Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. május 15., szerda s. A néphagyomány ifjú ápolói... Gyermekek a Vidróczkiban A Mátra alján az utóbbi években egyre nagyobb lett az érdeklődés a néptánc iránt. Bizonyítja ezt többek között az, hogy a határain­kon túl is népszerű gyön­gyösi Vidróczki együttes utánpótlásának csoportjai több száz kisdobost és úttö­rőt foglalkoztatnak. A mű­ködő hat néptánciskolás cso­portnak és két szakkörnek a próbákhoz szükséges ter­meket a városi úttörőház biztosítja. A hét szinte minden nap­ján kisebb-nagyobb táncoló fiúkkal, lányokkal népesül be az intézmény. Oktatójuk. Tomory Gábor szerint a gye­rekek nagyon szeretnek jár­ni, jól érzik magukat ezek­ben a közösségekben. A fog­lalkozásokat népzenehallga­tással szokták kezdeni, me­lyet szintén kedvelnek a pajtások. A közelmúltban az egyik alsó tagozatos csoport próbájára látogattunk el. ahol a néphagyományok if­jú ápolóit, magukat a gye­rekeket kérdeztük h tánc­ról. Elsőként a/ ügyesebbek közé tartozó Csák Tímeával. a gyöngyösi 4. számú isko­la negyedik osztályos tanu­lójával beszélgettünk. — Miért jelentkeztél ide? — Azért, mert sokszor láttam néptáncot a tévében. Én is nagyon megszeret­tem. — Nehéz csinálni? — Eleinte az volt. De már hét hónapja járok, most már könnyebb. A nagyma­mám, aki falun lakik, mond­ta, hogy ezt érdemes tanul­ni. Ö is sokat táncolt. Na­gyon jó csinálni, mert sok­féle lépést és sok szép éne­ket tanulunk. A szőke Mészáros Enikő Gyöngyöstarjánból busszal jár be a próbákra. Második osztályos tanuló. —1 Engem anyué-t írattak be —. mondja —, cn kérőbb tudtam meg. Először még nem volt jó. mert féltem felmenni a színpadra, de az­tán ment szépen. Ha mára könnyebb lépéseket tudtuk, a nehezebbeket is meg te­het tanulni. Volna Valéria harmadik osztályos, szintén a négyes iskolában. Az elsős kistest­vére is tagja az egyik gyer­mekcsoportnak. — Azért szeretek ide jár­ni, mert ez a közösség is kedvel engem, én is szere­tem őket... A megkérdezett „vidrócz- kis gyerekek” is bizonyítják, jól érzik magukat a kol­lektívákban, örömmel, nagy lelkesedéssel vesznek részt a néphagyomány ápolásá­ban. Természetesen a legte­hetségesebbek a Vidróczki együttesbe kerülnek majd. S ha mindegyikükből nem is lesz neves táncos, mégis sok hasznosat tanúinak eze­ken a foglalkozásokon. Har- moniknsabbá válik a moz­gásuk, fejlődik a szépérzé­kük, különböző népi játé­kokkal, énekekkel ismer­kednek meg. S megtanulják becsülni, megőrizni a múlt értékeit. Hörcsög Béla A főiskola is házhoz jön Munka mellett tanulnak (Tudósítónktól) : Úttörő jellegű vállalkozás­ba kezdett tavaly szeptem­berben a Heves Megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. A szakközépiskola után most már a főiskolát is házhoz hozta: a konzultációs köz­pontban tervszerű üzemmér­nökképzés folyik. A debre­ceni Ybl Miklós Műszaki Főiskola kihelyezett tagoza­tának építőipari karán ma­gas- és mélyépítési oktatást tartanak. Ezzel párhuzamo­san a salgótarjáni építőipa­ri szakközépiskola levelezős évfolyamain érettségizettek és szakmunkások is elsajá­títhatják a magasabb isme­reteket úgy, hogy a végbi­zonyítvány (kézhezvétele után technikusi oklevelet szerez­hetnek. Katona Csabáni oktatási előadótól arról érdeklőd­tünk: mi tette szükségessé •g közép- és felsőfokú kép­zést? — A szakmunkás-utánpót­lás nekünk is gondot okoz — válaszolja. — Vezetősé­günk pedig ezt olyan szel­tem! tőkének tartja, amely remélhetőleg sokszorosan megtérül. — Mennyibe kerül a vál­lalatnak egyegy hallgató taníttatása? — A középiskolában 4— 5 ezer, a főiskolán nyolcezer forint körüli a költség. A hallgatókkal tanulmányi szer­ződést kötöttünk, amely egyebek mellett kötelezi őket arra, hogy az iskola elvégzése után vállalatunk­nál hasznosítsák tudásukat. A középiskolában külörr külön van a szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezők és az érettségizettek osztá­lya. A műszaki ismereteket a vállalat dolgozói — Pelle Judit, Nagy Szabolcs. Boros Imre, Várkonyi György, He• gedűs Zoltán — tanítják. Zvara Jánosné műszaki rajzoló az idén érettségizik másodszor. Két évvel ezelőtt különbözeti vizsgát tett, il­letve előkészítő tanfolyam után került a harmadik osz­tályba. — Vannak, akik azt gon­dolják, hogy a levelezős oktatás engedményekkel jár, velünk szemben nincsenek komolyabb követelmények. Ez nem így van! A külön­bözeti vizsgán is szigorúak voltak a tanárok, a szak- érettségit nekünk sem ad­ják majd ingyen. — Melyik a kedvenc tan­tárgya? — Az építőipari szerke­zettan. Aránylag jó a mű­szaki érzékem, lelkesít, ha megoldom a kijelölt írás­beli feladatokat. Félévkor egy ABC-áruház terveit ké­szítettem el a vizsgára. Megfelelt a követelmények­nek. — Miért tanul? — Főleg időtöltésből. A kisfiámmal élek, van tehát bőven alkalom a tanköny­vek olvasására, az Írásbe­liire. Egyébként sok segítsé­get kapok a műszaki-fejlesz­tési osztályon dolgozó kol­légáktól, akik biztatnak, és jó tippeket adnak. Ha vég­zek. biztosan nagyobb hasz­nára leszek majd az osztá­lyomnak. S ebben az eset­ben nemcsak a feladatom lesz több, de remélhetőleg a fizetésem is... Kovács Ferenc technoló­gus az asztalos mesterséget sajátította el a szakmunkás­képzőben, — Nem elégedett a tudá­sával? — Ismerem a szakmáim minden cslnját-bínját, de többre vágyom — magya­rázza. — A valamirevaló embereknek ma már érettsé­gijük is van. Amióta szakkö­zépiskolába járok, azóta ér­deklődőbb vagyak, izgat­nak a természettudományok, jártasabb vagyok a politi­kában. Egyszóval: értéke­sebbnek érzem magam. — Könnyen veszi az aka­dályokat? — A statikával sajnos sokat bajlódtam. Családos vagyok, bizony két gyerek mellett nehéz időt szakíta­ni a tanuláara. — Mit tervez 02 érettségi után? — Azon iparkodom majd. hogy megszerezzem a tech­nikusi minősítő oklevelet is, mert, ha sikerül az érett­ségi. erre Is lehetőség lesz. Mika István Egy nagy család ünnepe A „brigád lánya” 18 éves (Tudósítónktól) : Ritkán látott virágözöntöl hullámzott a Széchenyi utca a hát végén a megyeszékhe­lyen, mindenfelé csokrot ölelő diákok és hozzátarto­zóik haladtak. Kattant a fényképezőgép. egy arcot fotóztunk közelről, hogy be­mutassunk egy fiatalt, aki­nek különös az öröme. Bal­lagása előtt születésnapját ülik sajátos körben. A hosszan végigfutó terí­tett asztal közepén vörös szegfűcsokor. Az ünnepelt Kruznyecow Erika. Eger központjában, a Finomsze- relványgyár pinceklubjában mint egy nagy család, hat­van meghívott köszöntötte a „brigád lányának" 18. szü­letésnapját. Hatvanan. akik az elmúlt tizennégy év alatt valamennyien ki így. ki úgy, valamivel hozzájá­rultak ahhoz, hogy a szülői nevelés nélkül maradt fia­tal ne érezze hiányát az otthon melegének. A galva­nizáló üzemből a 14 tagú Dobó Katica nevét viselő, áprilistól a vállalat kétsze­res kiváló brigádja címmel büszkélkedő meós kollektíva minden tagja sokat tett. amíg a négyéves pöttömből nagykorú leányzó lett. Zámbó Anna ás Dósa Ju­dit munkatársak műsora után Erzsiké néni. Birin- csik Istvármé, a lelkes kol­lektíva vezetője egyszerű, de szeretetteljes szavakkal szólt Erikához, aki hamarosan önálló életet kezd. de sor­sát azért továbbra is vigyá- zóan. kísérik. Jó szívvel kí­vánta, hogy Erika majdani gyermekei már egy igazi családban nőhessenek fel. Ezután átadta a kollektíva forintjaiból évek alatt ösz- szegyűjtött huszonegyezer forintról tanúskodó takarék- betétkönyvet. Erdösi Gyulané a gyer­mek- és ifjúságvédő intézet képviseletében méltatta a Dobó Katica brigád min­den tagjának másfél évtize­des önzetlenségét, azt. hogy családi gondoskodást kapott Erika. Hófehér, vadonatúj ruhá­ban a leányka is szót kért. Megköszönte, hogy őt vá­lasztották a gyermekváros kis lakói közül. Köszönte a gondoskodást, hogy sorsával törődtek, s maradandó em­lékei között sorolta a közös országjárások, a kiránduló sok szép élményeit. Meg­ígérte. igyekezni fog. hogy az úton jól haladjon, s a közeli érettségi után a munkába illeszkedés is si­keres legyen. Az örömtől sugárzó leányt a négyéves Mata Ildikótól és Buda Agikától a brigád tiszteletbeli nyugdíjas, de ma is aktiv tagjáig Bohus Istvánnéig, a jelenlevők vi­rággal. kedves ajándékokkal halmozták el. Simon Imre ... és akkor a koncert után én is odamentem a hátsó kijárathoz, hogy egy kicsit még láthassam és hallgathassam őket, a bát­rabbak ugyanis nemcsak autogrammot kértek tőle. de kérdeztek is. És akkor a Bubi azt mondta, hogy fiúk. lányok most nincs időnk már a dumapartira, de ha meghívtok, nektek olcsón megszámítjuk. És én nem tudom, hogy hány suliba hívták még őket, de elhatá­roztam, hogy na majd most mi, negyedik f-esek is meg­mutatjuk. mert négy éven keresztül úgyis az volt a vé­lemény rólunk, hogy olyan buták és rpsszak vagyunk, hogy keresztbe szalmát nem tudunk tenni, a matektanár minden órán úgy kezdi, hogy na emlékszik-e még valaki arra. hogy kétszer kettő az mennyi... Aztán szóltunk az Oszi- nak, aki csak mosolygott, mert nem hitte el, hogy ők, a nagy Toniék eljönnek majd hozzánk KISZ-klubot látogatni, de az az aranyos Bubi rögtön válaszolt a meghívásra és igazán olcsó árat számított, mert fejen­A Tonik és én... ként csak egy ezrest kér­tek. na meg az útiköltséget, de há* ezt meg lehet érte­ni. De fölvirradt a nagy nap. és teljesen odavollurk. elő­ször azért, mert már úgy látszott, megint Ram sike­rült a mi szervezésűnk, mórt egy fél órát késtek, utána meg azért, mert Mimi. az a cuki. saját kezével vezette a kocsit.. . Szóval tökéletesen bejött minden, igaz, a sajtótól nem jelent meg senki, pedig a legnevesebb újságírókat hív­tuk meg személyesen. vi­szont anyu egy szót sem szólt, amikor ötven szend­vicsre kértem tőle pénzt, mert valamivel igazán meg kellett őket vendégelni. A kóla a saját zsebpénzemből ment. A tortát a legjobb barátnőm csináltatta névre- szólóan neki, de azóta már összevesztünk, mert az Őszi azt mondta, hogy a nagy beszélgetés után már csak a KlSZ-vezetöség kínálgat- hatja őket a különteremben, ö pedig nem az, és ezért mérgében megette az egész tortát, az utolsó pillanatban úgy kellett gyorsan egy má­sikat csináltatni. A Mimi személyesen vágta föl. bár n nem ehetett belőle egy fala­tot sem a vonalai miatt. Szóval, csoda volt az egész, mert olyan figyelmesek vol­tak, hogy a saját szájukkal megköszönték, sőt én külön kaptam egy dedikált fény­képet, és ez végül is meg­ért annyit, hogy három tárgyból rontottam, mert a szervezés annyira igénybe vette az energiámat, és vé­gül is anyu is túltette ma­gát azon, hogy az idén csak egy tulipánt kapott anyák napjára, mert egy árva fi- tyingem sem maradt, még jó, hogy nagyiék örültek a festett csokornak is. Csak az a kár, hogy apu, ha mos­tanában meghallja a Tóni­ket a rádióból, ordítani kezd. és bevágja az ajtót. de mégis ez egy örök élet­re szóló könnyes emlék... Lejegyezte: (németi) Toborzó ’85 Kedves Barátunk! A KISZ Központi Bizottsága 1985. évben is a korábbi hagyo­mányoknak megfelelően meg­rendezi a Honvédelmi Minisz­tériummal és a Belügyminisz­tériummal közösen a hivatásos katona, — határőr, — rendőr tiszti és tiszthelyettesi pályára irányit&st szolgáló táborokat. A résztvevők az egyhetes tábor ideje alatt betekintést nyerhet­nek a három hivatás hétköz­napjaiba, megismerkedhetnek nehézségeivel, szépségeivel. Sport-, kulturális és ismeretter­jesztő programokon vesznek .részt, szakképzett nevelő Irá­nyítása mellett, A táborokba nem kizárólagos alapon azon fiatalok jelentkezé­sét várjuk, akik középfokú ok­tatási intézmény 3—3. osztályos, vagy az általános iskola 6—3. osztályos tanulói, és érdeklődnek a hivatásos pályák iránt. Az egyhetes programokon va­ló részvétel ingyenes. Jelentkezni lehet a KISZ me­gyei bizottság honvédelmi ne­velési felelőseinél. Táborok időpontja és a részt­vevők köre: Tata. július is—20-ig közép- iskolás fiúk. Nyíregyháza, június 33—28-ig. általános iskolás fiúk. KISZ Központi Bizottsága Honvédelmi Nevelési Tanács Titkársága A JASZAROKSZALLASI KOSSUTH MGTSZ FELVÉTELT HIRDET középfokú épületgépész képzettségű — legalább 3 év gyakorlattal rendelkező szakember részére. Feladata a mintegy 20 fős vasipari és épületgépész szakipari szerelőrészleg közvetlen irányítása. Lakás szükség esetén megoldható. JELENTKEZES: ipari fő-ágazatvezetőnél, Jászárokszállás, Köztársaság tér 5. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom