Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

2. Népújság, 1985. április 17., szerda BELGRAD Belgrádba érkezett hétfőn a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége Gerardo Iglesias- nak, a párt főtitkárának ve­zetésével. A spanyol párt­delegáció kedden kezdi meg hivatalos megbeszéléseit a JKSZ vezetőivel. BANKOK Eddig ismeretlen okból hegynek ütközött és lezu­hant a thaiföldi légitársaság egyik Boeing 737 típusú gé­pe, az ország déli részén. A gépen tartózkodó 11 ember szörnyethalt. A gép keddre virradóra Bangkokból egy üdülőhely felé tartott. KUVAIT Dzsábir el-Ahmed el'Dzsá- bir esz-Szabah kuvaiti emír hétfőn fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminisztert. A csehszlovák diplomácia vezetője, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Kuvaiítban. átadta Güs­tau Hnsák elnök személyes üzenetét. PEKING A reformok melletti kiál­lás dominált azon a beszél­getésen. amelyet a keddi, pekingi sajtó beszámolója szerint Teng Hsziao-ping, a központi tanácsadói bizott­ság elnöke folytatott Peking- ben Ali Hassan Mwinyi tan­zániai alelnökkel. Mint Teng kifejtette, a kínai reformok arra az eltökélt szándékra épülnek, hogy ki kell elé­gíteni az ország több mint egymilliárd lakosának anyagi igényeit. 1957 és 1978 között Kínát „balos ideoló­gia” sújtotta — állapította meg a kínai vezető — A ter­melőerők fejlődését gúzsba kötötték. Kína azonban ta­nult a múlt hibáiból, a de­mokrácia szélesítése mellett gazdasági és más területe­ken reformokat hajt végre. DÁKKÁ India és Banglades kap­csolatainak javításáról kez­dett tárgyalásokat hétfőn, Dakkában Rames Bandari, az indiai külügyminisztérium titkára, Radzsiv Gandhi kor­mányfő különleges megbí­zottja Faruk Ahmed Csaud- huri bangladesi külügymi­niszterrel. A megbeszélések­ről a bangladesi külügymi­nisztérium szóvivője közöl­te, hogy a kétnapos konzul­táción a két ország közötti valamennyi vitás kérdés na­pirendre kerül. Az indiai megbízottat kedden fogadta Mohammed Ersad banglade­si elnök. RIO DE JANEIRO SAO PAULO Tancredo Neves megválasz­tott brazíliai elnök jelenlegi súlyos állapota visszafordít­hatatlan — jelentette be a brazil elnöki hivatal szóvi­vője. Az Átányi „Búzakalász" Mgtsz alábbi szövegű bélyegzője elveszett ÄTÄNYI „BÜZAKALASZ” Mg. Termelőszövetkezet 3371 Atán.v 6 A bélyegzőlenyomat használata 1985. április 1-től érvénytelen. NATO-ellenes hét Spanyolországban Háborús bűnösök A treblinkai hóhér tagad Első ízben döntött úgy egy amerikai joghatóság, hogy egy. az Egyesült Államok­ban működő háborús bű­nöst kiadnak Izraelnek. A 64 éves, ukrán származású, volt SS. Ivan (John) Gyem- janyk, a treblinkai megsem­misítő tábor gázkamráját irányította, és sok ezer ár­tatlan ember haláláért fe­lelős — jelentette Kis Csa­ba. az MTI tudósítója. Bár a hatóságok már régen fel­tárták tartózkodási helyét, és Izrael kérte kiadatását, csak hosszadalmas vizsgálat, éljárás után rendelte el hét­főn. egy clevelandi bíróság a háborús bűnös elleni eljá­rást. Az elmúlt években az amerikai hatóságok nem adtak ki más országoknak háborús bűnösöket, hanem csupán eltávolították őket az országból, megvonták tő­lük az amerikai állampol­gárságot. A treblinkai hóhér azt ál­lítja, hogy nem azonos a ke­resett háborús bűnössel, de számos tanú teljes bizonyos­sággal azonosította. Védői azzal is megpróbálkoztak, hogy tetteit „az Egyesült Ál­lamokban nem üldözendő el­járásként” tüntessék fel. Mint ismeretes, az Egye­sült Államokban igen nagy­számú — becslések szerint mintegy tízezer — olyan egykori náci él. aki háborús bűnök elkövetője volt. Fel­kutatásuk igen lassan ha­lad. felelősségre vonásuk ki­vételes eset. Az amerikai jobboldali körök és külön­böző szélsőséges emigráns szervezetek most akciót In­dítottak az igazságügy mi­nisztérium e kérdéssel fog­lalkozó csoportja ellen, ar­ca hivatkozva, hogy „kom­munista országoktól” fogad­nak el nyomozati adatokat, amelyek szerintük „tisztes­séges” embereket — például a treblinkai hóhért — rá­galmazzák meg háborús bű­nök elkövetésével. Ugyancsak hétfőn egy seattlei bíróság elrendelte 26 amerikai újnáci vád alá he­lyezését. Az „árja nemzet" nevű fasiszta szervezet „rend” nevű katonai cso­portjának tagjait gyilkosság­gal bankrablással, pénzszál­lító autók kirablásával, kor­mányellenes szervezkedéssel vádolják. A vád alá helye­zett személyek közül hatan bújkáilnak. közülük egy ép­pen hétfőn gyilkolt meg egy rendőrt. Az „árja nemzet” nevű szervezet azonban to­vábbra is működik az Egye­sült Államokban, fajüldöző programját nyíltan hirdeti. Josef Mengele, aki a má­sodik világháború alatt az auschwitzi koncentrációs tá­borban embereken végzett kísérleteket, jelenleg Paraguyban tartózko­dik — jelentette ki hétfőn az Északnémet Rádiónak adott nyilatkozatában Hans- Eberhard Klein, Frankfurt város főügyésze. Erről a TASZSZ hírügynökség szá­molt be a DPA-ra hivatkoz­va. Mengele tartózkodási he­lyére vonatkozólag van szá­mos bizonyítók, amelyet a város ügyésze a Paraguay­ba látogató nyugatnémet ál­lampolgároktól és ottani la­kosoktól kapott. Spanyolországban hétfőn, este „A NATO ellen — a népszavazásért” gondolat je­gyében egyhetes eseményso­rozat kezdődött. A békeszer­vezeteket és -mo'zgalmaka! tömörítő NATO-ellenes bi­zottság szervezésében az or­szág nagyobb városaiban ki­állításokat rendeznék, vita­esteket tartanak. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az Atlanti Szövetség korlátozza az ibériai ország nemzeti függetlenségét, kül­politikai mozgásszabadságát. A gyárakban. hivatalok­ban. egyetemeken, sorra ke­rülő rendezvényeken azt kö­vetelik a kormánytól, hogy az ország NATO-belj jövő­jével kapcsolatos, beígért népszavazás kérdése legyen egyértelműen világos. Kér­dezzék meg a választókat: akarják-e. hogy Spanyolor­szág tagja maradjon a NATO-nak? Az andalúz bé­kebizottság hétfő esti,' sevil­lai nagygyűlésén a résztve­vők a kormányhoz küldött táviratukban azt követelték, hogy a kabinet még Reagan május eleji látogatása előtt rögzítse a népszavazás idő­pontját. A legújabb közvélemény- kutatási adatok szerint a spanyolok 80 százalékának az a véleménye, hogy a kor­mánynak be kell tartania a népszavazásra vonatkozó Ígé­retét. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka véle­kedett úgy, hogy az or­szágnak a NATOban kell maradnia. A NATO-ellenes hét ese­ménysorozata vasárnap, a madridi városligetben béke­fesztivállal zárul. amelyen neves spanyol és külföldi művészek is részt vesznek. A háború- és a NATO-elle­nes nagygyűlés szónoka. Marcelino Camacho a Mun­kásbizottság főtitkára lesz. —( Külpolitikai kommentárunk Havannai párbeszéd AKIK KUBA ELSZIGETELŐDÉSÉRE spekuláltak, egyre csalódottabbak, mégpedig okkal. Havanna ma már nemcsak néhány liberális latin-amerikai rend­szerrel, hanem a földrész igen sok országával norma- lizálta kapcsolatait. Kivételnek legföljebb a szélső­jobboldali diktatúrák tekinthetők, mint például Haiti vagy Chile. Legutóbb világszerte feltűnést keltett az ecuadori államfő és népes kíséretének havannai tárgyalása. Az eszmecseréken Leon Febres Cordero elnök ven­déglátójával, Fidel Castróval mindenekelőtt a térsé­get leginkább foglalkoztató . témákat : a közép-ame­rikai válságot és a latin-amerikai államok eladósodá­sának következményeit tekintette át. de szó volt a kétoldalú kapcsolatokról is. MOST ELŐSZÖR FORDULT ELŐ a kubai forra­dalom győzelme óta, hogy Ecuador elnöke ellátoga­tott a karibi országba. Jó jel ez, biztató jelenség, hiszen -— mint a quitói sajtó is hangsúlyozza •— sok a közös téma. amelyre együttesen kell megoldást ta­lálni. Kuba az elmúlt években számtalan jelét adta an­nak. hogy elkötelezett szocialista orientációját híven őrizve, szeretné kapcsolatait fejleszteni Latin-Ameri- ka országaival. Sőt, a közelmúltban Havanna éssze­rű indítványokat tett arra nézve is, hogy javítsa vi­szonyát szomszédjával, az. Egyesült Államokkal. MÁS A HELYZET KUBA és a „Zöld kontinens” viszonyában. Emlékezetes, hogy annak idején az Amerikai Államok Szervezetében az USA valóságos kampányt folytatott Havanna elszigeletésére. Akkor az Egyesült Államok mellé sok latin-amerikai ország fölsorakozott, s csak alig néhány — köztük Mexikó és Costa Rica — szegült szembe a washingtoni ál­lásponttal. Azóta azonban a helyzet gyökeresen meg­változott. Kuba tekintélye az utóbbi években nőt- tön-nőtt, s Havannában igen sok latin-amerikai po­litikus járt, mint ahogy kubai küldöttek is tárgyal­tak külföldön. Az ecuadori államfővel folytatott tár­gyalások is bizonyítják, hogy Kuba kész az eszme­cserére mindazokkal, akik jó szándékkal, az egyenjo­gúság elveinek tiszteletben tartásával óhajtják a pár­beszédet. Gyapay Dénes A kapitalizmus korunkban VI 5. Különösen fontos ebből a szempontból az, hogy a szo­cializmus létrehozta a hoz­závetőleges katonai erő- egyensúlyt, amelynek első fázisa az volt, hogy az Egye­sült Államok területe sebez­hetővé vált. A második fá­zisa az, hogy most már meg- béníthatóvá is vált az Egye­sült Államok esetleges há­borús konfliktus idején. Ép­pen ezért próbál minden erővel kibújni e szorító gyű­rű alól, és próbálja megvál­toztatni az erőviszonyokat. Miért lett oly rendkívül dü­hös és agresszív szándékú az Egyesült Államok a 70- es években az úgynevezett olajválságok időszakában? Kőolajból, szénből. ásvá­nyokból a rendelkezésre ál­ló vagyon és a felhasználás aránya a fejlett tőkés vilá­gok szempontjából olyan, hogy az olajnál kb. nyolc­szoros a felhasználása a ren­delkezésre álló vagyonnak, szénből is magasabb a fel- használása. mint a termelé­se, az ásványoknál pedig kétszerese a felhasználása a rendelkezésre álló vagyon­nak. A lényeg, hogy a kapita­lizmus, annak centruma se­bezhető. Sebezhető energiá­ban, nyersanyag-utánpótlás­ban, s ezért érthető, hogy nagy erőfeszítéseket tesz a tudomány, a technika ered­ményeinek felhasználásával azért, hogy ezt csökkentse. A szocializmus ilyen szem­pontból nem sebezhető. A fejlett tőkés országok szá­mára ezért rettentően fon­tos a fejlődő világ valamifé­le pórázon tartása vagy gaz­dasági kizsákmányolása és politikai fenyegetése. Igaz, hogy van különbség az európai tőkés országok kulturáltabb magatartása és az Egyesült Államok agresz- szivitása között, de a lé­nyegben egyelőre nincs kü­lönbség. A másik, hogy a fejlődő világ állandó mozgásban van, és ez a mozgás megál­líthatatlan, a világforradal­mi folyamat objektív, tér­ben és időben permanens. De köztudott hogy a társa­dalmi változásokat, a szocia­lista forradalmat nem lehet exportálni. Ha exportról, ha terjeszkedésről lenne szó, akkor azt abba lehet hagy­ni. De meg lehet-e paran­csolni például Angolának, hogy ne mozogjanak már. mert idegesítik az imperia­lizmust, és most átmeneti nyugalomra van szükség? Meglehet-e parancsolni, hogy menjenek vissza a korábbi állapotra? Meg lehet-e pa­rancsolni Közép-Ameriká- nak, hogy azt a lehetetlen elnyomott állapotot tartsák fönn. csak azért mert mi nyugtatni akarjuk a nem­zetközi imperializmust? Ezek objektív folyamatok. S harmadik, ami elképzel­hetetlen e kettő nélkül ab­ban a hatásában, amit vé­gül is előidézett: a tudomá­nyos-technikai forradalom, amely minőségi hatást gya­korolt az emberiség fejlődé­sére. 1 A másik kettővel együtt. Óriási tudományos potenciált hozott létre. és elherdálódik jó része. A termonukleáris háborúnak pedig nem lehet győztese, legalábbis jelen pillanatban, elvileg nem. Viszont a vi­lágcivilizáció elpusztítható. Mindezek együtt valóban egy újraértékelhető nem­zetközi rendszert hoztak lét­re, de ennek a fő jellemző­je nem a globalitás, hanem bizonyos körülmények és folyamatok között megren­dült a tőkés központ. Rea­gálni kezdett, fölvette a ver­senyt az alkalmazkodás fo­kozásával. és katonai kihí­vást intézett ellenünk ag­resszivitásával, és ez a ket­tő egyszerre van jelen a tő­kés rendszerben ma. Lényé­gében tudatos osztályérzék- kel hozzálátott a változtatá­sokhoz, és ebben a változta­tás-folyamatban megnőtt az integráció készsége. Az in­tegrációkészsége a gazdaság területén, a termelés és a tudomány gyors és nagyará­nyú . integrálásában mutat­kozik. A másik integrációs folyamat, hogy törekedett a/ adott társadalmon belüli bel­ső integrációra. A tőkés köz­vetlenül érdekeltté tette a tudósokat, szélesebb érte­lemben az értelmiséget, a menedzsereket, tehát a ter­melésben részt vevő, de köz­vetlenül anyagi javakat nem termelőket és az alkalma­zottakat. Az országok egy jelentős részében ezek szá­ma meghaladja az ipari munkások számát. Tehát egy olyan kapitaliz­mussal állunk szemben amely kérlelhetetlen ellenfe­leivel. Az erőviszonyok azonban realizmusra készte­tik még agresszivitásában is, alkalmazkodni kénysze­rül és tud is a körülmények­nek megfelelően, de meg­szerez mindent, amire képes. Mindezt takarja demokrati­kus formákkal. nemzeti identitással, szövetséges ke­retekkel és fejlődő képes­séggel. A tőke szavakban a béke híve, ma nincs kormány, amely nemzetközi háborút hirdet. Először is a szocia­lizmus léte miatt, másod­szor. mert a tömegek felis­merték a nagy veszélyt, és valamilyen fórmában kifeje­zik békeakaratukat. És vé­gül azért, mert jelen pilla­natban képtelen a végső lé­pést megtenni önmaga ve­szélyeztetése nélkül. Ugyanakkor nélkülözhetet­len utalni arra. hogy ezek a tételek, mint helyi, korláto­zott, nukleáris háború, stb. minden alkalommal propa­ganda előkészítői egy tudo­mányos kutatás alatt levő új eszköz rendszerbe állításá­nak az előkészítésére. A mi propagandánk mindig le­csapott ezekre a tételekre, de kevésbé leplezte le, hogy mögötte már valamilyen tu­dományos koncepció létezik, és dolgoznak azokon az eszközökön, amelyekkel ezt meg lehet vívni. Csupán egyetlenegy példa a sok kö­zül: először a tiszta bom­bát dolgozták ki, majd a korlátozott nukleáris hábo­rú tételét, és azután telepí­tik a közép-hatótávolságú rakétákat Európában. S most a világűrt akarják militarizálni. Itt is egy pro­pagandasorozatra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az if­júság megkedveli a tudomá­nyos-utópisztikus irodalmat. A Nyugaton megjelent iro­dalom 95 százalékban ször­nyetegekkel vívnak harcot, ilyen lakók jönnek, olyan lakók jönnek, állandó harc folyik. Azt az ősi törekvé­sét az emberiségnek, hogy először a földbe megy le, az­tán a vízbe megy le, aztán az égbe megy. hogy minél többet tudjon, abban a pil­lanatban a saját tudatával köti össze, bárki is van ott. az ellenség, s az ellenséggel fegyverrel kell szembeszáll­ni, mert a tárgyalási kísér­letek egyikben sem sikerül­nek, mert át tudja ültetni a saját agyát, vagy észrevét­lenül szellemileg meghódít­ja és így tovább. Aztán jön a film, a „CsiLlagok hábo­rúja”, „A Birodalom visz- szavág”, stb. Aztán végül jön valóságban egy katonai terv, amely már megfogja ezeket a fantáziákat, és nem is biztos, hogy teljesen ellenségesen fogadják a tö­megek. hiszen olyan óriási és talán még nagyszerű do­logról is van szó. (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom