Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 88. szám ARA: 1985. április 18., kedd 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az anyanyelvi hét megyei megnyitója Világos gondolatnak — tiszta formát Héttőn délután Egerben, a Hazafias Népfront me gyei Bizottságán rendezték meg a magyar nyelv hetének megyei megnyitóját. Ez alkalom évről évre visszatér, lehetőség arra, hogy mindazok, akik felelősnek érzik magukat kifejezőeszközeinkért, a szuka sósnál is többet tegyenek a fejlődésükért. Ez évtől a népfront és a TIT közösen szervezi a programokat: szűkebb hazánkban mintegy 10 előadáson hallhatja az érdeklődő közönség a szakemberek véleményét. Kalákában A címbeli kifejezés hátterében a mindig is örök igazságok közé tartozott és sorolható emberi tulajdonság áll: annak az összefogásnak, összetartó erőnek nincsen párja, amely az embereknek másokhoz való kapcsolatában, egymás segítésében, az odaadó önzetlenségben mutatkozik meg. Kiváló példát nyújtanak erre — többek között — a megyeszékhelyünkön, a lajosvárosi ifjúsági lakótelepen immár tíz esztendőnél is régebben élők. Lényegében már a kezdet kezdetén is bebizonyosodott: szerencsésen jött ösz- sze kalákába az ott lakó fiatal társaság. A leendő, illetve az ifjú apák nem nyűgnek. hanem éppen megtisztelő kötelességüknek érezték, hogy rendbe tegyék környezetüket, s játszóteret alakítsanak ki a gyermekeknek. Készséggel nyitottak ajtót akkor is, amikor a negyedik szomszédból szaladt át késő este a kétségbeesett anyuka, hogy lázban égő kisfiához orvost hívjon — mert másutt abban az időben még nem volt telefon. Őszintén mondták, öröm volt látni azt a boldogságot, amit a külföldre férjhez ment lányáért aggódó mama érzett, amikor hosszú hetek után újra szót válthatott vele — a lakótárs távbeszélőjén. Hasonlóképpen tettek abban az esetben is. amikor négyen építkezésbe fogtak. gondosan beosztották, kinek mi a teendője, melyiküknek kell ügyelnie az anyagbeszerzésre, a fuvarok lebonyolítására, illetve a segítő brigádok megszervezésére. Valóságos kisvállalkozás jött létre erre az alkalomra — viták nélkül, szinte teljes egyetértésben. Ennek az együttes akaratnak is volt köszönhető, hogy — igaz, hosszadalmas utánjárással — sikerült beszerezni minden engedélyt, írást, dokumentumot, s még az esetleg berzenkedő lakótársak beleegyezését is. Egy szó. mint száz, immár egy évtizede úgy élnek együtt a lajosvárosi lakótelepen abban az egymásra néző két négyemeletes tömbben, mint barátok, vagy még inkább, mint egymást féltő, egymást szerető közeli hozzátartozók. Kalákában, egy nagyon szimpatikus emberi közösségben, ami sajnos igencsak ritka napjainkban — épp ezért megszívlelendő és követésre méltó. Szalay Zoltán A megjelenteket a hétfő délutáni összejövetelen Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára köszöntötte, fölhívta a figyelmet a rendezvény jelentőségére. Ezután Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára mondta el a megnyitó beszédét. Mint hangsúlyozta, a tiszta, helyes beszéd, a nyelv tudatos használata emberségünk kifejezője, személyiségünk hu tükre. A világos gondolatnak tiszta formát kell öltenie. Különösen azok számára fontos ez a figyelmeztetés, akik naponta mások elé állnak hogy mozgósítsák őket valamilyen feladat megoldására, vagy magyarázatot adjanak bizonyos kérdésekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell találni a témának legmegfelelőbb nyelvi köntöst, példát kell mutatni írásban és szóban a pontosságra és a közérthetőségre. Hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt negyven év során az ország: a gazdaságban és társadalomban végbement változások nem maradhattak hatástalanok nyelvünkre sem. Sok kedvező átalakulás történt, gyarapodott kifejezőeszközeink tára. de a nemes búza között megterem a gaz: káros jelenségekkel is találkozhatunk. Nem lehetünk elégedettek az ügy iránti érdeklődéssel. még többet lehet tenni a nyelvi műveltség terjesztéséért. Megyénkben is megalakult a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnöksége mellett a beszéd- és magatartáskultúrát ápoló munkacsoport. amely a beszéd és a viselkedés jobbítását tűzte ki célul. Ezt követően a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar—ének szakos hallgatói adtak műsort, az összeállításban versek, prózarészletek és népdalfeldolgozások hangzottak el. Ezután dr. Rácz Endre a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára tartott előadást az elmúlt negyven év nyelvi változásairól. Egy latin mondásra hivatkozott, mely szerint változnak az idők, változnak az emberek: a nyelv is a megőrzés és az újítás egységében létezik. Markáns átalakulásokra figyelhetünk föl, ha az 1945 óta lezajlott folyamatokat vizsgáljuk. Ez ösz- szefügg sok tényezővel, így a tömegtájékoztató eszközök — különösen a televízió — előretörésével is. Jelentősen módosult a szókincs, a nyelvi magatartás, de még a grammatikai szerkezet is. Olyan új kifejezések váltak közkinccsé, mint a gépállomás, a munkaverseny. majd később a szabadidőruha. jövőkutatás, szervátültetés. Módosult a helyesírás is. annyira közkeletűvé vált a szabadszombat, a hétvége. vagy a szabadidő, hogy az új szabályok szerint egybe is Írjuk ezeket. Egyúttal kikopott a szótárunkból a menhely. a szegényház. a kaució, vagy a népkonyha. A szaktudós számot vetett az idegen szavak kérdésével is, kiemelve, hogy ezeket a szokásoknak megfelelően magyar megfelelővel pótoljuk a ..jövevényt’', vagy befogadjuk. A későbbiekben kiemelte az előadó, hogy megfelelő kifejezésformákat kell találni. a különböző közösségek előtt illendően megszólalva. Veszélyes a fontoskodás, de még inkább a trágár beszéd, amely az érzelmi elsekélyesedés jele. Nem teljesen kialakultak köszönéseink, sok körülöttük a bizonytalanság. A grammatikáról a nyelvi szerkezetről szólva kifejtette. hogy a társadalmi át- rétegződés következtében sok szak- és tájnyelvi elem közkeletűvé váll. Ennek is van jó és rossz oldala, ösz- szességében a helyes kifejezési módra kell ügyelni. Végezetül az egyetemi ta-' nár úgy summázta az. elhangzottakat: a nyelvművelő mozgalomnak őrködnie kell a változások felett, segítve azt ami jó. gyomlálva a rosszat. Gábor László „Mindig meg kell találni az alkalomnak, a témának legjobban megfelelő nyelvi formát'' — hangsúlyozta Mészáros Albert. (Fotó: Perl Márton) II portugál külügyminiszter hazánkban Jaime Gama portugál külügyminiszter. aki Várkonyi Péter külügyminiszter vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon, délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar— portugál külügyminiszteri tárgyalások. A hivatalos rnagyar—portugál külügyminiszteri tárgyalásokon Várkonyi Péter és Jaime Gama áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és Portugália kapcsolatainak alakulását. A tárgyalásokon jelen volt Bobvos György, a Magyar Népköztársaság lisszaboni és José Joaquim De Mena El Mendonca, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben, hivatalában fogadta Jaime Gama portugál külügyminisztert, A megbeszélésen áttekintették a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi kérdéseket. valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter külügyminiszter. valamint Bobvos György, hazánk lisszaboni és José Joaguim De Mena E Mendonca. Portugália budapesti nagykövete. ★ A portugál külügyminiszter délutáni programja az érdi Benta-völgye Termelőszövetkezetben folytatódott, ahol a tsz vezetői tájékoztatták a vendéget a gazdaság eredményeiről, feladatairól. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Jaime Gama tiszteletére a külügyminisztérium vendégházában. Nem hiányzik a forint sem A vállalatok és a kultúra Az emberek napjaik jelentős részét a munkahelyükön töltik, a gyárak, üzemek vezetőinek így nemcsak az a feladata, hogy megszervezzék a termelés folyamatosságát és biztosítsák a minél- jobb munkakörülményeket, hanem az is, hogy gondoskodjanak dolgozóik kulturális igényeinek kielégítéséről. A Síroki Fémművek rendezvényeinek java az általuk önállóan működtetett Mátra Művelődési Házban zajlik. Ennek az intézménynek a költség ve bése g céget terheli, de a különféle hasznos időtöltéseken a község lakói is részt vehetnek. Az épület havonta öt-hat komolyabb eseménynek ad otthont. Különösen a köny- nyebb műfajok, elsősorban a zenés darabok kedveltek, de ugyanilyen sikerrel bonyolódnak az író—olvasó találkozók is. Sajnos. a hangversenyek látogatottsága igencsak gyér, pedig az ottaniak sokat tesznek azért, hogy a megfelelő, igényes szórakozási formákat honosítsák meg. Különösen büszkék lehetnek a szabad idős parkra, amelynek területén mintegy négyezren férnek el. Az itteni szabadtéri színpadon tartják a koncerteket, gyakran lépnek fel ezen ismert, fővárosi művészek is. A jól felszerelt. faházak pedig a brigádok kellemes hétvégi ki- kapcsolódását biztosítják. Évente több mint egymillió forintot költenek a kulturális célok valóra váltására — természetesen ebben a füzesabonyi részlegük is benne van —, s a megítélés szerint ez az ösz- szeg elegendő. Ugyanakkor viszont égetően szükség lenne egy tornateremre, amely a testedzés, a sportolás fellegvára lehetne. Már vagy két évtizede felmerült annak a gondolata, hogy létrehozzanak egy ilyen helyiséget, de aztán semmi sem változott. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a VII. ötéves tenv folyamán talán ez az álom is megvalósul. Minthogy a munkások között a bejárók vannak döntő többségben, nagyon jó programokkal lehet elérni azt, hogy esetleg még délután is ott maradjanak, s ne haza siessenek. Ezért vált gyakorlattá, hogy a férfiak és nők körében felméréseket végeznek, mielőtt kialakítanák az elképzeléseiket. Egyértelmű célként fogalmazódik meg a jövőre vonatkozóan, hogy minél nagyobb tömegeket nyerjenek meg, minél vonzóbbá tegyék a rendezvényeket. A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban közel félmillió forintból gazdálkodnak az említett vonalon. Fontos tényező, hogy ez az összeg az elmúlt időszakokéhoz viszonyítva néni csökkent. A helyzetüket alapvetően meghatározza az a körülmény, hogy a városnak nincs önálló művelődési otthona, ennek következtében a vállalatét használják. A népszerűséget tekintve első helyen áll a munkásakadémia. melynek keretében mód nyílik közéleti emberekkel való találkozásra. Sokan látogatják az ismeretterjesztő előadásokat, illetve a német és eszperantó nyelvtanfolyamot. Közkedveltek továbbá a vetélkedők és azok a kiállítások, melyeken a dolgozók mutathatják be alkotásaikat. Az olvasás — annak ellenére, hogy megfelelő helyiség és könyvállomány áll rendelkezésre — gyakran formális, különösen a bri- gádvállalásoknál. A színházi bemutatók egy részét a helybeli galéria szervezi, másrészt — a főváros közelsége miatt — a budapesti teátrumokat is felkeresik. A múlt esztendőben például majd félszázszor utaztak el megnézni egv-egy darabot. Az Egri Dohánygyárban kizárólag kulturális munkára százezer forintot költenek, de — mint mondják — ha több pénzre lenne szükség, azt is előteremtenék. Az itteniek is a színházat, a nyelvtanfolyamokat és a vetélkedőket részesítik előnyben. Az író—olvasó találkozók viszont mostohagyereknek számítanak. A 2500 kötetes szakszervezeti letéti könyvtár, illetve az 50Q0 kötetes műszaki könyvállomány kiváló lehetőséget nyújt az önművelésre. Most egyébként különösen fellendülőben van az olvasás, hiszen az előbbi bibliotéka új terembe költözött. Az eseményeket — a brigádvezetők és szak- szervezeti bizalmik — propagálni is igyekeznek. Lényeges ez azért, mert — bár nőtt az emberek szabad ideje — az érdeklődés néha gyér, sokakat nehéz idecsal ogatni a gmk-ból és a kiskertekből. Az éves munkaterv elkészítésekor valamikor megpróbálkoztak a kérdőíves módszerrel. de ez nem vált be. Most a köz- művelődési bizottság tagjai — ki-ki a saját területén — gyűjtik az információkat, s ennek megfelelően alakítják ki a program- szerkezetet. Éljen a marxizmus—leninizmus!
