Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. május 15., szerda 3 Választók és választottak Bíborba öltöztetett önkény IV I Kiváló bányászbrigád, Visontáról Egy kis „csapat” példát mutat... Ahány történelmi korszak. ahány ország, államforma. annyiféle történelme a választójognak, a választási rendszereknek ezek hiányának. fejlődésének. Mert minden társadalmi rendszer valamennyi történelmi korszaka egyben egy- egy szakasza a választójog, a választási rendszer, a képviselet hosszú-hosszú történelmi időszakának is. Otven várispánság Messzi-messzi múltba olvadt emlékű elődeink vajon tudtak-e., mit tudhattak a világ legjobbnak ítélt — az örökösként nyilatkozó történészek másik csoportja által csapnivalónak tartott — választási, pontosabban szavazási rendszeréről. az ókori görög történelem városállamainak úgynevezett poliszdemokráciájáról ? Államalapító István ki. vályúnk hatalmi szóval jelölte . ki — mert ha vitára bocsátja, valószínű, máig sem jutottak volna dűlőre Sí érintett hatalmasságok — az ötven várispánság (vár. megye) és a tíz egyházmegye hatalmát és székhelyét. Az államszervezet alapkő- letétele volt ez. ám a későbbi — választási — hatalmi küzdelmek csírája is ott szunnyadt ebben az ötven királyi vármegyében. S mert ott szunnyadt, később a hatalmi viszonyok már-már áttekinthetetlen erdeje szökkent szárba ebből a csírából. Tartsuk ez; témánk kezdetének? Vagy inkább az 1041 szeptemberében lezajlott Iá. zadást amelynek résztvevői elűzik a mások minden, féle jogára fittyet hányó, zsarnok (Orseolo) Péter királyt, s Aba Sámuelt választják meg a helyére? Ilyen bukott zsarnok, ilyen ..választás” azután még sok követte ezt az elsőt történelmünk folyamán, s már akkor, rövidesen is. A Székesfehérvárra 1061-ben —- I. Béla király által — összehívott országos gyűlést, mert az a pogányhoz való visszatérést követeli az uralkodó a katonáival zavartatta szét... Ami, bár furcsán hat így leírva, a haladást •szolgáló önkény volt. helyes tett. mert a tegnapban való megrekedés helyett a holnapba jutást ösztökélte. Amit akkor a szétkergetett urak aligha láttak be. Mert az országos gyűlésen természetesen — természetesen? — csakis a hatalmasok lehettek jelen, a köznép másként nem, csupán az urak tanácskozásának ilyen-olyan szolgájaként. Derűsebb égbolt alá lépve: Könyves Kálmán a tarcali gyűlésen — ti00 körül — elfogadja I. törvénykönyvét. Ennek 79—81. cikkelye már úgy rendelkezik a várnépek és a határőrök helyzetéről, hogy ugyan sokféle kötelezettséget sorol fel. sorakoztat fel, de jogokat is ad. azaz megszabja, mire — mikor — nem vehetők igénybe ezeknek az embereknek a szol. gálatái. Külön pecsét Arányok kérdése lenne tehát annak megítélése, volt-e. s ha igen. miféle gyakorlata a kormányzás dolgaiba való beleszólásnak, a képviseletnek? Nem arányok függvénye ez, hanem társadalmi formációé. Maroknyi — igazi — hatalmasság az. aki számít, aki önkényét bíborba öltöztetheti, s mert bíborba — ha képletesen is —. senki sem meri kérdeni. miért csak ők, mások miért nem? ! Mások. Ok azok. akiket gyakran az országos gyűlés helyén — mint 1132-ben — lemészárolnak, mert — hatvannyolcukról tudunk — (Vak) Béla ellenében a trónkövetelő Borisz mellett voksoltak. . Első adatunk 1157-böl van egy jellemző, apróságnak látszó. ám a hatalom veszedelmes világába bepillantást en. gedö tényre. Az országot képviselő főáraknak a király külön pecsét használatát engedélyezte; használják is. Mint később tény derül rá. annyian használják a külön pecsétet — any- nyian ítélik magukat országképviselőnek — hogy e pecsétek lenyomata egyre kevesebbet számít a másik nagyúr szemében. A mai összesítési metódus szerint 1200 körül az ország népessége kétmillió főre tehető. Sorsukra. helyzetükre következtethetünk az 1222-ben kibocsátott Aranybullából. Ebben a szomorú tapasztalatokra —. s vélhetően a kirekesztettek elégedetlenségére — hagyatkozó királyi akarat megtiltja a méltóságok kisajátítását, csupán a nádor, a bán, a királyi és a királynéi nádorisván viselhet két méltóságot, más nem. Furcsa. Mintha mindig több lenne a jelentkező, mint amennyi a szétosztható hatalom... Az 1387. év márciusának harmincegyedik napján úgy koronázzák csak királlyá Zsigmondot. hogy ő igent mond az or- szágnagyok feltételeire, amelyek között ott van az is. hogy erőszakkal is kényszeríthetik az országnagyok a királyt ígéretei megtartására. Az 1458 januárjában, a Rákosmezőn tartott országgyűlés végzéseinek 13. törvénycikke mondja ki: évenként kell országgyűlést tartani a nemesség fejenkénti megjelenésével. Az 1507 szeptemberében a király — II. Ulászló — által meghirdetett országgyűlésre csak a főrendek mennek el. a köznemesek nem. Nyilván torkig voltak a kisem- mizettséggel, ám mit gondoltak, érezhették akkor az igazán kisemmizettek?! Az 1524 szeptemberi — szintén rákosmezei — országgyűlésen a nagyszámú köznemesség hangos módon követeli tanácsosainak a királyi tanácsba való visszavételét. Néha Budán Ma is beszédes karácsonyi ajándék: 1698. december 24-én érkezik a megyékhez I. Lipót rendelete az adófizetésről. A nemesek, a főurak. az egyházi méltóságok összesen 250 ezer forint adót fizetnek. A jobbágyok kötelezettsége 3,5 millió forint. .. Reménysugár. Az 1705 szeptemberi szécsényi országgyűlés — a hó tizenhetedik napján — II. Rákóczi Ferencet a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választja, melléje 24 tagú szenátust állít, jelentős jogokkal. Az 1712. évi — pozsonyi — országgyűlés azonban már semmisnek nyilvánítja a szécsényi — meg az ónodi a sárospataki — országgyűlés végzéseit.. . Az 1764. évi — pozsonyi — országgyűlés 6. '.örvényeikké pedig úgy rendelkezik, hogy az országgyűlést (legalább) időnként tartsák már Budán. Mária Terézia elfogadja a javaslatot. . . Jelképpé tehető: 1784-ben megjelent Tessedik Sámuel munkája. A paraszt ember Magyar Országban mitsoda és mi lehetne címmel. (Következik: A helytartótanács magyarul ír) Mészáros Ottó No. csak önnel rosszabb évünk ne legyen — gondolhatták a visontai There/ Bányaüzem Lenin szocialista brigádjának tagjai. Vélekedésük teljesen jogos, hiszen a közelmúltban jelentős sikert könyvelhettek el. Május elseje alkalmából ugyanis nemcsak a szénbányászat, hanem a Vállalat Kiváló Brigádja címet is megkapták. Az előbbi elismerés voltaképpen nem új a számukra, mert már ötször itészesültek hasonló kitüntetésben, az utóbbi területen viszent most ..debütálták’'. Vajon milyen erőfeszítéseket tettek a közös cél érdekében, milyen utat kellett bejárni eddig a szép eredményig? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kis kollektíva munkahelyén. — A csapat 21 tagból áll. — Kezdi a beszélgetést Tömöri József, a cég munka- verseny-feleicse, akinek szinte a kisujjában van minden szükséges tudnivaló. — Mindnyájan fizikai állományúak. Számomra rendkívül szimpatikusak, hiszen jól képzett, szorgalmas, értelmes emberek valamennyien. Szükség is van erre, mert a gazdasági vonalon különösen fontos szerep jut nekik. örömmel mondhatom, hegy a helytállásuk igazán példamutató. Az ő feladatuk lényegében az, hogy a bányából kitermelt szén minőségét alakítsák, a hemenv- nyiséget biztosítsák. Érthetőbben : több helyszínről, több szalagon fut hozzájuk a szén, s ők — a Gagarin Hőerőmű pillanatnyi igényeinek megfelelően — döntenek arról, hogy továbbítják-e az erőműbe, avagy lerakják a széntérre, s esetleg jobb minőségűvel pótolják ezt. Kétségtelen, hogy ezek a tennivalók komoly felkészültséget követelnek meg. Ezek a férfiak teljesítménybérben dolgoznak, s a keresetek — beosztástól függően — öt- és nyolcezer forint között mozognak. Természetesen erre jönnek még rá a különböző pótlékok is. Magam részéről úgy ítélem meg, hogy ez a csoport nem mondta ki a végső szót, azaz a jövőben is tartogatnak még valamit a tarsolyukban. .. Időközben ketten megérkeztek azok közül, akiknek a tevékenységéről idáig csak hallottunk. Egyikük Berta József, aki már kilencedik esztendeje a birgád vezetője. — Valóban, de a brigádunk ennél jóval idősebb, hiszen 1969-ben alakult. A mostani „mag” körülbelül 1976 táján kovácsolod ott össze. Folyamatos munkarendben vagyunk, ami jelentékeny állóképességet, kitartást feltételez. Ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy nem vagyunk már mai gyerekek, hiszen A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága üzemünk életének egy éve (1985. január 1—december 31-ig) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem, gyár. gyáregység, illetve telephely dolgozói. Ajánlatos, hogy a fiatal korosztályhoz tartozók is tevékenyen részt vegyenek e munkában. Pályázni lehet mind az üzem egészére. mind annak valamilyen kisebb egységére. illetve egységeire (üzemrész, műhely. brigád) vonatkozólag. A cél az, hogy a pályamunkák bemutassák: melyek azok a legfontosabb az átlagéletkor tfi év körüli. Persze bírjuk is. és vállaljuk is ezt a megterhelést. A tanulás? Hát. — az említettek miatt — ma már kevésbé megoldható. Annyi azonban lény. hogy mostanra egyetlen sincs olvan közöttünk. aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Korábban ugyanis erre volt példa. Ketten a marxista középiskolát éppen tavaly fejezték be. A nyolcvanórás gépkezelői tanfolyamon pedig mindenki részt vett, s ezt követeljük meg az újaktól is. Az ismeretek gyarapítását szolgálja. hogy rendszeresen bekapcsolódunk. a különféle politikai, munkavédelmi és egyéb vetélkedőkbe is. — Ügy tudom, hogy azért a programjuk ennél jóval bőségesebb... — Igen. Nem is tudnám pontosan felsorolni. hogy mi-mindent végzünk, így csak néhányat idézek. Nagyon szeretjük a közös kirándulásokat. Legutóbb az Grszágházat néztük meg. s itt velünk voltak, azok a valamikori kollégák, barátok is, akik már nyugdíjas éveiket töltik. Nyolcadik esztendeje patronáljuk a Szűcsi Általános Iskola egyik osztályát, azaz elsős koruk óta. Az idén ballagnak majd. így hát az. ajándékokról gondoskodunk. Egyébként Télapóra, gyermeknapra mindig megleptük őket valami kis csomaggal. Könnyen tartjuk a kapcsolatot, mert magam is odavaló vagyok. Nemcsak mi voltunk náluk, hanem ők is eljöttek hozzánk üzem- látogatásra. Biztosan lesznek közülük olyanok is, akik később idejönnek dolgozni. Ezen túlmenően a feladatok, megoldásra váró problémák, amelyekhez 1985- ben az illető üzem alapvető érdeke fűződik. A?, év során a szükséghez képest folyamatosan vezetett eseménynaplókból — krónikákból — ki kell tűnnie, hogyan és mennyiben sikerült a feladatokat teljesíteni, az esetleges változtatásokat megvalósítani, a problémákat megoldani. A pályamunkáknak ugyanakkor azt is be kell mutabniok, hogy hogyan hatottak ezek a folyamatok a dolgozókra. Közvetlen érdekeik alapján melyek voltak az ő számukra a legfontosabb események — mennyiben estek azok egybe az üzemekével, illetve mennyiben tértek el azoktól. Műszak váltás különböző felhívásokat sem vesszük félvállról. Az idősek segítéséért inditott akcióba épp úgy bekapcsolódtunk. mint a gyermekév, vagy a mozgássérültek éve alkalmából meghirdetett programokba. Sokáig támogattuk Csánvfcan az öregek napközi otthonát is. Sőt. ha nem is számottevően, de a Nemzeti Színház felépítéséhez szükséges összeget is gyarapítottuk. Ezenfelül a battonyai S. O. S. gyermekfalu számlájára is befizettünk valamennyi pénzt. — Ha már itt tartunk. . . A vállalatnál 12 brigád kapott jutalmat, s ebből négy döntött úgy, hogy ezt differenciáltan osztja el. Önök is ekképpen határoztak. . — A dolog úgy fest. hogy a két elismerés ezer. illetve kétezer forintot. azaz személyenként háromezret hozott. Mi azonban összeültünk. s ezt a 21X3000 forintot differenciáltan osztottuk szét. Most úgy néz ki. hogy a minimum 1500 lesz. a maximum pedig 4500. A cég vezetése ebbe egyáltalán nem szólt bele. teljesen önállóan cselekedtünk, ezt így tartottuk helyesnek. — Biztos benne, hogy senki sem orrot majd a másikra. azaz arra, aki esetleg vastagabb borítékot vehet át? — Nem hinném, hogy lesz ilyen. Már csak azért sem, mert ennek a módszernek a jogosságát semelyikünk sem vitathatja. — Én is így látom — egészíti ki ezt a .véleményt Balog György, géplakatos, aki ennek a kollektívának az egyik alapítótagja. — Aki például tartósan betegeskedett, avagy nem vett részt annyi társadalmi tnűAhol nem az üzemek egészére, hanem csak valamilyen részegységére vonatkozólag készülnek pályamunkák, ezeknek ugyanúgy, mint az előbbieknek, tükrözniük kell az üzemek egésze szempontjából legfontosabb eseményeket, folyamatokat, és azt. hogy azok hogyan jelennek meg az illető kisebb egység életében. A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, de ne emészthetetlen adattömeget tartalmazó puszta szak beszámolók legyenek; kerüljék a kiürült sablonokat, közérthető nyelven íródjanak. A pályamunkáknak terjedelmi korlátja nincs; tartalmazniok kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők (Sz.abó Sándor lel vételei szakban, illetőleg kommunista szombaton, mint a többiek. vagy éppen nem jött el egy-egy rendezvényünkre. az értelemszerűen kevesebbet vehet át. mint a társai. Ezt papíron, feketén-fehéren bizonyítani lehet, tehát nincs mellébeszélés. Kü lönbe.n pedig nem a brigád- vezető intézkedett egyedül, hanem a tagok közül páran döntöttek igy. Ez egyébként szokás akkqr is. ha más kérdésekről kell megállapodnunk. Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartom a dif ferenciálást. mert csak igy érhetjük el, hogy azok, akik letettek valamit az asztalra, egyúttal azt is érezzék, hogy a megbecsülés sem marad el. — ön — mint az egyik törzsgárdatag — hogyan tátja a „csapatuk” jövőjét? — Ügy hiszem, hogy képesek leszünk az ismétlésre. S hogy ez mennyire nem könnyű azt csak két ténynyel hadd igazoljam. Az egyik az — s ez már elhangzott —. hogy folyamatos munkarendben tevékenykedünk. Ennek hátrányait nem lehet kétségbevonni. A másik, hogy szinte ahányan vagyunk, -annyi községből, városból járunk ide. Ilyen körülmények közepette nehéz az embereket összefogni. megmozgatni, egyszóval színvonalas, tartalmas munkát produkálni. Ez igaz, viszont nem is lehetetlen. Hogy mennyire nem, arra éppen az ö példájuk a legjobb. S az is bizonyos, hoffy a brigád története az elkövetkező időszakokban is szép fejezetekkel gazdagodik majd. három példányban 1 9 8 8. március 30-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szervezeteihez. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemek, amelyek részvételt szándékukat jelzik, a Hazafias Népfront helyi szervezeteitől a pályázat hozzávetőleges tartalmára, készítésére és az elbírálás szempontjaira vonatkozó 'részletes tájékoztatót kaphatnak. A pályázat díjai: Üzemünk élete 1985-ben: két I. díj 12 000 Ft; két II. dij 10 000 Ft; három III. díj 8000 Ft. Brigádunk élete 1985-ben : két I. dij 8000 Ft; két IL dij 7000 Ft; három III, díí 5000 Ft. Sárhegyi István Pályázati felhívás
