Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 13., szombat 3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSTŐL A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIÁIG A tanácsok és a szakszervezet Amikor arról beszélünk, valamely feladat, gond megoldásához társadalmi össze fogásra van szükség, akkor mindenekelőtt a különböző állami szervek, szervezetek immár hagyományos együttműködésére is gondolunk. Például arra a közös munkára, amely mindinkább erősödik, teljesebbé válik a lakosság «Hetét irányító tanácsok és a dolgozók érdekeinek képviseletére hivatott szakszervezetek között. Különösképp azóta érdemelnek a korábbiaknál is nagyobb figyelmet e kapcsolat formái, módszerei amióta — a helyi döntésekért való fokozottabb felelősség révén — megnövekedett az érdeklődés 'a közigazgatás, a lakóterületek közélete, az emberek közérzetét befolyásoló intézkedések iránt. Hogy mi a gyakorlata szőkébb hazánkban ennek az együtt gondolkodásnak és cselekvésnek, egyebek mellett ennek részleteiről beszélgettünk dr. Jenes Pállal, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkárával. — A valóban hatékony- együttműködés nélkülözhetetlen feltételei a pontosan megfogalmazott rendező elvek. Kérem, ismertesse, melyek ezek. — Partneri kapcsolatainkat. s ennek megfelelően az együttműködés területeit és lehetőségeit a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának együttes irányelve határozza meg. A településfejlesztési programok társadalmi véleményezésének szervezésére, a lakóhelyeken élők igényeinek közvetítésére, képviseletére a szakmaközi bizottságok a 1 egállka 1 más ab bak. Az ágazati szakszervezetek megyebizottságai és a megyei tanács osztályai az adott területek lényeges feladatainak megszabásában, a végrehajtásban, s az ott dolgozók életkörülményeinek javításában vállalnak közös szerepet. Megállapodásunkban kiemelten fontosnak tartjuk a lakosság szükségleteinek minél szélesebb körű feltárását, szociális helyzetének, ügyei intézésének folytonos jobbítását. Nem különben alapvető cél a munkahelyi demokrácia kiszélesítése, az üzemi, hivatali kollektívák tájékoztatásának további javítása. Emellett gondolnunk kell olyan kötelességeink teljesítésére is, mint az állom- polgári és munkafegyelem megszilárdítása, a szocialista törvényesség érvényesítése, a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának növelése. Pontosan rögzítettük konkrét közös teendőinket is, kellően körvonalazva, hogy kinek mi a feladata. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakáshelyzetre, az általános iskolai oktatás, a fekvőbeteg-ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának javítását célzó beruházásokra— Közhely, de igaz: a legjobb mérce a mindennapos gyakorlat. Hogyan váltak tehát valóra közösen kimunkált elképzeléseik? — Munkakapcsolatunk valóban mindennapos: például a megyei tanács egészség- ügyi osztályával együtt rendszeresen vizsgáljuk, mennyire kielégítő az ellátás ezen a téren. Ugyanígy a bölcsődei körülményeket, az időskorúak helyzetét befolyásoló tényezőket. Tapasztalatainkról mindig tájékoztatjuk a megyei egészségügyi akcióbizottságot. Elnökségünk páldául ennek kapcsán tett ajánlást a szociális otthoni férőhelyek bővítésére, a meglévők korszerűsítésére. Jobb együttműködést szorgalmaztunk a szociális segélyek odaítélésében is. hogy ne forduljanak elő párhuzamosságok. Az elmúlt évtizedben gond volt a megyében, hogy a kelleténél kisebb a gyermekintézmények, a napiközi otthonok befogadóképessége. Társadalmi munkaakciókat, kommunista műszakokat szerveztünk. Az összefogás eredménye, hogy az óvodai ellátottság szintje 1976-tól napjainkig 65-ről 90 százalékra emelkedett. Kisebb létszámúak lettek az álta- nos iskolai tanulócsoportok, s főleg a községekben mind több kisdiák iratkozhatott be napközibe. Lassú viszont az előrehaladás a testnevelés, a diáksport tárgyi feltételeinek jobbításában, illetve megteremtésében. — Áruellátás, szolgáltatások, munkaerőhelyzet...? — Az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályának jól szervezett .munkakapcsolata van a megyei tanács kereskedelmi osztályával. A mi szerveink főképp a hiánycikkek, az árú- terítési gondok jelzésében működnek közre, s persze a szolgáltatások minőségének javításában, valamint az árak ellenőrzésében. A fogyasztók érdekeinek megóvására háromszáz fős szakszervezeti társadalmi, kereskedelmi ellenőrhálózat tevékenykedik, együtt az állami kereskedelmi ellenőrzéssel. Mind nagyobb a jelentősége a munkaügyi osztállyal folytatott közös munkánák. Mindenekelőtt a munkaerő- átcsoportosítás körültekintő megvalósításában, az ót- és továbbképzés feltétedéinek létrehozásában, a foglalkoztatási rehabilitációra szoruló, megváltozott munka- képességű dolgozók számára a munkalehetőségek megteremtésében. E kérdéseket és feladatdkat a tanácsi és szak- szervezeti aktívákból álló mégyei munkajogi bizottság évente vizsgálja és értékeli. — A dolgozók érdekeinek képviseletében külön hangsúlyt kell, hogy kapjon a lakásgazdálkodással kapcsolatos tennivalók ismerete, lelkiismeretes elvégzése... — Az együttműködésnek igen fontos területe ez. Tisztségviselőin^ részt vesznek a lákáselosztó bizottságok munkájában. Az ebbe a témakörbe tartozó szabályokat rendre ismertetik a dolgozókkal, így a városi lakásrendeletek korszerűsítésének előkészítése nagyobb nyilvánosságot kapott, nőtt az elosztás igazságossága és társadalmi ellenőrzése. A tervszerűség ércekében összegyűjtik a munkáltatói támogatással indított lakásépítések számát, ennek birtokában pedig a tanácsok és az OTP között konkrétabbá válhatnak a tárgyalások. Sokirányú kezdeményezést tettünk más társadalmi szervekkel együtt a magán- lakásépítés segítési formáinak szélesítésére is. Ezeket a tanácsok egyébként intézkedéseikben érvényesítették. — Kérem, tájékoztassa olvasóinkat arról, milyen eredményeket hozott az elmúlt esztendőben a közös tevékenység. — Az eddig elmondottak mellett a lakáskérdésssl kapcsolatban szólni kell arról a megyei KlSZ-bizoftsággal közös kezdeményezésről, hogy a hitellehetőség elbírálásánál azonos anyagi és szociális körülmények esetén részesüljenek előnyben ama vállalatok, ágazatok dolgozói, ahol nincs, vagy igen alacsony szintű a munkáltatói támogatás. Például a kereskedelemben, a lakossági szolgáltatások területén, egyes helyiipari vállalatoknál. A helyi tanácsok és az OTP együttműködése a versenytárgyalásokon. s azokra a megyén kívüli építőipari szervezetek meghívása a lakásárak növekedésének mérséklésére szolgál. Az SZMT elnöksége tavaly testületi ülésen tekintette át a munkahelyi demokrácia helyzetét. Kétségtelen, a jövőben még több lesz ebben a közös teencönk', már csak azért is, mert a gazdaság- irányítási rendszer fejlesztése, a vállalati önállóság növelése ezt megköveteli. Fontos volt az ifjúsági parlamentek előkészítésével, a tapasztalatok összegzésével együtt járó munkánk, illetve az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozattervezetével kapcsolatos társadalmi vita megszervezése. A kereskedelmi ellátás kiegyensúlyozott volt, szűkült a tartós hiánycikkek köre. ám változatlanul fennakadás volt a gyermekruházattal, az építőanyaggal és a cipővel való ellátásban. A télen a tüzelőanyag-helyzet kritikussá vált. ennek enyhítésére a mi szerveink is kezdeményezték a vison,táj lignit forgalmazását a lakosság részére. — Az együttműködésben lényeges szempont a folyamatosság, az új teendőkhöz való gyors alkalmazkodás is. Ennek megfelelően melyek az idei esztendő főbb feladatai? — A múlt évben meg kellett állapítanunk, a helyi tanácsok és a szakmaközi bizottságok együttműködésében a lehetségesnél és szükségesnél kisebb mértékű a javulás. Ez tehát már megszabja idei tennivalóink egyikét. Emellett természetesen folytatjuk a kiemelt feladatok megvalósítását Igyekszünk figyelemmel kísérni kölcsönösen a szocialista munkaverseny-, brigád- és újítómozgalom működését. Hasonlóiképpen meghatározó lesz ebben az évben az új vállalatvezetési formák kibontakozásának segítése: az, hogy a dolgozók megértsék és elfogadják a változtatás szükségességét, valóban a legrátermettebb dolgozók kerüljenek be az újonnan létrehozott szervezetekbe. A fogyasztói érdek- védelemben pedig az együttműködést kívánjuk tovább szélesíteni az árellenőrzésben, kiemelten a lakossági szolgáltatásban. Igen fontos politikai feladatunk a tanácsi választásokban való közreműködésünk: a közéleti tevékenységre alkalmas tisztségviselőket ajánlanak szerveink, részt vesznek a jelölő gyűlésék szervezésében, a dolgozók mozgósításában. Azt is elváltjuk, hogy a népfront és a tanácsi szervek konkrét kérésekkel, megbízásokkal keressék meg szervezeteinket. Szalay Zoltán (Fotó: Szabó Sándor) CSAK MEGMOSOLYOGTAK De szép kerek erdő Kint söpörgetett az udvaron. amikor meglátogattam Gyöngyösön, a Zöld kert utcai házában Hedlák Ist- vánnét. Fején kendővel, de könnyedébben öltözve élvezte a hirtelen jött napsütést, a tavaszi jó időt. — Nem akartam én magamnak hírverést, mert én már nem megyek szépségversenyre, én csak egy idős asszony vagyok, aki azt akarta, hogy azoknak a nyírségi gyerekeknek itt. a Mátrában legyen helyük pihenésre. Zsörtölődését nem kellett komolyan venni, mint utólag kiderült, mert szívesen beszélte el, hogyan ajándékozott erdőt a nyírpazonyi gyerekeknek. Annak idején -abban a kis nyírségi faluban látta meg a napvilágot. Aztán a sors úgy alakította az életét, hogy 1935-ben Gyöngyösön telepedett le. — Saját gyereke van? Furcsa ráncok gyűlnek össze az arcán, amikor a kérdés elhangzik. Csak mozgatja a fejét, néz rám, mintha nem az ilyen okve- tetlenkedő kérdést várta volna tőlem. — Ez... olyan...! Mi köze ennek az egészhez? Nézze, én most is gondoskodom állami gondozott fiatalokról. A fontos az, hogy a nyírségi gyerekeknek egy szép üdülőjük lesz a hegyekben. egy gyönyörű helyen, ahol pihenhetnek, szórakozhatnak és ■ sportolhatnak. Mert nincs az a fedett sportcsarnok, amely felérne a szabad természettel. Amikor az előbb a kapun benyitottam, egy legényke- forma fiúval találkoztam először. Mondtam neki, kit keresek. Erre az ifjú odaszólt a kert felé: — Anyuka, keresik! Hát... anyuka...! A részlet nem számít. A tervet éveken át dédelgette magában. A véletlen hozta úgy, hogy Szurdok- püspökinél. meglátta azt az erdőrészletet, ami nagyon megtetszett neki, — Amikor közöltem a tanácson és a tsz-ben. hogy én azt az erdőt meg akarom venni. csak mosolyogtak, bólingattak, hogy persze, persze. . . ! Akár ingyen is odaadják. No, ne nevessen, elnök elvtárs, mert én komolyan gondoltam. Így kezdődött. Néhány perc múltán aztán kiderült, hogy a törékeny testalkatú, csendes szavú idősebb asz- szony nem tréfálni jött. Hogyan gondolja? Erdőt eladni magánszemélynek? — Nem egészen. Én csak a pénzt adom, a szerződést a nyírpazonyi tanács vezetője írja alá. Ott sem járt másként. Ugyancsak alaposan megméregették a nyírségi falu tanácsházán is. amikor közölte, mit akar. Itt is időbe tellett, mire komolyan vették a kijelentéseit. De más valamit elhatározni és megint más valamit végrehajtani. Elkezdődött egy sorozat, tárgyalásokkal, utazgatásokkal, a Nyírségtől a fővárosig és Salgótarjánig. Hivatalba be, hivatalból ki. — Elmentem én a művelődési miniszterhez is. hogy megkérjem, segítsen már. Köpeczy Béla miniszter úr meghallgatott, aztán leszólt Nyíregyházára, nézzék már meg, mit tudnának segíteni. Űr. Vass Lajosné tanácsos vette a kezébe az ügyet a megyénél. Ekkor lendült meg az ügyintézés. Mert ő nem hagyta magát egykönnyen . eltéríteni a szándékától. A Trabantja vitte ide és oda is. Elkészült a szerződés, de a telket nem akarták átírni a nyírpazonyi tanács nevére. Majd. .. a tsz meggondolta. .. az egészet visszavonják. ..! — Sírva jöttem ki az irodából. Az előszobában ösz- szeszaladtam egy férfivel. Miért sír? Kérdezte. Elmondtam. Menjek csak vele vissza. Mi van azzal az átírással? — fordult a bentiekhez. — Hol az a szerződés? Ez érvényes, rendben van. Írják át azonnal a tulajdonjogot. Mennyi idő ment el addig.. . ! Ki kellett volna mérni a területet. Tízezret kértek érte. Gondolt egyet, bement a gyöngyösi geodéziai részleghez. Annak vezetője nem sokáig kérette magát. Megcsinálják, persze, nem is kérnek pénzt érte. mert tudják, kikért teszik, a nyírségi fiatalokért. El kellett készíteni az úttörőtábor terveit is. Ehhez is pénz kellett volna, nem is kevés, ha a Nyírterv KISZ-esei azt nem mondják, hogy ők is tudják jól, mi célt szolgál az üdülőtelep, ezért... ! Már csak azokra a milliókra volt szükség, amiből a terveket valóra lehet váltani. — A tanácsosnő ebben is segített. Több település fogott össze a megye is támogatta őket pénzzel. A munkát az idén kezdik és jövőre már kétszáz gyerek üdülhet a Mátrában. De a legújabbat magának mondom. Tegnapelőtt jártam megint Szurdokpüspökiben. Szétnéztem, aztán bementem a tanácsházára. Mit tervez már megint? Ezt kérdezték tőlem. Ott van az a vizes rét, semmire sem használják. Én azt megvenném, mert akkor csónakázó tavat, fürdőt lehetne ott csinálni, ha...! Odaadjuk ingyen az úttörőtábornak, válaszolták. Néz rám, mit szólok hozzá. Majd két másodperc múlva hozzáteszi: — Tudja, jó lenne, ha a' szobrászok egy-két elheverő szobrukat odaajándékoznák a tábornak. Kellene valamilyen szép diszkutat is csinálni és... Hallgatom és nézem. Az jut az eszembe, már túl van a hetvenedik életévén. Hihető? G. Molnár Ferenc
