Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
4. Népújság, 1985. április 18., csütörtök Üj közösségi formák falun és városon Szabadidő-központok, faluházak, egyesületek A színházjáró. múzeumokat látogató falusi csoportok látványa ma már nem ritka. Sajnos nem is túl gyakori. Ha ezek az alkalmak a közművelődés ünnepnapjainak tekinthetők, akkor okkal fölmerül: és hétköznap? Mi történik a hétköznapokon? A hát végi szabad időben ? Mindenki sokat dolgozik, de valamennyi idő azért jut olykor a családra, a közösségi időtöltésre is. Nem hamvadt el a közösségi igény a falvak dolgozó emberében sem, aki hajnaltól kemény fizikai munkát végez, majd este leroskad a tévé elé. Pedig érzi. néha jó lenne kimozdulni. találkozni, beszédbe elegyedni másokkal. Falun azonban — szomorú igazság — sok helyütt csupán egyetlen hely alkalmas erre ... A művelődési ház vagy klub, főleg az apró falvakban már nem nagyon vonzó. Rideg, koszos, elhanyagolt, lerobbant nagyon sok faluban. Marad a füstös ricsajom kocsma. Mindaddig, amíg egyegy rátermett, hozzáértő, találékony népművelő nem képes megmozgatni a falu közösségét. Aki szabadidő-központot szervez, faluházat alakít ki (büfével, presszóval, játékteremmel), művelődési egyesületet kezdeményez, vagy föleleveniti a hajdani olvasókörök, gazdakörök, dalárdák, nemes hagyományait. Példáimat jobbára a Dél-Dunámtúlról merítettem, de hasonló tendenciák az ország más részein is jelentkeznek. Nagyváty alig 400 lelkes kis falu Baranyában. Centrumában a városias hangzású ..Szabadidő-központ” felirat egy presszóféle épületen első pillantásra meghökkentő. Korábban itt is csak a kocsmában találkozhattak, amíg 1983 őszén el nem készült az úgynevezett szabad- idő-központ. Klubbal, presz- szóval, könyvtárral, egy kisebb és egy nagyobb teremmel. Udvarán tekepálya, táncplacc, parkosított környezet. Bent pedig színes tévé. magnó, hangfalak, játékok. kávéillat, süterné- .nyek. A szomszéd falu Nyugodt- szenterzsébet. Mindössze 250 lélek lakja. Itt is elkészült a szabadidő-központ, nagyjából az előbbi lehetőségekkel. Ide is jólesik belépni, mert tiszta, kellemes, otthonos, barátságos. Olyan, amitől jólesik kimozdulni otthonról. Mindezekben nekem a közösségi igény és a helyi áldozatvállalás tetszik elsősorban. Legalább annyira, mint az. hogy utóbb mind gyakrabban hallom a faluház elnevezést. Olyan helyeken, ahol különösképp tisztelik, becsülik a falu múltját, ha- gyományait. Mesztegnyőn (Somogy megyében) egy öreg iskolaépületet hoztak rendbe helyi erőből. Itt állították ki a falu néprajzi és helytörténeti emlékeit. Szövésre-fonás- ra, s más háziipari mesterségre tanítják a fiatalokat a falu öregei. Itt próbál, s elevenít fel egykori szokásokat, népi játékokat a falu hagyományőrző együttese. Dobszán (Baranya megyében) egy múlt századi talpasházat hoztak rendbe hasonló célokra. „Tiszta- szobáját". konyháját eredeti tárgyakkal rendezték be: hátsó szobája különböző „jelesnapi” szokásokat, hagyományokat mentő közösségi foglalkozások céljaira szolgál. A pajta meg nyáron a fiatalok táncházainak színtere. Somogyudvarhelyen ugyancsak parasztházat újítottak fel faluháznak. , Az egyesületek működésének szép példája a Siómenti Kossuth Művelődési Kör Balatonszabadiban, illetve a hozzá tartozó Siómaroson, ahol egy régi parasztpolgár épületből alakították ki a falu egyleti-közösségi épületét. Falutörténeti bemutató, klub játékszoba, könyvtár, olvasó és több (nyári) játékhely várja a szabadiakat. Ennek mintájára alakult meg egy hasonló épületben Siójut művelődési köre; Balatonszabadi központjában pedig — egyelőre önálló ház nélkül — a tsz helyiségeiben működik a különböző népi alkotók köre. Azonfelül még egy üj színfolt: újjáalakították a falu egykori férfikórusát, azaz dalárdáját. ugyancsak egyleti alapon. Vörsön falusi tűzoltómúzeum létesült, ahol az önkéntes tűzoltóegyesületi hagyományokat ápolják. Somogybán több helyütt is mozgósítják hasonló kezdeményezésekre a falu népét. Tab környékén, pedig az olvasókörök régi hagyományait elevenítik fel (Torvajon, Kapolyban, Bábony- megyeren) egy lelkes, tehetséges könyvtárvezető szervező munkájával. Néhány éve, ha valaki este végigment egy falu utcáján, szinte minden házból csupán a tv-adás kékes fénye szűrődött ki az utcára. Mostanában, úgy tetszik, valami megmozdult. Az emberek mintha kezdenék fölfedezni, megbecsülni művelődési hagyományikat, értékeiket. W. E. Megjelent a Propagandista 2-es száma Az utóbbi évek jelentős változásai hatással voltak a pártpropagandára is. A szerkesztőség kei ekasztal-beszél- getést rendezett e témáról. A folyóirat közreadja annak a beszélgetésnek a szerkesztett szövegét, amelyet Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel folytatott a Magyar Rádióban Gálik Mihály és Mester Ákos, 1984. november 19-én. A mostani számban rövidítve megjelent Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának a vezető propagandisták 1984/85-ös felkészítő tanfolyamán elhangzott előadása. A szerkesztőség megjelentette Botos Jánosnak a párt- kongresszusok krónikájáról készült összeállításának II. részét. Gazdasági fejlődésünknek, társadalompolitikai céljaink megvalósításának egyaránt kulcskérdése a hatékonyság növelése mind az eszközök, mind a munkaerő felhasználásában Kónya Lajos a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozik a legújabb számban. Körmendi István cikkében megvonja a stockholmi leszerelési konferencia első esztendejének mérlegét. Sírná Eridre elemzi a Szentszéknek azt a dokumentumát, amelyet ll. János Pál pápa rendeletére tettek közzé 1984. augusztusában „Instrukció a felszabadítási teológia néhány aspektusáról” címmel. Imre Miklós, a Veszprém megyei pártbizottság titkára a világnézeti nevelés helyi tapasztalatait összegezi. Mi- • lei Lajos pedig a gazdaság- politikai továbbképzés tapasztalatait értékeli Rózsaszentmártoni mozaik, a kultúra jegyében Nyolcvan esztendeje épült, azóta persze többször felújították, bővítgették a kultúra rózsaszentmártoni hajlékát. amelyet 1978-ig a bányász szakszervezet tartott fenn. Ekkor vette át a tanács, s azóta igazgatja Báti Ferencné, aki immár kettős funkciót tölt be a 2400 lelkes községben. Ez év januárjában ugyanis őt választották meg az MSZMP alapszervezetének titkárává. Hogyan lesz egy óvónőből kul- túros és tevékeny pártmunkás? Miként megjegyezte: a körülmények parancsára, hívására. Annak idején megürült az igazgatói szék. s merthogy sokoldalú szervező készségéről volt ismert, reá esett a helyi vezetők választása. Most, a községi alapszervezetnél, ugyanilyen indokból nyilvánított bizalmat iránta a taggyűlés. És hogy méltán, netán méltatlanul? Népművelőként az eltelt hat esztendő során már bizonyított. A politikai munka tekintetében az elkövetkező időkre marad a döntés. Rábeszélés helyett — Nem volt könnyű beindítani a kultúra szekerét, amikor ide kerültem — emlékezik Báti Ferencné. — Szinte a teljes tespedtségből kellett felráznom az embereket. próbálva megértetni velük, hogy a munka, a több pénz nem minden. Az életünk azáltal teljes, hogy közel engedjük magunkhoz a művészi szépet és nemeset. Persze nem rábeszélni kívántam őket. sokkal inkább megbeszélni velük a legkülönbözőbb művelődési formákat, a kulturálódás lehetőségeit. Így lassan kilábaltunk a kátyúból, ami nem ment kudarcok nélkül. A legtöbb csalódást a haknibrigádok kritikán aluli műsorai okozták, és egyben rádöbbentettek, hogy a minőséget kell elsősorban tekintenem, nem pedig egyegy „produkció” árát. Mert olcsó húsnak híg a leve! A talmi azt is elriasztja tőlünk, aki már bekapott a művelődési házba. Ugyanezt a felfogást érvényesítettem később a kiscsoportok szervezésénél. illetve az ismeret- terjesztő munkában. S hol tartunk ma? Mindig megtelnek a pesti színházi buszok. Hegedűs József né szakmai vezetésével olyan színvonalra emelkedett tánccsoportunk. hogy két esztendeje a járási szemlén arany oklevéllel tüntették ki Dal- losvá Zvaru Katalin tanárnő pedig a bábozást honosította meg otthonunkban. Lézengők? Nem régi keletű, de biztatóan kezdett a házaspárok klubja, amelynek havi rendezvényein olykor negyve- nen-ötvenen vesznek részt, maguk formálják programjukat, amelyben a könnyű szórakozás épp úgy megtalálható, mint az egészség- védelemmel, a gyermekneveléssel kapcsolatos TIT-elő- adás. Elszoktak a fiatalok az ifjúsági klubból, lézengtek csak faluszerte, s amint rájött a dologra Báti Ferencné. mindjárt kitalálta nekik a magnósklubot, amelynek foglalkozásai vonzónak bizonyulnak. Mit lehet itt csinálni? Szakmai vezetővel vitáznák például a könnyűzene stílusáramla tálról, technikai ismeretekre tesznek szert, máskoir számokat vesznek fel, netán cserélnek egymással. A lézengőkből így lettek újból valami iránt érdeklődő fiatalok, akik ráadásul hasznosítani kívánják magukat. Legutóbb felajánlották, hogy díjmentesen biztosítják az óvodai, iskolai rendezvényekhez szükséges muzsikát, a társadalmi esküvőkre pedig rockzenei műsort szerkesztenek. Festményt is vesznek — Valamikor fehér holló volt Rózsában a képzőművészeti jellegű kiállítás, az utóbbi két-háiom esztendő során azonban természetessé vált. hogy művelődési házunk klubjának falait évente három-négy kiállítás festményei töltik meg s ami a mélyebb érdeklődést jelzi: a hat-nyolcszáz látogató között igencsak kerül- közik három-négy, aki vásárol is a kiállító művészektől — fordított a témán az igazgatónő. — És legalább ennyire örülök, hogy utóbb. Fáczán Attila fogtechnikus vezetésével, sikerült holtából feltámasztanunk a fotóklubot. Ennek a munkájában idős, fiatal egyaránt részt vesz, fő szempont a közös érdeklődés, no meg a szándék, hogy a jövendőnek megörökítsék a kis hegyvidéki település változó arcát. Április elején ki is rukkolnak a klubtagok egy helytörténeti kiállítással. megnyugtatván abban a hitemben, hogy érdemes volt csaknem húszezer forintot költeni laboratóriumi felszerelésre. Hogy ez a pénz semmi? Annak talán igen. aki nem tudja, hogy egész éves költségvetésünk háromszázezer forint, s a támogatás esztendők óta változatlan. Lemezlovasok Ha már a támogatásról esett szó, vessük papírra, hogy a községi tanács százezer forintja mellett zsebbe nyúl a Mátraaljai Szénbányák Vállalat, a külfejtéses bányaüzem, a Vállfaüzem helyi telepe, a Barátság Termelőszövetkezet pedig tízezer forint erejéig buszt biztosít a kultúrháznak különböző kirándulásokra. Hogy többet jobbat produkálhassanak, ilyenkor folyamodnak az általában kifizetődő diszkózáshoz a falusi, városi művelődési hajlékok. Báti Ferencné sem idegenkedik attól, hogy he- tente-kéthetente ilyesféle szórakozáshoz juttassa a fiatalokat, akik még a környező falvakból is Rózsába járnak, ha kifog egy olyan jó lemezlovast, mint amilyen most a Gyöngyösről kijáró Vitovszky Attila. Tódulnak hozzá a zenerajongók, a haszonból pedig több jut fejlesztésre. Az persze nagyon fontos, hogy a szeme mindig a műsoron legyen, s ahogy lankad az ifjúság érdeklődése egy-egy közreműködő iránt, rögtön újítson. Vitovszky is így került Vasas Laci helyére, az pedig Hatvani Ferit ütötte ki a rózsái nyeregből. .. Társadalmi segítséggel — Hogy mit ígér az idei esztendő? Egyelőre annak örülök módfelett, hogy decemberre elkészült otthonunk központi fűtése, amire 400 ezer forintot költött a tanács. Következő lépésben a rossz, olajos padlózat felét mozaiklappal cseréljük ki. műanyaggal lambériáz- zuk a nagyterem, az előtér, az iroda falát, majd bevezetjük a hálózati vizet az intézmény néhány helyiségébe, s nem feledkezünk meg a külső tatarozásról sem — jegyzi meg beszélgetésünk summájaként Báti Ferencné. — Miért vagyok ilyen határozott? Mert tudom, hogy akik eddig mellettünk álltak különböző jellegű társadalmi munkákkal, ezután sem cselekszenek másként. Nem valamiféle előnyök reményében, hanem mert értelmét látják és érzik cselekedetüknek. Moldvay Győző Maurice Roland: Az utolsó töltények 11 2. Először is a terepet kellett előkészíteni. Giovanni és Marco kudarca sem volt véletlen. Némi utalás Antoniól nál. és máris halad a dolog. Ami a saját kudarcát illeti, elég volt tgy töltényt a levegőbe lőni hogy az üldözést elhitesse a többiekkel. Tinó árulását csak kitalálta. A többieknek pedig azt mondta, hogy az igazi áruló Marco volt. Hiszen Uuigi intelligens ember volt. . Meg tudott másokat győzni ... ... A többi nagyon egyszerű volt. Mindhárom cédulára Marco nevet írta fel. A revolverbe csak vaktöltényeket rakott. Este névtelen telefonálóként elárulta An* tóniónaik a többiek rejtekhelyét. És azután minden úgy ment. ahogy kitervelte. Az Antónióra leadott lövésre gyorsan válaszolt. Két golyó Marco testébe ... örök időre megszabadította a vetély- társtól. Csábító nélkül nincs csábítás ... —• gondolta magába;:' Luigi. Idáig jutott fontolgatásaiban. amikor az ajtót hirtelen felrántották. A küszöbön Antonio alakja tűnt fel. két csendőr kíséretében. — Ne mozdulj, Luigi! ön se. asszonyom ! Házkutatási parancsom van! Luigi felnevetett. Házkutatás! Olyan naivnak tart- tanák, hogy csempészárut találnak nála ... ? Gúnyos pillantása közben elkezdődött a házkutatás, azon szabályok szerint, amelyek semmit sem bíznak a véletlenre. A falakat centiméterről centiméterre végigtapogat ták. a bútorokat alaposan átvizsgálták. Az egyik csendőr hirtelen felkiáltott. — Jöjjön gyorsan, főnök! Ennek a vajas doboznak dupla alja van! Antonio megvizsgálta a leletet és felráncolta a hóm lokát. — Na. Luigj, ez alkalommal betelt a pohár. Mindig gyanítottam, hogy cigarettát és órát csempészel... de heroin; ez rossz, nagyon rossz! Ez sok évet jelenthet neked! — Maguk teljesen megőrültek! — kiáltott fel Luigi. — Higgyék el, soha életemben, soha, soha ... ! A csendőr-dzsipp hamarosan megérkezett. Francesca még az ajtóküszöbcől is hallotta az esküdözéseket. hogy ő semmiről nem tudott, semmiről nem tehet. „És voltak még egyéb dolgok is. amiről Luigi tudott ...” — futottak át a gondolatok Francesca agyán. Például azt, hogy a szép An- tónióval is- viszonya volt. aki neki a névtelen telefonról és a vaktöltényekről mindent elmondott. És az olyan ravasz embernek, mint ő, nem kellett sok ahhoz. hogy megértse a helyzetet. és kellően ki is használja ... Ha valakinek a csendőrparancsnok a kedvese, néni nehéz olyan dolgot is megszereznie, ami a boltban nem kapható ... Fordította: Antalfy Jstván Kecskemét
