Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 5., kedd 7 ” 5. Termeszek „kamikáze,,-halála Vince, Mátyás, Medárd Naptárhoz kötődő időjárási babonák és valószerűségek Mind napjainkban, mind a múltban is, a vidéken és a városban lakó embereket az időjárásbeli változások érdekelték. A vidéken javarészben a mező- és kertgazdálkodáshoz kötődők érdeke, mig a városi nagyobb közösségekben élő embereket a napi hivatali foglalkozáshoz kapcsolódó közlekedési körülmények, a nyári idényben a természetjárás és az üdülés lehetőségei révén szoros kapcsolatban állnak a manapság egyre sűrűbben jelentkező rádión és televízión közvetített meteorológiai jelentések. Nem utolsósorban ide kötődnek még a régmúltból származó, néphagyományokból ránkmaradt és sokrétűen gyökeret vert időjóslások is. Éppen ez utóbbiakról kívánok tájékoztatást adni. A társadalomban élő rovaroknak. mint a hangyák, méhek és termeszek, az is közös vonásuk, hagy építményeik védelmét erre a célra különlegesen kialakított és felfegyverzett „katonákra" bízzák. Ezek a többi „dolgozótól” (és a királynőtől is) jelentős mértékben különböznek. Mint most egy brit tudós leírta, néhány termeszfai meg tudja oldani az ellenségekkel szembeni védelmét katonák nélkül is, ők a csoportjukat az önpusztítás meglepő képességével védik. Közönségesen a termeszek a következő módon védekeznek támadások ellen: a katonák mérges váladékot termelnek. amelyet az ellenségbe juttatnák fecskendezéssel. „rá- dörzsöléssel” vagy harapással. Az eddig ismert körülbelül 30 ,.kamiikáze”-faj- ta — közéjük tartozik a dentispisotermes brevicari- notus és az orthognatho- termes gibberorum — azonban másképpen védekezik : fölrobbannak. ha támadó hangyákkal kerülnek érintkezésbe, és egy elhárítóváladékot terjesztenek. Az említett két fajtában (és még néhányban) ezzel a képességgel csak a katonák rendelkeznék, de a 30-ból a legtöbbjének — valameny- nyit Brazíliában találták — Nagy-britanniai környezetvédők nemrég érdekes kísérletet végeztek annak megállapítására, mennyi hulladék kerül a hajókról a tengerbe. Megfigyelték, hogy egy 45 főnyi személyzetű téherhajóröl 44 nap alatt 320 papírdobozt, 554 műanyag flakont, 281 üvegpalackot és 5175 pléhdobozt és egyéb fémhulladékot dobtak a tengerbe. Az élelnincs szüksége katonákra. Valamennyi példány ugyanis egyformán fel tud robbanni. Mint Alan Mill, a Southampton! egyetem munkatársa megfigyelte, ezek a termeszek két lépcsőben semmisítik meg az ellenségeiket. Az altestükben ugyanis egy nagy tartály folyékony elhárító váladékkal rendelkeznek. és ebből egy cseppnyit elriasztásképpen kiválasztanak a szájukon keresztül, ha kémiai ingert vagy enyhe vibrációt éreznek. Ha azonban a támadó hozzáér vagy beleharap, erre a termesz hevesen reagál: lökésszerűen összehúzza altesti izmait, amitől fölszakad a hasfala és ezen keresztül kijut az egész váladék, amely a levegőn azonnal ragacsos lesz és mozgásképtelenné teszi mindkét állatot. Ez mindkettőjük kimúlását jelenti. Mill megifigyelte egyes termeszeknél, hogy akkor is felrobbannak, ha őket, magukat semmi sem érintette, de 2—3 mm-inyire vannak egy felrobbanó társuktól. Feltételezhető tehát, hogy a váladék olyan szag- anyagot is tartalmaz, amely fokozza a szomszédos fajtársak készenlétét, s így a „kamik á ze” -ha tálukkal j avítják az egész kolónia védelmét. miszer-maradék tói rongyoktól és más hulladékoktól is ilyen úton „szabadultak meg”. Ebből és más hasonló megállapításokból kiszámították, hogy a világon a hajókról mindennap 10,6 millió pléhdoboz, körülbelül 560 ezer műanyag flakon és 670 ezer üveg kerül a tengerbe. A naptárakhoz kötődő időjárásnak manapság is erős hagyományai élnek a nép körében, melyek eredete javarészben még a történelmi időkből ered. Népi eredetben hazánkban elsősorban a szabad természetben huzamosabban élő emberek, a szántó-vetők és pásztor- emberek körében keresendő, ezek hosszú tapasztalatszerzésből eredő jövendölésének egy része. Más része — különösen a nagy időtávlatokra szólóak — pedig tisztán babonás jóslásoknak tekintendők. A rövidebb időváltozásokkal kapcsolatban nem is kell nagyon a múltba mennünk, hiszen az eléggé elterjedt barométer állásokból a rövid időn belüli változásokat meglehetősen megbízhatóan jelzi. De még manapság is sok természetben járó ember a levegő légköri állapotából, a párásságról, ködről, vagy derült égboltozatról tapasztalati érzékkel tud következtetni a tartós jellegű, vagy közeli változásra hajló időjárás helyzetére. Az emberek jelentékeny részének szervezeti rendszere az időjárás frontális változását már előre megérzi és idegrendszerileg érzékeli. A legismertebb időjárási jóslások már az év elejével ismertek a naptárainkban. Így elterjedt babonás jellegű a Pál-napra eső, mely azt jósolja: Ha Pál fordul köddel, ember elvész döggel. Avagy a Gyertyaszentelő, mely azt mondja: Ha fénylik a gyertyaszentelő az Izék-et is vedd elő. (Az Izék régi elnevezés, mely selejtes állattakarmányt jelent.) Ez a naptári időpont — mint ismeretes — egyezik a február elején barlangjából megjelölő medve kitekintésével kapcsolatos időjárás állapotával. Ezután néhány nappal jön Vince, melynek babonás jelzése a szőlősgazdák felé szól olyképpen, hogy: Ha megcsordul Vince, megtelik a pince. Ebben a hónapban már kissé valószerűbb és rövidebb időpontra szóló jóslatok jönnek, jön a: Dorottya ha szorítja. Júlia tágítja. Azaz az előbbi névnapi fagyot a követő közeli névnap olvadással enyhíti. De egyébként a tél végi február még megtréfálja a télutót azzal, hogy Mátyás ront ha talál, s ha nem talál csinál. Azaz ha addig fagyott volt az idő. enyhet hoz, ellenkező esetben ha addig enyhe volt az idő, úgy fagyot hoz. Ezek a tél végi februári időjárási körülmények — fagy, hó és enyhülés, sár és latyak — már nem ritkán előfordulnak és már nem annyira babonás jellegűek, mint inkább valószínűségen alapulnak. A kora tavasszal közismert március 20. táján megjelenő naptárunkban Sándor—József—Benedek zsákban hozza a meleget. Tapasztalat szerint hol hozza, hol nem hozza, vagy éppen meglepetést okoz. így 1952- ben ez idő tájban beköszöntő nagy tavaszi fagyok idején, mikor nemcsak Egerben, hanem az egész országban a kemény hideg igen nagy károkat okozott a szőlőkben és a gyümölcsösökben. A fagy talaj körzetekben akkoriban egyes helyeken elérte a mínusz 3—4 fokot is. Ezt követően tíz év múlva. 1962- ben. megközelítően ebben az időszakban ugyancsak volt tavaszi fagy, bár a korábbinál valamivel enyhébb, kisebb károkat okozva. Mindkettő áramló fagy volt. azaz nemcsak a laposabb talajközeli fekvésekben jelent meg, hanem átvonult a magasabb hegy- és domboldalakon is, amint akkor az egri szőlőhegyeket járva azt tapasztaltam. Mint a meteorológiai feljegyzéseket megfigyelve megállapítottam, mindkét tavaszi fagyot meleg idő előzte meg. erősen felszálló légáramlattal és derültséggel. Ellene akkor füstöléssel próbálkoztak védekezni a gazdák, de mivel áramló fagy volt, a füstfelhőket a vonuló légáramlat Lassan eloszlatta. Megközelítően természet- földrajzi és frontális jellegű időjárási jelenséghez kötődik a Medárd napi jóslás is. Az ismert mondás szerint Medárd napján ha esik, úgy negyven napig esik. Ez az időjárási jelenség valóságos áldás hazai mezőgazdaságunknak. A negyven nap persze csak egy körülbelüli időtartam, amelyet esős napszakok mellett, csapadék- mentes időszakok is megszakítanak. Ha az esős napok többé, vagy kevésbé késnek, azt országunk mezőgazdasága nagyon megérzi, különösen a fejlődésben levő nagy caapadékigényű gabona és kapás-, valamint szálas takarmány növényeink. Talán legkevésbé sínyli meg a mélyebb gyökérzetű és száraz- ságtűrőbb szőlő és gyümölcs. A június 8-án megjelenő Medárd napjának — mint fentebb jeleztem — megvan a maga éghajlatföldrajzi magyarázata. Általában hazánk időjárását is túlnyomórészben ebben az időszakban a szárazföldi melegedés jellemzi. Ennek késlekedését tapasztalta hazánk keleti vidéke is az elmúlt év júniusában és júliusában. Persze az ilyen időjárási jelenségekből pontosabb megfigyeléseket és következtetéseket csak akkor lehet levonni, ha az egyes éghajlati zónákban megfelelő meteorológiai felszereléssel vannak ellátva, és az adatokat pontosan feljegyzik. Ilyen észlelőállomás Egerben már egy évszázada működik. Az 1900-as évek elején létesült az egykori Vincellériskola. majd később a Szőlészeti Szakiskola, illetve a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet meteorológiai állomása. Észlelőtelepe szabad környezetben, az épületektől távollevő szőlötáblában volt elhelyezve. Ezt az állomást az Országos Meteorológiai Intézet 1973-ban megszüntette, és helyén szerényebb adatfeljegyzésen alapuló ész- lelőházat tart fenn. dr. Cső Andor Veszélyben a tengerek Messziről jött vendégek A hazai szikes tavaink és mocsaras, lápos, belvizes területeink környékén fészkelő dankasirályokról, meg a jóval ritkább, évente csak néhány párban fészkelő sze- recsensirályokról úgy tudjuk, hogy költöző madarak, az ősz jöttével dél felé húzódnak. Am ha tél közepén lesétálunk akárcsak a pesti Duna-partra, egy kis szerencsével ilyenkor is látunk kavargó sirálycsapatokat, kivált egy-egy csatorna be- ömlésénél. A rikácsoló sirálysereg persze, nemcsak 9 Dunának, hanem a többi, ritkán befagyó folyónknak és nagyobb tavainknak — a Balatonnak, a Velencei-, a Fertő-tónak — téli hangulatához szintén hozzátartozik. Ezek a sirályok tulajdonképpen vendégként érkeznek hozzánk télire. Az Odera és a Visztula folyását követve a Balti-tenger partjairól, sőt néhányan a Jeges-tengerről húzódnak délre, máA hómezők „rabszolgái” Képünkön egy éhes sirálycsapat különféle repülésformáil láthatjuk mèâm 1 i sok a Duna mentén jutnak el hazánk területére táplálékkereső kalandozásaik közben a Fekete- és a Földközi-tengerről. Északról elsősorban az éhínséges időszak kényszeríti őket délre, de ebben az évszakban a tőlünk délebbre élők is könnyebben jutnak táplálékhoz, ha minél nagyobb területen szóródnak szét. A Duna a vonulási útjuk, s amíg be nem fagy, télen is táplálékot adó terület számukra. tavainkkal együtt. Sirály vendégeink könynyed röpte, elegáns mozgása mintegy életet varázsol a téli vizekre. A nyugtalan élelemszerzés során hangjukkal sem takarékoskodnak. Sokáig azt hitték, hogy a sirályok világában minden kiáltásnak csak egyetlen értelme van. De kiderült, hogy ugyanannak a jelnek más-más értelme lehet aszerint, hogy milyen magatartási körülmények közepette és milyen egyedek között közvetít kapcsolatot. A tudomány az összes agancsos kérődzőket a szarvasfélék családjába sorolta. Érdekes családja ez az állatvilágnak. Tagjainak teste arányos, nyakuk erőteljes, fejük megnyúlt, lábszáraik hosszúak, izmosak, farkuk rövid. Agancsuk a homlokcsonton levő rózsa tőn fejlődik. A kialakuló agancsot eleinte szőrös bőr — a háncs — borítja. A kifejlett agancsról a háncsot a szarvas ledörgöli. A fiatal szarvas agancsa el nem ágazó, egyszerű nyárs. Vannak szarvasok, viszont amelyeknek az agancsa egész életében kétágú (villás), vannak melyeknél a legnagyobb ágszám, csupán a legfejlettebb szarvasoknak van több ágú agancsuk. Egyes szarvasfajok agancsai lapátszerűen szétterülnek. Az agancsot a szarvasok az év meghatározott időszakában levetik, és az ivarzás idejére újrakép- zik. A rénszarvas vagy más néven tarándszarvas (iramszar- vas) az egyetlen szarvasfaj. amelyből nemcsak a bika, de a tehén is agancsot visel. A rénszarvas agancsára jellemző, hogy a fejdísz alakja — a többi szarvasétól eltérően — előregörbü'lő. Jellegzetességük még a rénszarvasoknak, hogy ujjaik mész- szire szétterpeszthetők, a havon való járásra kiválóan alkalmasak. E közepes termetű szarvasfaj Európa. Ázsia és Amerika északi erdőségeiben és tundráin honos. Az állatok hatalmas csoportokba verődve vándorolnak a hómezőkön táplálék üv 'W r után kutatva. A szibériai ta- rándszarvasok a tél közeledtével elhagyják a tundrát, s a 700 kilométerrel délebbre húzódó tajgaövezet lakói lesznek: csak itt tudnak táplálékhoz jutni, mellyel testük energiaszükségletét fedezni tudják. Az északi népek számára nélkülözhetetlen a megszelídített rénszarvas. Képünk tanúsága szerint szánjaik elé fogják az állatokat, de húsuk táplálékul is szolgál, s jóformán minden porcikáju- kat hasznosítani tudják. Eger város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: VILATI, Eger, Faiskola u. 9. Középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező folyószámla-könyvelő, utókalkulátor. Építőipari Gépesítő Vállalat, Eger, Nagyváradi út 15. Gyakorlott gyors- és gépíró. Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, Eger, Széchenyi utca 13. Borkezelő szakmunkás, targoncavezető, villanyszerelő, takarítónő. Érettségizett, fiatal férfi munkaerőket felvesz átképzésre. KAEV, Eger, Kistályai út 6. Anyaggazdálkodó, gyakorlattal rendelkező fémcsiszoló, gépjavító lakatos, elektroműszerészek, esztergályosok, marósok, betanított sorjázó lakatosok, betanított gépmunkások présgépre. Heves megyei Finommechanikai Vállalat, Eger. Faiskola utca 5. Üzemvezető, szakirányú végzettséggel, géplakatos. Kápolnai szervizbe: festő-mázoló (dukkózó). Hevesi szervizbe: adminisztrátor. Finomszerei vénygyár : Gépi forgácsoló szakmunkások, minőségellenőrök, szerszámszerkes/.tö, technológus, középfokú gépész végzettséggel. Továbbtanulók, figyelem! Az 1985 86-os tanévből kihelyezett ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA indul a Hm-i Tanácsi Építőipari Vállalat szervezésében. Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai és érettségivel rendelkező dolgozók. Bővebb tájékoztatás a vállalat személyzeti és oktatási osztályán kapható. (Katona Csabánénál). Tel.: 10-622 218. Jelentkezési határidő: 1985. április 20. Részletes felvilágosítás a munikakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál, Egeir, Dobó tér 2. Tel.: 10-144
