Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 51. szám 1985. március 2., szombat ARA: 2,20 FORINT Felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben Vállalták teljesítik Az Egri Ruhaipari Szövetkezet hét szocialista brigádja az elmúlt évben három kommunista műszakot szervezett. Ezek bevételét elsősorban gyermekintézmények támogatására (or­dították. Hozzájárulnak a szociális otthon beruházási költsé­geihez is. Képünkön a vasalórészlegben kapnak végső (or­mát az exportra kerülő öltönyök (Fotó: Kőhidi Imre, Perl Márton) Megyénk gazdaságában nem elhanyagolható tényező az a lendület, amellyel à dolgozóik a szocialista bri­gádmozgalom keretében te­vékenykednek a felszabadu­lási és kongresszusi munka- verseny sikeréért. Nemcsak termelőegységük előbbre ju­tását segítik vállalásaikkal, de tágabb értelemben hoz­zájárulnak hazánk felemel­kedéséhez, közös céljaink megvalósításához. Változa­tos módon keresik a lehető­séget az üzemekben. vál­lalatoknál. termelőszövetke­zetekben, hogy hasznot hajt­hassanak szőkébb és tágabb közösségünknek egyaránt. Tervtúlteljesítésekkel, im­portmegtakarításokkal, tár­sadalmi munkákkal, ener­giatakarékossággal igyekez­nek elősegíteni az eredmé­nyességet. összeállításunk­ban az Egri Dohánygyár, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet munkájáról adunk számot. Egri Dohánygyár Mint dr. Bárdos Miklósné, a dohánygyár közgazdasági főosztályának vezetője el­mondta. az elmúlt év 131 millió forintos nyereségéhez jelentősen hozzájárultak a vállalások, összességében' 23 százalékkal teljesítették túl a tervet Egyébként 47 szo­cialista brigád és hét szo­cialista üzemrész 850 dolgo­zóval vesz részt a munka­versenyben. Hagyományai vannak itt a Dolgozz hibát­lanul mozgalomnak is. Ezért válhatott jelentőssé az im­portkiváltás is, amely 85 millió forint értékű 1984- ben és 41 százalékos lett az 1983- as évhez képest a nö­vekedés. A gazdaságosabb anyagfelhasználás hétmillió helyett 14,7 millió forintot „hozott a konyhára”. A bri­gádok ígéretet tettek arra 1984- ben, hogy 6500 mun­kaórát ajálanak fel közhasz­nú célokra. Dolgoztak óvo­dákért. az ESE létesítmé­nyeiért, a szociális otthonért, a vármúzeumért. A végső összegzésnél az idő 17 200 órára rúgott. Kedvezőek az év első két hónapjának termelési ered­ményei is: 1985 januárjában és februárjában a tervezett­nél 40 millió darabbal több cigaretta készült el. Ebből 24 millió tőkés exportra ke­rült, A gyár rugalmasságát bizonyítja, hogy a megren­delés utáni két héttel le­gyártották a külföldre szál­lítandó mennyiséget. Mind­ez arra mutat: a gyár nem­csak hogy teljesíti, de túl is szárnyálja az elképzelé­seket. Anyagilag is ösztön­zik a brigádokat, hogy so­kat tegyenek ezért: az el­múlt esztendőben a túlmun­káért 664 ezer forint kol­lektív jutalmat osztottak szét. Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Mint Kovalcsik Mária, a HTÉV munkaverseny-felelő- se elmondta, a vállaltat kol­lektívája a felajánlásoknak megfelelően dolgozik. A többletvállalások részben 1984-es, részben 1985-ös fel­adatokra vonatkoztak. Ta­valy több épületet sikerült határidő előtt átadni. Így Egerben a Csebokszári-ilakó­telepen, a Kohári úton. He­vesen a Pacsirta-telepen, s Lőrinciben- Ugyancsak ha­marabb készült el a pince- gazdaság palackozója, továb­bá időarányosan teljesítették a fedett vásárcsarnok és a pincegazdasági raktárépület munkálatait A 79-es építés- vezetőség brigádjai a kom­munista műszakokon felül egy plusz nap munkavég­zést ajánlottak fel, amit a Sas úton és a Meder úton kábelfektetéses munkáknál teljesítettek. Egyelőre az anyag- és energiatakarékos­ságra vonatkozó vállalások teljesítését még nem tudják számokban kifejezni. A munkafegyelem terüle­tén van a legnagyobb elma­radás, nem a vállalásoknak megfelelően alakul a helyzet, erre a következő időszak­ban nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Egyébként legköze­lebb március 23-án kerül sor a vállalatnál kommunista műszakra, amelynek bevéte­lét az Egerben épülő tan­uszoda céljaira ajánlották fel. Hatvani Lenin Termelőszövetkezet Lukács Dezső, a hatvani Leniin Termelőszövetkezet A TANÉP műanyagüzemé­nek nagy szerepe volt ab­ban, hogy Egerben 85, He­vesen 30 lakást adtak át ko­rábban a tulajdonosoknak. Ezenkívül teljesítették azt a kétezer négyzetméternyi műanyag nyílászárókból tett többletvállalásukat is, ame­lyen Szilágyi István is dol­gozott elnökhelyettese, aki egyben a kongresszusi versenymoz­galom felelős irányítója, ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy a közös gazdaság a ter­vezett 365 millió forint bevé­teli tervét 409 millióra telje­sítette. nyeresége tíz helyett tizenegymillió forint lett, s az ágazatok között különö­sen a növénytermesztés tün- tei.ce ki magát 18 millió fo­rint tiszta nyerségével. Ezen belül leginkább a hatvaniak gabonaprogramja bizonyult eredményesnek a 2886 hek­tárról betakarított 5,7 ton­nás átlaggal. Növelte to­vábbá teljesítményét a szarvasmarha-telep, ahol a tervezett tehenenként! tej­hozam ötezer liter helyett 5274 literre emelkedett a dol­gozók szervezett, jó munká­ja révén. A háztáji ágazat a fel­ajánlások nyomán 34 millió forint értékű árut produ­kált az 1984-es esztendőben, ami elsősorban a sertéste­nyésztés javára írható. De az ipari melléküzemekre sem lehet panaszkodni. Boldogon az alumíniumosok szocialista brigádja például 8,7 millió forintra teljesítette a bevé­teli tervét, s ez csaknem egy­millióval több a tervezettnél. Heréden a tűzol tókészülék- javító üzem dolgozói szinte megduplázták tervüket a 4,2 millió forint értékű teljesít­ményükkel. a nagykökényesi cipőfelsőrész-készítő üzem pedig egymillió forint nye­reséggel segítette a jó év­zárást. Baráti szövetségben Vetélkedő a felszabadulásról Egerben március elsején zajlott le a SZOT és az MSZBT által rendezett Ba­ráti Szövetségben elnevezé­sű verseny területi, észak- magyarországi középdöntő­je. amelyen három borso­di, két nógrádi és két he­vesi csapat vett részt. A ve­télkedő témája: a felszabadu- lás eseményei és a széles körű magyar—szovjet kap­csolatok. Négyezer-ihétszázhetvenöt brigád három-három fős csapattal képviseltette ma­gát a selejtezőkön. A fel­készülés során a verseny­zők Berecz János Baráti szö­vetségben című könyvét és a Hazánk felszabadulásának kronológiája című kötetet for­gatták, valamint Csák Ele­mérnek a Népszabadság fő- szerkesztőjének 1983. feb­ruár 17-én folytatott beszél­getése felvételét hallgathat­ták magnószalagról — kiegé­szítve korabeli hangdoku­mentumokkal. A csapatoknak „házi fel­adattad” is fel kellett ké­szülniük: az ötödik feladat megyéjük, városuk szovjet testvérkapcsolatának bemu­tatása volt. A vetélkedőt Endrei Judit vezette, közre­működött Mohai Gábor. A zsűri elnöke Szathmári Gá­bor, a Népszava főszerkesz­tő-helyettese. tagjai Balogh Judit és Vető Kálmán vol­tak. E területi vetélkedő első helyezettje, a gyöngyösi Bu- gáth Pál Kórház csapata, a másodikként végzett a Csepel Művek Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyára, Sárospataki Gyáregységének képviselői jutnak tovább, a többi résztvevőt pedig vá­sárlási utalvánnyal jutal­mazták. Az országos döntő győz­tesei Szovjetunióba való uta­zást nyernek. Kiiliigyminiszter­helyeftesi találkozó A Varsói Szerződés tagál- L> 1 aulainak külügyminiszter­helyettesei március 1-én ! Moszkvában munkatalálko­zót tartottak, amelyen ma­gyar részről Roska István vett irészt. A tárgyszerű, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nukleáris és űr­fegyverzetről március 12-én kezdődő szovjet—amerikai tárgyalásokról. ■« a megyei pártértekezletet M egyénk több mint hu­szonötezer kommu­nistájának képviseletében, ma felelősségteljes tanács­kozásra ülnek össze Eger­ben a megyei pártértekez­let küldöttei. Ipari, mező- gazdasági üzemek, szövet­kezetek, intézmények kom­munista kollektíváinak képviselőiként vesznek részt a munkában: a megyei pártbizottság beszámolójának és természetesen a saját tapasztalataiknak az alapján ösz- szegezik az előző pártértekezlet óta elért eredményeket, elemzik a fejlődést gátló tényezőket és meghatározzák a következő ötéves időszak feladatait. Szót ejtenek a kongresszusi irányelvek vitájáról, s emellett megválaszt­ják a megyei pártbizottság tagjait, valamint azokat a küldötteket, akik megyénket képviselik majd pártunk XIII. kongresszusán. Felemelő és egyben ünnepi ez az összegező, feladat­meghatározó munka. Még akkor is, ha döntően számok­ról. eredményekről, tendenciákról, gondokról, esetenként káros jelenségekről esik majd szó. Felemelő — hiszen szocialista fejlődésünk egy állomásához érkeztünk el, öt, az átlagostól jóval nehezebb év után. És a megtett útra visszatekintve, jogos büszkeséggel állapíthatják meg a küldöttek, de a megye minden kommunistája is, hogy az erőfeszítések nem bizonyultak hiábavalónak. Pedig nem akármilyen öt esztendő van mögöttünk. A felsza­badulásunk utáni fejlődésünk talán egyik, ha nem a legnehezebb szakaszát zárjuk most le. A nemzetközi életben felerősödtek az imperialista körök hidegháborús törekvései és komolyan veszélybe került az enyhülés fo­lyamata. Ugyanebben az időszakban a világgazdaság is az egyik legválságosabb szakaszát élte át. Mindez ter­mészetesen kihatott a szocialista országokra, így hazánk­ra is. A nehezebb külső és belső feltételek közepette nyil­vánvalóan nagyobb erőfeszítésekre volt szükség, hogy a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet által meg­határozott célkitűzések valóra váljanak. A termelőüze­mekben növelni kellett a munka hatékonyságát és a mennyiségi szemlélet helyett egyre inkább a minőségi tényezőket kellett elmélyíteni. A jobb munkaszervezés, az anyaggal, az energiával való fokozottabb takarékos­ság, a termékszerkezet átalakítása, a tartalékok feltá­rása került a gazdasági tevékenység előterébe. A szű­külő anyagi lehetőségek mellett újabb óvodákat, bölcső­déket, iskolai tantermeket, lakásokat, egészségügyi, kul­turális létesítményeket kellett felépíteni. Megyénk sajá­tosságaiból fakadóan, továbbra is kiemelt figyelmet kel­lett fordítani az idegenforgalomra és ennek következté­ben a kereskedelem és a vendéglátás fejlesztésére. Hasonlóan, mint az országban, igen nagy erőfeszítést követelt megyénkben is az életszínvonal szinten (tartá­sa, a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása, általá­ban a jobb munka- és életkörülmények biztosítása. Vagy más példát említve — a fiatalokkal és az idős korúak- kal való kiemelt foglalkozás. A nehéz körülmények között megyénkben a pártszer­vek és a pártszervezetek eredményes munkát végeztek. A kommunisták személyes példamutatásukkal is előse­gítették a célkitűzések megvalósítását, másrészt pedig kiemelkedő szerepük volt abban is, hogy a lakosság megértette pártunk politikáját, azonosult a feladatokkal és a nehézségek ellenére sem vesztette el bizalmát. A kommunisták által végzett agitációs és politikai munka is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés során kialakult ellentmondások okait megyénk lakossága többségében megértette és sikerült ha­tékonyan fellépni a szocializmustól idegen jelenségek elterjedése, mint például az önzés, harácsolás, a politi­kai közömbösség ellen. Az elmúlt évek gyakorlata jó néhány olyan elméleti kérdést is felvetett, amelyre el­vileg megalapozott válaszokat kellett adni a kommunis­táknak. Az agitációs és propagandamunka hatékonysá­gát mutatja azonban az a tény, hogy megyénkben a po­litikai közhangulat jó, még akkor is, ha esetenként kedvezőtlen vélemények kerülnek napvilágra az áremel­kedések vagy más jelenségek miatt összességében tehát eredményes öt évről adhat számot a megyei pártértekezlet. A föladatokat, ha nem is hiány­talanul, sikerült végrehajtani — és a nehézségek elle­nére gazdagodott, gyarapodott, épült, fejlődött a megye. Mind e mellett hozzájárult az országos célkitűzések meg­valósulásához is. És nyugodtan hozzátehetjük, hogy a fej­lődés „motorjai” mindenütt a párttagok, a kommunista kollektívák voltak. Az eddigi munka eredményei — a fogyatékosságok, a gondok ellenére is — biztatóak a jövőre nézve. Hiszen a pártértekezlet által kidolgozott feladatokat meg lehet valósítani, végre lehet hajítani a következő öt év során is. A megye kommunistáiban, a megye lakosságában megvan a jövőért érzett felelősség, de az a tudat is, hogy a célok megvalósításához még hatékonyabb munkát szükséges mindannyiunknak végezni. A feltételeket tekintve, az elkövetkezendő évek sem kecsegtetnek lényeges jobbulással. Alapvetően tehát a saját belső tartalékaink feltárására szükséges támasz­kodnunk ahhoz, hogy az eddigiektől dinamikusabban fejlődhessünk. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy munkánk minőségi tényezői még inkább kidomborod­janak. Jövőt építeni azonban — a nehézségek ellenére is biz­tató dolog. És jólesik részese lenni annak a munkának, amelyik a felnövő nemzedékek még szebb, még boldo­gabb életét biztosítja. A megyei pártértekezlet küldöttei e jövőépítő mun- ka jegyében ülnek le ma tanácskozásra. És ösz- szegező, feladatmeghatározó tevékenységükhöz — mind­annyiunk érdekében — sok sikert kívánunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom