Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

4. Népújság, 1985. április 18., csütörtök Üj közösségi formák falun és városon Szabadidő-központok, faluházak, egyesületek A színházjáró. múzeumo­kat látogató falusi csoportok látványa ma már nem rit­ka. Sajnos nem is túl gya­kori. Ha ezek az alkalmak a közművelődés ünnepnap­jainak tekinthetők, akkor okkal fölmerül: és hétköz­nap? Mi történik a hétköz­napokon? A hát végi szabad időben ? Mindenki sokat dolgozik, de valamennyi idő azért jut olykor a családra, a közös­ségi időtöltésre is. Nem hamvadt el a közösségi igény a falvak dolgozó emberében sem, aki hajnaltól kemény fizikai munkát végez, majd este leroskad a tévé elé. Pe­dig érzi. néha jó lenne ki­mozdulni. találkozni, beszéd­be elegyedni másokkal. Fa­lun azonban — szomorú igaz­ság — sok helyütt csupán egyetlen hely alkalmas er­re ... A művelődési ház vagy klub, főleg az apró falvak­ban már nem nagyon von­zó. Rideg, koszos, elhanya­golt, lerobbant nagyon sok faluban. Marad a füstös ri­csajom kocsma. Mindaddig, amíg egyegy rátermett, hozzáértő, találé­kony népművelő nem képes megmozgatni a falu közös­ségét. Aki szabadidő-közpon­tot szervez, faluházat alakít ki (büfével, presszóval, já­tékteremmel), művelődési egyesületet kezdeményez, vagy föleleveniti a hajdani olvasókörök, gazdakörök, dalárdák, nemes hagyomá­nyait. Példáimat jobbára a Dél-Dunámtúlról merítettem, de hasonló tendenciák az or­szág más részein is jelent­keznek. Nagyváty alig 400 lelkes kis falu Baranyában. Cent­rumában a városias hangzá­sú ..Szabadidő-központ” fel­irat egy presszóféle épületen első pillantásra meghökken­tő. Korábban itt is csak a kocsmában találkozhattak, amíg 1983 őszén el nem ké­szült az úgynevezett szabad- idő-központ. Klubbal, presz- szóval, könyvtárral, egy ki­sebb és egy nagyobb terem­mel. Udvarán tekepálya, táncplacc, parkosított kör­nyezet. Bent pedig színes tévé. magnó, hangfalak, já­tékok. kávéillat, süterné- .nyek. A szomszéd falu Nyugodt- szenterzsébet. Mindössze 250 lélek lakja. Itt is elkészült a szabadidő-központ, nagy­jából az előbbi lehetőségek­kel. Ide is jólesik belépni, mert tiszta, kellemes, ott­honos, barátságos. Olyan, amitől jólesik kimozdulni otthonról. Mindezekben nekem a közösségi igény és a helyi áldozatvállalás tetszik első­sorban. Legalább annyira, mint az. hogy utóbb mind gyakrabban hallom a faluház elnevezést. Olyan helyeken, ahol különösképp tisztelik, becsülik a falu múltját, ha- gyományait. Mesztegnyőn (Somogy me­gyében) egy öreg iskolaépü­letet hoztak rendbe helyi erőből. Itt állították ki a falu néprajzi és helytörténe­ti emlékeit. Szövésre-fonás- ra, s más háziipari mester­ségre tanítják a fiatalokat a falu öregei. Itt próbál, s elevenít fel egykori szoká­sokat, népi játékokat a fa­lu hagyományőrző együtte­se. Dobszán (Baranya me­gyében) egy múlt századi talpasházat hoztak rendbe hasonló célokra. „Tiszta- szobáját". konyháját eredeti tárgyakkal rendezték be: hátsó szobája különböző „je­lesnapi” szokásokat, hagyo­mányokat mentő közösségi foglalkozások céljaira szol­gál. A pajta meg nyáron a fiatalok táncházainak szín­tere. Somogyudvarhelyen ugyancsak parasztházat újí­tottak fel faluháznak. , Az egyesületek működé­sének szép példája a Sió­menti Kossuth Művelődési Kör Balatonszabadiban, il­letve a hozzá tartozó Sióma­roson, ahol egy régi paraszt­polgár épületből alakították ki a falu egyleti-közösségi épületét. Falutörténeti be­mutató, klub játékszoba, könyvtár, olvasó és több (nyári) játékhely várja a szabadiakat. Ennek mintá­jára alakult meg egy hason­ló épületben Siójut művelő­dési köre; Balatonszabadi központjában pedig — egye­lőre önálló ház nélkül — a tsz helyiségeiben működik a különböző népi alkotók köre. Azonfelül még egy üj színfolt: újjáalakították a falu egykori férfikórusát, az­az dalárdáját. ugyancsak egyleti alapon. Vörsön fa­lusi tűzoltómúzeum létesült, ahol az önkéntes tűzoltó­egyesületi hagyományokat ápolják. Somogybán több helyütt is mozgósítják hasonló kez­deményezésekre a falu né­pét. Tab környékén, pedig az olvasókörök régi hagyo­mányait elevenítik fel (Tor­vajon, Kapolyban, Bábony- megyeren) egy lelkes, tehet­séges könyvtárvezető szerve­ző munkájával. Néhány éve, ha valaki es­te végigment egy falu utcá­ján, szinte minden házból csupán a tv-adás kékes fé­nye szűrődött ki az utcára. Mostanában, úgy tetszik, va­lami megmozdult. Az embe­rek mintha kezdenék föl­fedezni, megbecsülni mű­velődési hagyományikat, ér­tékeiket. W. E. Megjelent a Propagandista 2-es száma Az utóbbi évek jelentős változásai hatással voltak a pártpropagandára is. A szer­kesztőség kei ekasztal-beszél- getést rendezett e témáról. A folyóirat közreadja an­nak a beszélgetésnek a szer­kesztett szövegét, amelyet Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettessel folytatott a Magyar Rádióban Gálik Mi­hály és Mester Ákos, 1984. november 19-én. A mostani számban rövidítve megjelent Berecz Jánosnak, az MSZMP KB titkárának a vezető pro­pagandisták 1984/85-ös fel­készítő tanfolyamán elhang­zott előadása. A szerkesztőség megjelen­tette Botos Jánosnak a párt- kongresszusok krónikájáról készült összeállításának II. részét. Gazdasági fejlődésünknek, társadalompolitikai céljaink megvalósításának egyaránt kulcskérdése a hatékonyság növelése mind az eszközök, mind a munkaerő felhasz­nálásában Kónya Lajos a munkaerő-gazdálkodás idő­szerű kérdéseivel foglalko­zik a legújabb számban. Körmendi István cikké­ben megvonja a stockholmi leszerelési konferencia első esztendejének mérlegét. Sí­rná Eridre elemzi a Szent­széknek azt a dokumentu­mát, amelyet ll. János Pál pápa rendeletére tettek köz­zé 1984. augusztusában „Inst­rukció a felszabadítási te­ológia néhány aspektusá­ról” címmel. Imre Miklós, a Veszprém megyei pártbizottság titkára a világnézeti nevelés helyi tapasztalatait összegezi. Mi- • lei Lajos pedig a gazdaság- politikai továbbképzés ta­pasztalatait értékeli Rózsaszentmártoni mozaik, a kultúra jegyében Nyolcvan esztendeje épült, azóta persze többször fel­újították, bővítgették a kul­túra rózsaszentmártoni haj­lékát. amelyet 1978-ig a bá­nyász szakszervezet tartott fenn. Ekkor vette át a ta­nács, s azóta igazgatja Báti Ferencné, aki immár kettős funkciót tölt be a 2400 lel­kes községben. Ez év janu­árjában ugyanis őt válasz­tották meg az MSZMP alap­szervezetének titkárává. Ho­gyan lesz egy óvónőből kul- túros és tevékeny pártmun­kás? Miként megjegyezte: a körülmények parancsára, hí­vására. Annak idején meg­ürült az igazgatói szék. s merthogy sokoldalú szervező készségéről volt ismert, reá esett a helyi vezetők vá­lasztása. Most, a községi alapszervezetnél, ugyanilyen indokból nyilvánított bizal­mat iránta a taggyűlés. És hogy méltán, netán méltat­lanul? Népművelőként az eltelt hat esztendő során már bizonyított. A politikai mun­ka tekintetében az elkövet­kező időkre marad a döntés. Rábeszélés helyett — Nem volt könnyű be­indítani a kultúra szekerét, amikor ide kerültem — em­lékezik Báti Ferencné. — Szinte a teljes tespedtségből kellett felráznom az embe­reket. próbálva megértetni velük, hogy a munka, a több pénz nem minden. Az életünk azáltal teljes, hogy közel engedjük magunkhoz a művészi szépet és neme­set. Persze nem rábeszélni kívántam őket. sokkal in­kább megbeszélni velük a legkülönbözőbb művelődési formákat, a kulturálódás le­hetőségeit. Így lassan kilá­baltunk a kátyúból, ami nem ment kudarcok nélkül. A legtöbb csalódást a hak­nibrigádok kritikán aluli műsorai okozták, és egyben rádöbbentettek, hogy a mi­nőséget kell elsősorban te­kintenem, nem pedig egy­egy „produkció” árát. Mert olcsó húsnak híg a leve! A talmi azt is elriasztja tőlünk, aki már bekapott a művelő­dési házba. Ugyanezt a fel­fogást érvényesítettem ké­sőbb a kiscsoportok szer­vezésénél. illetve az ismeret- terjesztő munkában. S hol tartunk ma? Mindig meg­telnek a pesti színházi bu­szok. Hegedűs József né szak­mai vezetésével olyan szín­vonalra emelkedett tánccso­portunk. hogy két esztende­je a járási szemlén arany oklevéllel tüntették ki Dal- losvá Zvaru Katalin tanár­nő pedig a bábozást honosí­totta meg otthonunkban. Lézengők? Nem régi keletű, de biz­tatóan kezdett a házaspárok klubja, amelynek havi ren­dezvényein olykor negyve- nen-ötvenen vesznek részt, maguk formálják program­jukat, amelyben a könnyű szórakozás épp úgy megta­lálható, mint az egészség- védelemmel, a gyermekneve­léssel kapcsolatos TIT-elő- adás. Elszoktak a fiatalok az ifjúsági klubból, lézengtek csak faluszerte, s amint rá­jött a dologra Báti Ferenc­né. mindjárt kitalálta nekik a magnósklubot, amelynek foglalkozásai vonzónak bi­zonyulnak. Mit lehet itt csi­nálni? Szakmai vezetővel vitáznák például a könnyű­zene stílusáramla tálról, tech­nikai ismeretekre tesznek szert, máskoir számokat vesz­nek fel, netán cserélnek egy­mással. A lézengőkből így lettek újból valami iránt ér­deklődő fiatalok, akik ráadá­sul hasznosítani kívánják magukat. Legutóbb felaján­lották, hogy díjmentesen biz­tosítják az óvodai, iskolai rendezvényekhez szükséges muzsikát, a társadalmi es­küvőkre pedig rockzenei műsort szerkesztenek. Festményt is vesznek — Valamikor fehér holló volt Rózsában a képzőmű­vészeti jellegű kiállítás, az utóbbi két-háiom esztendő során azonban természetes­sé vált. hogy művelődési házunk klubjának falait évente három-négy kiállítás festményei töltik meg s ami a mélyebb érdeklődést jelzi: a hat-nyolcszáz láto­gató között igencsak kerül- közik három-négy, aki vá­sárol is a kiállító művészek­től — fordított a témán az igazgatónő. — És legalább ennyire örülök, hogy utóbb. Fáczán Attila fogtechnikus vezetésével, sikerült holtá­ból feltámasztanunk a fotó­klubot. Ennek a munkájá­ban idős, fiatal egyaránt részt vesz, fő szempont a közös érdeklődés, no meg a szándék, hogy a jövendőnek megörökítsék a kis hegyvi­déki település változó ar­cát. Április elején ki is ruk­kolnak a klubtagok egy helytörténeti kiállítással. megnyugtatván abban a hi­temben, hogy érdemes volt csaknem húszezer forintot költeni laboratóriumi fel­szerelésre. Hogy ez a pénz semmi? Annak talán igen. aki nem tudja, hogy egész éves költségvetésünk há­romszázezer forint, s a tá­mogatás esztendők óta vál­tozatlan. Lemezlovasok Ha már a támogatásról esett szó, vessük papírra, hogy a községi tanács száz­ezer forintja mellett zsebbe nyúl a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat, a külfejtéses bányaüzem, a Vállfaüzem he­lyi telepe, a Barátság Ter­melőszövetkezet pedig tíz­ezer forint erejéig buszt biz­tosít a kultúrháznak kü­lönböző kirándulásokra. Hogy többet jobbat pro­dukálhassanak, ilyenkor fo­lyamodnak az általában ki­fizetődő diszkózáshoz a fa­lusi, városi művelődési haj­lékok. Báti Ferencné sem idegenkedik attól, hogy he- tente-kéthetente ilyesféle szórakozáshoz juttassa a fia­talokat, akik még a környe­ző falvakból is Rózsába jár­nak, ha kifog egy olyan jó lemezlovast, mint amilyen most a Gyöngyösről kijáró Vitovszky Attila. Tódulnak hozzá a zenerajongók, a haszonból pedig több jut fejlesztésre. Az persze na­gyon fontos, hogy a szeme mindig a műsoron legyen, s ahogy lankad az ifjúság ér­deklődése egy-egy közremű­ködő iránt, rögtön újítson. Vitovszky is így került Va­sas Laci helyére, az pedig Hatvani Ferit ütötte ki a rózsái nyeregből. .. Társadalmi segítséggel — Hogy mit ígér az idei esztendő? Egyelőre annak örülök módfelett, hogy de­cemberre elkészült ottho­nunk központi fűtése, amire 400 ezer forintot költött a tanács. Következő lépésben a rossz, olajos padlózat fe­lét mozaiklappal cseréljük ki. műanyaggal lambériáz- zuk a nagyterem, az előtér, az iroda falát, majd beve­zetjük a hálózati vizet az intézmény néhány helyisé­gébe, s nem feledkezünk meg a külső tatarozásról sem — jegyzi meg beszél­getésünk summájaként Bá­ti Ferencné. — Miért va­gyok ilyen határozott? Mert tudom, hogy akik eddig mel­lettünk álltak különböző jel­legű társadalmi munkákkal, ezután sem cselekszenek másként. Nem valamiféle előnyök reményében, ha­nem mert értelmét látják és érzik cselekedetüknek. Moldvay Győző Maurice Roland: Az utolsó töltények 11 2. Először is a terepet kel­lett előkészíteni. Giovanni és Marco kudarca sem volt vé­letlen. Némi utalás Antoniól nál. és máris halad a dolog. Ami a saját kudarcát illeti, elég volt tgy töltényt a le­vegőbe lőni hogy az üldö­zést elhitesse a többiekkel. Tinó árulását csak kitalálta. A többieknek pedig azt mondta, hogy az igazi áruló Marco volt. Hiszen Uuigi in­telligens ember volt. . Meg tudott másokat győz­ni ... ... A többi nagyon egy­szerű volt. Mindhárom cé­dulára Marco nevet írta fel. A revolverbe csak vaktölté­nyeket rakott. Este névtelen telefonálóként elárulta An* tóniónaik a többiek rejtekhe­lyét. És azután minden úgy ment. ahogy kitervelte. Az Antónióra leadott lövésre gyorsan válaszolt. Két golyó Marco testébe ... örök idő­re megszabadította a vetély- társtól. Csábító nélkül nincs csábítás ... —• gondolta ma­gába;:' Luigi. Idáig jutott fontolgatásai­ban. amikor az ajtót hir­telen felrántották. A küszö­bön Antonio alakja tűnt fel. két csendőr kíséretében. — Ne mozdulj, Luigi! ön se. asszonyom ! Házkutatási parancsom van! Luigi felnevetett. Ház­kutatás! Olyan naivnak tart- tanák, hogy csempészárut találnak nála ... ? Gúnyos pillantása közben elkezdő­dött a házkutatás, azon sza­bályok szerint, amelyek sem­mit sem bíznak a véletlen­re. A falakat centiméterről centiméterre végigtapogat ták. a bútorokat alaposan átvizsgálták. Az egyik csendőr hirtelen felkiáltott. — Jöjjön gyorsan, főnök! Ennek a vajas doboznak dupla alja van! Antonio megvizsgálta a le­letet és felráncolta a hóm lokát. — Na. Luigj, ez alkalom­mal betelt a pohár. Mindig gyanítottam, hogy cigarettát és órát csempészel... de he­roin; ez rossz, nagyon rossz! Ez sok évet jelenthet neked! — Maguk teljesen meg­őrültek! — kiáltott fel Lui­gi. — Higgyék el, soha éle­temben, soha, soha ... ! A csendőr-dzsipp hamaro­san megérkezett. Francesca még az ajtóküszöbcől is hal­lotta az esküdözéseket. hogy ő semmiről nem tudott, semmiről nem tehet. „És voltak még egyéb dolgok is. amiről Luigi tu­dott ...” — futottak át a gondolatok Francesca agyán. Például azt, hogy a szép An- tónióval is- viszonya volt. aki neki a névtelen telefon­ról és a vaktöltényekről mindent elmondott. És az olyan ravasz embernek, mint ő, nem kellett sok ah­hoz. hogy megértse a hely­zetet. és kellően ki is hasz­nálja ... Ha valakinek a csendőrparancsnok a ked­vese, néni nehéz olyan dol­got is megszereznie, ami a boltban nem kapható ... Fordította: Antalfy Jstván Kecskemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom