Népújság, 1985. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVI. évfolyam, 112. szám ARA: 1985. május 15.. szerda 1.8» FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Történelmi szerep a béke védelmében Ünnepi nagygyűlés Gyöngyösön A Varsói Szerződés megalakulásának SO. évfordulójára tegnap megyei ünnepség keretében emlékeztek Gyöngyösön. A Mátra Művelődési Központ nagyterme volt a helyszíne a politikai nagygyűlésnek, ah ol a védelmi jellegű katonai szövetségnek a béke védelmében betöltött történelmi szerepét hangsúlyozták. Az MSZMP Heves Megyei és Gyöngyös Városi Bizottságának közös esti ünnepi nagygyűlésén a díszelnökségben foglalt helyet Bónyai István, az MSZMP KB tag­ja, a Volán 4-es Számú Vállalat Hatvani Üzemegységének KISZ-titkára. Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titká ra, Bágyi Imre. a megyei tanács elnök- helyettese, Sós Tamás, a megyei KISZ-bi zottság első titkára és Jenei János, a Ha­zafias Népfront megyei titkárhelyettese. Másként Hányszor mondtuk már el és még hányszor ismé­teljük, hogy nem elég csak a múltra visszatekinteni, nem elég csak a mát ele­mezni, a jövőre kell fi­gyelnünk. Akkora közhe­lyek ezek, hogy közhelyeb- bek már nem is lehetné­nek. Mégis... a foganat­juk ...? Nehéz önmagunkról, ed­digi teljesítményeinkről el­fogulatlanul és szélsőségek nélkül szólnunk. Vannak, akik önvállveregetésset so­rolják, hogy mennyi min­dent tettünk már az el­múlt négy évtized alatt, mennyi mindenért irigy­kedhetnek ránk itt is. ott is. Lám tudunk mi. Teszik hozzá. Tehetsé­ges nép a magyar. És egy kicsit kiegyenesítik a de­rekukat. Igazuk van? De mennyire. Valóban sokat tettünk az elmúlt négy évtized során, és egy sor dologra nagyon büsz­kék is lehetünk. Ugyanakkor sokan van­nak azok is. akik elége­detlenek mindazzal amit az utóbbi évtizedekben el­értünk. Azt mondják ők. hogy ezek tulajdonképpen nem is olyan világra szóló­an nagy dolgok. Inkább csak annak tetszenek, ha a végeredményt nem ha­sonlítjuk össze másokkal. De. ha hasonlítjuk is. va­lahogy úgy kell tennünk, hogy „irányítsuk" ezt az összehasonlítást : válogas­sunk, kedvünk szerint vá­logassunk. Meggyőződésem, hogy a kétféle véleménynek csak egyidejűleg van igaza. Vagyis: ismerjük el az eredményeinket és lássuk be hogy ezzel együtt sincs okunk tömjénezni magun­kat. Lássuk be. hogy le­het ezt mind még jobban is csinálni. Hovatovább egyre erősebb azoknak a hangja, akik úgy vélik, hogy nem csak lehet de kell is másként csinálnunk. Mit? A munkát. Mindannyi­unk munkáját. Eszem ágá­ban sincs azokra mutogat­ni. akik a gépek mellett teljesítik a normát. Nem rajtuk múlik, hogy a hol­napi eredményeink milye­nek lesznek. A?L gondo­lom, hogy a jól szervezett munka kényszerítő erő is. Nem tűr el semmiféle la­zaságot. A kulcs szerin­tem a jövő zárjában a szervezés. És ebben nem a munkások azok. akik te­hetnek. Ismétlem : mindannyi­unk munkáját kell fesze­sebbé tenni. Másként kell csinálnunk mindent, más­ként. azaz: ésszerűen, ki­fogástalanul, jobban és hasznosabban. Ehhez pedig nem elég egy vagy több rendelet. Előbb a fejekben kell ren­det teremteni. Közgondol­kodásunkban kell magától értetődőnek lenni annak a követelménynek, hogy itt mindenkinek jól kell dol­goznia. A trehányságot. a nemtörődömséget és a lel­kiismeretlenséget nem le­het magyarázni semmivel és az ilyen magyarázatra senki sem kíváncsi. fin azoknak szurkolok, akik mindig a többre vágynak. G. Molnár Ferenc A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a megjelent vendégeket a nagygyűlés résztvevőit Pa- tács László, a gyöngyösi vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte. majd megnyitóját követően Virág Károly, a megyei pártbizottság titká­ra mondott ünnepi beszédet. Kedves Elvtársnők. Elwtársa'k ! — Korunk legfőbb kérdé­se a háború és a béke prob­lémája. Az emberiség léte és a társadalmi haladás szempontjából nincs fonto­sabb feladat, mint a nukleá­ris háború kirobbantásának megakadályozása, a világ­béke megőrzése — mondot­ta beszéde első részében a szónok, ma jd így folytatta : — Ebben a küzdelemben történelmi jelentőségű sze­repet töltött és tölt be ma is a Varsói Szerződés. Ezek után az előadó utalt arra, hogy az Egyesült Álla­mok kezdeményzésére már 1949- ben létrehozták az im­perializmus legnagyobb és legveszélyesebb agresszív tömbjét, az Észak-Atlanti Szövetséget, a NATO-t, 1950- ben a Bagdadi Paktu­mot és 1954-ben pedig Dél­kelet Ázsiában megalakult a SEATO. Ezen agresszív ka­tonai tömörülések megte­remtése a szocialista or­szágok, a népek forradalmi és nemzeti felszabadító moz­galmai ellen irányul. Több mint hat évvel az Észak-Atlanti Szövetség meg­alakulása és egy héttel az NSZK-nak a NATO-ba tör­ténő felvételét kimondó pá­rizsi határozat után, Var­sóban összeült a 8 európai szocialista ország kormány- küldöttségének értekezlete. Háromnapos tanácskozás után 1955. május 14-én a kormányelnökök aláírták az értekezleten részt vevő or­szágok barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést, amely Varsói Szerződés néven ke­rült a történelembe. A szo­cialista országok katonai koa­lícióját a népek közös ér­deke és akarata hívta élet­re, s ezért a szövetségen be­lül az egyenjogúság elve érvényesül. — A Varsót Szerződés megkötésével a világtörténe­lemben első ízben jött lét­re olyan politikai és kato­nai, harci szövetség, amely nem törekszik más népek leigázására, melynek egyet­len és alapvető célja a részt vevő országok függet­lenségének, szabadságának, szocialista vívmányainak védelme, a béke megőrzése. A Varsói Szerződés kereté­ben a nemzeti hadseregek fejlesztésére és a katonai együttműködés fokozására tett erőfeszítések következ­tében a szocialista közösség legyőzhetetlen katonai erővé vált. amelynek erejével az imperializmusnak minden lé­pése megtételekor reálisan számolnia kell — mutatott rá Virág Károly. Folytatva beszédét hangsúlyozta : — Napjainkban a politikai eny­hülés további kibontakozását akadályozzák azok az impe­rialista törekvések, amelyek a folyamat alappillérét al­kotó katonai erőegyensúly megbontására irányulnak. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélye­sebb szakasza bontakozott ki. Különös veszélyt rejte­nek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. Az említett körülmények még inkább kiemelik a Varsói Szerződésbe tömörült test­vérországok védelmi képes­ségének szerepét a világbé­ke oltalmazásában. A Központi Bizottság be­számolója a párt XIII. kong­resszusán hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel, a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés töb­bi tagállamaival együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának hí­ve. támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt. hogy az egyenlő biztonság meg­valósuljon a fegyverzet ala­csonyabb szintjén. — A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés szervezete jelentős nemzetközi politi­kai és katonai tényező, a történelmileg kialakult ka­tonai erőegyensúly megőr­zésének legfőbb biztosítéka. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatla­nul az a legfontosabb cél­ja. — erősítette meg a nagy­gyűlés szónoka — hogy né­pünk szocialista építőmun­kájához minél kedvezőbb nemzetközi feltétöleket te­remtsen. A párt XIII. kong­resszusa és az országgyűlés legutóbbi ülésszaka a Var­sói Szerződés meghosszabbí­tása mellett foglalt állási. E-7 év április 26-án a szo­cialista országok legfelsőbb szintű párt- és állami veze­tői Varsóban tanácskozásra ültek össze, ahol jegyző­könyvet írtak alá és egysé­gesen kinyilvánították aka­ratukat a szerződés újabb húsz évre történő meghosz- szabbításáról. A Varsói Szerződés akárcsak a múlt­ban ugyanúgy a jövőben is megbízható, védőpajzsunk. Eltökélt szándékunk. hogy amíg nem jön létre vala­mennyi európai országra ki­terjedő kollektív biztonsági rendszer, nem csökkentjük a béke érdekeit szolgáló po­litikai, gazdasági és katonai erőfeszítéseinket, s eleget te­szünk nemzeti és nemzetkö­zi kötelezettségeinknek — fejezte be megemlékező be­szédét a megyei pártbizott­ság titkára. A nagygyűlés első része a zárszó után az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Az est további részében a Szovjet Déli Hadseregcso­port zenekara adott hangu­latos műsort Budavári Sándor Virág Károly ünnepi beszédét tartja (Szabó Sándor felvétele) Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a KGST-ben. kedden Moszk­vába utazott, ahol reszt vesz a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 114. ülésén. Várkonyi Péter Bécsben Várkon,yi Péter külügy­miniszter az osztrák kor­mány meghívására kedden Bécsbe érkezett. Külügy­miniszterünk részt vesz az államszerződés aláírása 30. évfordulója alkalmából ren„ dezett ünnepségeken, ame­lyekre a szerződést aláirt négy hatalom külügy­minisztere mellett meghívták az Ausztriával szomszédos országok külügyminisztereit. A bécsi ünnepségek. ame­lyek kedd este Fred Sinó- watz kancellár díszvacsorá­jával kezdődtek. alkalmat adnak a politikusok hivata. les és kötetlen tanácskozá­saira is. VARSÓI SZERZŐDÉS Tanácskoztak a tagállamok parlamentjeinek képviselői A Varsói Szerződés alá­írásának 30. évfordulója al­kalmából a tagállamok par­lamentjeinek képviselői kedden Budapesten tanács­koztak. A tárgyaló csoportoknak a tagállamok Budapestre akkreditált nagykövetei is tagjai voltak. Az ünnepi ta­nácskozást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyű­lés elnöke, a Magyar Nép- köztársaság parlamentje tár­gyaló csoportjának vezetője nyitotta meg, majd kifejtet­te hazánk álláspontját. Ezt követően a küldöttségek ve­zetői szólaltak fel. A talál­kozó irésztvevői közös köz­leményt fogadtak el. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai az Ország­ház Munkácsy-termében fo­gadták a parlamenti küldött­ségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen részt vett Sarlós István is. Sarlós István a küldöttsé­gek tiszteletére díszebédet adott a Parlament Vadász- termében. Pohárköszöntőjé­ben hangoztatta, hogy a mostani tanácskozás a részt­vevők legteljesebb egyetér­tésében zajlott. Mindegyik delegáció vezetője emlékez­tetett hozzászólásában —, hogy a három évtizeddel ez­előtti történelmi események kényszerítő ereje hívta élet­re a Varsói Szerződést. Ez a világon az első olyan ka­tonai szövetség, amely vé­delmi jellegű, kész tárgya­lásra és együttműködésre. Az imperializmus szélsősé­ges körei az erőfölény meg­szerzésére. a kialakult erő­egyensúly megbontására tö­rekszenek. A Varsói Szerző­dés tagállamai pedig — szö­vetkezve a világ haladó erői­vel — a béke megvédését, a háború megelőzését tűz­ték ki célul. Végül Sarlós István az emberiség jövőjére, a béké­re és a biztonságra, a szo­cializmus sikereire, a jelen­lévők egészségére emelte po­harát. A találkozón részt vevő- küldöttségek nevében Szta- nislaw Gucwa mondott po­hárköszöntőt. Hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés az elmúlt három évtizedben jó szolgálatot tett a szövetséges országok együttműködésé­nek fejlesztésében, a szocia­lista építés és a békés élet teltételeinek biztosításában. Mindenkor garantálta a szo­cialista vívmányok megőr­zését, az országhatárok sért­hetetlenségét. A háború el­kerülése mellett — hangsú­lyozta — az enyhülés poli­tikája, a kelet—nyugati pár­beszéd fenntartása a tagál­lamok célja, s ezt a jövőben is cselekvőén szolgálják. A Varsói Szerződés ,tagállamai parlamentjeinek közvetlen, szoros együttműködése je­lentősen hozájárul a szocia­lista közösség erejének gya­rapításához. Szianiszlaw Guc­wa poharát a védelmi szö­vetség fejlődésére, a gyümöl­csöző együttműködésre emel­te, A VSZ-itagállamok parla­mentjei képviselőinek talál­kozóján részt vevő küldött­ségek szerdán utaznak el Budapestről. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei képviselőinek találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek kép­viselői 1985. május 14-én, a Szerződés fennállása 30. évfordulója alkalmából találkozót tartottak Budapes­ten. A találkozón részt vett: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Sztanko Todorov veze­tésével: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövet­ségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indra vezetésével; a Lengyel Népköztársaság Szejmjének küldöttsége Stanislaw Gucwa vezetésével; a Magyar Népköztársa­ság Országgyűlésének küldöttsége Sarlós István veze­tésével; a Német Demokratikus Köztársaság Népi Ka­marájának küldöttsége Gerald Götting vezetésével; a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésé­nek küldöttsége Nicolae Giosan vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége Lev Tolkunov és Avguszt Vossz vezetésével. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a Var­sói Szerződés három évti­zede megbízhatóan szolgálja a szocializmus történelmi vívmányainak védelmét, a szövetséges országok sokol­dalú együttműködésének fej­lesztését: kiemelkedő szere­pet tölt be az európai és a vüágbéke megőrzésében és megszilárdításában. A Var­sói Szerződés tagállamai együttműködésének elmélyí­téséhez. a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért. a békés együttműködés fej­lesztéséért vívott harchoz jelentős mértékben hozzájá­rulnak a tagállamok parla­mentjei, a néphatalmat meg­testesítő legfelső képviseleti (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom