Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. április 16., kedd A MEZŐGAZDASÁG GONDJA Elöregedett a géppark Észak-Magyarország kincsei Megőrzésük a ma emberének feladata A Bükki Nemzeti lku k igazgatósága Borsod, Heves es Nógrátl medvében keze! üti ezer hektárnyi terület természetvédelmi kezelését lát,i;t el A környezet megóvását, értekeinek megmentését, bemutatását, őr­zését. kiállítások szervezését, könyvek, prospektusok, leporellók terjesztését, a táj idegenforgalmi logadó- képességének fejlesztései, a termeszei es az ember kapcsolatának egészséges kialakítását, tehát a köz­gondolkodás helyes mederbe tereléséi mind-mind fontos leiadatuknak tekintik Nem is olyan rég a ga­bonát még importálta Ma­gyarország. A fordulópont 1973, ez volt az első eszten­dő. amikor többet exportál­tunk. mint amennyit behoz­tunk. A kivitel azóta foko­zatosan nő —, jelenleg a termés 12—15 százaléka —. de vele együtt a hazai fel- használás is emelkedik, te­hát az export növelése nem veszélyezteti az itthoni ellá­tást. A növekvő kivitelt az teszi lehetővé, hogy egyre több gabonát termelünk. Az átlagosnál kedvezőbb ter­mészeti feltételek és a ga­bonatermesztők buzgalma azt eredményezték, hogy a ter. mésátlagokkal felzárkóz­tunk, a világ legfejlettebb gabonatermelő országai kö­zé. Sok év átlagában is őriz­zük ötödik-nyolcadik he­lyünket, de akadtak olyan évek is, amikor még ennél is előbbre jutottunk. 1982. ben például csak az Ame­rikai Egyesült Államok előz­te meg hazánkat a kukorica hektáronkénti átlagtermésé­ben Középmezőnyben A gabona meghatározó nö­vény Magyarországon. a szántóterület 62—63 százalé­kán termelik. A mezőgazda­ságnak pedig a növényter­melés az úgynevezett hú­zó ágazata, az alaptevékeny­ségből származó jövedelmek ugyanis túlnyomó többsége ebből származik. A növény- termelés — ezen belül a gabonatermelés — növekedé' sének jól ismert okai van­nak. A világszínvonalon el­ismert fajtákon és a kedve­ző anyagi érdekeltségen kí­vül az elmúlt másfél évti­zedben számottevően fejlő­dött a termelés anyagi, mű­szaki ellátottsága is. Hol tartunk most a gépe­sítés fejlesztésében? A nem. zetközi adatok szerint 1981 _ ben száz hektár mezőgazda- sági területre Belgiumban 262 kilowatt motorteljesít­mény jutott, az NDK-bam 118 kilowatt, nálunk 49. Az adatok részletesebb tanul­mányozásából kiderül, hogy a motorteljesítményeket il­letően a középmezőnyben va­gyunk. Ez már jelentős fejlő­dés eredménye, hiszen a ter­melőszövetkezetekben meg­lévő mintegy 6,4 millió ki­lowatt motorteljesítmény 1980-hoz képest nyolc szá­zalékkal emelkedett. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyik felmérése szerint 1983 végén 43664 traktor volt a szövet­kezetekben, számuk az elő­ző három évhez képest lé­nyegesen nem változott. Nö­vekedett viszont teljesítmé­nyük mintegy tizenegy szá­zalékkal, ugyanis a nagyobb teljesítményű traktorokból többet vásároltak a gazda­ságok. A kombájnok száma még csökkent is mintegy másfél ezerrel 1980 és 1983 között, de teljesítményük 26 ezer kilowattal emelkedett. A lényeg persze mindenkép­pen az. hogy a nagy telje­sítményű traktorok és kom­bájnok elterjedése megte­remtette a lehetőségét an­nak. hogy a legtöbb gazda­ságban őszi és tavaszi talaj- munkákat, a vetést és a be­takarítást kedvező időben elvégezhessék. Hiányzó alkatrészek Sajnos e megállapítás nem vonatkozik valamennyi ter­melőszövetkezetre. Különö­sen a gyenge adottságú, vagy az elmúlt két eszten­dőben aszálykárt szenve­dett gazdaságok kerültek ne­héz helyzetbe. A traktorok számát és teljesítményét jel­ző mutatószámok ugyanis csalókák. Eltakarják azt a nem mellőzhető tényt, hogy a gazdaságokban jelentősen megnőtt az úgynevezett nul­lára leirt gépek aránya. A Központi Statisztikai Híva. tál adatai szerint a trakto­rok 47, a kombájnok 33, a tehergépkocsiknál 25 száza­léka tartozik ebbe a kategó­riába. Ezeket az eszközöket a szövetkezetek kénytelenek használni. felújításuk és fenntartásuk viszont rend­kívül sokba kerül. Ráadásul nehezíti a gaz­daságok helyzetét, hogy az alkatrészgyártás sem kedve­ző. Igaz, hogy az utóbbi esz­tendőkben javult valame­lyest. de a hiánycikkek lis­tája legfeljebb csak rövi- debb lett. de nem tűnt el. Hiányoznak olyan alkatré­szek, amelyek nélkül a te­lephelyről sem tudnak ki­mozdulni a gépek. Ezek be­szerzése nemcsak nehéz, hanem a szövetkezetek költ­ségeit is rendkívüli mérték­ben növeli a sok fölösleges utánjárás. Ugyancsak a költ­ségeket növeli, hogy az al­katrészek árai az utóbbi idő­ben többször is emelkedtek, és egyre inkább elszakadnak a mezőgazdasági termékek árainak növekedésétől. A hazai gyártók ugyan igye­keznek mérsékelni az im­portból származó alkatrészek hiányát is, de gyártmánya­ik minősége nem éri el az eredeti alkatrészekét, ugyan­akkor árban legtöbbször megegyeznek vele, eseten­ként magasabbak is. Ha gabonát akarunk A gyenge és nehéz pénz­ügyi helyzetben lévő gazda­ságok mindezeket kényte­lenek tudomásul venni, er­kölcsileg és fizikailag el­használódott gépeiket fel­újítani, mert újakat nem tudnak venni helyettük. A gyakori meghibásodások vi. j szont nehezítik a munkát, egyes gazdaságok gépeinek teljesítménye nem igazo­dik az elvégzendő munkák­hoz. Kénytelenek megalkud­ni, másokhoz alkalmazkodni, s a kampánymunkák ide­jén megvárni, amíg a szom­széd befejezi a munkát, s tud rajtuk segíteni. Jóllehet, a nehéz helyzet­ben lévő, s alacsonyabb mű­szaki színvonalon álló gaz­daságok száma a kisebb, gondjaikra mégis figyelni kell. A VII. ötéves terv elő­irányzatai szerint már 17 millió tonna gabonát kell termelni a mostani. 15 mil­lióval szemben, s a növekvő termés eléréséhez a most nehéz helyzetben lévők na­gyobb teljesítményére is szükség van. Másfelől. az élen járók megújulásától sem lehet eltekinteni, egyes szá­mítások szerint ötévente 35 —40 millió forint gépi beru­házással kell számolni, hogy a világ élvonalában marad­hassunk gabonatermesztés­ben. V. F. .1. Mint dr. Bartucz Ferenc igazgatótól megtudtuk. a 100 alkalmazottal dolgozó szervezet tavaly 15 millió forintos költségvetéssel gaz­dálkodott. s ezen felül 40 milliót fordítottak beruhá­zásra. A nógrádi. ipolytarnóci ősállat- és növény lenyoma­tokra joggal büszkék, hi­szen a világon hasonlóra csak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban buk­kantak a kutatók. A fajta- választék azonban Bt a leg­gazdagabb. A 23—25 millió éves leleteket — melyeket egy vulkáni kitörés nyomán konzervált a természet — méghozzá méltó csarnokban tárhatják az érdeklődők elé. Rangját emeli, hogy az idei Nemzetközi Geológus Kong­resszus résztvevői vidéki ta­nulmányútjaik során vala­mennyien „elzarándokolnak" Ipoly taroócra. A Hollókői Tájvédelmi Körzetben tervezik a régi tőkés művelésű szőlőkultú­ra rekonstrukcióját, a Salgói Természetvédelmi Terület­hez pedig szeretnék hozzá­csatolni a Medves-fennsi- kot is. A Heves megyei Erdőtel­ki Arborétum felügyeletét 1984-ben vették át. A hely­béli termelőszövetkezettől kapott földterülettel bőví­tették a növénykertet, mely­ben szaporítóanyagokat, díszfákat, cserjéket is ne­velnek. Az ebből adódó be­(Foto: Szabó Sándor) Hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója alkalmából vehette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Budai István, a Metalloglobus Tarnaszentmiklósi Üze­mének párttitkára. Ese­tében is — akárcsak sok-sok társánál — a hosszú időn keresztül folytatott eredményes tevékenységet ismerték el ezzel a kitüntetéssel. Hogyan ért el eddig, milyen momentumok vezettek azokhoz az ün­nepélyes pillanatokhoz, amelyekre még bizo­nyosan sokáig emlékez­ni fog'.’ Erre kerestük a választ a vele folyta­tott beszélgetésben. — Hevesen születtem — kezdi a diskurzust —. s a családom is oda való. A szülői ház meghatározó sze­repe nálam talán fokozot­tabban érvényesült. mint másoknál, s nagy jelentősé­ge volt sorsom további ala­vétel részint fedezi a fenn­tartási költségeket. Ebben az évben a park kastélyában alakítanak ki egy laborató­riummal felszerelt oktatási központot. A létesítmény a megyei iskolák kihelyezett óráinak, illetve nyári kör­nyezetvédelmi táboroknak ad majd otthont. Az elmúlt; esztendőben egy régóta hú­zódó kérdés végére is pon­tot tehettek: az igazgatóság elfoglalhatta állandó székhá­zát a felnémeti volt plébá­niában. A szó szoros értelmében vett Bükki Nemzeti Park mintegy 75 százaléka a szomszédos Borsod-Abaúj- Zemplén megyéhez tartozik. A legnagyobb eredményt itt mutathatják fel, hiszen 6 hónap alatt, hatalmas tár­sadalmi összefogással elké­szült a Garadna és a Csa- nyik-völgy találkozásánál a Herman Ottó Emlékpark azaz a BNP keleti fogadó­központja. Itt kell megemlí­teni a hosszú távra kidol­gozott, úgynevezett kapu­programot. A nemzeti par­kot öt, a természet al­kotta kapun lehet meg­közelíteni. A Hór-völgyi „bejárat” az Oszlai-tájházzal és a már említett Garadna. rölgy kiépült. További fej­lesztésre vár a Máyinka sziklaszoros. a Szalajka- völgy, s ami a legégetőbb, a Felsőtárkányi sziklaszoros régiója. kulásának szempontjából. Nyolcán voltunk testvérek, természetes, hogy arra gon­dolni sem mertünk, hogy mindnyájan olyan iskolába menjünk tanulni. amilyenre éppen kedvünk szottyant. Magam is mérlegeltem a kö­rülményeket, s úgy határoz­tam, hogy valamilyen szak­mát sajátítok majd el. En­nek megfelelően beiratkoz­tam az egri 212. számú szakmunkásképző intézetbe, ahol 1965-ben végeztem vil­lanyszerelőként. Elhelyez­kednem azonban már nem­igen lehetett, mert rövide­sen fel kellett húznom a mundért. — A katonaságnál aztán történt egy s más.. . — Most, túl az általános dolgokon, egy — számomra rendkívül lényeges — ese­ményt kell megemlítenem. A seregben vettek fel a párttagok sorába. Azt hi­szem. hogy ebben az ját­szott közre, hogy már ott is igyekeztem kivenni a ré­szem a politikai és egyéb feladatok megoldásából. — A leszerelés után a kis­körei „kirándulás” követ­kezett? — Igen. Oda kerültem dolgozni, méghozzá 1969- ben. Egy nagy beruházás megvalósítása várt ránk. az­az a Tisza II. vízlépcső fel­építése volt a végső cél. Közben a pártvezetőségbe is beválasztottak s ezen a területen sem válthattam szégyent. Mikor az ottani munkálatok befejeződtek, akkor már ide hívtak, mert szükség volt villanyszerelő­re. Nem sokat tétováztam, jöttem. Nem érkeztem tel­jesen idegen helyre, hiszen a bátyám már régóta itt volt alkalmazásban. Mindez Pelsőtárkánynál időzzünk el egy csöppet. A BNP igaz­gatósága saját erőből nem képes megoldani ezt a fel­adatot. hasonló összefogásra lenne szükség, mint Mis­kolcon volt. Annál is in­kább. mert az Eger—Felsö- tárkány—Lillafüred—Miskolc út mentén akarnak — úgy­mond — „berendezkedni". A Rejtek; Kutató és Kirán­duló Központ ennek kereté­ben valósult meg. Ez a 40 kilométer hosszú szakasz a Bükk festői, megkapó ré­szét átszelve kiválóan al­kalmas kiállítások, kilátók, parkolók létesítésére, ami vonzaná a turistákat, s az sem lenne mellékes, hogy így tehermentesíthetnék a fennsíkon átmenő telített forgalmat. Közel másfél éve gon­dozzák az Aggtelek—Jósva- fői barlangokat, illetve Ma­gyarország negyedik nem­zeti parkját, az aggtelekit. Január 1 -tői beszélhetünk Zempléni Tájvédelmi Kör­1973. novemberében játszó­dott le. Ezután lehetőségem nyílt arra. hogy az ismere­teimet is tovább gyarapít­sam. Leérettségiztem, majd a technikusi minősítőn sze­rettem volna túljutni. de mivel ezért Szolnokra kel­lett volna járnom, csak terv maradt. Később azután még egyszer beültem az iskola­padba. s a marxista—leni­nista esti egyetemet végez­tem el. — 1975 tavaszán aztán lé­nyegeset fordult a sorsa. . . — Valóban. Ekkor lettem párttitkár, majd alig egy hónapra rá a tmk műveze­tője. Azóta is mindkét funk­ciót betöltőm, s úgy igyek­szem, hogy se ezen, se azon a területen ne maradjak el a követelményektől. Kérdez­ték már tőlem, hogy hogyan lehet ezt energiával bírni. Állíthatom, hogy lehet, per­sze pontos, precíz időbeosz­tás szükségeltetik, meg tel­jes erőbedobás. Sokat köny- nyít a helyzetemen, hogy szinte mindenki segít, tá­mogat. Ez nemcsak terhe­ket vesz le a vállamról, ha­nem tartást is ad. — Milyen változásokat ho­zott az utóbbi tíz esztendő? — Számtalan átalakulás ment végbe valamennyi vo­nalon. Most szétválasztanám a gazdasági, illetve párt- munkát, persze ez a való­ságban elválaszthatatlanul egybefonódott. A tmk ak­koriban még elég kiforrat­lan volt. Sem a személyi, sem pedig a technikai fel­tételek nem biztosíthatták a sikeres szorgoskodást. Nap­jainkra már ott tartunk, hogy az öt-hat ember he­lyett húszán végezzük ezt a tevékenységet. A technikai adottságainkat pedig egy zetröl, ez szintén az igaz­gatósághoz tartozik. Természetesen a termé­szetvédelem sem mentes a gondoktól. problémáktól, olyanoktól, amelyeket fő­ként mi. emberek idézünk elő. Sajnos. a vandaliz­mus itt is kitombolja ma­gát. Se szeri, se száma az összetört, megrongált vilá­gítótesteknek, ismeretter­jesztő, útbaigazító táblák­nak. Némely részek már­már szemétdombhoz ha­sonlítanak, sok a meggon­dolatlanul szétdobált hul­ladék. Az erdőtüzek min­den esztendőben több mil­lió forintos kárt okoznak. A természet — úgv tart­ják — a művészet kimerít­hetetlen forrása. Civilizált. városiasodó világunk. s mi mindannyian jobban is megbecsülhetnénk, óvhat­nánk azt az értéket, amit: „nem őseinktől örököltünk, hanem unokáinktól kaptunk kölcsön". Budai Ferenc napon sem lehet említeni a múltéval. Igyekeztünk azt is elfogadtatni — szerencsére nem hiába —. hogy mennyi­re fontos a rendszeres meg­előző karbantartás. A fejlő­désünk talán itt volt a leg­számottevőbb. De nézzünk más felé. A brigádmozga­lom rengeteg kívánni valót hagyott maga után. Most tizenhat szocialista kollek­tívánk van. s ez egy 240-es létszámú üzemben igen je­lentős. A szakszervezeti tényekedés megerősödött, ma már bizton számíthatunk e szervezetre is a gazdasági feladatok megvalósításánál. A KISZ-alapszervezetünk — amely a hetvenes évek kö- zepén-végén szinte csak névleg létezett — az idén megkapta a kiváló kollektí­vákat megillető elismerést. — Kikapcsolódása? — Első a család. Két fi­am van,, s a feleségemmel együtt úgy igyekszünk, hogy minél több órát tölthessünk velük. Szívesen focizom, bár már csak amatőrként. az­előtt viszont aktívan ker­gettem a labdát. Ezen túl nagyszerűen kikapcsol, meg­nyugtat a horgászás. Kiskö­rén van a cégünknek egy bungallója, s amikor csak tehetem elmegyek oda. az­tán várom, hogy harap-e a hal. Egy-egy ilyen kirucca­nás után teljesen feltöltődve térek vissza, s látok neki az újabb tennivalóknak. Beszél még a vágyairól, öt­leteiről, elképzeléseiről. Az eddigi pálya láttán azonban mi már most kijelenthetjük: az ilyen lelkesedés, szorga­lom, kellő alapot, garanciái nyújt ahhoz, hogy ezek ne csak tervek maradjanak. Sárhegyi István Helytállni, két fronton A párttitkár-müvezetö számvetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom