Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
NÉP0JSAG, 1985. április 29., hétfő 3. Heves megye élelmiszer Dr. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese át' vágja a kiállítást megnyitó szalagot Mint lapunkban hírül adtuk, a közelmúltban natty sikerű kiállítást rendeztek Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem Nyisztor György Kollégiumában. Ez alkalommal az egyetemen tanuló Heves megyei hallgatókból álló diákklub kezdeményezésére képeken, tablókon cs termékeken keresztül ismerhették meg szűkebb pátriánk élelmiszer-gazdaságának eredményeit. Fotóriporterünk az eseményről készített összeállítást. Érdeklődők az Eger-—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kollekciója előtt gazdasága — Gödöllőn A Minisztertanács elnökhelyettese Schmidt Rezsőnek, az MS'/MI* Heves Megyei Bizottsága titkárának kíséretében megtekintette az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékeit is Az ipari tevékenység eredménye a Tarnamérán gyártott szerszámosláda is (Szabó Sándor képriportja) A szakszervezeti mozgalom újjászületése a felszabadulás után il/i. A felszabadulás új fejezetet nyitott megyénk szak- szervezeti mozgalmának történetében is. A kibontakozó népi demokratikus forradalom kedvező politikai légkört teremtett a már korábban is működő szakszervezetek újjászervezéséhez és újjáalakításához. A történelmi jelentőségű esemény alkalmából a Szak- szervezetek Heves Megyei Tanácsa április 29-én emléktáblát helyez el az egri Ifjúsági Házon, ahol 1945-től 1968-ig a szakszervezetek megyei szervei dolgoztak. Ez jó alkalom arra, hogy a szakszervezetek újjászervezésének, az új szakszervezetek alakításának a kezdeti lépéseit bemutassuk a lap olvasóinak. A felszabadulást követően kibontakozó szakszervezeti mozgalom szervezési alapelve különbözött az 1945 előtti időtől. A felszabadulás előtt tevékenykedő szakszervezetek — itt baloldali szak- szervezetekről van szó — közvetlenül a Szociáldemokrata Párt irányítása alatt álltak. Ahol volt alapszervezet. ott a szakszervezeti tag általában a pártnak is tagja volt. A felszabadulás után ezt a szervezési elvet nem lehetett fenntartani, ugyanis az ilyen közvetlen jellegű pártirányítás a szak- szervezeti mozgalom kettészakadásához vezetett volna. A felszabadulás utáni újjáalakult Szakszervezeti Tanács függetlennek nyilvánította magát minden párttól és a megalakított vagy újjászervezett munkásérdekvé- delimi szervezeteket szabad szervezetnek, vagy szabad szakszervezetnek. nevezték. Természetesen ezeket is kommunista vagy szociáldemokrata munkások hozták létre. Egyes szervezetekben többször ellentétek is voltak bizonyos kérdésekben a kommunista és a szociáldemokrata munkások között. A munkásság egészét érintő ügyekben azonban a szak- szervezeti vezetők mindig egységesen foglaltak állást pártállásra való tekintet nélkül. A szakszervezeti mozgalom szervezőinek és vezetőinek megyénkben is számolni kellett a korabeli objektív és szubjektív tényezőkkel, amelyek kihatottak a munkára is. Az objektív tényezők közül ki kell emelnünk a munkanélküliséget. A hároméves terv beindításáig a megye kereső lakosságának jelentős részét sújtotta a munkanélküliség. Még 1947 szeptemberében is 3591 ipari és 14 483 mező- gazdasági munkanélküli volt a megyében. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a bérből és fizetésből élők megélhetését a jó forint megteremtéséig rendkívül nehezítette az árak szinte hihetetlen emelkedése. Különösen érzékenyen érintette a dolgozókat az élelmiszerárak emelkedése. Például 1945 májusában megyénkben 1 kg szalonna ára 400, 1 kg cukor ára szintén 400, és 1 liter étolaj ára 120 pengő volt. A megélhetést tovább nehezítette az 1946-os évi országos aszály is, amely megyénk mezőgazdaságában 60—70%-os kárt okozott. A szakszervezeti munkát legjobban fékező szubjektív tényező a kezdeti időszakban a káderhiány volt. Megyénkben csak nagyon kevés politikailag képzett, s a szervezésben jártas káder állott még ekkor a mozgalom rendelkezésére. A megyei szakszervezeti mozgalom kibontakoztatásában alapvető szerepe volt a Magyar Kommunista Pártnak. Az MKP megyei bizottsága korán felismerte a szakszervezeti mozgalom jelentőségét. Már 1945 februárjában az MKP megyei titkárságán szakszervezeti osztályt hoztak létre, melynek vezetője az akkori megyei titkár Csirmaz Dezső lett. 1945 május elején Csirmaz Dezsőt Karaszek Mihály, majd Herendovics István váltotta fel e funkcióban. Jelentős volt az is. hogy az egyes szakszervezeti csoportokban kommunista frakciókat is létrehoztak. Az MKP megyei bizottsága a szakszervezeti munka politikai irányítására 1946. október elején szakszervezeti bizottságot hozott létre. Ennek a szervnek a következők lettek a tagjai: az MKP megyei bizottságának tömegszervezője, a megyei szakszervezeti titkár, a vasutas, az építőipari, a bányász és a földmunkás szak- szervezet (FÉKOSZ) képviselője. Jelenleg még nem tudjuk pontosan, hogy megyénkben hányféle szakszervezet alakult és mikor. Teljes bizonyossággal tudjuk azonban a következőket. Az új alapítású szakszervezetek közül a Közalkalmazottak Szakszervezetének egri csoportja már 1945. január 7-én megalakult. A Pedagógusok Szak- szervezetének egri csoportja valószínűleg az 1945. január 14-e előtti napokban jött létre. Ezt követően alakultak meg Egerben a postások, a vasutasok, a pénzügyi dolgozók szakszervezetei. Március hónapban a kereskedők és a földmunkások szabad szakszervezete jött létre. A szakszervezetek kiépülése megkövetelte egy megyei szakszervezeti székház létesítését. Erre a célra már 1945. június 16-án lefoglalták az egri egykori Kaszinó épületét. 1947. május l'től az épület minden helyisége a szakszervezetek használatába került. Ekkor lehetővé vált, hogy egyes szakmák vezetősége külön szobát kapjon. A megyében működő szak- szervezeti csoportok össz- létszámáról mindössze egyetlen adat áll rendelkezésünkre. 1947 áprilisából. Ekkor 171 szakszervezeti csoport tevékenykedett a megyében. A szakszervezetek helyi csoportjai munkájának ösz- szehangolására. tevékenységük hatékonyabbá tételére szakmaközi bizottságokat szerveztek. 1946 novemberében Pétervására kivételével már minden járási székhelyen működött szakmaközi bizottság. 1947 áprilisában már 8 szakmaközi bizottság tevékenykedett megyénkben, (Folytatjuk) Dr. Szecskó Károly A PROLOG VILÁGSIKERE Szoftver Magyarországról Közismert. hogy külön program segíti hazánkban a mikroelektronika, a számítástechnika mind szélesebb körű alkalmazását, és elterjedését. A kormány „vita- mininjekcioja" ellenére még mindig kevés komputer van Magyarországon. Viszont világhírű a magyar szoftver. Olyannyira, hogy a japánok a .Prolog programnyelvet például a legújabb, az ötödik generációs fejlesztési koncepciójuk számára vásárolták meg. A szoftver — lexikoni fogalmazásban —. automatikus berendezések szellemileg előállított része: gépi nyelv, program. Szoftverek esetében igaz a mondás, hogy tudniillik minden rosszban van valami jó. Abból, hogy idehaza kevés még a komputer és igen sokféle típusból áll össze a gépállomány, két jó dolog adódott. Egyfelől a számítástechnikai szakembereket a gazdaságosan jól értékesíthető szoftverek készítésére. kidolgozására ösztönözte. Másfelől, a géppark sokszínűsége lehetővé tette, hogy a fejlesztők sok típusra. sokféle programot dolgozzanak ki. Játékprogramok Világszerte az volt a gyakorlat a hatvanas években, hogy a komputer-tulajdonosok külön programozókat alkalmaztak. akik lépésről lépésre dolgozták ki az elvégzendő feladatot s a vele kapcsolatos kérdéseket. hogy szót értsenek a géppel. Egyre több szoftverre és programozóra volt szükség. Ekkor valaki kitalálta: egyazon programot sokfelé, különböző komputer-tulajdonosoknak is eladhatja. Nyugat- Európában gomba módjára szaporodni kezdtek az úgynevezett softverházak. amelyek gépi programok készítésére és árusítására specializálódtak. S ennek hatására alakult ki a szoftver nemzetközi piaca. Mivel szellemi munka testesül meg egy- egy programban, jó pénzért eladható. Bármire lehet szoftvert készíteni. Program született a műholdfelvételek értékelésére, van gazdaság hazánkban. ahol komputer segíti a kukorica termesztését. Még a programkészítésre is készült program. Nálunk két fő csoportra osztják a szoftvereket. a gazdasági életben, munkában alkalmazhatók ra, és a játékprogramokra. Az előbbiben a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, az SZKI, míg az utóbbiban a Novotrade Rt. ért el figyelemre méltó teljesítményt. Idehaza összesen 12 félét kínál eladásra a Novotrade, míg külföldön megközelítőleg negyven talált vevőre. Még a játékprogramok előállításában vezető európai ország. Anglia földjén is sikerült megvetnie a lábát. De szállítanak a Német Szövetségi Köztársaságba és a tengerentúlra is. Most érkezett haza Kiss Donát. a játék- stúdió vezetője Las Vegas- bólj ahol minap zárta kapuit a fogyasztói elektronikai kiállítás. Tapasztalata szerint reneszánszukat élik a kalandjátékok, de a piac egyre inkább az igényesebb, bonyolultabb, nagyobb játékokat igényli. Egészséges verseny Hazánkban csaknem húsz cég, intézet, gazdasági társulás foglalkozik szoftver készítésével, közülük több külföldön is sikert aratott termékével. Egyre több magyar gmk terméke jelenik meg a külpiacon. Hozzávetőlegesen 300 millió forint bevételt eredményez az export. A külpiaci eladások döntő többségét a METRIM- PEX végzi. A szoftver export jótékonyan hatett a hazai piacra is. Kialakulóban az egészséges verseny. Magunk is meggyőződhetünk erről, ha megnézzük a Heti Világgazdaságot. egv-egy számban legalább három cég kínálja eladásra programjait. És mivel azt tartják: nincs két egyforma szoftver, így a vevő kiválaszthatja a legmegfelelőbbet. Németi Tibor. a Számítástechnikai Koordinációs Intézet egyik- leányvállalatának ügyvezető- igazgatója állítja: az export, az. hogy kapcsolatba kerültek. alkalmasint együtt dolgoznak számítástechnikában vezető külföldi cégekkel, arra késztette az intézetet és leányvállalatait, hogy növeljék színvonalukat. amit persze itthon is tartanak. Külföldi piacon viszont hátrányt okoz a magyar cégeknek hogy szoftver késztermék „csomagolása", reklámja elmarad a nyugatiaktól. Ezt némileg ellensúlyozhatja. hogy a magyarok képesek hézagpótló speciális programok kidolgozására. A szoftver — mondta Ne rneti Tibor ügyvezető igazgató — bizalom dolga, mert a hibás program óriási károkat okozhát A szoftverben egyetlenegy javítás adott esetben többe kerül, mint maga a program. Vannak több százezer soros programok. hónapokig eltarthat a hiba előkeresése. Különösen akkor van nehéz helyzetben a szoftveres, ha nem ő írta a programot, mert nem biztos, hogy 'érti a logikáját. Ez általános a számítástechnikában. nem magyar specialitás. Sokféle programnyelv létezik. nálunk talán a BASlC-nyelv a legelterjedtebb. Intelligens nyelv A' hibák elkerülésére az egyszerűsítésre való törekvés indította útjára az új irányzatot. Aminek az a lényege : programozzunk logikusan, rövidebben: Prolog. Vagyis: szülessen olyan gépi nyelv, amellyel a számítás- technikában járatlan ember is képes szoftvert készíteni. Ezt az o'\ asmányos programnyelvet dolgozta ki az SZKI több változatban, mindennapos használatra. És ezzel világsikert aratott: intelligens nyelvnek ítélik. A Financial Times nevű angol lap szerint képes arra is. hogy megmagyarázza a logikus lépéseket, amelyek elvezetnek a téma körbejárásához. A Technology című lap azt írta: a Prolog-nyelv alkalmas arra. hogy az iparban gyakorlati problémákat oldjon meg. Az SZKI a Pro- log-nyelven kívül a szoftver minőségének vizsgálatára készített szoftverrel is nagy sikert aratott külföldön. Az intézet leányvállalata. külkereskedelmi vállalatok, valamint külföldi partnerei révén évente 80 millió forint értékben forgalmaz szoftvereket. Minden jó, ami sok pénzt hoz, de azért nem árt. ha szakmai csemegét is kínál a szoftveresnek — hallottam az SZKI-ben. Bár arra tendál a világ, hogy a gép végezze el a rutinmunkát, csak megmondják a komputernek: mit kell csinálni, és az előállítja a piogramot. Az irány tehát: könnyíteni a szoftverkészítést, ám ez még odébb van, egyelőre csak növekszik az igény a gépi programok a szoftverek i.-ár.l Vagyis: számos, világraszóló. kuriózumnak számi tó programot agyalhatnak ki meo a magyar szoftvere sek. Horváth Teréz
