Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 20., hétfő Előtérben a régi. háttérben már az új feldolgozó és palackozóüzem impozáns látványa Szőlőfeldolgozó épül Nagyrédén A Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet nagyszabású rekonstrukciós, raun, kálatokhoz kezdett az elmúlt évben, és ezt az idén fejezik be. Mintegy 130 millió forintos költséggel korszerű szőlőfeldolgozót, erjesztőt, tárolót, borpalackozót építenek. A közös gazdaság, a Mátra alja egyik legeredményesebben tevékenykedő nagyüzeme, így szeretne versenyképes maradni a jó hírű boraival nemcsak a hazai, hanem a külhoni piacokon is. Országgyűlési képviselőjelöltjeink Zsidei Istvánné Megyénk 5. számú választókerületének két fiatalasszony jelöltje közül kétségkívül Zsidei Istvánná neve cseng ismerősebben Verpeléti születésű, de 1971 óta él Sírokban, s 16 éve dolgozik diszpécserként a Mát- ravidéki Fémművek láncüzemében. Nem utolsósorban: az eltelt ciklusban ó képviselte az ebben a térségben lakók érdekeit a Parlamentben. Hogy miként? Arról bőven akad feljegyezni valója az érdeklődőnek. A vezetőkkel kialakított nagyon jó munkakapcsolat mellett az öt esztendő alatt ötvennél több falugyűlésen ismerkedett a községek gondjaival, a széles körű tájékozódást segítették a gazdálkodó egységekben. intézményekben tett gyakori látogatások. A közbenjárásának is köszönhető eredmények sorában olyanok említhetők, mint a kemping- és strandfejlesztésre szerzett támogatás Bükkszéken a terpesi posta. a recski fogorvosi rendelő és négyüantermes új iskola, tornateremmel, a szááférőhe- lyes óvoda Párádon, iskola- bővítés több helységben. Továbbá a vezetékes ivóvízhálózat létrehozásának előkészítése Mátraballán és Ter- pesen az ABOáruház Sírokban. s segítség a Tarna-pa- tak szabályozásához. — A felsoroltak — szögezi le társalgásunk közben — o közösségi tevékenység létjogosultságát igazolják. Tapasztalatom ugyanis. hogy az érzékenyen reagáló, tettrekész csoportok cselekvő részvétele elengedhetetlen volt az eredménye eléréséhez. Meggyőződésem, a terület- és településfejlesztés elfogadott hosszú tárni koncepciója. a községek alapellátását biztosító intézkedések elősegítik a választókerület népességmegtartó képességének növelését. A jelölő gyűléseken arról bizonyosodhattak meg a jelenlevők, a terület településein a jövőben is lesz jócskán tennivaló. Mindennek pontos ismeretében mondja ej Zsidei Istvánné főbb célkitűzéseit: — Bízom benne, hogy a választás után a különböző testületek továbbra is az embereket leginkább foglalkoztató s megoldásra váró feladatok helyes sorolásával hozzák meg érdemi döntéseiket. Megválasztásom esetén olyan információkat, észrevételeket várok, amelyek reális problémákat takarnak. amelyekhez oda lehet és kell állni! Szükséges természetesen az is. hogy megfelelő és alapos ismereteket kapjanak a választópolgárok az országgyűlés, a bizottságok tevékenységéről. az intézkedések hatásáról. Megyeri Tamásné Jelölttársához hasonlóan a munkahelyhez való hűség az első megragadó tulajdonsága Megyeri Tamps- nénak is. 1968 óta a Parád- sasvári Üveggyár üvegcsi- szoló.ja nyolc éve dolgozik a többszörösen kitüntetett Dobó István szocialista brigádban. — Imádom a szakmámat — tájékoztat, amikor megkeressük —. de jut idő a mozgalmi feladatok teljesítésére is. A gyöngyösi szakmunkásképzőben annak idején KISZ-titkár voltam, itt. a gyárban 1981 óta vagyok párttag, egy esztendeje pártcsoportvezető. s ugyancsak 1981-től a szakszervezeti segélyezési bizottság vezetője. Arról már másoktól hallunk. hogy aktívan tevékenykedik a szülői munkaközösségben Párádon. Ez pedig azt is feltételezi, otthon a családra is kell időt szakítani, hiszen Tamás és Krisztián éppen abban a korban vannak, amikor ezt igencsak igénylik. Nyilvánvaló, hogy a rokonokat. az ismerősöket. a munkatársakat jelenleg a választás, illetve annak előkészítése tartja izgalomban. — Váratlan volt — meséli a fiatalasszony —. amikor megkerestek. Ügy gondolom, az emberek ügyes-bajos dolgain segíteni nagy felelősséggel járó, egyszersmind igen megtisztelő megbízatás. Azt is jelzi egyúttal, hogy odafigyelnek az ember munkájára de elkönyvelhető a gyár megbecsülésének is. Épp ezért vállaltam el szívesen a jelöltséget annak ellenére. hogy tudom, engem kevesebben ismernek, mint a társamat. Nem mellékesek ezek után az elképzelések sem. amelyekhez Megyeri Tamásné az elmúlt napokban szorgalmasan gyűjtötte az ismereteket. — Ha én kapok a választóktól bizalmai — sorolja a feltérképezett teendőket —. az első dolgom lesz személyesen találkozni a községek lakosaival. Ami a konkrét feladatokat illeti, sürgető számos helységben1 az ivó- vizellátás javítása, a szennyvízhálózat kiépítése, illetve felújítása. Nem szabad megfeledkezni róla, Párád Mát- raderecske, Bükkszék nagy befogadóképességű üdülőkor, zetek, ám közművelődési lehetőségeik elég csekélyek. E helyzet megváltoztatásáért, de a fiatalok megtartása érdekében is mielőbb megfelelő megoldásra van szükség. Gondolni kell az idős korosztályra is, hiszen a települések nagy részében nincs napközi otthon az öregeknek. Szót kell még emelni a bekötő utak helyreállító - sáért, felújításáért, a járda- hálózat bővítéséért is. Egy dolog nagyon fontos: meggyőzni mindenkit, hogy csak közösen, összefogással lehet előrelépni! Az első erőfelmérés Az MKP 1945. májusi konferenciájáról Negyven éve, pünkösd két napján, május 20-án és 21- én, országos értekezletre jöttek össze Budapesten a Magyar Kommunista Párt küldöttei. Ez volt a felszabadulás után az első alkalom. amikor országos ügyeket szabadon tárgyalhattak meg a párt szervezeteinek megválasztott képviselői, azok, akik egykor csak ezer veszély közepette, titokban találkozhattak. A régi harcosok sorai tragikusan megritkultak, az újak tapasztalatok hiányában tanácsért, eligazításért jöttek, hogy sikeresen folytathassák a mindössze néhány hónapja, néhány hete megkezdett munkát. A tanácskozásnak négy napirendi pontja volt. Elöljáróban a nemzet egészére váró roppant feladatokról volt szó, a háborús sebek begyógyításáról, az életkedv és a bizalom feltámasztásáról az újjáépítésről, a munkásosztály, a falu dolgozó népe és a párt előtt álló tennivalókról. Az elnyomás idején kicsiny létszámú, üldözött párt ekkor már százötvenezer tagot számlált, alkalmassá lett arra, hogy az ország és a nép sorsa alakításának elhatározó tényezőjévé, a fejlődésnek — ahogy már akkor is mondták — motorjává váljék. Régi, sokat kiállt harcosok találkoztak az országos pártkonferencián. Évtizedekig emigrációban élt, börtönben járt vezetők, és azok, akik itthon irányították a harcokat, a szervezkedési szabadságért, a jogokért, a több bérért, a nagyobb darab kenyérért. Apró Antal Tatabányát képviselte, Ban- dur Gyula Salgótarjánt. Dra- hos Lajos Csepelt, ifjabb Fock Jenő Kőbányát, Gyus- ka János Békéscsabát, Kállai Gyula Debrecent, Keresztes Mihály és Komócsin Mihály Szegedet, Csongrádot, Krancz Pál Pécset, Oláh Mi- háln Hódmezővásárhelyt, Pál- fi Ernő Nyíregyházát, és sorolhatnánk hosszan a kiküldő pártszervezeteket és a megjelenteket. Rákosi Mátyás előadói beszéde a Harc az újjáépítésért címet viselte. Az előadó megemlékezett a második világháború végén. a fasizmus fölött aratott világtörténelmi jelentőségű győzelemről, hálával szólt a szovjet hadsereg hősi küzdelmeiről, amelyekkel kivívta az ország felszabadítását. A földosztás a demokrácia nagy győzelme — mondotta. s tájékoztatta a küldötteket a háromezer községben működő földigénylő bizottságok munkájáról. A konferencia kezdetéig hárommillió-hatszázezer hold földet írtak össze, s már 3 millió 350 ezer holdat kiosztottak, több mint hatszázezer föld nélküli agrárproletár és törpebirtokos kö. zött. A földhöz juttatottak átlagosan öt és fél hold földet kaptak, indokolt esetben hathét holdat. A régi jómódú parasztcsaládok nagy részének még meghagyták a kétszázholdas birtokot,és az úri birtokosok részére is száz-száz hol. dat. Rákosi szembeszállt azokkal a türelmetlen hangokkal, melyek — mint mondotta — a földmunkás szak- szervezet három héttel korábbi kongresszusán hangzottak el, és azt követelték, hogy ötven, sőt mindössze húsz hold legyen a birtokolható föld felső határa. Rámutatott, hogy az e téren megmutatkozó türelem szükséges és célravezető, mint ahogy szükséges és célravezető a demokratikus pártokkal való szoros és bizalomteljes együttműködés is. Felhívta a figyelmet a „baloldali szektabetegség’' veszélyére, arra, ho'-v egyes kommunisták nem értik meg a többi demokratikus párttal és szervezettel, a polgári elemekkel és az értelmiségiekkel létrejött szövetség jelentőségét és szükségességét. „Ne legyünk pártdiktátorok — mondotta —. sehol :ne alkalmazzunk erőszakot, kényszert a tőlünk eltérően gondolkodó emberekkel szemben, ne parancsszóra akarjunk vezetni, hanem türelmes, meggyőző érvekkel példaadással." Arról is szólt, hogy a kommunistáknak erősíteniük kell a demokratikus állam tekintélyét. Kiemelte: minden jövőbeli eredmény biztosítéka, hogy a nők milliós tömegei, az ifjúság és a haladó értelmiség bizalommal működjenek együtt a kommunistákkal. A küldöttek hozzászólásaikban a vasutak helyreállítása körüli sürgős teendőkről beszéltek, a szénbányászat megindításáról, az ipari munkásság és a dolgozó Parasztság összefogásáról, egymás kölcsönös támogatásáról, gazdasági problémák, megélhetési gondjaik enyhítéséről, a párt szervezési politikájának elveiről és módszereiről, az ideológiai nevelésről, a demokratikus államapparátus, a közigazgatás. a rendőrség átszervezéséről, és sok más feladatról. Az országos tanácskozás második napirendi pontja során a résztvevők arra összpontosították figyelmüket, hogy vizsgálat tárgyává tegyék, milyen erők mozgósíthatók az ország újjáépítésének gigászi munkájára. E napirend előadója Kádár János volt, aki elöljáróban a szakszervezetek jelentőségéről és hivatásáról szólott. „Ha a kommunisták feladatairól beszélünk a szakszervezetekben — mondta — először arra kell gondolnunk, hogy ez a pártmunka egyik legfontosabb területe. Arra kell gondolnunk, hogy a szak- szervezetekben végzett kommunista munka, és maguk 3 szakszervezeti kérdések felölelik a munkásosztály életének összes döntő kérdését.” Elmondta, hogy a szakszervezetek hatalmas tömegmozgalommá váltak, megvalósul bennük a munkásosztáy egysége, megteremtődnek a további szoros együttműködés feltételei. Külön szólt a vasutasok, a postások, a városi és közalkalmazottak munkájáról, feladatairól, a hibákról, az üzemi kollektív szerződésekről, s nem hallgatta el azokat a jelenségeket sem, amelyek arra mutattak, hogy az ország gazdaságát infláció fenyegeti. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenséges erők gazdasági zűrzavar előidézésére törekszenek. „Az egész munkabérkérdést. a munkásság ellátását, létfenntartását egyetlen dolog oldhatja meg — mondotta —, az ország gazdasági újjáépítése és elégséges árumennyiség. Az oldja meg. ha a munkásnak a béréért ténylegesen árut adhatunk. ha az ország biztosítani tudja az ipari dolgozóknak a létfenntartásukhoz feltétlenül szükséges élelmet, és egyéb árucikkeket... Ahogy szembe keli szállni a túlzásokkal és a baloldali elhajlásokkal — figyelmeztette a küldötteket Kádár János —, ugyanolyan mértékben szembe kell szállni a más irányú elhajlásokkal is, amelyek a szakszervezeteknél és az üzemi bizottságoknál megmutatkoznak, ma amikor lemondanak a munkások érdekeinek helyes képviseletéről. A munkások jogos érdekét minden körülmények között és mindennap meg kell védeni.” A konferencia harmadik napirendi pontjaként a párt- szervezetek képviselői az ideiglenes szervezeti szabályzattal kapcsolatban foglaltak állást. — Ahogy a politikai kérdések gerincét az ország újjáépítése jelenti — húzta alá zárszavában Kádár János —, úgy nem véletlen, hogy az ország újjáépítésének ebben az időszakában a szervezeti kérdés került a pártélet homlokterébe. A konferencia negyedik napirendje a központi vezetőség megválasztása volt. Rajk László javaslatára az addig tizennégy tagból álló testületet tizenegy új taggal, és öt póttaggal égészí- tették ki. A Magyar Kommunista Párt I. országos konferenciája, amely az ország újjáépítésére összpontosította figyelmét. eredményesen jelölte ki a következő hónapokra mind az ország valamennyi megyéjéből összese- reglett résztvevők, mind az általuk képviselt városi, falusi, munkahelyi pártszervezetek feladatait. V. F. Szűcs József, a HÀÊV villanyszerelője, a palackozó gépsor szerelése közben Az erjesztőtartályok már a helyükre kerültek. (Szabó Sándor felvételei!
