Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

1t NÉPÚJSÁG, 1985. április 24., szerda Sajtótájékoztató a KISZ KB székházában (Folytatás az 1. oldalról) ténetében egyedülállóan — több hónappal előbb meg­határozott politikai progra­mot felállítani. Ebbe bele­tartoznak a « VIT-napokhoz kötődő központi rendezvé­nyek, a kontinentális és re­gionális szolidaritási találko­zók. valamint az úgyneve­zett tematikus centrumok. Utóbbiak esetében olyan, a világ fiatalságát napjaink­ban foglalkoztató kérdések feldolgozásáról lesz szó. mint a béke és leszerelés, az antiimperiaiista szolida­ritás, az új gazdasági világ­rend kibontakozása, az el nem kötelezettség elvének értelmezése, a környezetvé­delem. Emellett számos egyéb esemény is segíti majd a Moszkvában egy hetet töltő VIT-küldötteket egymás éle­tének, gondjainak megisme­résében. Ez követően Ernőd Péter, a KISZ KB titkára, a ma­gyar nemzetközi előkészítő bizottság vezetője számolt be a VIT-tel kapcsolatos hazai tevékenységről. Idáig — a testület felhívása nyomán — főképp helyi szintű akciók­ra. megmozdulásokra ke­rült sor. Az előadó külön szólt a VIT-alapról. amely­hez a magyar fiatalok hoz­zájárulását kérték. Tegnapig a központi számlára 2 mil­lió 240 ezer forint érkezett, de ennek többszörösére szá­mítanak — a jelzések alap­ján joggal. Két VIT-klub is folytatja munkáját: Budapes­ten, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában, illetve Moszkvában a gördülőcsap­AZ AGROSZER KÖZÖS VÁLLALAT Egri Szerviz Kirendeltsége — mezőgazdasági gépszerelőket, — autószerelőket, — targonca­szerelőket keres felvételre. Jogosítvány szükséges. Jelentkezés a kirendeltség­vezetőnél, Eger, Kistályai út 18. Vízhálózati közművesítettséggel ellátott 800 nU nagyságú ÉPÍTÉSRE ALKALMAS HÁZHELYEKET a Makiár Községi Közös Tanács TARTÓS HASZNÁLATBA AD, melynek értéke 84,— Ft/m’ ÉRDEKLŐDNI : Makiár Községi Közös Tanács V. B. 3397 MAKLÁR Szabadság tér 7. ágygyár kultúrépületében Hasznos ás népszerű kezde­ményezésnek bizonyultak a VIT-túrák, amelyen rendre több ezren vettek -részt, il­letve a kiírt művészeti pá­lyázatokra minden eddiginél nagyobb volt az érdeklődés. A további VIT-tel kapcso­latos magyarországi progra­mok is színeseknek, érdeke­seknek ígérkeznek: április 30- án Szarvason egész napos békerendezvény várja az or­szág fiataljait. Ugyanezen a napon veszi kezdetét a ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­sági hét a fővárosban. Új­szerű ötlet ás kezdeményezés a május 5-én — a rádióban elhangzó feladatmeghatáro­zás alapján — induló úgy­nevezett VIT-vágta elneve­zésű országos vetélkedő, amelyen több tízezer fiatal részvételére számítanak. Jú­nius 15—16-án a budai Vár­ban rendezik meg a fiatal művészek fesztiválját, ez al­kalommal kiosztják a VIT- pályázatok díjait, s bemutat­koznak a Moszkvába utazó magyar kulturális delegáció tagjai, csoportjai is. Há­rom nappal később a VIT- barátságvonat résztvevőit látják vendégül a főváros­ban, végül július 22—25 kö­zött VIT-centrumot alakí­tanak ki Budapest belváro­sában. Ernőd Péter tájékoztatójá­ban elmondta azt is. hogy hazánkat a tervek szerint 600 fős küldöttség képvise­li majd, a XII. világifjúsági és diáktalálkozón akiknek névsora előreláthatóan má­jus 20-án válik ismertté. Szalay Zoltán Hz SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkvában kedden meg­tartották az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A tanácskozáson felszólalt, s a Szovjetunió Kommunista Pártja soron következő XXVII. kongresszusának elő­készítésével és megtartásá­val kapcsolatos kérdésekről mondott beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. Gorbacsov ismertette az SZKP KB Politikai Bizott­ságának javaslatát arról, hogy a párt XXVII. kong­resszusát 1986. február 25- töl kezdődően tartsák meg. A kongresszus — mutatott rá Gorbacsov — korszakos jelentőségű állomása lesz az ország fejlődésének. Fontos­ságát az általa megvitatan­dó kérdések rendkívüli je­lentősége, a szovjet társada­lom előtt álló feladatok nagysága és újszerűsége ad­ja. Tüntetés a Fehér Ház előtt Több száz tüntetőit vettek őrizetbe hétfőn a .rendőrök a Fehér Ház előtt az „ápri­lisi akció” résztvevői közül. A 80 társadalmi, egyházi, politikai szervezet, szakszer­vezet által támogatott négy­napos tüntetéssorozat befe­jezéseként tüntetők zárták el üllősztrájkkal a Fehér Ház bejáratait. A legtöbben a nicaraguai ellenforradalmá­rok támogatása ellen tilta­koztak, de sokan követelték, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá a nukleáris fegyverek azonnali befa­gyasztásához, és szüntesse meg a fajüldöző dél-afrikai rendszer támogatását. A tün­tetők egy csoportja a Rea- gan-karmány szociálpoliti­kája ellen tiltakozott. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel; a Fehér Ház be­járatait gyalogos és lovas­rendőrök őrizték, ^utóbu­szokat hoztak az őrizetbe vett tüntetők elszállítására, A megmozdulás incidens nélkül ment végbe; a tün­tetők, akik külön felkészül­tek az erőszakmentes „pol­gári engedetlenségi akcióra”, nem álltak ellen, amikor a rendőrök elhurcolták őket. Újabb forduló: május 30 Genfi szovjet—amerikai tárgyalások Genfiben teljes ülést tar­tottak kedden az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgya­lásokon. Ezzel befejeződött a tárgyalássorozat első for­dulója. A megállapodás szerint a következő tárgyalási forduló május 30-án kezdődik. Honecker római tárgyalásai Erich Honecker, a NSZEP Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK államtaná­csának elnöke olaszországi hivatalos látogatása kereté­ben kedden megkezdte tár­gyalásait az olasz vezetőkkel. Miután az NDK-beli vezető érkezése után megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök látta őt vendégül ebéden. Délután megkezdődtek Honecker és Craxi miniszterelnök megbe­szélései, amelyeken elsősor­ban a kelet-nyugati párbe­széd fejleményeivel, a nem­zetközi helyzettel és a két­oldalú politikai és gazdasá­gi kapcsolatok bővítésével összefüggő kérdéseket te­kintették át. Ezzel a tanács­kozással párhuzamosan a két ál'lam külügyminisztere (Oskar Fischer, és Giulio Andreotti), illetve Günter Mittag az NDK Államtaná­csának elnökhelyettese, Ger­hard' Beil az NDK-beli kül­kereskedelmi miniszter első helyettese és Nicola Capria olasz külkereskedelmi mi­niszter folytatott megbeszé­léseket. A világ népessége Az évszázad végére a világ — jelenleg 4.8 milliárdos — népessége meg fogja közelíteni a li.l milliárd főt — kö­zölték az ENSZ székhe­lyén. Földgolyónk lakói­nak csaknem nyolcvan százaléka a fejlődő or­szágokban él majd. —( Külpolitikai kommentárunk )— Genfi remények GENFBEN VÉGET ÉRT a szovjet—amerikai tár­gyalások első fordulója. A világ közvéleménye által rendkívüli figyelemmel kísért eszmecserékről érdemi hírek —^magától értetődően, a téma jellegéből kő-, vetkezően — nem szivárogtak ki. Azt azonban az elmúlt hetekben megjelent kommentárokból és meg­nyilatkozásokból ki lehet következtetni, hogy az álláspontok lényegében nem közeledtek egymáshoz. Mondhatnánk persze: önmagában az is eredmény, hogy a háromcsatornás eszmecsere megkezdődött és folytatódik. A tárgyalóasztaloknál korunk legégetőbb kérdéséről: a nukleáris megbékélésről van szó, ar­ról, hogy sikerül-e megállapodni a tömegpusztító fegyverek és az űrháború eszközeinek visszaszorítá­sában. Sietségnek, türelmetlenségnek tehát nincs helye. Az viszont sajnos megállapítható, hogy amerikai részről még a látszatát is kerülik jó szándékuk ki­mutatásának. Moszkva indítványát a közép-hatótá­volságú rakéták európai telepítésének novemberig történő befagyasztására elvetették. Holott a morató­rium egyértelműen a szovjet vezetés ama szándékát bizonyította, hogy eltökéltek e fegyverfajta csökken­tésére, illetve leszerelésére. Mihail Gorbacsov beje­lentése annál is inkább feltűnést keltett világszerte, mert közismert, hogy napjainkban már 54 Pershing— 2 és 48 robotrepülőgép állomásozik Nyugat-Európá- ban, s érkeznek a továbbiak is, a NATO által meg­határozott menetrend értelmében. GERARD SMITH, az ismert amerikai leszerelési szakértő, aki annak idején a SALT—1 szerződés ki­dolgozásában az USA delegációját vezette, a washing­toni szenátus katonai bizottsága előtt most kifej­tette: Reagan elnök ürfegyverkezési programja rop­pant veszélyeket hordoz. Smith nem hagyott kétsé­get afelől, hogy a „csillagok háborújának” meghir­detése hátráltatja a genfi szovjet—amerikai tárgya­lásokat. Tulajdoniképpen Smith sem mondott egyebet, mint amit felelős szovjet személyiségek oly gyakran han­goztattak. Moszkva álláspontja világos és egyértel­mű: megengedhetetlennek tartja, hogy akár a kö­zép-hatótávolságú, akár az interkontinentális ballisz­tikus rakéták ügyében megállapodás szülessék, mi­közben az Egyesült Államok egyoldalúan kifejleszti a washingtoni szóhasználat szerint űrvédelmi, való- jában támadásra is alkalmas rendszerét. GENFBEN TEHÁT LEZÁRTÁK a kétoldalú tár­gyalások első szakaszát- A tárgyalások majd folyta­tódnak, s ez vitathatatlanul jó hír. önmagában azon­ban még nem eléggé kecsegtető. Az igazán örvende­tes az lenne, ha a svájci városból a megállapodásról szóló híreket kopognák a felexgépek. Erre azonban még várni kell. Türelemmel, bizakodva. GYAPAY DÉNES ARGENTÍNA: Kilenc tábornok — harmincezer áldnzat? A per megkezdődött. Az argentin főváros Buenos Aires központja ostromlott erődhöz hasonlít: a rendőr­ség és a biztonsági szolgálat hadseregnyi embere próbál­ja távol tartani a tömeget az igazságügy-minisztérium épületétől, amelynek egyik kis földszinti termében ki­lenc nyugalmazott tábornok — köztük három volt állam­fő — jelent meg a polgári bíróság előtt. A vádlottak 1976 márciu­sa és 1983 decembere között három egymást követő kato­nai junta tagjai voltak a hadsereg három haderőne­mének főparancsnokaiként, s a katonai kormányzatok íratlan szabályai szerint a szárazföldi erők vezetője be­költözött a Casa Rosada-ba, a Rózsaszín palotának ne­vezett elnöki rezidenciába is. A két dátum között eltelt több mint hét esztendő az argentin történelem talán •legsötétebb korszaka. 1976- ban a gazdasági és politikai káosz miatt széthulló ország láttán az akkori államfő, Maria Martinez de Perón* asszony a hadsereg segítsé­gét kérte az erőszak megfé­kezésére. A tábornokok hall­gattak a hívó szóra, a pol­gári kormányzatot azonban feleslegesnek ítélték és hogy teljes legyen mozgásszabad­ságuk, vértelen államcsíny­nyel magukhoz ragadták a hatóimat. (Perón asszonyt évekig házi őrizetben tar­tották, a mostani tárgyalá­son a tábornokok mégis ar­ra építik védekezésüket, hogy az ő felszólítására tették, amit tettek.) A vértelen hatalomátvétel után a „szennyes háború” évei következtek: a rezsim leszámolt ellenfeleivel. Ta­lán soha nem derül ki pon­tosan. hány áldozata is volt a „rendcsinálásnak”: a hi­vatalos források szerint tíz­ezer. a különböző humani­tárius szervezetek által ösz_ szeállított listákon viszont harmincezer ember meghalt, illetve nyomtalanul eltűnt személy neve szerepel. A vád padját 711 bizonyí­tott eset jelenti: Videla, Vio­la, Galtieri, Massera, Lamb- ruschini, Agosti, Anaya. Lami Dozo és Graffigna tá­bornokokat ennyi ember tör­vénytelen letartóztatásáért; megkínzásáért, meggyilkolá­sáért vagy eltüntetéséért vonják felelősségre. A vár­hatóan több hónapig tartó tárgyalás során ez a lista minden bizonnyal bővülni fog, de az eredeti vádpontok alapján is az Argentínában legsúlyosabb büntetéssel — életfogytiglani szabadság- vesztéssel — sújtható mind a kilenc vádlott. A per történelmi prece­denst teremt Latin-Ameri- kában: a katonai államcsí­nyek földjén először fordul elő. hogy leszerepelt tábor­nokoknak a törvény előtt kell felelniük a kormányzá­suk alatt elkövetett bűnö­kért. Az ingatag argentin belpolitikai helyzet nem te­szi lehetővé, hogy a vádat képviselő főügyész valóban következetes legyen: a vád­pontok között nem szerepel a legsúlyosabb — a demok­rácia elleni összeesküvés, az, hogy Argentína népét a leg­alapvetőbb szabadságjogai­tól fosztották meg hosszú éveken át. Raul Alfonsin, Argentína törvényesen megválasztott elnöke nehéz helyzetben van. Bármi is legyen az ítélet. keveseket fog megnyugtat­ni: a katonai terror áldoza­tainak életben maradt hoz­zátartozói nemcsak a főbű­nösök. hanem a gyilkossá­gokban. kínzásokban részt vevő minden katona meg­büntetését követelik. A had­sereg viszont a „mundér be­csületét” védi. abba még be­leegyezett, hogy a kilenc tá­bornok polgári bíróság előtt feleljen tetteiért, de a to­vábbi tisztogatást a fegyve­res erők elleni támadásnak minősítené. Dél-Amerikában több ka­tonai rendszer is kénytelen volt az elmúlt években, hó­napokban visszaadni a hatal­mat a civileknek. Argentína előtt Bolíviában, majd Bra­zíliában és Uruguayban tá­voztak a katonák. A kaszár­nyák ajtai azonban nyitva állnak: az argentin kormány­nak azt is figyelembe kell vennie, hogy a tábornokok elítélését a szomszédos or­szágok nemrégiben még ha­talmon levő főtisztjei fenye­gető példának fogják tekin­teni. A térség hadseregei pe­dig. bár vívtak egymással néhány háborút, az első szá­mú ellenségnek a kiváltsá­gaikat és büntetlenségüket veszélyeztető civileket tart­ják, s ellenük bármikor ké­szek összefogni. A per mégis megkezdő­dött. A tábornokok ismét vereséget szenvedtek : a demokráciához való visszaté­rés Argentínában a Falkland- (Malvin)-szigetekért indí­tott háború csúfos kudar­cával indult meg. A tárgya­lás reggelén pedig egy el­vetélt katonai összeesküvés hírére ébredtek az argenti­nok. A kilenc vádlottat 22 jogász védi, de valójában abban bíznak, hogy a tiszti­kar nem mond le sérthetet­lenségéről. így a per végső kimenetele nemcsak attól függ, ami a tárgyalóterem­ben történik. Gőzön István A Posta Gépjármű Szállítási Üzeme felvételt hirdet gépjArmü­VILLAMOSSAGI SZERELŐ és SEGÉDMUNKÁS munkakörbe. Jelentkezni lehet: EGER. Kistályai út ti-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom