Népújság, 1985. április (36. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. április 13., szombat Il Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselttjelöltjei az országos választási listára (Folytatás az 1. oldalról) 1. Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezérigazgatója. 2. Bartha Tibor, református püspök, 3. Bíró Imre, római katolikus kanonok, 4. Bognár József, akadémikus, 5. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, 6. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, 7. Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, 8. Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, 9. Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, 10. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 11. Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, 12. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, 13. Káldy Zoltán, evangélikus püspök. 14. Kállai Ferenc. színművész 15. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 16. Kiss János, római katolikus címzetes kanonok, 17. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, 18. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, 19. Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 20. Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, 21. Nánási László, nyugdíjas, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa felügyelő bizottságának elnöke, 22. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettése, 23. Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, 24. Pesta László, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettese, 25. Péter János, nyugalmazott külügyminiszter, 26. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 27. Réger Antal, a Magyarországi Németek ' Demokratikus Szövetségének alelnöke, 28. Salgó László. főrabbi, 29. Sarlós István, az országgyűlés elnöke, 30. Straub F. Brúnó, akadémikus, 31. Szabó István, a> Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, 32. Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke, 33. Szentágothai János, akadémikus, 34. Trautmann Rezső, nyugalmazott építésügyi miniszter, 35. Varga Imre, szobrászművész. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa az országos választási listán induló képviselőjelöltek névjegyzékét benyújtotta az Országos Választási Elnökségnek. Az Országos Választási Elnökség megvizsgálta a jelölés törvényességét, és megállapította, hogy az a választójogi törvényben foglaltaknak megfelel. -Ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa névjegyzékében szereplő személyeket országgyűlési képviselőjelölteknek elfogadta. (MTI) Hazánkba a portugál külügyminiszter Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ápri. lis 14-én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Tiltakozási nap Chilében Chilében csütörtökön megtartották az újabb országos tiltakozási napot, immár a tizennegyediket 1983 tavasza óta. A Pino- chet-rendszer elleni megmozdulást az egyik legnagyobb chilei szakszervezet, a Dolgozók Országos Parancsnoksága (CNT) hirdette meg megtartására az adott okot. hogy a hatóságok két hete meggyilkoltak három kommunista politikust. A tiltakozási nap a dél- ameriikai ország legszélesebb társadalmi rétegeit mozgatta meg: az egyetemisták, a munkások, a katolikus egyház képviselői tüntettek a rezsim önkénye ellen. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) Fontos feladat a szakszervezeti számadás, a mérleg- készítés az elmúlt öt évről. A választások során valamennyi vezető testület és szakszervezeti bizalmi beszámol a szervezett dolgozóknak az elvégzett munkáról, s a szakszervezeti tagok millióival nyílt, őszinte eszmecsérét folytatnak a tagság közös dolgairól, gondjairól. a szakszervezetek elképzeléseiről. A tisztségviselők jelölésénél a legfőbb követelmény az, hogy a jelöltek élvezzék a tagság bizalmát, legyenek a munká- bán példamutatók, olyan emberek, akik társaikért szót emelnek, a többség akaratának érvényt szereznek. A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a választási szabályzatot. Ennek alapján a szakszervezeti választásokat 1985. szeptember 1. és 1986. március 31. között keLl megtartani. A tisztújítások sorozata a bizalmiválasztásokkal kezdődik, s a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával zárul. A keretjellegű választási szabályzat biztosítja az egységes cselekvést, ugyanakkor lehetőséget ad az iparági, ágazati sajátosságok érvényesítésére is. Megőrzi a szakszervezeti mozgalom választási, rendszerének eddigi pozitív elemeit, s egyben számos új vonással gazdagítja is. Kiterjeszti a titkos választás lehetőségét a bizalmiakra, főbizalmiakra, lehetővé teszi mind a tagság, mint a jelölőbizottságok számára a többes jelölést. A Szakszervezetek Országos Tanácsának választási dokumentumait a Szakszervezeti Értesítőben teszi közzé. (MTI) Visszatérés szerdán Útnak indult a Discovery Többszöri halasztás után, péntek délután, elindult útjára a Discovery elnevezésű amerikai űrrepülőgép a floridai Cape Canaveral űr- repülőtérről. A rajtot még februárra tervezték, de különböző okok. köztük egy, az előkészítés során bekövetkezett szerelési hiba miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Az űrrepülőgép személyzete egy katonai hírközlési hálózat kiépítésével kapcsolatos feladatokat is végrehajt. Mint Kis Csaba, az MTI tudósítója írja az űrrepülőgép utasai között van egy politikus is: Jake Garn szenátor, aki egyébként a szenátus illetékes bizottságának vezetője. Garn korábban repülőtiszt volt. Részt vállalt a feladatokból és az út során egészségügyi, biometriai méréseket végez önmagán. A Discovery parancsnoka Karol Bobko. A személyzet tagjai között ismét van női űrhajós: Margaret Rhea Seddon. Az űrrepülőgép a tervek szerint szerdán tér vissza a földre. Külpolitikai kommentárunk ~)—i Politikus az űrpályán AZ ÖSSZEESÉS EGYÁLTALÁN NEM SZÁNDÉKOS: az amerikai Discovery csak azért emelkedett pontosan Jurij Gagarin korszaknyitó űrrepülésének 24. évfordulóján a magasba, mert korábbra kitűzött dátumokról későbbre, egyre későbbre halasztották a rajtját. Jake Garn szenátor, az első hivatásos politikus, aki a kozmoszba látogat, pedig éppenséggel csak azért került erre a szerkezetre, mert a másik amerikai űrsikló, a Challenger útját, amelynek eredetileg résztvevője lett volna, különböző műszaki' problémák miatt végleg lefújták. Bárhogy volt is, a szenátor mindenesetre maga is egy elgondolkodtató premier főszereplője lett Mint az űrhajózással foglalkozó szenátusi bizottság elnöke, aki ily módon „személyesen ellenőrzi”, mire fordítja a NASA, az Űrhajózási Hivatal az adófizetők pénzét, maga is a magasba emelkedik, az első „helyszíni szemlére”. Mit láthat az „égi országúton”, amelyen az első kört 24 éve egy szovjet ember tette meg, s amelyet azóta szovjet és amerikai kozmonauták és asztronauták hosszú sora szélesített? Ha a Discovery ablakán kitekint a távolabbi vidékekre is, azt tapasztalhatja majd, hogy az emberiség már benépesítette hasznos készülékeivel a kozmosz közelebbi régióit. Távközlési mesterséges holdak szórják az információkat és műsorokat, fényképeket készítenek a felhőkről és esténként a földi nézők képernyőjére sugározzák őket, föld alatti energiatartalékokat térképeznek fel, számon tartják vetéseinket és még a fegyverzetkorlátozási megállapodások betartását is.De észreveheti azt is. hogy felgyűlnek az űrben is a hulladékok: több ezer nagyobb, ember készítette tárgy és sok millió kisebb kering — vigyázni kell lassan arra is, hogy ne zsúfolja túl az emberiség a szférák világát. Egyelőre mégis megnyugtató a látvány: ma nincsenek az űrben fegyverek, a „csillagháborús” fejlesztési tervek, amelyeknek azonban az „űrsiklók” is részeseivé válhatnak, egyelőre csak laboratóriumi fázisban vannak. Garn szenátortól és társaitól még csak a pénzt kéri a Fehér Ház e tervek megvalósítására. A magasban, ahol örök a csend, talán jobban felmérhető, milyen veszélyes hellyé változtatná az eddig békés űrt, ha ezután hadiszerkezeteket, lézer- és sugárfegyvereket vezérelnének az égi országúira. Ha netán Jake Garn is erre a következtetésre jut, nem ő lenne az első, aki figyelmeztet e kockázatra — de először jelentené egy szenátor ezt közvetlenül a helyszínről. HA NEM, KESERŰ IRÓNIÁJA LENNE A SORSNAK, ha az első politikus ott fönn... a katonáknak nyitná meg az űrpályát. Baracs Dénes A kapitalizmus korunkban A Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Gyöngyös, Petőfi u. 1 sz. — mezőgazdasági vontatóra vontatóvezetőt — föld- és munkagépekre, gépkezelőket keres. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni a fenti címre vagy tel.: 11-491. PÄLYÄZATI FELHÍVÁS! A kápolnai ÁFÉSZ, KÄL községben működő 17. SZ' Vegyes Iparcikkboltjába BOLTVEZETŐT és BOLTVEZETŐ- HELYETTEST KERES. A bolt havi átlagforgalma: 1 millió 400 000 Ft. Üzemeltetési forma: szabadkasszAs. Megállapodástól függően jövedelem érdekeltségben is működhet. Fizetés : kollektív szerződés szerint. JELENTKEZNI LEHET: írásban vagy személyesen ÁFÉSZ-központ, KÁPOLNA, Kossuth út 23., kereskedelmi osztály. VI/2. A kapitalizmus az emberiség eddigi történetében példátlanul magas szintre fejlesztette a technikát, a tudományt. Hatalmas gazdagságot teremtett néhány ország számára. Ugyanakkor mérhetetlen pusztítást okozó háborúkat robbantott ki. Százmilliókat döntött nyomorba és fejlődése minden korábbi társadalmi rendnél nagyobb egyenlőtlenségekhez vezetett bolygónkon. Gazdagság és nyomor, alkotás és rombolás, példátlan jólét és mérhetetlen szenvedés egyidejű jelenléte kísérik végig a tőkés rend történetét. A tőkés rend lényege azonban nem változott, a termelőeszközök magántulajdonosai állnak szemben a munkaerejüket áruba bocsátó, a termelőeszközökkel nem rendelkező tömegekkel továbbra is, jóllehet mindkét csoport arculata más. mint akárcsak egy fél évszázaddal ezelőtt volt. A rendszer alapvető mozgató- rúgója végső soron a profit maradt. A mai kapitalizmus alapvető mozgástörvényei nem mások, mint amelyeket Marx és Lenin feltártak az adott fejlődési szakaszokat elemezve. E mozgástörvények konkrét kifejeződései, érvényesülésük módja és hatása azonban sok vonatkozásban módosultak. A mai kapitalizmusról folyó elméleti viták és a tőkés gazdaság és társadalom fejlődésének konkrét elemzése gyakran szakadnak el egymástól is, ami nemegyszer súlyos tévedések és félreértések forrása mindkét esetben. Jó néhányszor eltemettük a kapitalizmust, hol forradalmi lelkesedéssel, romantikus optimizmussal, vagy nem eléggé következetes hozzáértéssel. Ezért néhány olyan jellemző vonásáról szólunk, amelyek változó körülmények között, változó nemzetközi rendszerekben, néha változó minőségben is, de végigkísérik a kapitalizmust. Mindenekelőtt a klasszikusokra érdemes utalni, hiszen Marx nem egy alkalommal éppen azt fejtette ki elsősorban, és következtetéseinek egyik sarkallatos pontja volt, hogy a kapitalizmus az a társadalmi termelési mód, amely minden. elődjétől abban különbözik, hogy bővített formában termeli újra önmagát. Nemcsak az árut, hanem a társadalmi, politikai, ideológiai viszonyokat is. Hiszen a kapitalizmus történetét meg lehetne úgy is írni. mint a válságok és háborúk történetét, de mindegyik után ki lehet mutatni valamiféle belső dinamizmust. Ebből az önmagát szüntelenül bővített formában zajló újratermelési folyamatból adódik az a lehetőség a kapitalizmus számára, hogy az ugyancsak természetéből adódó sorozatos válságokból valamiféle módosult formában, valamiféle változással emelkedjen ki. A válság több dimenziós fogalom és értelmezése ezért sem egyszerű. Sokan sokféleképpen használják e fogalmat. Egyesek a válságot úgy értelmezik, mint különböző problémák egybeesését, amelyeket meg lehet oldani • megfelelő körülmények között és meghatározott eszközökkel. Mások a válságot olyan súlyos helyzetnek fogják fel, amelyből nincs kiút. Az is nyilvánvaló, hogy minden válság jellege, sajátosságai függnek attól a rendszertől is, amelyben az kialakult. Marx azt vallotta. hogy •akkor keletkeznek válságok, amikor a termelőerők növekedése szükségleteinek nem felelnek meg többé a termelési viszonyok és a társadalmi feltételek. Lenin kimutatta, hogy minden válság egyszerre hirtelen kiélezi a politikai antago- nizmusokat, feltárja a ható tényezőket az események hátterében, és olyan időszak ez, amikor az előző fejlődési szakasz sajátos klimaxhoz jut el. Ilyen feltételek között hirtelen- kell választ adni számos kérdésre. Különbséget tett az alkotmányos és a forradalmi válság között. Az alkotmányos válságot olyannak tekintette, amely megoldható az adott rend keretei között, a forradalmi válságot pedig olyannak, amely meghatározott feltételek mellett széttöri az adott rend törvényeit és kereteit. A válság, adott rendszer súlyos és lényeges zavara, amelyik nehezíti vagy ha kiéleződik, lehetetlenné teszi annak normális működését. A válság tehát önmagában nem egyenlő a rendszer megszűnésével, meghatározott feltételek mellett azonban ahhoz vezethet. A válságok a gazdaságban, a társadalomban vagy az élet más területén, egy- egy részterületén is kialakulhatnak (kultúrában, tudományban, pénzügyekben stb.). (Folytatjuk) Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának igazgatója
