Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁPRILIS 18-RA XXXVI. évfolyam, 84. szám ARA: 1985. április 11., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlés távaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az oktatásról szóló törvényjavaslatot, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést, továbbá módosítsa az állami pénzügyekről, a tanácsokról, valamint a népgazdasági tervezésről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A vers ma Lehet, hogy nem a leg' szerencsésebb dolog ezen az ünnepi napon tanácstalanságomról számot adni, de mégis valahogy mindez ide kívánkozik. Nagyon nehezen tudom megmagyarázni a költői szárnypróbálgatásokkal jelentkezőknek, hogy többnyire miért is rossz, amit hoztak. Legtöbbször kurtán-furcsán végződik beszélgetésünk, mert ők beleadtak mindent az írásukba. A rím is kijön több-kevesebb dö- cögéssel, a ritmusban sincs hiba, miért nem közölhető tehát az az alkotás? Valóban, mi adja meg a költemény értékét, mitől válik irodalommá az egyik ember keze alatt a szó és a gondolat, míg a másik csak szárnyaszegetten botladozik kísérleteiben? Nehéz ez a kérdés. Bizonyos műveltségi szint elérése után, különösen, ha gyakorolja is, szinte bárki képes egy elfogadható verset megírni. Meg is látszik ez a különböző lapok irodalmi rovatain: bizony nagyon gyakran szürkék, nem igen talál az olvasó bennük csemegét. Néhány évvel ezelőtt még vita is folyt arról, hogy versgyártó nemzetté váltunk-e, nem alakult-e ki „túltermelési válság” a költészetünkben. Ez a gond már részben elvesztette időszerűségét, mert fogy a vers tekintélye, egyre ritkábbak az olyanféle szófordulatok a szónokok beszédeiben : „ahogy a költő mondja”. Érzelmeink helyett a meg- nyilatkozók értelmünkre igyekeznek hatni, ezáltal talán kevesebb is lesz a megszállott poéta. A fürdővízzel együtt, reméljük, a gyerekeket nem öntik ki, s nem felejtjük el annak fontosságát, hogy a nyelv legnagyobb művészei miként fejezik ki a véleményüket a világról. Mert segítenek pontosabban fogalmazni a sorok, ha röpteti a szó a lényeget, összefonódik tartalom és forma. behatol egy pillanat alatt a dolgok felszíne alá a megfogalmazás. Csak a legnagyobbaknak sikerül ez. Nemcsak tehetség, hanem talán szerencsés csillagzat is kell ahhoz, hogy valaki kifejezhesse személyisége és kora mélységeit. Olyan időszakban születtek eddig nálunk az igazán nagy művek, amikor a társadalmi feszültségek élesen napvilágra hozták az emberi hiányérzeteket. A kornak jelentős költőre volt szüksége, így az elő is lépett. Lehet persze ennek alapján az előző kérdésekre azt válaszolni, hogy manapság nem is lehet magas rangú költészetet létrehozni, mert nincsenek ilyen éles ellentmondások körülöttünk. De épp az a feladat, hogy meg kell találni azt a most érvényes mondanivalót. Emberi létünk olyan belső bugyrait kell megjárnia az erre vállalkozónak, amelyeket más. kevesebb sötét sorsfordulót megélt nemzetek lírikusai már jól ismernek. Ezekkel a kételyekkel kell szembenéznie a vers írójának és olvasójának: nem árt ezeken elmélkedni a költészet napján. Gábor László ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS EGERBEN „Az egészséges ifjúság legjobb erőforrásunk" Dr. Öry Imre előadását tartja (Fotó: Köhidi Imre) A címben szereplő jelmondat jegyében rendezték meg szerdán Egerben az Ifjúsági Házban a Társadalmi összefogással az ifjúság egészségéért című tanácskozást, amelyen megjelent Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Kétszáz szakember: tanár. orvos, népművelő számot vetett azokkal a törekvésekkel, amelyeket a fiatalok védelmében hívtak életre. Az előadások után, délután pedig A mi iskolánk című, többszörösen díjnyertes filmet mutatták be, s a vetítés után Magyar József rendező válaszolt a kérdésekre. Elsőként Markovics Ferenc, a Heves Megyei Tanács elnöke beszélt szűkebb hazánk kezdeményezéseiről. Mint hangsúlyozta, e téren sok ígéretes vállalkozás bontakozott ki Heves megyében, a többi között 1979-ben az országban először jelent itt meg olyan kiadvány, amely rendszerbe foglalta az iskolaegészségügy tennivalóit, ötezer középiskolai tanuló életmódját megvizsgálva ér-» tékes következtetéseket vontak le a szakemberek; 1984- ben az egészséges életre való nevelés modelljét itt dolgozták ki; elsők között alakult a megyei kórházban serdülők számára osztály. Több ízben adtunk otthonit tanácskozásoknak, amelyek lehetőséget adtak a szakembereknek a továbblépésre. Óvodások szűrővizsgálataiért kapta nemrégiben a megyei kórház fiatal orvosokból álló brigádja az Ifjúsági díjat, s a megyei kórház könyvtárosa, dr. Petheö- né Kocsis Erika az Országos Egészségnevelési Intézet pályázatán első helyezést ért el. Ez utóbbi eredmény késztette a szervezőket arra, hogy éppen Egerben ren- •dezzék meg e tanácskozást, amely a nemzetközi ifjúsági év programsorozatának nyitánya. Ezt követően dr. Öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az ifjúság egészségi állapotáról és az egészségpolitikai célkitűzésekről beszélt. Mint kiemelte, gyakran esik szó arról, hogy gyenge fizikumúak a fiatalok. Ebben sok a túlzás, nem rosszabb ez, mint a megelőző nemzedékek, némileg megtévesztő az alaposabb vizsgálat, a módszeresebb föltárás. Belejátszik e vélekedésbe az is, hogy csökkent a csecsemőhalandóság, sokan felnőnek azok közül, akik régebben az első évüket sem érték meg. Adatokat sorolt dr. öry Imre a 16—19* éves korcsoportokról, figyelmeztetve a veszélyekre. Minit elmondta, a következő időszakban jelentős lépéseket tesz az egészségügyi kormányzat a fogászati megelőzésben, a rehabilitációban. Két jelentős problémát emelt ki. Az egyik a beilleszkedési zavarokból származik. Az adatok szerint mintegy hatvanezer fiatal kerül kapcsolatba kábítószerrel és pótlékaival, közülük mintegy hatezren rabjaivá válnak ezeknek. Ez nemzetközi összehasonlításban nem nagy szám, számunkra mégis fontos teendőket tesz kötelezővé. Nagyon fontos a fiatalok lelki gondozása, olyan serdülőpszichiátriai osztályokat alapoznak meg, amelyek háttérintézményeik — szanatóriumok, nevelőotthonok — segítségével komoly segítséget tudnak nyújtani. A másik jelentős gond a szexualitás. Megvalósult a nők teljes körű . foglalkoztatottsága, hamar kezdődik az önálló élet a gyerekek számára. Lépést kell tartani ezzel a gyermeknőgyógyászatban, s az őszinteségre való nevelésben is. A lényeg a felelősség és az értékszemlélet megerősítése. Előadásában Lakatos Tibor, a nemzetközi ifjúsági év magyar nemzeti bizottságának ügyvezető titkára vázolta ennek az esztendőnek a programját. Az ENSZ minden tagállama saját lehetőségeinek megfelelően szervezi meg rendezvényeit. Az előadó kiemelt néhány összejövetelt, így szólt a családtervezéssel kapcsolatos konferenciáról, az európai ifjúságpolitikai összejövetelről, a vakációra való felkészítésről. Hangsúlyozta, hogy ez a munka része a társadalmi folyamatoknak, csak azokkal összhangban lehet eredményes. Hasonló gondolatokat vetett föl dr. Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese, aki kevésbé derűlátóan beszélt a fiatalok helyzetéről, mint dr. Öry Imre. Kiemelte, hogy jobban érvényre kell juttatni a nevelésben a munka szerepét, reálisan megítélve a helyzetet. Tényként kell számolni az elvált szülőkkel. Növelni szükséges a megelőzés szerepét az egészségügyben. A későbbiekben a Honvédelmi Minisztérium munkatársa, dr. Horváth István szólt a néphadseregben folyó egészséges életmódra nevelésről, majd Saiga Péter, a KISZ KB munkatársa az ifjúsági szervezet lehetőségeit elemezte. Dr. Petheöné Kocsis Erika is ismertette díjnyertes dolgozatát. Végül dr. Katona Edit, az Országos Egészségnevelési Intézet megbízott igazgatója olvasta föl dr. H. Mahler, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójának üzenetét. Fokozott figyelmet a lakosság ellátására A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. Andrikó Miklós, belkereskedelmi minisztériumi államtitkár beszámolója alapján az elnökség megvitatta, hogy a belkereskedelem hogyan készült fel a lakosság idei ellátására. Az államtitkár elmondta, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből továbbra is jó színvonalú lesz az ellátás. A kereskedelem vezetői különösen nagy figyelmet fordítanak az olcsó élelmiszerek kínálatára, és a termékek minőségének javítására. Az olcsóbb élelmiszerek választékának bővítésére a MÉM-mel és a termelőkkel közös programot dolgoztak ki, a minőség javításához szükséges feltételek megteremtéséről a kormány számára készítenek előterjesztést. A MÉM-mel közösen intézkedtek, hogy az élelmiszerüzletekben a hét elején is és a hét végén is folyamatos legyen a kínálat napicikkekből. A húsipar például megszervezte a hétvégi termelést. A télre, kora tavaszra tárolt burgonya, zöldség és alma várhatóan elegendő lesz, ezt jelzik a múlt évinél alacsonyabb burgonya- és zöldségárak is. A primőrök azonban az elhúzódó hideg miatt késnek. Egyes iparcikkek kínálatában hiányok tapasztalhatók, a kereskedelem és az ipar azonban arra törekszik, hogy a hiányokat a lehetőség szerint pótolják. Az idegenforgalmi képzés regionális központjává fejlesztik Egert Főszezon előtti tanácskozás a megyeházán Az idegenforgalmi főszezont előkészítő — immár hagyományos — értekezletre szűkebb hazánkban az idén szerdán délelőtt került sor az egri megyeháza nagytermében, ahol a szakma — a vendéglátás, a kereskedelem, a szállodaipar — és a tanácsok képviselői mellett Domán Imre. a MEBIB főtitkára dr. Meggyes Istvánt, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét is köszöntötte a résztvevők között. Miskolczi László, a megyei tanács osztályvezetője tájékoztatójában mindenekelőtt a magyarországi helyzetképet vázolta, röviden a tavalyi kedvező tapasztalatokról szólt. Ezen belül hangsúlyozta, hogy Hevesben is pozitív a fejlődés: bár szerényen, de nőtt a vidékünkre kíváncsi vendégek száma — meghaladta a 283 ezret — s dinamikusan emelkedett nemzetközi látogatottságunk. Kétségkívül örvendetes, hogy tovább mérséklődött a forgalom szezonális jellege. de igen elgondolkodtató, hogy a teljes vendégjárásnak mintegy fele. a külföldiek érdeklődésének pedig 80 százaléka még mindig Egert érintette. S a szálláshelyek között úgyszólván megye* szerte kevesebben keresték fel a kempingeket, nyaralókat, turistaházakat. Fokozódik az igény a szociálturisz- tikai létesítmények iránt, amit a SZOT megyénkben is tiszteletre méltó buzgalommal próbál mind jobban kielégíteni — Szilvásváradon vagy Mátrafüreden rendszeres az üdülők szabad férőhelyeinek értékesítése, Parádfürdőn három épületet is fogadóvá alakítottak de a programok nem eléggé változatosak, kevésbé sikerült idegenforgalmi értékeink igazán széles körű megismertetése. Lassú a műemléki, hely- történeti értékek feltárása, a kulturális rendezvények közül még az „Agria”-játé- kok programja is csak regionális vonzású. Vitathatlanok a törekvések megyénk nagyobb meg- kedveltetésére. Tavaly is — javarészt a fogathaj tó-világ- bajnoksággal összefüggésben — egész sor új létesítmény született, számos rekonstrukció történt, s tovább folytatódik az igyekezet. A mátrai üdülőterületen például befejezéshez közeledik a A magánlakásépítési programra utalva az államtitkár elmondta, hogy az építőanyag-ellátást tovább akarják javítani. A hiányzó tetőfedő anyagokat szocialista importból igyekeznek pótolni, egyes szerelvényeket pedig tőkés országokból szereznek be. Az államtitkár ezután arról szólt, hogy tovább javulnak a lakosság vásárlási körülményei. A hatodik ötéves tervidőszakban mint(Folytatás a 2. oldalon) „konténeresprogram” — aminek megvalósításával nem kevesebb, mint 37 kedves kis üzlettel bővül a hálózat. Szilvásvárad egyre inkább a lovasturizmus nemzetközileg is elismert bázisává válik. Az eddiginél élénkebben iparkodnak a Közép-Tisza vidékét is megszerettetni a vendégekkel, s előtérbe került az Egerszalók—demjéni gyógyvíz hasznosítása. Az előrelépés azonban még komolyabb erőfeszítéseket követel. Sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a feladatokból a Mátra és Bükk területén működő 21 idegen- forgalmi irodának, s 17 településünk fizetővendégszolgálati megbízottjainak. Jobb utazásszervezésre van szükség, az üdülővendégeknek színesebb, választékosabb időtöltést — kirándulást. szórakozást — kell biztosítani. Megengedhetetlen — több más mellett —, hogy például a nyári „Agria”- rendezvényeknek április elején még ne legyen széles körben propagált programja. tavalyi információk bosszantsák Szilvásvárad idei látogatóit. Az eddiginél nagyobb törődést igényel a fogyasztói érdekvédelem, nem szabad, hogy a tavalyi helyzet — amikor 163 vizsgálatból 83-nál kellett felelősségre vonást alkalmazni — megismétlődjék. Az utazási irodákban kevés a szakképzett, s az idegen nyelven is beszélő dolgozók száma. Elodázhatatlan, hogy a jelenlegi állapotokon, intézményesen is javítsanak. Így már a következő tanévtől három megye idegenforgalmi képzési központjává teszik Egert — jövőre szakközépiskolai oktatást is bevezetnek a helyzet javítására — többet törődnek az idegen nyelvek elsajátításával. Az országos, a megyei intézkedéseken túl azonban a szakma vállalatainak, szövetkezeteinek és a tanácsoknak is törekedniük kell a helyzet javítására, legfőképpen pedig adottságaik, lehetőségeik megfelelőbb hasznosításával. Az elhangzottakhoz számosán hozzászóltak, s figyelemre méltó véleményekkel. javaslatokkal mutattak készséget az összefogásra. Ami önmagában is biztató. Gyóni Gyula Csehszlovák gazdasági és műszaki napok Szerdán ünnepélyesen megnyitották a VI. csehszlovák gazdasági és műszaki napokat Budapesten, a MTESZ székházában. Marjai József miniszterelnök- helyettes, a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műsza- ki-tudomáqyos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettes a bizottság csehszlovák tagozatának elnöke mondott beszédet.
