Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! XXXVI. évfolyam. 92. szám ARA: 1985. április 20.. szombat 2,20 FORINT Képviselőket jelöltek Bélapátfalván és Pétervásárán Megyénk 4-es számú vá­lasztókerületében az ország- gyűlési képviselőt jelölő gyűlésekre Bélapátfalván áp­rilis 17-én, a délutáni és Pétervásárán április 18-án. az esti órákban került sor. A Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében az előadó Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára mindkét helyen Barta Alajosra, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárára és Sas Kálmán­ra, a Bélapátfalvi Cement­gyár igazgatójára tett ja­vaslatot. Bélapátfalván Balogh Sándor, községi párttitkár, levezető elnök köszöntötte a megjelent 334 választópol­gárt, és az elnökséget, amelyben a fentebb említet­teken kívül még helyet fog­lalt Mészáros Albert, a HNF Országos Tanácsának (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytató­dott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parla­ment üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke,- Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékezte­tett azokra a szavakban ne­hezen, képekkel sokkal in­kább felidézhető eredmé­nyekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arcula­tának formálásában, majd a legfontosabb konkrét épí­tésügyi. építészeti teendők­ről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az or­szág meglévő értékeinek megvédését. Ebben a mun­kában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudo­mányos egyesületek, város­szépítő , egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módo­suló településpolitika, a de­centralizálás és az önirányí­tás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új le­hetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődésé­hez. Magának az építészet­nek is nagyobb összetettebb szerepe lesz. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. t. vk.) az MTA Közgaz­daságtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadó­ja gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és település- fejlesztésre vonatkozó javas­lat elfogadtatásával a kor­mány a követendő politikai irányt kívánja e témában meghatározni, utat mutatva az állami, a társadalmi és a helyi cselekvéshez. Stadinger István (Buda­pest, 6. vk.), az Országgyű­lés Ipari Bizottságának tit­kára. a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen je­lentősen fejlődött: több mint kétszázezer lakás épült, s magas színvonalú tömeg- közlekedés jött létre. Szá­mottevően kiterjedt a köz­műellátás, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Sop­roni Szőnyeggyár igazgatója hozzászólásában a törvény- javaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg az üdülési és az idegenforgalmi értékek megóvását, s egyben az or­szág határ menti térségének fejlesztésében a nemzetközi együttműködés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. Tar Imre (Szabolcs-Szat- már 13. vk.) a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában néhány me­gyei gondot említett: így a megye népességének gyorsu­ló ütemű csökkenését, a foglalkoztatási lehetősé­Tisztelt országgyűlés! Korántsem vagyok szak­értője a terület- és telepüJ lésfejlesztésneki, de — mint muwkásnő is — tudom, ér­zem, hogy miről van szó : az ország és a megyék — köztük szűkebb hazám. He­ves megye —, a tájegységek és a települések, a falvak és a városok fejlődéséről, . s mindenekelőtt az emberek­ről, életkörülményeikiről. Közügyről van szó, amely a legközvetlenebbül érint mindannyiunkat... — kezd­te felszólalását az egri kép­viselőnő, majd így folytat­ta: — Ügy vélem, hogy az elő­terjesztés reálisan értékeli a helyzetet, a koncepció pe­dig cselekvésre ösztönöz. Szá­momra — s gondolom, vala­mennyi megyémbeli képvise­lőtársam számára is — kü­lön örömet és megnyugvást jelent, hogy az előterjesztés és a javaslat, ha jól emlék_ szem, hat alkalommal is megemlíti Heves megyét. Szólt arról, hogy fokozott fi­gyelmet kell fordítani a Bükkaljára, Recskre. Nagy megelégedésünkre szolgál an­nak megfogalmazása is, hogy a Mátra—Bükk üdülő, körzetét erőteljesebben kell bekapcsolni az országos és a nemzetközi idegenforga­lomba, s ennek érdekében gek szűkösgégét, a szak­ember-elvándorlás ebből adódó növekedését, az ingó' zók nagy számát, a lakás­gondok megoldatlanságát, az ipari munkásoknak és a me­zőgazdasági dolgozóknak az országos átlagnál is alacso­nyabb havi jövedelmét, va­lamint az eltartottak orszá­gosan is legmagasabb szá­mát. fejleszteni kell ezt a vidé­ket. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak megyénk, ha­nem az ország javát is szol. gátja. A továbbiakban Fiala Ti- vadamé arról beszélt, hogy sokat és sokszor emlegetett az itt élők vendégszeretete. Az idegenforgalom a megye lakosságának nem kevesebb, mint 61 százalékát érinti: 45 település tölt be idegen- forgalmi szerepkört. Ezek közül hat nemzetközi, 16 or­szágos, 23 pedig regionális jelentőségű. — A vendéglátás felté­telei azonban még meglehe­tősen szegényesek — emelte ki a képviselőnő. — Érde­mes volna összpontosítani az erőinket megyénk gazdag gyógy-, illetve termálvízkin­cseinek teljesebb kiaknázá­sára ... Többre képes ez a vidék, mint amit jelenleg nyújt. Sokat ígérő idegenfor­galmi tájegysége megyénk­nek a kiskörei víztározó, amelynek 128 négy­zetkilométernyi vízfe­lülete négyszer ak­kora, mint a Velencei-tóé. örülünk hát annak, hogy a koncepció készítői gondoltak ennek a térségnek a fejlesz­tésére is, amikor a regionális csatornarendszer kiépítését irányozták elő. Fiala Tivadamé ezután hangsúlyozta: a megye tele­püléshálózata kiegyenlítet­tebben és arányosabban fej­lődött az országosnál. Jelen­tős összegeket kapott pél­dául Eger a pincerendszer feltárásához és megerősíté­séhez, a város történelmi és kulturális értékeinek. mű. emlékeinek megóvásához. De nem kis eredményt rejt az sem, hogy országos hír­névre tett szert a belvárosi rekonstrukció, amely iránt immár nemzetközi érdeklő­dést is tanúsítanak. — A társadalmi és a gaz­dasági változások azonban nálunk is új igényeket tá­masztottak, új gondokat szül­tek. Csak a legjelentőseb­bek közül említek néhányat, mindenekelőtt az országos koncepció helyességének iga­zolására, gondjaink érzékel, tetésére ... — folytatta, majd részletesen tótért arra, hogy a megye északi részén kü­lönösen rossz a vízellátás, gond van Egerben és Gyön­gyösön is. A megye lakossá­gának mindössze 25 száza­léka él olyan településen, ahol megoldott a szenny­vízelvezetés és -tisztítás. To­vábbá a megye 125 ezres la­kásállományának 43 százalé­ka a felszabadulás után épült, ám ennek ellenére 30—32 ezer új lakást kell megépíteni 1986 és 2000 kö­zött. Üjabb gondunk: a me­gye népessége egyre jobban korosodik, a szociális ottho­ni ellátás viszont csak mi­nimálisan nőtt, elmarad az igényektől, az országos át' tagtól is. Amint megemlítet­te a képviselőnő: a megye 114 községének csupán az egyötöde kapcsolódhatott be az országos távhívó tele­fonhálózatba, az ellátottság ily módon csupán negyede az országosnak. S egy má­sik téma, amely a megye gondjai közé tartozik: Elger köztudottan iskolaváros, so­kat költöttek itt az oktatási intézmények fejlesztésére, a demográfiai hullám tovább- gyűrűzése megköveteli azon­ban a középfokú oktatási intézményhálózat fejleszté­sét... Tisztelt országgyűlés! — Nehéz feladatok előtt állunk, szükség van vala­mennyi helyi erőforrás tel­jesebb kiaknázására, a helyi öntevékenység és kezdemé­nyezés kibontakoztatására. Ennek tudatában kérjük a kormányzati szervek támo­gatását — fejezte be felszó­lalását Fiala Tivadarné. Eger város képviselője. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.) a Nagyatádi Cémagyár áruátnéző mun­kása egyebek között arról szólt, hogy az alig egy éve lezajlott közigazgatás-kor­szerűsítés új viszonyokat te­remtett az irányításban. Erő­södött a megye és a község közvetlen kapcsolata ugyan­akkor új módon fogalmazó­dott meg a város és a közsé­gek együttműködése. Előtér­be kerültek a kölcsönös ér­deken és érdekeltségen ala­puló mellérendeltséget je­lentő kapcsolati formák. Megnőtt a jelentősége an­nak, hogy a város és a vá­roskörnyék jobban megis­merje egymás gondjait, fel­adatait — ez adja az ala­pot az együttműködés tuda- tosabbá, szervezettebbé, terv­szerűbbé formálásához. Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő-és Fa- feldolgozó Gazdaság igazga­tója képviselőcsoportjának véleményét tolmácsolta, amely szerint a javaslatban reáli­san szerepel az a törekvés, hogy a sajátos adottságú térségek — az aprófalvak, a tanyák, az agglomerációs, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú, valamint a ha­tár menti területek és az üdülőkörzetek — fej­lesztésére megkülönbözte­tett figyelem irányul­jon. Helyesen megfogalma­zott cél a községek népes­ségmegtartó képességének növelése is. A helyi tapasz­talatok alapján megerősítet­te: kiemelten kell kezelni a közlekedés és a hírközlés fejlesztését, ez ugyanis ha­laszthatatlan feladat. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az EGIS Gyógyszer- gyár. körmendi gyáregysége szakszervezeti bizottságának titkára, a falvak urbanizátó- dásának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvízellátást nevezte meg: rövid távú célként kellene megfogalmazni — mondotta —. hogy az országban min­den településen megfelelő ivóvízhez jusson a lakosság. Hódosi Jenöné (Baranya m. 14. vk.), a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarró- nője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából adódnak. Kapinya Miklósné (Tolna m.. 2. vk.), a Magyar Se­lyemipari Vállalat tolnai fo­nógyárának üzemtechnikusa kifejezte egyetértését azzal, bogy a következő 15 éves településfejlesztési koncep­ció alapján a községek kap­janak többet a településfej­lesztésre. Nagy László (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 16. vk.), a kxasznokvajdai Bástya Tsz elnöke egyebek között el­mondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a megállapításán, miszerint a községek népességszáma a természetes fogyás és a bel­ső elvándorlás következmé­nyeként várhatóan nyolc- százezer—egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. Szerinte — mint kifejtette — ellentmondásos az előter­jesztésnek ez a része, mert. ha nagyobb részben megva­lósulnak azok a célok, ame­lyeket a javaslat felvázol, akkor a falvak népesség- megtartó ereje lényegesen javul — ezért nem indokolt ez a pesszimista prognózis. Tóth József (Szabolcs-Szat- már m., 17. vk.), a barabási Béke Tsz gépesítési főágazat, vezetője megállapította, hogy a megyében az elmúlt húsz évben számottevő ipar­telepítés indult meg. Még­is. egyea térségek, igy a szatmárberegi valamint a dél-nyírségi területek nem kapták meg azt a gazdasági bázist jelentő termelőerőt, amely szükséges lett volna a foglalkoztatási gondok fel­számolására* Boros László (Budapest. 26. vk.), a Pos*a Kísérleti Intézete híradásipari tech­nikusa a hazai hírközlési hálózat problémáiról szólt. Többek között megállapítot­ta. hogy az informatika egy­re növekvő gazdasági és tár­sadalmi szerepe indokolja a távbeszélő, távadatközlő há­lózat technikai korszerűsí­téssel párosuló, kiemelt fej­lesztését. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnö­ke — élve jogával — vála­szolt a vitában elhangzot­takra. Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó mun­kaokmányt gondosan átte­kintik, és a képviselők ész­revételei, javaslatai alap­ján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alka­lommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülük-e céljainkat ki­igazítani, s az adott szakasz­nak megfelelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el u kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámo­lási kötelezettségére vonat­kozik. A dokumentum hasznosító’ sát illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell edn* arra. hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a he­lyi célokat, a konkrét meg­valósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapítá­sának fontosságáról s mint mondotta: — Elfogadjuk a kormány részéről azt a mó­dosító javaslatot, hogy a szellemi erőforrások létre­hozásában és fejlesztésében a területfejlesztés során ki­emelt feladatokat vállaljunk. A térségi szemléletfelfo­gásról szólva a miniszterel- nök-helyettes elmondta : — A szándék az, hogy a me­gyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a me­gyéken belüli térségek kap­csolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a ' megyei tele­pülésfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A kormányzat — mondot­ta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s új- fa napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatok be­le a demográfusok előrejel­zéseibe, márpedig vizsgála­taikat komolyan kell venni. (Folytatás a 3. oldalon.) Vadkerti Miklósné és Úszta Gyula képviselő társaik körében Fiala Tivadarné felszólalása Világ proletárjai egyesüljetek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom