Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

4. saSMBSfjt! pET jj (I ^ígjjg' üHL ~ jgs m : _ - 1=111 £.­NÉPÚJSÁG, 1985. április 26., péntek II. Rákóczi Ferenc egri udvara 1705-ben EGY TÉVHIT NYOMÁBAN Hogyan is jutunk színházjegyhez? A címben szereplő kér­désre Egerben többféle vá­laszt is lehet hallani. Akad aki rögtön rávágja: sehogy. De náhán.yan már sejtelme­sebbek, mindenféle kerülő utat emlegetnek. Szikora Já­nos, a Gárdonyi Géza Szín­ház művészeti igazgatója más nézetet vall. Szerinte bárki hozzájuthat belépő­höz. nem igazak a híreszte­lések. De hogy hogyan is ala­kultak ki, miért terjedt el a szóbeszéd, arra kerestünk választ először is vele. — Az első időszakban va­lóban nehezen lehetett be­jutni a színházba — mond­ja. — Meglepetésszerűen ro­hamozta meg a pénztárakat a közönség, mindenki „ki volt éhezve” a jó előadások­ra. Úgyhogy féltünk is at­tól, hogy egy-egy kimagasló produkció meghívásával több ellenséget szerzünk magunk­nak, mint barátot. Többszö­röse volt ugyanis azoknak a száma, akik nem jutottak be, mint ahányan helyet foglal­hattak a széksorokban. A né­zőtér 540 férőhelyes, így még ha egy bemutató délután és este is megy. még akkor is csak ezer-ezerötszázan le­hetnek tanúi. Nem csoda hát. ha a következmény az lett. hogy kialakult a beletörődés: nem is érdemes megpróbál­ni, hiába is kísérleteznek ve­le úgysem jutnak be. — Ha valami hiánycikk, hamar igyekeznek az embe­rek megmagyarázni. hogy miért is az. Gondolom így volt ez a jegyek esetében is... — Valóban, egyre több pletyka szárnyra kapott, hallottunk olyan nézeteket, amelyek szerint visszaélés van a jegyek körül, pult alól árulják azokat. Még az is előfordult, hogy a pénz­tárost fölismerték a buszon, s kiabálni kezdtek vele, hogy ötszázért biztos tudott volna bilétát adni. Pedig a kezdet kezdetétől szigorúan meggátoltuk bármifajta pro­Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán ismét külföldi vendégek vannak; dr. Valeria Chremakova, a történelemtudományok kan­didátusa. a besztercebányai tekció kialakulását, még a protokolljegyek számát is erőteljesen csökkentettük. — Ha a közvéleményben téves megítélés van ezzel kapcsolatban, kérjük, mond­ja el mi valójában a hely­zet! — Már nem rohamozzák meg a pénztárakat, ugyan­akkor gazdagodott a színház kínálata is. Míg január, feb­ruár hónapban négy-öt faj­ta előadásból válogathattak a nézők, addig áprilisban, má­jusban már hét-nyolc fajtá­ból. Több réteg megtalálhat­ja az érdeklődésének meg­felelő produkciót, növekedett összességében is a bemuta­tók száma. Már bátran el­mondhatjuk, hogy van jegy, ha valaki veszi a fáradsá­got, még a pénztárnyitás után néhány nappal is kap belépőt az öt érdeklő szín­padi játékra. Hogy példát is felhozzak, szemléletes A régi nyár esete. Februárban valóságos közelharc dúlt, hogy bejussanak a nézőtér­re. Amikor április 15-én új­ra színre került, még az előt­te való héten is lehetett je­gyet kapni. Amikor a kö­zönségszervezőnk felkeresett néhány munkahelyet ajánla­tával, az emberek csak cso- csodálkoztak: ők úgy hal­lották, rég elfogyott. Még a Budapest—Orfeumra is a legutóbbi napokig volt hely. — Sokan a színházbaráti kört okolták a hiányért, mondván, hogy az intéz­mény alapított egy „klikket” amelyik minden széksort el­foglal. .. — Ilyen kör az ország sok színháza körül szerveződött, nem mi találtuk ki. Bárki tagja lehetett: a Népújság­ban is négy ízben tettük közre a felhívást. Egy hibát elkövettünk: az elején kor­látlan elővételt biztosítottunk a tagok számára. Akkoriban sajnos előfordult, hogy tíze­sével, húszasával vitték a jegyeket. Ma már csak ket­pedagógiai fakultás tanára és dr. Bogdan Tropak matema­tikus-tanár, a Zielona-Gora-i Pedagógiai Főiskola oktató­ja. A külföldi • pedagógusok egy hétig tartózkodnak a tőt kaphatnak így. idejeko­rán megállítottuk e folya­matot. Most gondolkodunk e kör átalakításán, elképzelhe­tő. hogy a régi bérletrend­szerben találjuk meg a ked­vező formát. Amint végleges megoldásra jutunk, értesít­jük az érdeklődőket. — Az utóbbi hónapokban bizonyára volt alkalmuk né­hány jellemző magatartást megfigyelni. Kiből, mit vál­tott ki a színház új műkö­dési rendje? — Csodálkozunk néhány üzemi közönségszervezőn, ha nem tudunk igényüknek megfelelő mennyiségű belé­pőt adni, megsértődtek, el­kerülnek bennünket. Ez hely­telen magatartás, nélkülözi a tárgyilagos helyzetfelmé­rést. A struccpolitika azt eredményezheti, hogy keve­sebb ember jut el a szín­házba. A másik megfigyelé­sünk. hogy nemegyszer a tömegsikerű bemutatóinkon is foghíjas sorók vannak. Szervezőink emlékeztek ar­ra, hogy milyen brigád vá­sárolta meg a jegyet oda. bizonyára lemaradtak vala­hol. Csak az üres székek hirdették, hogy ők „szeren­csések” voltak. Mások — akik hiába iparkodtak — kívül rekedtek, elvették tő­lük az élményt. — Mégis, mit tud azok számára mondani, akik elő­vételben nem tudták helyü­ket biztosítani, de mégis szeretnének bejutni az őket érdeklő darabra? — Még egy lehetőséget nem említettem: minden elő­adás előtt fél órával kinyit a színházi pénztárunk, s ott hozzá lehet jutni azokhoz a belépőkhöz, amelyeket meg­vettek, de később visszahoz­tak. vagy a közönségszerve­zők visszaadták azokat. Ez persze bizonytalan, de még egy esély, ha valaki kockáz­tat. okkal hiheti, hogy be­juthat a nézőtérre. (gábor) főiskolán, előadásokat tar­tanak, tanszéklátogatásokon vesznek részt, és megismer­kednek a város, illetve a megye nevezetességeivel. II. Rákóczi Ferenc kiemel­kedő alakja a magyar tör­ténelemnek és az ö korában a kuruc szabadságharc kö­vetkezményeivel komolyan számoltak Európa nagyha­talmasságai is. Ennek a sok sikert hozó szabadságharc­nak pedig kiemelkedő ese­ménye volt Eger várának elfoglalása, és II. Rákóczi Ferenc egri tartózkodása. A vár és város ostroma még 1704 őszén elkezdődött, amelyben a gyöngyösi csapa­tok is részt vettek. Végül 1705. február 8-án ágyúdör­gés és dobpergés közepette vonultak be a II. Rákóczi vezette kuruccsapatok az elfoglalt városba, s ezzel megkezdődik Rákóczi egri „országlása". Itt ad ki több olyan rendeletet, amely a hadsereg megerősítését szol­gálja. Maga Rákóczi jóval később Emlékirataiban így határoz­ta meg egri tartózkodása célját: „Magunk mind azért, hogy a francia követet exci- piálhassuk, mind pedig, hogy a várakban jó provisiót te gyünk, s újabb hadakat gyűjtsünk. ide Egerbe jöt­tünk.” Mind ennél persze jóval több történt. Azonnal egri megérkezése után hatalmas udvartartást alakított ki. Itt folyt a nemes fiatalok harci 'kiképzése, seregei felkészíté­se, innen' irányította a ma­gyarországi várak megerősí­tését. E mindennapos feladaton túl azonban az egri udvar első látványos és nagy ese­ménye március 12-hez fűző­dik. Ekkor érkezett meg ugyanis Egerbe a francia ki­rály követe. Des Alluers márki. Sajnos ígéreteken és két hadmérnökön kívül nem hozott többet magával. így érthető, hogy Rákóczi olyan jelentős euirópai országok tá­mogatását is meg kívánja nyerni mint Anglia, Hol­landia, Svédország, Lengyel- ország. A tárgyalások megkezdé séhez, az eredményes béke­kötéshez kedvező helyzetet teremtett a kurucok fölé­nyes hadihelyzete. Erdélyben Forgách Szebenbe szorította be Rabutin, császári tábor­nokot, és azok utolsó erdé­lyi erősségét, Meggyest ost­romolta. A Tiszántúl, a Du- na-Tisza köze immár kuruc fennhatóság alatt van. A Felvidéken, aihoil pár hónap­pal ezelőtt még császári elő­renyomulástól tartottak, most új kuruc győzelmek születtek. Bercsényi felszaba­dította Bazint, Modort és Szentgyörgyöt. Ugyanakkor a Dunántúlon Károlyi sike­resen zavarta meg Heister pi­henőjét. A tél folyamán a császári hadsereg; oly nagy­mértékben züllött szét, hogy Rákóczi véleménye szerint, ha a császáriak nem kapják meg a dán segádcsapatckat, akkor a háborút nem tudják tovább folytatni. De meg­kapták és a császáriak né­mileg megerősítve, szilár­dan a kezükben tartották a Dunántúlit. Így tehát ahhoz, hogy az egész ország szabad legyen, Rákóczinak el kel­lett határoznia a Dunántúl felszabadítását is. Egri tar­tózkodásának jelentős ré­szét a fejedelem e hadjárat­nak az előkészítésére fordí­totta. Ennek érdekében Eger­ben kezdte meg a kuruc se­regek átszervezésén a regu­láris alakulatok létrehozá­sát. Az ezzel kapcsolatos fontosabb rendelkezések itt. ebben az egri táborban szü­lettek meg. Reguláris had­sereg szervezésének az voll a lényege, hogy a had ezen­túl nem önkéntesekből te­vődik össze, hanem minden megye köteles jobbágypcr- tánként két_két lovas kiál­lítására. Május 1-én kiadja Rákóczi a hadi fegyelem .megszerve­zését célzó úgynevezett Had* Regulát. Számba véve az or­szág várait, az erő koncent­rálása érdekében elrendelte, hogy az olyan kevésbé fon­tos várakat, mint Tokaj, Kálló, Szatmár, Szendrő bontsák le. Másrészről az ecsédi várat francia had­mérnökei segítségével kí­vánta megerősíteni. ■ A reguláris hadsereghez megfelelően fejlett gazdasági háttérre. hazai fegyver- gyártásra, posztó- és katonai mundérgyártásra, kórházak felállítására, írástudó embe­rekre, a kuruc újság megal­kotására volt szükség. Prob­lémát jelentett, hogy pus­kát, lőszert, posztót külföl­dön pénzért kellett vásárol­ni, ezért Rákóczi júniusban az egri táborába hívta az ország számottevő kereske­dőit, hogy a külföldi keres­kedelem ügyét megvitassák. E tanácskozás eredménye­ként bocsátotta ki Rákóczi a kereskedelmet szabályozó rendeletét. Eszerint külföld­ről árut csak az állami el­lenőrzés alatt álló kereske­dők hozhattak be, és vásárt csak Besztercebányán és Lő­csén 'bonyolíthattak le. A rendelkezésnek fontos pontja volt, miszerint a kül­földiek nem kereskedhettek szabadon az ország terüle­tén. Ugyanakkor a belföldi kereskedőket arra bátorí­totta, hogy borral, bőrrel és más akármi magyarországi portékával keressék fel a szomszédos országokat. Ezzel egyidőben Rákóczi a belső kereskedelem fellendítése érdekében is számos intéz­kedést tett. Ezek között alapvető voilt egyes belső vámok eltörlése. valamint az a rendelkezése, hogy a rézpénzt mindenki köteles volt rendes fizetési eszközként elfogadni. Rákóczi egri tartózkodása közben Ráday Pál segítsé­gével állandóan kapcsolat­ban állt a lengyel, svéd ki­rályok udvaraival. 1705 má­jusában Ráday személyesen Egerből indult XII. károly svéd király udvarába, ahol Rákóczi szövetségét ajánlot­ta fel a svédeknek. Ugyan­akkor külföldi udvarokban élő megbízottai révén rend­szeresen tájékoztatta egész Európát a havi események­ről, a császári rágalmak va­lótlanságáról. Ennek érdeké­ben született meg a Bárt- fán kinyomtatott első ma­gyar újság, a Mercurius Veridicus is. Lenyűgöző, ahogyan a fejedelem ilyen sokoldalúan és ilyen sóikat foglalkozott a közügyekkel. Erről az állandóan tevé­kenykedő, sohasem pihenő Rákócziról éppen egri tábo­rából rajzol szemléletes .ké­pet a francia követ titkára. Chamillard : A táboriban, a várostól négy mérföldnyire. „mikor gránátosai fölött szemlét tartott”, járult elé­je Chamiillard, aki betegsége alatt elmaradt urától és megkésve érkezett a fejede­lem udvarába. Rákóczi ter­mészetes közvetlenséggel ér- mészetes tulajdonsága’’ „Ál_ deklődött a francia titkár egészsége felől. Az naplójá­ban részletesen beszámolt a találkozásról, és többek kö­zött ezt írta: „Minden nap igen korán kel fel. négy-öt óra hosszat dolgozik, azután megszemléli csapatainak gyakorlatait s őket arra a vitézségre és nemes le 1 k őség­re buzdítja, mely az ő ter- talánosan szeretik és becsü­lik egész Magyarországon, különösen, tábornokai, akiket testvéreinek tekint s akik úgy tekintik, mintha ő vol­na a királyuk.” Ez a nagyszerű politikus, hadvezér, gazdaságszervező néhány hónapos igen ered­ményes szervező munka Után 1705. június 20_án haj­nalban azzal indult útnak hatalmas táborával együtt Egerből, hogy dunántúli hadjáratának sikeres befe­jezése után pontot tesz az évek óta folyó háború végére és ezzel egy új nem­zeti újjáteremtés korszaka kezdődhet el Magyarorszá­gon. Bár a dunántúli hadjárat nem volt sikeres, a követke­ző évek győzelmeihez, a gaz­dasági életben elért ered­ményekhez sok köze volt az 1705. évi egri tartózkodása ideje alatt hozott katonai, gazdaságpolitikai rendelke­zéseknek és Rákóczi nagy­szabású szervező munkájá­nak is. Varga László ELŐADÁSOK A FŐISKOLÁN Külföldi pedagógusok Egerben MÓZES LAJOS: Fél mázsa antik ezüst ii/i. Azon az őszön iskolatörté­neteket gyűjtöttem az Inté­zet részére. Vélhetné bárki, könnyű munka. Elindul az ember Budapestről, megér­kezik a kijelölt körzetbe, be­tér az első iskolába, és meg­kérdezi az igazgatót: mi­kor épült, hány tantermes­nek. mikor bővítették újabb tanteremmel, mikor építettek hozzá igazgatói szobát, neve­lői termet, úttörőhelyiséget, szertárakat. Aztán irány a következő falu. a következő iskola. A legtöbb falusi iskolá­nak egyszerű története van. Megtalálni is könnyű, mert a templom mellé épült. Elő­ször csak egy tanterem, hoz. zá kántortanítói szoba. Az utcai fronton túl pedig egy jó nagy telek, hogyha kán­tortanító megtermelhesse a krumpliját. (És egyben me­zőgazdasági alapismeretek­re okítsa a zsenge nebuló­kat.' Kit büntetésből, kit ju­talomból. De a krumpli ká- pálatlan nem maradhatott.) Később, ahogy gyarapo­dott a lakosság, és az iskola­ügyekben kiadott rendele­tek száma, úgy mindig hoz. zátoldottak egy-egy tanter­met, majd tanítói szobát, tanárit, igazgatói irodát, le­vente- majd úttörőhelyisé­get. így aztán lassan elfo­gyott a kántortanítói telek, az iskola 'körbeért, olyan lett, mint egy kürtőskalács. A pedagógus krumpliját pedig a téesz veti, gyomirtózza, be­takarítja, és még el is ad­ja. csak a készpénzt kell átvennie. Hűvös szél fújt P. főterén, amikor leszálltam a távolsá. gi buszról. A templomot nyomban megláttam, ott volt, ahol lennie kellett, előtte az első világháborús emlékművel. II-es típus; a gránátot hajító katona. A templom körül lapító csalá­di házak közül azonban egyik sem lehetett az iskola. Kö­rültekintettem a borús lát­határon. de nem láttam több templomot. Agjra gondol­tam. a p.-i iskolatörténet nem lesz egyszerű eset. A falu végén, egy hatal­mas park közepén találtam meg a p.-i kastélyiskolát. Nagyobb kastélyiskolát már láttam a körzetben, de rosz- szabb állagút még nem. Hámlott róla a vakolat, lép. csőfeljárója törött volt, ■mintha kalapáccsal szándé­kosan végigverték volna minden lépcsőfokát. Emeleti részéről erkély nyúlt a lép­csőfeljáró fölé. Korlátja hiá­nyos volt, de nem is ez volt rajta a legkülönösebb, ha. nem az erkélyen díszelgő fehér konyhaszekrény. Vaj- sárgaszínű, metszett üveg- vitrines, sokfiókos munka volt. Jelenléte szöges ellen­tétben állt mindazzal, amit akár egy kastélytól, akár egy iskolától elvárhattam. Talán pedagógus szolgálati lakás van az emeleten, gon­doltam. Mindezt tetézendő, az is­kola előtt legalább kétszáz gyerek gomolygott. Rohan­gáltak. verekedtek. Elcsíp­tem a legnagyobb növésű srácot, és megkérdeztem tő­le. merre találom az igaz­gatót. Csúfondárosan vi­gyorogni kezdett a kamasza, valószínűleg rájött, más vi­dékről származom, és nyomban visszakérdezett : melyik igazgatót tetszik ke­resni? A címzetes igazgató urat. vagy az új igazgató urat? — Hát. .. talán az új igazgatót. — Az nincs ma itt — mondta. — Bement a vá­rosba. Csak a címzetes igazgató úr van itt. Ahogy beléptem a tanári­ba, Vlagyimir Iljics _ szegez­te rám jóságos tekintetét. Nagyméretű festmény volt. közvetlenül a bejárattal szemben. Magas, vékony férfi állt fel az íróasztal mellől. Végigmért, kezet nyújtottunk. — A múzeumtól jött? — kérdezte. A süketek sóvár figyelmével nézett rám. — A fővárosból jöttem — mondtam, és elővettem a meg­bízólevelemet. átnyújtottam neki. A férfi, ahogy olvas­ta a papíromat, egyre ko- morabb lett. Egyes pontok­nál megállt, és fürkészve tekintett rám. Éreztem, hogy ezeknek a pillantásoknak a vesémig kellene hatolniuk, megvilá­gítva minden hátsó szándé­kot. Aztán letette a meg­bízólevelet az asztalra, kar­ba fonta a kezét. — Szóval, azt akarja el­hitetni velem, hogy nem a múzeumtól jött! És mégis az iskola helyiségei után érdek­lődik? Talán az én hálószo­bám is érdekli? — Ha itt van a hálószo­bája az iskolában, akkor igen — mondtam csendesen, és igyekeztem elkapni a te­kintetét. Megszoktam már, hogy a vidéki iskolaigazga­tók egy része kissé bogaras. Vagy túl éber. vagy alko­holista. Esetleg sumerológus. — Ne csináljon úgy. mint­ha nem tudná, hol van a hálószobám — mondta a fér­fi fölényesen. — Tudják maguk jól. De ha azt hiszik, hogy tőlem megtudnak bár_ mit is, tévednek. Ez a vá­laszom. Hallgattunk, néztük egy­mást. Arra gondoltam, na tessék, megint kifogtam va­lamit. amihez semmi közöm. A legtöbb vidéken nehezen tudják megkülönböztetni a szociológust a pszichológus­tól. de mindkettőről azt gon_ dolják, hogy a rendőrség le­ányvállalata. — Nem tudom, miről be­szél — mondtam —, en­gem az épület története ér­dekel. Ez a munkám. Eddig ötven iskola történetét gyűj_ lőttem be. de sehol sem voli gond velem. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom