Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. április 24., szerda S. KISZ-ről, ifjúságról — a Csepel Autógyárban (Fotó: Perl Márton) A közelmúltban nagy megtiszteltetés érte a Csepel Autó egri gyárának KISZ- eseit. Megkapták ugyanis a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Ebből az alkalommal beszélgetünk a vállalat ifjúsági szervezetének titkárával. Kun Zsigmonddal. ★ — Először is szólj néhány szót a gyár KISZ.es kollektívájáról. — Gyárunkban ezren dolgoznak. Talán feltűnt neked is az arány, az, hogy ebből 357 harminc éven aluli. Közülük 217 tagja a KISZ-nek. A vándorzászlót immár ötödik alkalommal nyertük el. Gyárunk nehéz körülmények ellenére is 102,9 százalékra teljesítette tervét, úgyhogy veszteségeink tovább csökkentek, és a műszaki fejlesztési tevékenység eredményeként jelentős megtakarításokat értünk el. Fiataljaink becsületes munkával vették ki részüket az 1984. évi terv megvalósításából, — ezt igen jelentős túlóra, illetve célfeladat vállalásával segítették elő. — Beleszólhattok-e — és ha igen, milyen módon — a gazdasági vezetésbe? — Nemcsak, hogy beleszólhatunk, hanem ezt el is várják tőlünk. Ha én az igazgatói tanácsülésen, mondjuk, nem jelezném észrevételeimet, biztos, hogy felszólítanának: „mi a véleményed, erről, vagy arról”? De ott vagyunk a vállalati tervek megalkotásánál és az ifjúságot érintő intézkedések meghozatalánál is. A vállalati vezetés átlagéletkora igen alacsonynak mondható. Így ők is bátran sorolhatók az ifjabb nemzedékhez, másrészt pedig a KlSZ-aktivis- táink is olyan posztokon munkálkodnak — például csoport-, művezető — ahonnan befolyásuk van a gazdasági folyamatokra. — Miképpen látjátok el érdekvédelmi funkciótokat? — Az érdekképviseletet általában a titkárok látják el. Mint áltálában a srácok, nagyon érzékenyen reagálnak a „zsebbe vágó” tém.ákra. És ez érthető is. A fiatalok jutalmazásánál, bérfejlesztésénél meghatározó szerepe van az ifjúsági szervezet álláspontjának. Nagyon jól bevált a patronálási rendszerünk is. Az újonnan belépők mindegyikét egy-egy KISZ-es patronáló fogadja a gyárban. Ök ismertetik meg a pályakezdőket a különböző munkafolyamatokkal, segítenek eligazítani ügyes-bajos dolgaikban. Mindez csaknem fél évig tart. A patronáló nagy áldozatot -vállal magára, hiszen munka közben is segíteni kell az újoncnak, és mivel mi teljesítményben dolgozunk, ez a patrónus számára kiesést is jelent. Nálunk egyébként — a minőséget, és a teljesítményt figyelembe vevő bérezés miatt — a fiatalok és a régi szakik keresete között nincs nagy különbség. Ez mindenképpen jó hatással van a hangulatra. — A kongresszuson, de más fórumon is elhangzott, hogy gyenge az ideológiai munka a fiatalok körében. Mi a helyzet a ti házatok táján? — A legnagyobb hangsúlyt mi. a vezetők és az aktivisták továbbképzésére helyezzük. Nekik kell ugyanis az első vonalban vitatkozni. Ha ők nem tudnak választ adni a felvetett problémákra, akkor nagy baj van. A „gyerekeket” meg lehet győzni — persze, csak ha jól és pontosan érvelünk. Ám korántsem mondtunk le a többi- ekről. Rendszeresen szervezünk vitaköröket is. A helyi előadók mellett közismertebb szakértőket is meghívunk az ilyen rendezvényekre. Így került sor nemrégiben a Sugár Andrással való találkozóra is. Az ifjúságot rendkívüli módon érdekli a nemzetközi élet, a belpolitika és annak mind gazdasági, mind társadalmi mozgásai. Nem igaz tehát, hogy ez a generáció közömbös és passzív. „Csak” válaszokat akar: helyes. értelmes érveket. — Hallottunk eredményeitekről. Ez bizonyára nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek gondjaitok ... — Valóban nem. Rengeteg tennivalónk van még! Elsősorban a munkakultúra területén kell nagyon sokat javulnunk. El akarjuk érni. hogy a dolgozók vigyázzanak gépeikre, erősíteni kell bennük a tulajdonosi érzést. Fokozni szükséges az aktivitást is, hogy még többen jöjjenek el rendezvényeinkre. — Befejezésül mit kívánnál a gyár fiataljai nevében? — Mindenekelőtt a nagyüzemi dolgozók nagyobb anyagi és erkölcsi elismerését. Azt, hogy javuljanak a bérből és fizetésből élők életkörülményei. És — ami a legfontosabb — békét... Ezek nem speciálisan ifjúsági problémák, de ez is csak azt jelzi, hogy elképzeléseik nem esnek messze más korosztályok céljaitól. Havas András GGODN ’85 Holnaptól Eger, diákok városa Mint már hírül adtuk. Nógrád, Pest és Szolnok megye középiskolás diákjait várják holnaptól Egerben a Heves megyei fiatalok, az idén ismét megrendezett — Gárdonyi Gézáról elnevezett országos diáknapokra. Közitudomású, kétévenként kerül sor a tanulóifjúság e megmozdulására, amelynek hazánkban hét város a helyszíne. Ezen alkalmakkor az egyes megyék legjobb képviselői mutatják be, hogy ki mit tud? Pontosabban, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai miben jeleskednek éppen. Holnap, csütörtökön este 8 órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitásra a városban. ahol kezdetét veszi a négy napig tartó fesztivál. Már ezen az estén is — mint egyébként a zárásig mindig — 9 órától zenebutik és játékkaszinó várja a résztvevőket az Ifjúsági Házban, a főiskola pinceklubjában pedig irodalmi kávéház. A diszkót kedvelők a Finom- szerelvénygyár pinceklubjában, a Tatn-együttes barátai pedig a Szabadság téren gyülekezhetnek. Műsoraikat a szavalok, a színjátszók, a zenészek, énekesék, táncosok a Gárdonyi Géza Színházban mutatják be az érdeklődőknek délelőtt 9-től délután 5-ig. Elsőként a Pest megyeiek, majd a szolnokiak, aztán a nógrádiak lépnek a pódiumra, s végül a nagyszabású gála következik. Akiknek a színházban nem jut hely, ízelítőt kaphatnak délutánonként a Dobó téren a produkciókból. Unatkozásra e négy nap során semmiképp nem lesz mód. Ennek igazolásául még néhány föllépő nevét fölsorakoztathat jiuk : lesz tehát Dinnyés József, Szilágyi János, Egri János. 100 Folk Celsi us... A VIT-tomboLa sorsolására szombat este. a VIT-ka- valkádra vasárnap kerül sor. Ezzel, s a díjak átadásával ér véget Egerben a diákuralom.. Ifjúgárdisták városi szemléje (Tudósítónktól: ) Szombaton Egerben a katonai kollégium és az eger- szóláti-tó körüli terepen került megrendezésre az ifjú- gárdisták városi szemléje. Ünnepélyes külsőségek között Földvári Győző zászlóaljparancsok köszöntötte a A Kereske- delmi és Vendáglátó- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző ifjúgárdistái az alaki szemlén Farkas József, a KISZ Elger városi első titkára megnyitja a szemlét több mint kétszáz résztvevőt, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselőit. Farkas József, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára megnyitó szavai után az alegységek alaki és- menetdalversenyen, majd 10 kilométeres harci túrán adtak számot a képzési év során elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteikről, felkészültségükről. Az ellenőrző pontokon munkásőrök, rendőrök, tűz. oltók, katonák, vöröskeresztes aktivisták látták el a parancsnoki feladatokat, értékelték az elért eredményeket. A fizikai állóképességet, szellemi erőt egyaránt próbára tevő verseny győztese a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola Ifjú Gárda alegysége lett. megelőzve a pétervásári mezőgazdasági, valamint az Egri 212. tz. Ipari Szakmunkásképző Iskola fiataljait. (Fotó: Kőhidi Imre) Tuza Ferenc (Fotó: Szabó Sándor) A rósz szépkiejtési ver- seny. Hosszú évek óta hagyomány, hogy a középiskolákban pódiumra állnak a legtehetségesebb „oroszos” diákok, s egy kiválasztott prózarészletnek nem a magyarra fordított, hanem eredeti változatát adják elő. Felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére idén tovább fejlesztették e vetál- kedési formát: a győztesek egymás között is összemérA SZÉP BESZÉD BAJNOKA Csak úgy mellesleg...? hették tudásukat. Az országos döntő első helyezettje az egri Dobó gimnázium negyedikese, Takács Márta lett. A versenyzőknek nehéz dolguk volt. Nemcsak biztos nyelvtudást, hanem előadóművészi teljesítményt is követeltek tőlük. No és a kiejtés... E magyar ajkú ifjak legfeljebb rövid külföldi utazások során, személyes ismeretségek révén, szinkronizálatlan szovjet filmek közben leshették el, hogyan is ejtik anyanyelvűk hangjait a született oroszok. Ki nem ismer olyan, évtizedeken át hazánkben élő külföldit, aki hiába tudja nyelvünket, képtelen akcentus nélkül beszélni! Bizonyára így vagyunk mi is más népek nyelvével. Nem tudjuk beszédüket tökéletesen „utánozni”, csak törekedhetünk rá. De hogyan... ? Amikor Takács Mártával egy rövid beszélgetésre leültem, azt hittem, átvirrasztott éjszakákról, izzadságot szülő küzdelmekről fog beszélni. Nem így történt. Fekete hajú. magasra nőtt. szép leányzó, aki gyönyörűen beszél magyarul. Alapeleme a kíváncsiság. Szívesebben kérdez, mint válaszol. Egyik mondatában naiv kamaszként csodálkozik rá a világra, a következőben pedig komoly felnőttként szól. mint aki minden mellébeszélés mögött megsejti a lényeget. Az egri Cse- bokszári-lakótelepen lakik. Fizikai dolgozó szüleitől a szeretetet, a nála 9 évvél idősebb nővérétől pedig egy rokonszenves életút mintáját kapta örökül. Bizonyítványában több a jeles, mint a jó, társai mégsem tartják „tanulógépnek”. Naponta két és fél, három órán át „böngészgeti” a tankönyveket. A fizikát nem szereti, a zenét annál inkább. Főleg Csajkovszkij muzsikáját. — Néha hallgatok rock- és diszkózenét is. de nem kot le. Túl üres, túl egyszerű a hangzása. Mentes a mélységektől, a finomságoktól. Jó volna pedig megtalálni bennük a szépet, mert elvárják az embertől, hogy vonzódjon a divatoshoz. Eddig nem sikerült — mondja erről. Szabad idejében moziba és színházba jár. Egy-egy ígéretes produkcióért képes több száz kilométert is vonatozni. Amikor pedig szellemileg kifárad, ahelyett hogy nyugovóra térne, körbefutja háromszor a lakótelepet. Mindezek mellett még arra is marad ideje, hogy szerelmes legyen. Az orosz, mint tantárgy A Dobos cukrászdában találkoztunk. — Menjünk valami egyszerűbb helyre, mert én itt nem tudok feloldódni — szólt, hát odébbálltunk. Amikor magamról már mindent elmondtam neki s a világ „nagy dolgain” is túljutottunk, végre hagyta, hogy én is kérdezhessek. — Milyen szerep jut életében az orosz nyelvnek? — Nem nagy. Egy tantárgy a sok közül. Becsületesen tanulom, mint a többit. — Járt már a Szovjetunióban? — Soha. Néhány percet beszéltem csupán született oroszokkal* A tanárnőm, dr. Varga lstvánné kiadott nekem egy részletet Solohov Emberi sors című regényéből. Megtanultam és naponta többször is elmondtam neki. Irtotta a hibáimat. Továbbjutottam a házi versenyen, aztán a megyein, és legnagyobb csodálkozásomra megnyertem az országost. Váratlanul és nagyon jól jött ez a siker, annál is inkább. mert kicsit „hályogkovács módjára” álltam a dolgokhoz. Szeretném az oroszt jól beszélni, de másfajta pályára készülök. Bírónő akarok lenni. Jogász a nővérem is. Amikor egyetemi éveiben néha meglátogattuk, beleszerettem Szegedbe. A József Attila Tudományegyetemre jelentkezem. — Miért éppen a bírói pálya vonzza? Hosszan hallgat. — Azért, mert vágyom a felelősségre. Tudom, hogy az egy olyan hivatás, ami fontos döntések sorozatából áll. Nos, ha azokat lelkiismeretesen és humánusan hozza meg az ember, akkor mindennap „letesz valamit az asztalra”, s úgy fekhet le, hogy elégedett lehet magával. Kell ennél több... ? Egy hír — ráadásként Beszélgetésünk után néhány nappal megcsördült a telefon a szerkesztőségünkben. — Csak egy rövid hírt szeretnék közölni önökkel — mondta egy hang a vonal túlsó végéről. A Dobó gimnázium egyik negyedikese az országos mc.gyar szépkiejtési versenyen Kazinczy- érmet kapott. Neve: Takács Márta. Ezen is indult, ezen is győzött, nyilván most is: „csak úgy mellesleg!” Szabó Péter Úttörőszínjátszók versenye Szombaton délelőtt az Egri Helyőrségi Művelődési Otthonban .. a megyeszékhely és a környező községek általános iskolás színjátszói mutatkoztak be. E fordulón, amely az úttörők országos kulturális seregszemléjének selejtezője, 17 csoport állt színpadra. A zsűri értékelésében a dramaturgiai és rendezésbeli alapszabályok betartásán túlmenően a témaválasztást, a mozgást, a beszédkultúrát, valamint az életkori sajátosságok figyelembevételét is díjazta. A legnagyobb sikert azok az előadások aratták, amelyeknek lényege valóban a vidám és felszabadult játék volt. A kora délután megrendezett eredményhirdetésen négy együttes bronz. három ezüst és három arany minősítést szerzett. Utóbbiak — az Egri 6-os számú Általános Iskola színjátszói, akik a Nagy színrabló című dramatizált mesét mutatták be. a siroki gyerekek, akik a Kamaszpanasz elnevezést adták összeállításuknak, és az ostorosiak, akik Hónap- sorolójukkal arattak sikert — tovább jutottak a szemle megyei fordulójára.
