároméves iskola során — említi — megismerkedhettem az elektronikusi szakma fogásaival, majd tanulmányaim végén technikusi képesítést is szereztem. Szívesen jöttem ide a Gagarin- ba, s úgy érzem, sikerült beilleszkednem az Edison brigád közösségébe. Neki is köszönhető, hogy ez a kollektíva az elmúlt esztendőben a Vállalat Kiváló Brigádja címet szerezte meg. de kijutott az elismerésből a szimpatikus fiatalembernek is, akit harmincéves korára eddig kétszer tüntették ki kiváló dolgozói címmel. Már a jelölő gyűléseken is megfigyelhető volt természetes viselkedése. közvetlensége. Ha bőven válogathatunk a zöldségfélékben, ha időben asztalunkra kerül, elviselhető áron a -rimőr, ha télen sem hiánycikk a hagyma, a zöldség, akkor röviden így fogalmazzuk meg: megfelelő volt a termelési kedv. S. hogy egyegy vidéken ez hogyan alakul, annak számos összetevőd van. Az egyik ezek közül az a kapcsolat, amely a termelő (legyen az háztájiban zöldséget ültető tsz-dolgozó vagy kiskertjét bűvölő gyári munkás) és a feleslegként mutatkozó ter- melvényét felvásárló szerve* zet között van. Ez utóbbiak egyike a hevesi áfész. Nincs még két évtizede annak, hogy első ízben bekapcsolódtak a zöldségfélék felvásárlásába is. Az akkori termelési kedvre. és a forgalomra egyaránt jellemző, hogy mintegy húsz vagon zöldségfélét és gyümölcsöt vettek át és továbbítottak a fogyasztóknak. 1984-ben 350 vagon zöldség és gyümölcs felvásárlását, továbbszállítását intézték. S ebben a majdnem húszszorosára nőtt mennyiségben benne van mindaz is, amit a szövetkezetiek a kistermelők támogatására, kedvének felkeltésére. megtartására tettek. Ne csak a hagyományost Igaz. a zöldségtermelésnek vannak hagyományai ezen a vidéken, mégis könnyen felsorolható, hogy hidz esztendővel ezelőtt, mit és hogyan termeltek. A szokásos — Bevallom, nagy meglepetés volt számomra, hogy rám esett a választás — mondja a kérdésre. — De az is bizonyos, nagy megtiszteltetésnek. még inkább megbecsülésnek tartom, hogy jelölt lehetek. Épp ezért akkor sem tartom majd magam „bukott embernek”, ha végül is a társam kapja meg a bizalmat. Csongrádi Csabának az elmúlt hetek bőven hoztak tennivalót, hiszen alaposan meg kellett ismerkednie a megye legnagyobb ipari vállalatait magába foglaló terület lakosságának mindennapi életével. gondjaival. Ennek, tudatában magyarázza leendő elképzeléseinek alapelvét: — A legfontosabb, hogy felelőtlenül senkinek sem szabad ígérgetni, mindig a reális, a valós dolgokban kell gondolkozni, s azt hiszem, tudni kell — ha muszáj — kellő időben nemet is mondani. egykét fajta paprika, paradicsom, némi konyhakerti növény és ebben ki is merült a választék. Jól gondolkoztak a szövetkezet vezetői, amikor úgy döntöttek, hogy a szakcsoportok támogatásával (1968-ban alakult ezen a tájon az első) új falatokat és fajtákat kívántak termeltetni. S új módszerekkel! Ezt a célt szolgálták a különböző. az általuk megszervezett tapasztalatcsérék, az új magok beszerzése, mi több, e vidéken azelőtt nem termelt növények meghonosítása. Jórészt az áfész vezetőinek ösztönzésére készültek el az első fóliaházak, s kerültek erre a vidékre a fólia alatt termesztendő fajták. Magukra vállalták a vetőmagok beszerzését is, így kaptak holland paradicsommagot, így került e vidékre a korábban még csak szólásmondásban szereplő „uborkafa” korántsem a nagyzolás jeleként, és az áfész közvetítésével jutott ide a csornai méretes uborka, amely már közvetve az export céljait is szolgálja, hiszen a konzervgyári feldolgozáshoz ez a keresett cikk. Modern termelési módszerek, megnövekedett, kísérletezési kedv. ez jellemi e vidék szakcsoportjainak munkáját, s ebben tagadhatatlanul nagv része van az áfésznek. A tudomány segítségével De sokszor elhangzott már. nem kell a parasztot vetni tanítani. Am. ma már nem Macz József Jelölttársával. Macz József, nemcsak szomszéd, hanem — sorsukat, beosztásukat. életvitelüket tekintve — akár rokonok is lehetnének. A Mátraalji Szénbányák Vállalat Thorez Bányaüzemének vezető elektronikusa Miskolcon, a Blá- thy Ottó Villamosenergiaipari Technikumot végezte el 1971-ben. Csongrádi Csabához hasonlóan, ő is két gyermek édesapja, mindketten Gyöngyösön laknak, s még a kedvtelésük is azonos: legszívesebben horgászni szeretnek járni. 1975-től lett csoportvezető a Schönherz Zoltán szocialista brigádban, s eddigi munkájával kétszer érdemelte ki a Bányaüzem Kiváló Dolgozója címet. Munkatársai — miként a jelölő gyűléseken is elmondták — nemcsak mindennapi tevékenységéért szeretik, hanem emberi tulajdonságaiért is. Számukra végül is nem jelentett meglepetést a jelölése. Velük szemben egészen másként emlékezik meg Macz József arról, amikor először beszélgettek el vele: — Amikor megkerestek, hogy vállaljam el a képviselő jelöltséget. igen váratlanul ért. Elgondolkoztam azon, hogy ebben a választókerületben legalább 30—40 ezer ember elképzeléseivel, esetlegesen problémáival kell majd foglalkoznom. Az is nyilvánvaló számomra, a magam élete, sorsa megegyezik az ebben a térségben élőkével. Hiszen olyan nagy vállalatok vannak ezen a területen, mint az erőegészen igaz ez! Mert igen is évről évre kísérleteződnek ki, ültetődnek át a °vakor- latba új termelési technológiák a mezőgazdaságban, s ezek eredményeként nagyobb lesz a termelés. A heves környéki szakcsoportok előtt is ott a lehetőség az új módszerek megismerésére, alkalmazására, mert erre is van példa. Összeköttetésb°n állnak a Kertészeti Egyetemmel, s az ottani, és az itt élő. de ott végzett szakemberek egyaránt adnak tanácsot. Az előadások, a gyakorlati bemutatók mind azt szolgálják, hogy a tudomány mai eredményeiként jobban sarjadjanak, gazdagabb termést hozzanak a növények a hevesi s a Heves környéki határban. A kísérleti kedvet igazolja, hegy az e tájon kevésbé ismert növények is kezdenek meghonosodni, például az egyre közkedveltebbé váló patison (csillagtök) termelésére mind többen vállalkoznak. S pz eredmény; nemcsak mennyiségben, minőségben is jobb zöldségféle. Érdekvédelmet is szolgálnak Nemcsak megtermelni, le- lehetőség szerint jól értékesíteni, ez is része a termelési kedvnek. S bár sokszor beszélünk arról, hogy a felvásárlási és az eladási ár között túl nagy a rés. bizton mondható, ez nem a helyi áfészen múlik. A szövetkezet közvetítő szerepet vállal, s ebből keletkező hasznának egy részét visszatéríti a szakcsoportnak. Ebből telik tapasztalatcsere utak megszervezésére, nehemit. a banya. vagy a Mikroelektronikai Vállalat. A; ezeken a helyeken dolgozók észrevételei, véleményei a képviselői munkához is nagyon sok segítséget adnának. Tulajdonképpen Macz József a mindenki számára megszokható mozgalmi munkán túl eddig nemigen találkozott a közéleti munkával. Már csak ezért is megragadó, ahogyan — a választókerület pontos fel- térképezése után — elbeszéli programját: — Megválasztásom esetén. azt hiszem, természetes törekvés, hogy minden ódáiról alaposan megvizsgáljam a választópolgárok ügyes-bajos dolgait, gondjait. Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy nincsenek kis ügyek és nem lehetnek nagy ügyek, egy képviselő számára valamennyi őt megkereső állampolgár kérdése, felvetése egyforma kell hogy legyen. zen beszerezhető vetőmagvak előteremtésére szóval ezzel az összeggel minden szakcsoport saját belátása szerint gazdálkodik, a maga hasznára De az érdekvédelmet szolgálják a garantált árak, s a szerződések, amelyek alapján még akkor is felvásárolják a leszerződött mennyiséget — nemritkán a felesleget is — ha a szövet- - kezet feje fő. mit tehet a felesleggel. Csak egy példát emlegetnek, tavaly sok volt a fokhagyma. Mintegy 30 mázsával ,«házaltak", hogy eladják. De ez a szövetkezet gondja volt. s nem a termelőé. így a veszteség is a szövetkezetnél jelentkezik. Az érdekvédelemhez sorolható az is, hogy egyre több az olyan ösztönzés, amely az exportra tereli a figyelmet. Már a méretes uborka, a korábbinál jóval job^ minőségű paradicsom termeltetése is ezt szolgálta. De ezért van a sertéstenyésztésben olyan minőségi felár amely az exporta alkalmas jószágok nevelésére sarkall. Segítséget jelentenek a termelőnek a különböző hitelek, amelyek kamatait a szövetkezet vállalja magára. 1968-ban alakult az első szakcsoport. Ma már 12 különféle „gárda” 2250 tagja munkálkodik otthon a háztájiban, kiskertjében azért, hogy az ellátás jobb legyen, s ezzel egyenes arányban nagyobb a saját jövedelme is. Az áfész segítsége kamatozik ebben is, s hozzájárul a lakosság jobb ellátásához. S ez nem kis dolog ma. Deák Rózsi Évente 6—7 ezer sérült Égési konferencia Győrött Az egyik a hevesi áfész ... Az egyén és a közösség hasznára egyaránt
