Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő (Folytatás a 3. oldalról.) Kék egyeztetésében jelentős szerepet vállaltak megyénk országgyűlési képviselői. A tanácsok — mint államunk népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei — meghatározó tényezői működési területük társadalmi-gazdasági fejlődésének. A VI. ötéves terv időszakában több mint 3 milliárd Ft-ot fordítottak fejlesztésre, mellyel javították az életkörülményeket, a lakossági infrastruktúrát. Szerepük nemcsak a gazdasági fejlődésben, a településpolitika megvalósításában jelentős, hanem a szocialista demokrácia és a népképviselet elmélyítésében is. A különböző tanácsi testületekben 2839 tanácstag képviseli a lakosság érdekeit, részt vesz a döntések kialakításában, a végrehajtás szervezésében, g közigazgatás népképviseleti ellenőrzésében. A lakosság bevonása a tanácsi bizottságokba szélesíti az állampolgárok részvételét az állami életben, erősíti tanácsi szerveink működésének hatásfokát. A közvetlen demokrácia fórumai, a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások résztvevőinek emelkedő aránya és aktivitása, valamint a közérdekű bejelentések és javaslatok magas és növekvő száma is jelzi a néprészvétel elmélyülését. A tanácsok tartalmas munkakapcsolatot alakítottak ki a Hazafias Népfront és a KISZ szervezeteivel, a szakszervezetekkel, mely hozzájárult a szocialista demokrácia erősödéséhez, a lakossági érdekek érvényesítéséhez. Az állampolgári aktivitás, a társadalmi kezdeményezés és öntevékenység, a közéletben való részvétel fokozódását mutatja a társadalmi munka növekvő mennyisége és értéke is. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négy év alatt megduplázódott, összességében megközelíti a 300 millió Ft-ot. Ez azonban még mindig elmarad az országos átlagtól. Erősödött — ha nem is arányosan — a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerepe. A népképviseleti es önkormányzati szerep jogi biztosítékai, a hatáskörök bővültek, anyagi feltételei azonban csökkentek. A testületi döntések a lakosság érdekeit, települések fejlődését szolgáltaik. A döntéshozatalban azonban még mindig találkozunk formalitással. A községi közös tanácsok bevált ! formái közigazgatásunknak. A szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottak azonban a társközségek sajátos érdekeire, melyek tanácstagi csoportjai az érdemi érdekképviseletet nem tudták ellátni. A megye testnevelési és sportmozgalma fejlődött. Javultak az iskolai testnevelés és sport feltételei, fejlődött a lakosság tömegsportja is. A megye verseny- és élsportja elsősorban a csapat-sportágakban jelentős eredményeket ért el. Nagy sport- és közönségsiker volt a Szilvásváradon A megye gazdasága a szigorúbb feltételek között mérsékeltebben fejlődött. A gazdasági egységek és intézmények a szűkülő fejlesztési lehetőségeket céltudatosabban használták fel. A megváltozott feltételekre az egyes ágazatok és a vállalatok differenciáltan reagáltak. Javult, és a piaci igényekhez jobban igazodott a termelési szerkezet, nőtt a termékek versenyképessége. A termelés és gazdálkodás minőségi tényezői erősödtek, de a tartalékok feltárásának, hasznosításának üteme lassú. A szabályozó változások nem késztettek jelentősebb erőfeszítésre az üzem- és munkaszervezésben, az eszközök es a munkaidő jobb kihasználásában. A XII. kongresszus óta eltelt időszakban nem indult állami nagyberuházás a megyében. Megépült és 1980-ban termelni kezdett a Bélapátfalvi Cementgyár, folytatódott az M3-as autópálya megyei szakaszának építése, befejeződött a recski rézvagyon feltárása, több létesítménnyel gyarapodott a termelő infrastruktúra, elsősorban a közlekedés és a hírközlés területén. A Mátra Gázbetongyár építése 1983- ban megkezdődött. A termelőfejlesztések többsége vállalati eszközökből valósult meg. A szocialista ipar egyévi termelése több mint 31 milliárd Ft. Növekedési üteme éves átlagban 2,5 százalék, meghaladja az országos átlagot. A megye nehéziparában meghatározó szerepe van a Mátraalji Szénbányák Vállalatnak, amely a bányászok szervezettebb munkája eredményeként teljesítette éves célkitűzéseit, folyamatosan ellátta a Gagarin Hőerőművet tüzelőanyaggal. A villa- mosenergia-termelés a népgazdasági igényeknek megfelelően valósult meg.. 1984-ben lebonyolított VII. Fogathajtó-világbajnokság. A testnevelési és sportmozgalom az eredmények és az erőfeszítések ellenére azonban elmarad a megye gazdag sporthagyományaitól, lehetőségeitől. Szembetűnő ez az iskolai tömegsportban és a megye úszóéletében. Ez utóbbinál még a tárgyi feltételek romlása is nehezíti a helyzetet. Megyénk közrendje és közbiztonsága szilárd, évtizedek óta a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megyék közé tartozunk. A bűneseteknek 2—3 százaléka fordul elő területünkön. A rend és a fegyelem társadalmi és egyéni szükségessége azonban nem tudatosult eléggé. A bűnözés — szem. ben a korábbi évek stagnáló állapotával — gyorsuló ütemben emelkedett. Az ismertté vált bűncselekmények meghaladják az évi 3 ezret, a bűnelkövetők száma pedig eléri a 2400-at. Több a súlyos bűn- cselekmény. a szervezett elkövetés, nagyobb az anyagi kár. Jelentős a gyermek- és a fiatalkori bűnözés, az erőszakos, a garázda és az ittas elkövetés, a vagyon elleni bűnözés. Ezek és az egyéb negatív társadalmi jelenségek gátolják politikai és gazdasági céljaink megvalósulását, sértik életszínvonal-politikai elveinket és szociálpolitikánkat, a társadalom igazságérzetét. A bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szervek fokozták munkájuk hatékonyságát, több bűncselekményt derítettek fel, s több elkövetőt vontak felelősségre. Erőteljesebben törekedtek a törvénytelenségek, a bűncselekmények megelőzésére. A bűnözés és az egyéb káros társadalmi jelenségek terjedését — köztük a társadalmi beilleszkedési zavarok fokozódását — azonban nem tudták csökkenteni. Ezek okai ugyanis társadalmi természetűek, megszüntetésük. hatásuk mérséklése meghalad* ja ezen szervek hatókörét. Az igazságszolgáltatás fontos területe a gazdasági és a munkaügyi ítélkezés. Az utóbbi időszakban évi 118-ról 131-re emelkedett a gazdasági perek száma. A gazdálkodó egységek azonban eltérően a várakozástól, a bírói út igénybevétele nélkül sok esetben elvtelen engedményekkel rendezik vitás ügyeiket. A szerződéses fegyelem és a fizetési morál változatlanul laza. A gazdálkodó szervek egy része megkésve tesz eleget szerződési kötelezettségének. Tapasztalható a monopolhelyzettel való visszaélés, a tisztességtelen haszonszerzés és az erre való törekvés is. Az állami és a társadalmi ellenőrzés fejlődött, hatékonysága növekedett, lényegesen csökkent a párhuzamos, az indokolatlanul ismétlődő ellenőrzések száma. Elismerésre érdemes a népi ellenőrzés és a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves megyei Igazgatóságának munkája. Vizsgálataik segítették a megyei feladatok végrehajtását, kedvezően befolyásolták a közhangulatot. A bányászat többi ágában — a piaci igények, a geológiai viszonyok kedvezőtlen alakulása, a gazdaságosan kitermelhető készletek fokozatos kimerülése következtében — jelentősen csökkent a termelés. Fejlesztési források hiányában nem indult meg a recski rézvagyon kiaknázása, mérséklődött a barnaszén-, az ólom-, a cink-, a kőolaj- és a földgáztermelés. A gépipar az országos átlagot meghaladó 20 százalékos növekedés ellenére sem tudott minden megrendelést kielégíteni. Nemzetközileg is elismert színvonalúak és keresettek a hütőgépkompresszorok, az autóbusz sebességváltó alkatrészek, az alumínium fémcsomagoló eszközök. Tervszerűen halad a mikroelektronikai program végrehajtása. Gépiparunk adta a megye ipari export árualapjainak többségét, termékeinek közel 40 százalékát nem rubelelszámolású piacon értékesítette.. A növekvő termelés kevesebb energia és importanyag felhasználás mellett valósult meg. A könnyűipar termelése elsősorban a kedvezőtlen külpiac értékesítési lehetőségek miatt szerényen nőtt, ugyanakkor a vállalatok és szövetkezetek egy része nem alkalmazkodott megfelelően a gyorsan változó piaci igényekhez. Néhány gazdasági egység (Agria Bútorgyár, Egri Cipőipari Szövetkezet) az export árualapokat bővítő fejlesztések hitelfeltételeit nem teljesítette, az eredmények elmaradnak a tervezettől. A kivitelező építőipar-termelése összehasonlító árakon csaknem egyötödével csökkent. A tervidőszak első felében mindkét magasépítő nagyvállalatnál a termelésben és a gazdálkodásban visszaesett a teljesítmény. Szanálásukat követően kedvező tendenciák bontakoztak ki. A termelés és gazdálkodás színvonala azonban a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál és néhány kisebb szövetkezetnél még jelentősen elmarad a követelményektől. Az építőanyagiparban a keresletnek megfelelően növekedett a cement, az azbeszt- cement termelése, a falazóanyag gyártása elmaradt az igényektől. A megrendelések visszaesése gazdálkodási gondokat okozott a kőbányászatban és az üvegiparban. A mezőgazdasági termelés — a zöldség, a kukorica, a cukorrépa és a szarvasmarha kivételével — célkitűzéseinkkel összhangban fejlődött. A nagyüzemek gazdálkodása eredményes, alaptevékenységük növekedési üteme évente megközelíti a 3 százalékot. Az összes termelési érték 1983- ban több mint 8 milliárd Ft volt. A termelés színvonala, a minőségi tényezők javulása kedvezőbb a növénytermelésben. Nőtt az együttműködések és társulások száma, de az üzemek ezen a területen még nem használták ki lehetőségeiket. A növénytermelésben változott a terme- melesi szerkezet. A kalászos gabonafélék vetesterülete 1980 óta közel 10 százalékkal, az olajos növényeké több, mint kétszeresere növekedett, viszont a kukoricáé a cukorrépáé és a zöldségféléké __ jöved elmezésőségi okok miatt — csökkent Egyes munkaigényes zöldségféléket a nagyüzemek kölcsönösen előnyös feltételek mellett a háztáji gazdaságokban termeltették. A terméshozamok növekedtek a jövedelmezőség javult, de a kieső nagyüzemi területek termésmennyiségét így sem sikerült pótolni. Mindez, — esetenként párosulva a kedvezőtlen időjárással — nehezítette a konzervipar alapanyag-ellátását. Szálas és tömegtakarmányból a megye mezőgazdasaga önellátó. Szerény mértékű az előrelépés a rét- és legelőgazdálkodás- ban. Abraktakarmányból az igények csak más megyékből történő szállításokkal elégíthetők ki. A szőlőtermelés mintegy 11 500 hektár ültetvényen döntően az egri és a mátraalji történelmi borvidéken folyik. A nagyüzemek a telepítési ösztönzések hatására a nagy termőképességű, a piaci igényekhez igazodó fajtaösszetételt alakítottak ki. Be- fejeződött a vörös bort adó szőlőfajták telepítésének programja. A termelés hek- taronként meghaladta a 8 tonnát, ez az országos átlagnak közel másfélszerese. A gyorsan emelkedő szőlő termésátlagokkal párhuzamosán viszont nem nőtt a feldolgozó és a tároló kapacitás, ami az elmúlt két évben gondot okozott. A szőlőtermelő üzemek a tároló és a feldolgozó kapacitás jelentős fejlesztését indították el. Ez csökkentette, de még nem oldotta fel a feszültséget. Nem sikerült kialakítani a szőlőtermelők és a felvásárlók közös érdekeltségét. Együttműködésüket az utóbbi években árviták is terhelték. A nagyüzemi gyümölcstermő területek csökkenése ellenére a gyümölcsellátás szán- vonala — a kistermelés növekedésének következtében — javult. A mezőgazdasági termelésben csökkent az allattenyesztés részesedése, ennek okai a kedvezőtlen természeti adottságokban az agazat alacsony jövedelmezőségében gyökereznek. A szarvasmarha-állomány csökkenését 1984-ben sikerült megállítani. Kedvezően növekedett a húshasznú állomány A tehenek számárnak fogyását a termelési színvonal jelentős növekedése ellensúlyozni.T°k,b mint 1100 literrel nőtt az egy tehenre jutó éves tejhozam (4100 liter). Szerényen, de egyenletesen növekedett a sértés, és a baromfiállomány .A piaci kereslet szerkezeti átrendeződése következteben rom lott a juh tartás jövedelmezősége így csökkent az állomány. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység az első négy évben dinamikus fejlődésnek indult, elente az összes termelési érték 30 százalékát. Az utolsó évre ez a növekedés lelassult. Főként a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek növelték a melléktevékenységet, ezzel gazdálkodásuk jövedelmezősége javult. A mezőgazdaságban a beruházások értéke megközelítette a 2,8 milliárd Ft-ot melynek anyagi-műszaki összetétele az építés javara módosult, a gépbeszerzésé csök- Kent. A gépi beruházások többsége az in- te"f!X gabonatermesztési programhoz kapcsolódott. Kedvezőtlen, hogy nőtt a gépek es a gépi berendezések elhasználódása. A háztáji és kisegítő gazdaságok terme- lese növekedett. Az összes mezőgazdasági termek közel egyharmadát állítják elő A sertéshús-, a baromfi- és a tojástermelés nagyobb részét, a zöldség és a gyümölcs jelentős hányadát biztosítják. A háztáji és a kisgazdaságok döntő többsége a nagyüze mekre épül, kölcsönös előnyök alapján a termelőszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek integráló tevékenységen keresztül fejlődik. Tevékenységükéi52 au sz°lgáltatasok és az alapanyag döntő többségét a nagyüzemek biztosítják. A megye állami gazdaságai az állattenyésztésben, a szőlő- és gyümölcstermelésben, az együttműködések kezdeményezésében és szervezéseben, a dolgozókról való gondoskodásban figyelemre méltó eredményeket értek el. Az állami erdőgazdálkodás termelése dinamikusan növekedett. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság átgondolt fejlesztő tevékenységgel korszerűsítette a fafeldolgozást, megvalósította a hulladékok fokoNagy Béla, aki az első, 1946- os pártérekezlet elnöke volt, 80 évén túl is részt vett a tanácskozás munkájában zott mértékű hasznosítását és jelentősen növelte exporttevékenységét. A termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának és fafeldolgozásnak színvonala — elsősorban az eszközök és a szakemberek hiánya miatt — elmarad az állami vállalattól. Azegyütt- működés kölcsönös előnyeit csak kis részben használták ki. A megye élelmiszeripari termelése kismértékben — évente 1,6 százalékkal — növekedett. Az egyes vállalatok között azonban jelentősek az eltérések. Kiemelkedő a húsipar termelésfelfutása és exportjának növelése. Egyenletesen nőtt a gabonaipar teljesítménye. A minőség és a gazdálkodás eredményessége javult az Egri Dohánygyárban. Alapanyag-ellátási nehézségek jellemezték a konzerv- és a cukoripart. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát meghatározó szerepet játszik a boa-gazdálkodásban. kezdeményező az exportban, a minőség- és az eredetvédelemben. Gazdálkodását az 1982—83-as év kiemelkedő szőlőtermése, a lecsökkent exportértékesítési lehetőség és a tárolókapacitás hiánya kedvezőtlenül befolyásolta. Az élelmiszer-iparban a tröszti szervezetek megszűnése megyénkben 4 vállalatot érintett. Az önálló vállalati gazdálkodás lehetőségeivel jobban élnek, a piaci hatásokra érzékenyebben reagálnak. A közlekedési ágazat alapvetően kielégítette az áru- és személyszállítás igényeit. A tervidőszak első éveiben befejeződtek az országos közúthálózat jelentősebb beruházásai. a továbbiakban a fejlesztési források szűkülése miatt az állagmegóvásra, a kisebb korszerűsítésekre került sor. Szerény mértékben bővült és korszerűsödött a tanácsi úthálózat. A vasúti közlekedést érintő fejlesztések, rekonstrukciók a tervezettnél lassúbb ütemben valósultak meg. A helyközi közlekedésben az 1982-ben történt tarifaemelések hatására csökkent az utaslétszám. A helyi tömegközlekedésben új járatok indításával mérséklődött a zsúfoltság. A hír- és távközlésen belül a rádió- és televízió-műsorok vételi lehetőségei javultak. A távbeszélő-hálózat bővülése lényegesen elmaradt a termelés, az irányítás és a lakosság szükségleteitől. A terület- és településfejlesztés az elmúlt években kiegyemsúlyozattahban, az előző tervidőszakhoz viszonyítva csökkenő pénzügyi forrásokra épülve valósult meg. A gazdálkodás minőségi mutatói a vállalatok és szövetkezetek többségében szerényen javultak. A munka termelékenysége az egyes ágazatokban eltérő mértékben növekedett, az iparban évente a 4 százalékot meghaladó, ennél kisebb mértékű a mezőgazdaságban. Az eszközhatékonyság elsősorban az iparban romlott. Ez nagyrészt az eszközkihasználtság csökkenésével függ össze. A népgazdaság nemzetközi fizetőképességének javítására tett sokoldalú intézkedés eredményeként 15 százalékkal növekedett a megye külkereskedelmi árualapja. Ezen belül a rubelelszámolású kivitel nőtt jobban. Feladatainkat csökkenő importtal valósítottuk meg. Az export eredményességét kifejező devizakitermelési mutató a gazdálkodó szervek közötti számottevő szóródás mellett megyénkben az országostól kedvezőbben alakult mind dollár, mind rubel viszonylatban (1984-ben 46 Ft/$, illetve 26 Ft/Rbl). Jelentős volt az a beruházási és rekonstrukciós tevékenység, amelyet a vállalatok a tőkés export árualap növelése érdekében hajítottak végre. A kedvezőtlenebb anyagi feltételek ellenére jelentős az előrelépés az intenzív fejlődést szolgáló műszaki fejlesztés területén. Ez elsősorban a gépipar versenyképesebbé vált termékein mérhető (hűtőgép-kompresszorok tőkés kooperációban gyártott mezőgazdasági gépegységek). Az eredmények(Folytatás az 5. oldalon.) II. A gazdasági építőmunka és az életszínvonal alakulásának megyei tapasztalatai
