Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. április 13., szombat Il Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselttjelöltjei az országos választási listára (Folytatás az 1. oldalról) 1. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgató­ja. 2. Bartha Tibor, református püspök, 3. Bíró Imre, római katolikus kanonok, 4. Bognár József, akadémikus, 5. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, 6. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, 7. Gyenes András, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, 8. Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára, 9. Hámori Csaba, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, 10. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 11. Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, 12. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, 13. Káldy Zoltán, evangélikus püspök. 14. Kállai Ferenc. színművész 15. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, 16. Kiss János, római katolikus címzetes ka­nonok, 17. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, 18. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, 19. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 20. Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 21. Nánási László, nyugdíjas, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa felügyelő bizottságá­nak elnöke, 22. Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettése, 23. Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak titkára, 24. Pesta László, a Fővárosi Tanács nyugal­mazott elnökhelyettese, 25. Péter János, nyugalmazott külügyminisz­ter, 26. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, 27. Réger Antal, a Magyarországi Németek ' Demokratikus Szövetségének alelnöke, 28. Salgó László. főrabbi, 29. Sarlós István, az országgyűlés elnöke, 30. Straub F. Brúnó, akadémikus, 31. Szabó István, a> Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, 32. Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsá­nak elnöke, 33. Szentágothai János, akadémikus, 34. Trautmann Rezső, nyugalmazott építésügyi mi­niszter, 35. Varga Imre, szobrászművész. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az országos választási listán induló kép­viselőjelöltek névjegyzékét benyújtotta az Országos Vá­lasztási Elnökségnek. Az Országos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölés tör­vényességét, és megállapítot­ta, hogy az a választójogi törvényben foglaltaknak megfelel. -Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa névjegyzékében szereplő sze­mélyeket országgyűlési kép­viselőjelölteknek elfogadta. (MTI) Hazánkba a portugál külügy­miniszter Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminiszte­re Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására ápri. lis 14-én, vasárnap hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezik. Tiltakozási nap Chilében Chilében csütörtökön megtartották az újabb or­szágos tiltakozási napot, immár a tizennegyediket 1983 tavasza óta. A Pino- chet-rendszer elleni megmoz­dulást az egyik legnagyobb chilei szakszervezet, a Dol­gozók Országos Parancsnok­sága (CNT) hirdette meg megtartására az adott okot. hogy a hatóságok két hete meggyilkoltak három kom­munista politikust. A tiltakozási nap a dél- ameriikai ország legszélesebb társadalmi rétegeit mozgat­ta meg: az egyetemisták, a munkások, a katolikus egy­ház képviselői tüntettek a rezsim önkénye ellen. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) Fontos feladat a szakszer­vezeti számadás, a mérleg- készítés az elmúlt öt évről. A választások során vala­mennyi vezető testület és szakszervezeti bizalmi be­számol a szervezett dolgo­zóknak az elvégzett mun­káról, s a szakszervezeti ta­gok millióival nyílt, őszin­te eszmecsérét folytatnak a tagság közös dolgairól, gond­jairól. a szakszervezetek el­képzeléseiről. A tisztségvise­lők jelölésénél a legfőbb kö­vetelmény az, hogy a jelöl­tek élvezzék a tagság bi­zalmát, legyenek a munká- bán példamutatók, olyan em­berek, akik társaikért szót emelnek, a többség akaratá­nak érvényt szereznek. A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a válasz­tási szabályzatot. Ennek alapján a szakszervezeti vá­lasztásokat 1985. szeptem­ber 1. és 1986. március 31. között keLl megtartani. A tisztújítások sorozata a bizal­miválasztásokkal kezdődik, s a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával zá­rul. A keretjellegű válasz­tási szabályzat biztosítja az egységes cselekvést, ugyan­akkor lehetőséget ad az iparági, ágazati sajátosságok érvényesítésére is. Megőrzi a szakszervezeti mozgalom választási, rendszerének ed­digi pozitív elemeit, s egy­ben számos új vonással gaz­dagítja is. Kiterjeszti a tit­kos választás lehetőségét a bizalmiakra, főbizalmiakra, lehetővé teszi mind a tag­ság, mint a jelölőbizottságok számára a többes jelölést. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának választási dokumentumait a Szakszer­vezeti Értesítőben teszi köz­zé. (MTI) Visszatérés szerdán Útnak indult a Discovery Többszöri halasztás után, péntek délután, elindult út­jára a Discovery elnevezé­sű amerikai űrrepülőgép a floridai Cape Canaveral űr- repülőtérről. A rajtot még februárra tervezték, de kü­lönböző okok. köztük egy, az előkészítés során bekö­vetkezett szerelési hiba mi­att kénytelenek voltak elha­lasztani. Az űrrepülőgép sze­mélyzete egy katonai hír­közlési hálózat kiépítésével kapcsolatos feladatokat is végrehajt. Mint Kis Csaba, az MTI tudósítója írja az űrrepülő­gép utasai között van egy politikus is: Jake Garn sze­nátor, aki egyébként a sze­nátus illetékes bizottságának vezetője. Garn korábban re­pülőtiszt volt. Részt vállalt a feladatokból és az út so­rán egészségügyi, biometriai méréseket végez önmagán. A Discovery parancsnoka Karol Bobko. A személyzet tagjai között ismét van női űrhajós: Margaret Rhea Seddon. Az űrrepülőgép a tervek szerint szerdán tér vissza a földre. Külpolitikai kommentárunk ~)—i Politikus az űrpályán AZ ÖSSZEESÉS EGYÁLTALÁN NEM SZÁN­DÉKOS: az amerikai Discovery csak azért emelke­dett pontosan Jurij Gagarin korszaknyitó űrrepü­lésének 24. évfordulóján a magasba, mert korább­ra kitűzött dátumokról későbbre, egyre későbbre halasztották a rajtját. Jake Garn szenátor, az első hivatásos politikus, aki a kozmoszba látogat, pedig éppenséggel csak azért került erre a szerkezetre, mert a másik amerikai űrsikló, a Challenger útját, amelynek eredetileg résztvevője lett volna, külön­böző műszaki' problémák miatt végleg lefújták. Bárhogy volt is, a szenátor mindenesetre maga is egy elgondolkodtató premier főszereplője lett Mint az űrhajózással foglalkozó szenátusi bizottság elnöke, aki ily módon „személyesen ellenőrzi”, mire fordítja a NASA, az Űrhajózási Hivatal az adófi­zetők pénzét, maga is a magasba emelkedik, az első „helyszíni szemlére”. Mit láthat az „égi ország­úton”, amelyen az első kört 24 éve egy szovjet ember tette meg, s amelyet azóta szovjet és ame­rikai kozmonauták és asztronauták hosszú sora szélesített? Ha a Discovery ablakán kitekint a távolabbi vi­dékekre is, azt tapasztalhatja majd, hogy az em­beriség már benépesítette hasznos készülékeivel a kozmosz közelebbi régióit. Távközlési mesterséges holdak szórják az információkat és műsorokat, fényképeket készítenek a felhőkről és esténként a földi nézők képernyőjére sugározzák őket, föld alatti energiatartalékokat térképeznek fel, számon tartják vetéseinket és még a fegyverzetkorlátozási megállapodások betartását is.De észreveheti azt is. hogy felgyűlnek az űrben is a hulladékok: több ezer nagyobb, ember készítette tárgy és sok millió kisebb kering — vigyázni kell lassan arra is, hogy ne zsúfolja túl az emberiség a szférák világát. Egyelőre mégis megnyugtató a látvány: ma nincsenek az űrben fegyverek, a „csillagháborús” fejlesztési tervek, amelyeknek azonban az „űrsik­lók” is részeseivé válhatnak, egyelőre csak labora­tóriumi fázisban vannak. Garn szenátortól és tár­saitól még csak a pénzt kéri a Fehér Ház e tervek megvalósítására. A magasban, ahol örök a csend, talán jobban felmérhető, milyen veszélyes hellyé változtatná az eddig békés űrt, ha ezután hadiszer­kezeteket, lézer- és sugárfegyvereket vezérelnének az égi országúira. Ha netán Jake Garn is erre a következtetésre jut, nem ő lenne az első, aki fi­gyelmeztet e kockázatra — de először jelentené egy szenátor ezt közvetlenül a helyszínről. HA NEM, KESERŰ IRÓNIÁJA LENNE A SORS­NAK, ha az első politikus ott fönn... a katonák­nak nyitná meg az űrpályát. Baracs Dénes A kapitalizmus korunkban A Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Gyöngyös, Petőfi u. 1 sz. — mezőgazdasági vontatóra vontatóvezetőt — föld- és munkagépekre, gépkezelőket keres. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni a fenti címre vagy tel.: 11-491. PÄLYÄZATI FELHÍVÁS! A kápolnai ÁFÉSZ, KÄL községben működő 17. SZ' Vegyes Iparcikkboltjába BOLTVEZETŐT és BOLTVEZETŐ- HELYETTEST KERES. A bolt havi átlagforgalma: 1 millió 400 000 Ft. Üzemeltetési forma: szabadkasszAs. Megállapodástól függően jövedelem érdekeltségben is működhet. Fizetés : kollektív szerződés szerint. JELENTKEZNI LEHET: írásban vagy személyesen ÁFÉSZ-központ, KÁPOLNA, Kossuth út 23., kereskedelmi osztály. VI/2. A kapitalizmus az em­beriség eddigi történetében példátlanul magas szintre fejlesztette a technikát, a tudományt. Hatalmas gaz­dagságot teremtett néhány ország számára. Ugyanak­kor mérhetetlen pusztítást okozó háborúkat robbantott ki. Százmilliókat döntött nyomorba és fejlődése min­den korábbi társadalmi rendnél nagyobb egyenlőt­lenségekhez vezetett boly­gónkon. Gazdagság és nyo­mor, alkotás és rombolás, példátlan jólét és mérhetet­len szenvedés egyidejű je­lenléte kísérik végig a tő­kés rend történetét. A tőkés rend lényege azonban nem változott, a termelőeszközök magántu­lajdonosai állnak szemben a munkaerejüket áruba bocsá­tó, a termelőeszközökkel nem rendelkező tömegekkel továbbra is, jóllehet mind­két csoport arculata más. mint akárcsak egy fél év­századdal ezelőtt volt. A rendszer alapvető mozgató- rúgója végső soron a pro­fit maradt. A mai kapi­talizmus alapvető mozgástör­vényei nem mások, mint amelyeket Marx és Lenin feltártak az adott fejlődési szakaszokat elemezve. E mozgástörvények konkrét ki­fejeződései, érvényesülésük módja és hatása azonban sok vonatkozásban módosul­tak. A mai kapitalizmusról fo­lyó elméleti viták és a tő­kés gazdaság és társadalom fejlődésének konkrét elem­zése gyakran szakadnak el egymástól is, ami nemegy­szer súlyos tévedések és félreértések forrása mind­két esetben. Jó néhányszor eltemettük a kapitalizmust, hol forra­dalmi lelkesedéssel, roman­tikus optimizmussal, vagy nem eléggé következetes hozzáértéssel. Ezért néhány olyan jellemző vonásáról szólunk, amelyek változó kö­rülmények között, változó nemzetközi rendszerekben, néha változó minőségben is, de végigkísérik a kapitaliz­must. Mindenekelőtt a klasszi­kusokra érdemes utalni, hi­szen Marx nem egy alka­lommal éppen azt fejtette ki elsősorban, és következ­tetéseinek egyik sarkallatos pontja volt, hogy a kapi­talizmus az a társadalmi termelési mód, amely min­den. elődjétől abban külön­bözik, hogy bővített for­mában termeli újra önma­gát. Nemcsak az árut, ha­nem a társadalmi, politikai, ideológiai viszonyokat is. Hiszen a kapitalizmus tör­ténetét meg lehetne úgy is írni. mint a válságok és háborúk történetét, de mind­egyik után ki lehet mutat­ni valamiféle belső di­namizmust. Ebből az önma­gát szüntelenül bővített for­mában zajló újratermelési folyamatból adódik az a le­hetőség a kapitalizmus szá­mára, hogy az ugyancsak természetéből adódó soro­zatos válságokból valamifé­le módosult formában, va­lamiféle változással emel­kedjen ki. A válság több dimenziós fogalom és értelmezése ezért sem egyszerű. Sokan sok­féleképpen használják e fo­galmat. Egyesek a válságot úgy értelmezik, mint kü­lönböző problémák egybe­esését, amelyeket meg le­het oldani • megfelelő körül­mények között és megha­tározott eszközökkel. Má­sok a válságot olyan sú­lyos helyzetnek fogják fel, amelyből nincs kiút. Az is nyilvánvaló, hogy minden válság jellege, sajátosságai függnek attól a rendszertől is, amelyben az kialakult. Marx azt vallotta. hogy •akkor keletkeznek válságok, amikor a termelőerők nö­vekedése szükségleteinek nem felelnek meg többé a termelési viszonyok és a társadalmi feltételek. Lenin kimutatta, hogy minden vál­ság egyszerre hirtelen ki­élezi a politikai antago- nizmusokat, feltárja a ható tényezőket az események hátterében, és olyan idő­szak ez, amikor az előző fejlődési szakasz sajátos klimaxhoz jut el. Ilyen fel­tételek között hirtelen- kell választ adni számos kérdés­re. Különbséget tett az al­kotmányos és a forradalmi válság között. Az alkotmá­nyos válságot olyannak te­kintette, amely megoldható az adott rend keretei között, a forradalmi válságot pedig olyannak, amely meghatá­rozott feltételek mellett széttöri az adott rend tör­vényeit és kereteit. A válság, adott rendszer súlyos és lényeges zavara, amelyik nehezíti vagy ha kiéleződik, lehetetlenné te­szi annak normális műkö­dését. A válság tehát ön­magában nem egyenlő a rendszer megszűnésével, meghatározott feltételek mellett azonban ahhoz ve­zethet. A válságok a gazdaság­ban, a társadalomban vagy az élet más területén, egy- egy részterületén is kiala­kulhatnak (kultúrában, tu­dományban, pénzügyekben stb.). (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom