Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-02 / 77. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. április 2., kedd Filmművészetünk négy évtizede „Még be sem fejeződött a háború, amikor dr. Csorba János. Budapest polgármes­tere 1945. január 30-án ren­deletben kérte fel a Magyar Művészek Szabad Szakszer­vezetének Filmosztályát, hogy írja össze a szakma dolgozóit, és teremtse meg a filmkészítés feltételeit” — olvashatjuk Nemes Károly és Papp Sándor A magyar film 1945—1956 között című. kis példányszámban megje­lent kötetében. Jellemző a tudósítás tar­talma: felszabaduló hazánk­ban a filmművészet az el­sők között igyekezett meg­keresni helyét és feladatait az ország szellemi újjáépíté­sében. Milyen hagyományokra, előzményekre lehetett tá­maszkodni? Filmművésze­tünk, filmgyártásunk jelleg­zetesen polgári arculatú volt, legfőképpen a hatásos szórakoztatás célzatával; úgyszólván alig érte el né­hány teljesítményében a ve­zető művészeti ágazat. az irodalom színvonalát (Szőts István filmje, az Emberek a havason volt a ritka példák egyike 1942-től). Hont Ferenc, a kommunis­ta színházszervező. akinek oroszlánrésze volt 1945 után a magyar filmművészet új- játeremtésében. így emléke­zett vissza a fölhalmozódott tennivalókra 1972. február 17-i keltezésű pályavallomá­sában (a Magyar Filminté­zet könyvtára őrzi a becses dokumentumot) : „Technikai, művészeti technológiai szem­pontból számos kiváló szak­embert nevelt ki a magyar kapitalista filmgyártás — ezek közül többen külföldön is tanultak, sikereket is arat­tak —, közülük néhányan haladó, sőt a szocialista el­vekhez közel álló világfel­fogást vallottak. Kommunis­ta filmszakember az egész filmterületen nem akadt több öt-hat főnél. A feladat tehát az volt hogy a néhány kommunista filmszakember csoportját ki­egészítsük addig főként más művészi területeken műkö­dő szakemberekkel (elsősor­ban a színházból, mert arányszámuk itt volt a leg­jelentősebb), elkezdjük a közös munkát új és régi. haladó szellemű művészek­kel, akiket meg kell nyer­nünk szövetségesekül a szo­cialista társadalomért, a szo­cialista kultúráért vívott harcban. És nyomban hozzá kell látnunk új, kommunista szakemberek, művészek és művészeti vezetők kiképzésé­hez. Énnek érdekében a párt közvetlen irányítása alá kell helyeznünk a művészet- pedagógiai intézeteket.” És sok minden meg is va­lósul ebben a szellemben. Elindul 1945 őszén a szín­ház- és filmművészeti kép­zés a főiskolán (a tehetséges munkás- és parasztfiatalok egyéves előkészítő tanfo­lyam után szakérettségivel kerülhettek főiskolára), be­népesedett a Horváth Árpád kollégium. Létrejött a főis­kola keretében a Filmtudo­mányi Intézet, melynek el­nöke a Szovjetunióból ha­zatért világhírű filmtudós és író. Balázs Béla lett; a film­tanszakon már ismert, vagy sokat ígérő rendezők tanítot­tak: Radványi Géza. Mári- ássy Félix, Gertler Viktor. A filmművészet ügyeiben ekkoriban az Ipari Minisz­térium foglalkozott, s leg­felső szinten egy társadal­mi szervezet, a Művészeti Tanács irányított valamennyi művészeti ágazatot. (Elnöke Kodály Zoltán volt.) Meglehetősen bonyolult, széttagolt volt a filmszakma. A felszabadulást követően az egyes politikai pártok létrehozták a maguk stúdió­it, műhelyeit. A kommunis­táké MAFIRT néven műkö­dött, a szociáldemokraták kezében ,volt az Orientfilm, s befolyásuk volt a Hunnia irányításában is; a paraszt­párt Sarlófilm, a kisgazda- párt Kimort néven alapított filmvállalatot. A kommunis­ta filmhíradók nagy részét Kertész Pál készítette, a szo­ciáldemokrata filmvállalat irányításában Keleti Márton, Gertler Viktor, a paraszt­pártiéban Ranódy László játszott vezető szerepet. Mindezek fölött egy úgy­nevezett koalíciós Filmcen­zúra Bizottság felügyelt. A kommunista párt Értelmisé­gi Bizottsága révén jelentős beleszólása volt filmügyekbe Rajk Lászlónak; ily módon ő a magyar filmművészet felszabadulás utáni kibonta­koztatásában is feladatot vállalt. Később pedig, egy filmpolitikai bizottság élén Orbán László tevékenyke­dett. 1947-ben a kommunista párt — jellemző módon — „hároméves filmtervet” al­kotott: 40—50 film megalko­tását tűzték ki célul. Meg­szervezték az Állami Filmhi­vatalt, mely alá az ún. Film­ipari Igazgatóság tartozott, s fő feladata a filmipar, s a -forgalmazás államosításá­nak előkészítése volt. Kezdetben mindössze 10 film elkészítéséhez gyűjtöt­tek szellemi anyagot film­gyártásunk vezetői. Azt ter­vezték. hogy az új filmek teljes képet adnak majd ha­zánk átalakuló társadalmá­ról. s a világhoz fűződő új tartalmú kapcsolatairól, mi­közben a haladó hagyomá­nyok ápolása is hangsúlyos feladat, ugyanígy az igényes szórakoztatás (klasszikus re­gényeink filmváltozata stb.). 1948. augusztus 27-én ment végbe a magyar filmszakma államosítása, s jött létre a Magyar Filmgyártó Nemze­ti Vállalat. S csakhamar — gondos mérlegelés következ­ményeképp — megszületett az államosított filmgyártás első remeke. Bán Frigyes rendezésében. Szabó Pál mű­ve nyomán a Talpalatnyi föld. (Nem sokkal korábbi pompás teljesítményre épít­hettek filmművészeink: Rad­ványi Géza 1947-ben készí­tette el a Valahol Európá­ban című filmet.) S a negyvenes-ötvenes évek fordulóján kialakulnak az erősen központosított filmgyártás és -forgalmazás szervezeti keretei, melyben, ugyanakkor úgyszólván vala­mennyi műfaj és ágazat kép­viselve van. 1948 és 1953 kö­zött 33 játékfilm és 337 rö­vidfilm készült. A szovjet filmek mellett a magyar kö­zönség megismeri és meg­szereti a hazai filmművészet alkotásait is. amelyek hibá­ik. sematikus lelkesedésük ellenére mégiscsak a kör­nyező világ — bár küszköd­ve megvalósuló — változá­sairól tudósítottak, sokszor persze vágyálmokat emelve a valóság rangjára. De az 1956. február 2-án bemuta­tott Körhintával, Fábri Zol­tán remeklésével (Sarkadi Imre írta az alapművet) a magyar filmgyártás ismét nemzetközi hírű alkotást produkált. 1954 és 1956 kö­zött 28 játékfilm, 388 rövid­film gyarapította filmművé­szetünket. Szervezeti korszerűsítés vonatkozásában nem sok tör­ténik ebben az időszakban; 1957-től mutatkoznak ér­demleges változás jelei. A Magyar Filmgyártó Vállalat — melynek központi drama­turgiáját a későbbi neves rendező, Kovács András irá- nította — Hunnia Filmstúdió néven. Darvas József író ve­zetésével tevékenykedik to­vább; a Híradó- és Doku-' mentumfilm-gyártó Vállalat pedig mint Budapest Film­stúdió. Ez utóbbiban is lét­rejön játékfilmkészítő mű­hely, s amikor — kísérlet gyanánt — a Hunniában 3 játékfilmstúdiót szerveznek, lényegében megteremtődnek egy korszerű filmes alkotó­műhely-struktúra alapjai. S hogy az alkotói utánpótlás is biztosítva legyen; 1958- ban létrejön a Balázs Béla Stúdió („BBS” néven világ­szerte ismert, és sok helyütt irigyelt-megcsodált intéz­mény). melyet a filmművész szövetség — e rangos társa­dalmi testület — titkársága közvetlenül irányít, és tag­jai erőfeszítésüket a művé­szi kísérletezésre fordíthatják mert az itt készült filmek­nek nincs bemutatási köte­lezettségük. Mai élgárdánk­ból számosán — Szabó Ist­ván, Sára Sándor és sokan mások — a pBS-ben bon­tottak szárnyat. 1963-ban egyesítik a Hun­niát s a Budapestet; négy stúdió jön létre Újhelyi Szi­lárd, Fejér Tamás, Herskó János, Nemeskürty István vezetésével. E szervezeti lé­pés nélkül aligha bontakoz­hatott volna ki Jancsó Mik­lós. Fábri Zoltán. Makk Ká­roly. Kovács András. Szabó István, Kosa Ferenc, Bacsó Péter, Ranódy László. Gaál István — sorolhatnók hosz- szan — művészete, nem fém­jelezhették volna a hatvanas évek magyar „új hullámá­nak”, a „budapesti iskolá­nak” a teljesítményeit olyan filmek, mint a Sodrásban, a Nehéz emberek vagy a Húsz óra, a Fényes szelek. A gazdasági reform — melynek népszerűsítéséért oly sokat tett a magyar filmművészet — a hazai filmgyártás berkeiben is érezteti hatását. A hetvenes évek második felében tovább változik és gazdagodik film- művészetünk, filmgyártásunk szerkezete, szervezeti fölépí­tése. öt stúdió készít im­már túlnyomórészt játékfil­meket (évente 18—20-at). a Dialóg, az Objektív, a Hun­nia. a Budapest s a Társu­lás Stúdió, (ez utóbbi egy jellegzetes, új műfajra, a dokumentarista játékfilm készítésére szakosodott), míg a Könyves Kálmán körúton a Híradó- és Dokumentum­film Stúdióban pedig — amely egyszersmind hosszú ideje a szinkronkészítés mű­helye is — világszerte jól fogadott animációs filmje­ink születnek (ez a stúdió vidéki bázisokat is kiépí­tett). A legújabb változás: a nagy hírű Budapest Filmstú­dió megszűnik. Igazgatója, Nemeskürty István a Magyar Filmintézet élére került. Olyan filmek, mint Szabó István Mephistója, Redl ez­redese, olyan alkotók bemu­tatkozása, mint Gothár Pé­ter, Jeles András, Xantus János, azt jelzik, hogy film- művészetünk alkotó vénája a nehezebb gazdasági körül­mények közepette sem apadt el — ami negyven év művé­szetszervező fáradozásainak eredménye is. Részlet a Talpalatnyi föld című filmből Kőháti Zsolt Körhinta — Törőcsik Mari és Soós Imre jelenete (MTI Fotó — KS) Eger város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Heves megyei Finommechanikai Vállalat Eger, Faiskola u. 5. Programozó, felsőfokú számítástechnikai végzettséggel. 4 órás gépíró; autószerelő. Hevesi szervizébe érettségizett adminisztrátor. KAEV, Eger, Kistályai út 6. Anyaggazdálkodó; marós; géplakatos; esztergályos; minősített hegesztő; fémfestő; fémelőrajzoló; betaní­tott sorjázó lakatos; lakatos külső szerelésre; gépi munkás; elektroműszerész; fémcsiszoló. Országos Ere- és Ásványbányák Eger, Kertész u. 128. Forgalmi könyvelő; takarítónő. Felnémeti őrlő- és Bányaüzemébe Eger, Tarkanyi út­Raktáros; esztergályos; lakatos. Segéd- és betanított munkás. TÜZKÉV, Eger, Klapka u. 9. Kéményseprő; cserépkályhás; kéményseprő segédmun­kás; ács-állványozó: kőműves; részlegvezető. „TOVÁBBTANULÓK FIGYELEM!” Az 1985/86-os tanévtől kihelyezett _____________________________:___: 5 . Cink Károly portréi A neves művész alkotásait kiállításon mutatták be Budapesten Illyés Gyula (Hauer Lajos reprodukciói —KS) ÉPÍTŐIPARI szakközépiskola indul a Hm-i Tanácsi Építőipari Vállalat szervezésé­ben. Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai és érettségi­vel rendelkező dolgozók. Bővebb tájékoztatás a vállalat személyzeti és oktatá­si osztályán kapható. (Katona Csabánénál) Tel: 10-622/218. Jelentkezési határidő: 1985. április 20. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkál­tatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Tel: 10-144

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom