Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXVI. évfolyam, 58. szám. ARA: 1985. március 11., hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA & munkatársak szava „Működnek a demokratikus fórumrendszerek’ — halljuk, olvassuk szinte naponta a legkülönbözőbb munkahelyekről. S való igaz, hogy jelenleg már oly széles körű a párbeszéd, a vélemény- csere egy-egy témában, hogy szélesebb talán nem is lehetne. Erről a kérdés ről itt, a másikról amott tanácskoznak, döntenek Jegyzőkönyvek sokasága őrzi az ilyen-olyan minősítéseket, állásfoglalásokat. Bármikor, bármilyen helyzetben lehet idézni ezeket, hivatkozni rájuk. Szó nem érheti a ház elejét — mondhatnánk — üzemeinkben, hivatalainkban, vállalatainknál, intézményeinknél betartják a „játékszabályokat”. Kétségtelen, hogy így van. Legalábbis — hivatalosan. Pontosabban: nagy általánosságban. Ám a gyakorlat — sajnos — olykor mást mutat. Ha sok fórumon meg is adatik a beleszólás, a javaslat lehetősége — nem mindig tükrözi a realitást. Nagyobb nyilvánosság előtt számosán bátortalanabbak, jó néhány ember nemhogy vitába szállna, hanem szólni is alig mer. S a magabiztosabbak, hatá- rozottabbak is csöndben maradnak, ha váratlanul érinti őket valamely előterjesztés, s a meglepetés erejével hat rájuk. Aligha kell különösebben bizonygatni: mennyivel má- sabb lenne, ha minden esetben tökéletesen előkészítenék egy-egy ügy tárgyalását. Leginkább pedig körültekintőbben, alaposabban is tájékozódnának azoktól, akik egy-egy véleményben, állásfoglalásban, határozatban érintettek, érdekeltek. Ha pedig személyi kérdésről van szó, különösen jobban kellene igényelni, s többre taksálni, amit a munkatársak — a közvetlen kolleginák, kollégák — mondanak. Szükséges meghallgatni akár a legkisebb kollektívákat, s a legszerényebb beosztásokban dolgozókat is, ha tényleg helyesen, jól akarunk cselekedni. Gyakorlattá kell ezt tenni akkor is, ha fáradságosabb, s hosz- szadalmasabb. 'Feltétlenül megéri, hiszen kevesebb a hibalehetőség, biztosabb a siker. Kevésbé van sértődés, panasz, nagyobb a megelégedettség, jobb a munkahelyi közérzet. Ne, a világért sem növeljük tovább az említett fórumok számát — de igényeljük a munkatársak szavát úgyszólván lépten- nyomon. Mert nyilvánvaló, hogy több szem többet lát és több fej okosabb. S ne csak egyszerűen tudjuk ezt, hanem juttassuk is kifejezésre mindenütt. A lehetőség mellett pedig bátorságot, időt is adjunk a szóhoz. Legyen kedvünk és türelmünk mindig meghallgatni másokat is. Ugyanis így a legdemokratikusabb. Ennek eredménye meggyőzőbb a leghivatalosabb jegyzőkönyvnél is. Gyóni Gyula TANÁCSOK — MEGVÁLTOZOTT KAPCSOLATBAN A községek és a megye A járások megszűnése után egyre önállóbban kell dolgozniuk a községi tanácsoknak. Mind inkább érvényesül az elv: a település ügyeit lehetőleg helyben intézzék el, ne utazgasson az állampolgár feleslegesen ügyes-bajos dolgai után. Ezzel együtt új lépcsőfokok, kapcsolódási pontok jöttek létre — a megyei tanács közvetlenül alakítja ki kapcáo- latait a falvakkal. Irányítás ellenőriz : igyekszik gördülékennyé, szabályossá, törvényessé tenni a munkát. De hogyan sikerül megbirkózni az új feladatokkal? Ügy érezzük, ez nemcsak a tanácsok belső ügye, hiszen mindennapi közérzetünket erősen meghatározza az, miként sikerül hivatalos dolgainkat intézni. Ezért kerestük fel dr. Jakab Istvánt, a Heves megyei tanács vb- titkárát, hogy érdeklődjünk arról, hogy állnak az új kapcsolatrendszer kialakításával. A terv és megvalósítása A tanács végrehajtó bizottsága 1983 októberében tárgyalta a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos feladatokat és intézkedési tervet fogadott el azok végrehajtására. Ennek eredményeként olyan szabályzatok születtek, amelyek a megye, a városok és a községek kapcsolatát, a törvényességi felügyeletet, a különböző vizsgálatok rendjét meghatározták. így készültek el azok a megyei elnöki utasítások is, amelyekben a személyzeti munkával összefüggő és a testületi előterjesztésekkel kapcsolatos előírásokat foglalták össze. Abban a szellemben alakították ki a szabályzatokat, hogy a megyei tanács egyre inkább minden községgel alakítson ki folyamatos összeköttetést, bizonyos meghatározott területeken közvetlenül érvényesüljön az irányítás. A városok egyre kevesebbszer vállaljanak közvetítő szerepet. Egyelőre azonban még szükség van erre a közbeeső lépcsőfokra. Több napos továbbképzést is szerveztek a helyi tanácsok dolgozóinak, hogy ők is megismerjék az intézkedések elvi és gyakorlati vonatkozásait Mint egy év tapasztalataiból kiderült: az átszervezés reális alapokon nyugodott. A legcélravezetőbb munka- módszereket azonban még nem minden területen sikerült megtalálni. Nyilvánvalóan idő kell a teljes sikerhez. Az egyértelműség megkövetelése A törvényességi felügyeletet a megyei szakigazgatási szervek megfelelően látták el. E munkában részt vettek a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai is. A testületi meghívók rendben megérkeztek, inkább csak az okozott gondot, hogy olykor hiányzott az írásos előterjesztés egyes ügyek tárgyalásánál, és így olykor nem tudták megakadályozni a felettes szervek az esetleges hibákat. Így történhetett meg, hogy megyénkben 1984-ben 17 jogszabály- sértő községi testületi határozat született. Ez indokolja a következetesebb számonkérést, s mivel különböző a helyi tanácsok tisztségviselőinek felkészültsége, a differenciált segítségnyújtást. Ugyanígy fontos az utólagos vizsgálat is: a végrehajtásról előterjesztett jelentések egyértelműbbek, konkrétabbak kell, hogy legyenek. Egyre gyakrabban vesznek részt a megyei tanács képviselői a falvak testületi ülésein, hogy megismerjék a helyi adottságokat. A községi . szakigazgatási tevékenység irányítása a megyei szakosztályok feladata. Itt is a közvetlen kapcsolat kiépítésére törekednek. Az osztályok értekezleteket szerveznek, hogy segítsék a munkát, de itt az a gond, hogy a kis települések ügyintézői többfajta ágazati feladatot is ellátnak, így jobban össze kell hangolni a tanfolyamokat. Ki kell emelni a hatósági tevékenység irányítását. Itt elsősorban a város a felettes szerv: a személyi feltételek biztosítottak, kivéve Füzesabonyt, ahol például az építéshatósági ügyekben nehézkes az ügyintézését. A vártnál kisebb számban kellett jogorvoslatot ellátni: összesen mintegy kétszáz fellebbezést kellett elbírálni. Az építési ügyek intézésére 19 társulás alakult, ezek változatos képet mutatnak, vannak pozitív példák, mint Kál, de van, ahol lassabban intéződnek a dolgok. Kialakultak e társulások alapelvei, hatáskörök is rendeződtek, a városi tanács műszaki osztályainak további segítséget kell adni a törvényes működésükhöz. Az ellenőrzések közül kiemelkednek az úgynevezett komplex felügyeleti vizsgálatok. Mind inkább tervszerűbbé kell tenni ezeket. Olyan gondok is jelentkeztek, hogy egy öttagú községi tanácsot negyvenen-ötve- nen is ellenőriztek adott időszakban, s ráadásul megfelelő ismereteik sem voltak a helységről. Egységes módszerek, formák kialakítására van szükség. Az alapvető kulturális, egészségügyi és kommunális ellátásban az együttműködés kialakulóban van: az úgynevezett város környéki bizottságok a közös érdekeket szolgáló célok kidolgozásán munkálkodnak. Figyelmet érdemel a füzesabonyi bizottság munkája, amely közös alapot hozott létre a tervek megvalósítására. A községi tanácsok önállósága az erősen különböző alapok figyelembevételével alakítható ki. Azoknál a nagyközségeknél, ahol a feltételek érettek, lehetőség nyílik már a közvetlen megyei irányítású tanács kialakítására is. összességében az elképzeléseknek megfelelően alakulnak a kapcsolatok, a kedvező folyamatokat tovább kell erősíteni. Magyarországra látogat a jugoszláv külügyminiszter Március 11-én, Szegeden magyar—jugoszláv külügyminiszteri találkozóra kerül sor. Raiz Dizdarevicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét dr. Vár- konyi Péter hívta meg baráti látogatásra. (MTI) Befejeződött a budapesti pártértekezlet A főváros 222 ezer párttagját képviselő 650 küldött részvételével szombaton az Építők székhazában megkezdte munkáját a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Méhes Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizot tságániak tagjai, valamint a főváros közéletének, a kiemelkedő munka- sikereket elért kollektíváknak számos képviselője. A tegnap befejeződött tanácskozáson megvitatták a budapesti pártbizottság beszámolóját a XII. kongresz- szus óta végzett munkáról, állást foglaltak az MSZMP budapesti szervezetei és szervei, a kommunisták előtt álló feladatokról. A résztvevők összegezték azokat az észrevételeket, amelyek a Központi Bizottság köngresz- szusi irányelveiről a kommunisták tanácskozásain elhangzottak, s kialakították ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat A pártértekezleten megválasztották a budapesti pártbizottságot és a főváros küldötteit a XIII. kongresszusra. A budapesti pártbizottság első titkára ismét Grósz Károly lett, titkárai : Borbély Gábor, Jassó Mihály, Köteles Zoltán és Pusztai Ferenc. Népi ellenőrök az építkezők szolgálatában Fokozni a falvak népességmegtartó ereiét Az építkezés megkezdésének alapvető feltétele, hogy van-e megfelelő terület. A hatékony telekgazdálkodás, a lakossági igények felmérése a helyi tanács feladata. A szakigazgatási szerv kötelessége továbbá felülvizsgálni az építési tilalmakat, avagy a fennálló beépítési kötelezettségeket. Ezt a témát vizsgálta a 650 éves városban, illetve a környező településeken a Gyöngyösi városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A VI. ötéves tervidőszakban egyrészt a csökkenő állami beruházásokat a magánerős építés kiterjesztésével kell pótolni, másrészt mérsékelni szükséges a városi népesség gyarapodását, ugyanakkor fokozni a falu lakosságmegtartó erejét. Ezért is lényeges, hogy miként és milyen építési telekhez jutnak az emberek. A népi ellenőrök megállapítása szerint Abasáron, Gyöngyöshalászon és Gyöngyöstar jánban a helyi termelőszövetkezettel együttműködve teremtették meg a házhely kialakításának feltételeit. Külön is érdemes kiemelni a nagyrédei tapasztalatokat, ahol a községi tanács előrelátóan mérte fel az igényeket, körültekintő, sokoldalú szervező munkával tárta fel a szükségletek kielégítésének forrását. Nemcsak állami tulajdont értékesítettek, hanem segítették a magánkézben levő területek eladását is. A tanács közreműködésével sikerült megvalósítani az árszínvonal stabilitását. Ennek is köszönhető, hogy gyöngyösi családok kitelepültek, mert Nagyrédén reális áron, olcsóbban jutottak közművesített telkekhez. Gyöngyösön egyébként egyedi telek kialakítást nem tervez a tanács, a lakosság ilyen igényeit a környező községekben kívánják kielégíteni. A községek túlnyomó többségének van elfogadott rendezési terve. Nincs ilyen Gyöngyösoroszinak, Gyön- gyöstarjánnak és Nagyrédé- nek, ennek ellenére az építési telkeket megfelelő koncepcióval alakították ki. A földtörvény előírásai igen nagy terhet rónák a mezőgazdasági termelésből való kivonás esetére, a kisajátításra. Gyöngyöshalászon 41 telket alakítottak ki így, amiért egymillió forintot kellett volna fizetnie a tanácsnak. A termelőszövetkezettel való jó együttműködésnek köszönhetően a szakigazgatási szerv mentesült a pénz kiadása alól, mert a tsz-nek azonos értékű másik földet adott művelésre. A VI. ötéves terv célkitűzései között továbbra is egyik kiemelt feladatként fogalmazódott meg a lakásépítés ütemes végrehajtása, a feltételek megteremtése. E R U H * A z ■ A s - a vízellátásért A Heves megyei Vízmű Vállalat jelentős beruházással új javító bázist alakított ki Hevesen, a vízmű szomszédságában. Nemcsak Heves, de a környező 17 község vízmüveinek karbantartási feladataira építették a gépkocsijavító-, a lakatos- műhelyt. (Fotó: Kőhidi Imre) Emberi munkakörülmények közé kerültek a lakatosok A tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet építőbrigádja a betonkoszorút készíti a szociális létesítményeket is magába foglaló irodaház épületéhez
