Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. március 4., hétfő Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése (Folytatás az 1. oldalról) Azt is látjuk és tudjuk, hogy nem elégedhetünk meg a megszüntetésüket szolgáló szándékok puszta megállapításával. A hibák, a gyengeségek, az elavult módszerek megszüntetése elemi kötelességünk. Kedves elvtársak! A kongresszusi felkészülésnek különös jelentőséget ad az a tény, hogy egybeesik hazánk, megyénk, szülőföldünk felszabadulása 40. évfordulójával. Négy évtizeddel ezelőtt — miután a szovjet hadsereg segítségével népünk megdöntötte a tőkések és földbirtokosok uralmát — új korszak kezdődött Magyarország történetében. E térség politikai életének fontos állomása volt 1946. február 17-e, a Magyar Kommunista Párt első Heves megyei pártértekezlete Egerben, az akkori Népmozgóban, a mai Vörös Csillag moziban, ahol 23 ezer fő párttag képviseletében 120 küldött élénk, lelkes, felelősségteljes vitában hozott határozatot az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások eredményeiről, a kormányprogram végrehajtásának támogatásáról, mely többek között az értékálló fofint megteremtésére, a javak igazságos elosztására, a háborús károk helyreállítására, a reakció elleni harcra irányult. Felemelő érzésáel szólok arról, hogy ezen a pártértekezleten részt vett Kádár János elvtárs, a központi vezetőség tagja, a budapesti pártbizottság titkára. Heves és Nógrád megyék területfelelőse. Politikai tájékoztatójában többek között az alábbiakat mondotta: „ ... A mi világunk új világ, más világ, szebb lesz, mint az eddigi volt, ha megértjük és megtanuljuk, hogyan kell a szabadsággal élni. A magyar demokrácia jövőjében bízni kell. A kommunisták a szabad nép akaratára építik ennek az országnak a jövőjét és a nép akarata le fog győzni minden nehézséget, jó vezetőkkel...” Felszabadulásunk közelgő évfordulójára készülve, örök hálával gondolunk a szovjet nép hős fiaira Soha sem feledjük, hogy a Szovjetuniónak köszönhetjük szabadságunkat, a történelmi lehetőséget az úri Magyarország forradalmi megváltoztatásához, a népi Magyar- ország megteremtéséhez, a szocializmus győzelméhez ás építéséhez. Felelősséggel állíthatjuk, hogy népünk élni tudott a lehetőséggel, eredményeink bizonyítják, hogy a helyes utat választottuk. Az a véleményünk, hogy a hazánkra jellemző politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások megyénk életét is alapvetően átformálták. Barta Alajos ezután iparunk, mezőgazdaságunk fejlődéséről szólt, majd így folytatta: Tisztelt elvtársak! Megyénk párttagsága hónapok óta készül pártunk XIII. kongresszusára. Az eddig végzett munka eredményes volt. Az alapszervezeti beszámoló taggyűlések hangulatát a bizakodás, a politizá- lókészség jellemezte. Elsősorban a gazdasági kérdésekről esett több szó, de többen elemezték a párt belső életének fő területeit Tapasztalataink szerint a taggyűlések jó politikai légkörben folytak, megfelelő volt az aktivitás és reális az értékelés. A párttagság 18—25 %-a kért szót és többnyire józan mértéktartással, kritikával elemezték a területen kifejtett pártmunkát. Ugyanakkor több taggyűlésen nem tudták átfogni az ötéves munkát, hanem főleg a napi gondokról, az egyéni panaszokról szóltak. Az előkészületi munka fontos állomása volt az alapszervezeti tisztségviselők és a párttestületek újjáválasz- tása. A jelölő és a jelölést előkészítő bizottságok felelősségteljes munkát végeztek, elősegítették, hogy a párttagok, a küldöttek jobban megismerjék a választásra ajánlott elvtársakat. A párttagok az elbeszélgetések során érdemben mondtak véleményt a jelöltek munkájáról, politikai kiállásáról, emberi tulajdonságairól. A vezetőségek, a tisztségviselők megválasztása a pártdemokrácia elvének betartásával, fegyelmezetten és zavartalanul történt. A továbbiakban így folytatta: A vezetőségválasztó taggyűléseken és pártértekezleteken került sor a kongresz- szusi irányelvek vitájára. Megyénk párttagsága kedvezően fogadta, hogy a Központi Bizottság igényelte az irányelvek megvitatását, formálását és helyeselte, hogy a pártonkívüliek is bekapcsolódhattak az eszmecserébe. A felszólalásokra nyílt, őszinte, kritikai hangnem és a hibák szenvedélyes bírálata volt jellemző, de előfordult kétkedés, elbizonytalanodás, kishitűség is. A január 21-én életbe lépő fogyasztói áremelések és jövedelemnövelő intézkedések után felerősödtek a kritikai, elsősorban az életszínvonal-politikát, az ár- és bérrendszert bíráló hangok. Mindezekkel együtt, a széles körű eszmecsere igazolta, hogy a párttagság, a pártonkívüliek bíznak a párt politikájában, készek tenni annak következetes megvalósulásáért. Az elmúlt időszakban megyénk pártszerveinek, párt- alapszervezeteiniek munkájában, de a lakosság érdeklődésének középpontjában is a gazdasági építőmunka kérdései álltak. Az irányító és termelő jellegű területeken dolgozó pártbizottságok, pártvezetőségek és pártalap- szervezetek elősegítették, hogy a megye ipara és mezőgazdasága növekvő mértékben járul hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának megszilárdításához, nemzetközi fizető- iképességének javításához. Általános az egyetértés abban, hogy élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét az intenzív gazdálkodás, az üzemekben rejlő tartalékok mind teljesebb feltárásával, hasznosításával. Mert tartalékaink még ma is jelentő- | sek. A kongresszusra való felkészülés során az életszínvonal megőrzésével kapcsolatban alakult ki legélénkebb eszmecsere a kongresszusi irányelvek megvitatása során. A vita tárgya az volt, hogy sikerült-e ezt a nagyon fontos feladatot megvalósítani. Megyei pártbizottságunk azt javasolja a tisztelt pártértekezletnek : erősítse meg, hogy reális volt az életszínvonal megőrzésére, az élet- körülmények bizonyos javítására vonatkozó célkitűzésünk és vállalkozásunk. Mi alapján mondhatjuk ezt? — kérdezhetjük. Annak alapján, hogy megyénk gazdaságának helyzetét és feladatait megyei pártbizottságunk évről évre megvitatta és az életszínvonal alakulására vonatkozó megyei tapasztalataink az ország egészére vonatkozó tendenciákat igazolták. Ezen értékelések — sokoldalú mérlegelés és vita alapján — azt állapították meg, hogy összességében megőriztük életszínvonalunkat. Ügy gondoljuk, hogy a vita abból táplálkozik elsősorban, hogy a lakosság főként a bérek és a fogyasztói árak változásán keresztül mond véleményt saját életszínvonala alakulásáról, kevésbé veszi számításba a pénzbe- ni és nem pénzbeni társadalmi juttatásokat. Ügy gondolom, hogy az életszínvonal megőrzését bizonyítják a következők : négy év alatt az egy főre jutó reáljövedelem 6,1%-kal nőtt, továbbá a megye kiskereskedelmében — változatlan áron számítva — ugyanezen idő alatt 5,4%-kal több árut vásárolt a lakosság. Megítélésünk szerint a lakosság mindenkori életszínvonalát jelentős mértékben befolyásolják a központi forrásból származó kész- pénzbevételek, melyek négy év alatt 36—37%-kal, míg a fogyasztói árak 30°/o-kal emelkedtek Heves megyében, így a pénzjövedelem reálértéke mintegy 5%-kal magasabb a négy évvel korábbinál. Az életkörülmények javítását pedig olyan fontos eredménnyel szeretném igazolni, mint az ötnapos munkahét általánossá válása és a 40 órás mufcahét bevezetése az iparban és az építőiparban. Természetesen a felsorolt érvek, tények átlagokat fejeznek ki, ezek az átlagok pedig ágazatonként, vállalatonként, szövetkezetenként, foglalkozási áganként, családonként a jövedelmi viszonyoktól, az eltartottak számától, a szabad időben elért jövedelmektől és más tényezőktől függően eltérésekeit: takarnák. Ügy vélem az eltérést jól érzékelteti a reálbérek, a reálkeresetek csökkenése a munkásoknál, alkalmazottakvetkezetek dolgozóinál. Elsősorban az alacsony keresetűeknél, a nyugdíjasoknál, a több eltartottal bíró családoknál nem sikerült teljes egészében a fogyasztói áremelkedéseket ellentételezni. így ezen rétegeknél, családoknál marad el az életszínvonal a korábbitól, ahol a megélhetés nehezebbé vált. Figyelemre méltó egy másik példa is arra, hogy az átlag mögött kedvező irányú eltérések is meghúzódnak. Gondolok itt arra, hogy a reálbérek átlagosan csökkenő tendenciájával egyidő- ben a megye 20 ipari és mezőgazdasági egységénél a négy év alatt bérszí nvonal- emelkedés meghaladta ezen időszakban végbement fogyasztói áremelkedést. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szektorban foglalkoztatottak 24%-a, azaz mintegy 28 ezer fő esetében nemcsak az egy családtagra jutó reáljövedelem, hanem az egy keresőre jutó reálbér is nőtt. Ágazatonkénti megoszlásban ez úgy jelenik meg, hogy az iparban foglalkoztatottak mintegy 43%-ára, az építőipari dolgozók 35%-ára igaz ez a megállapítás, mely vállalatókon belül jelentős eltéréseiket fejez ki. Azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók általában egyetértenek a munka szerinti elosztás elvének érvényesítésével. a kereseteknek a teljesítményekhez való igazításával. A gyakorlatban mégis erős az egyenlősdi. Ezen pedig változtatnunk kell. Fejlődésünk egyértelműen igényli, hogy egyre szélesebb körben szülessemék kiemelkedő teljesítmények, hogy ezeket magas jövedelemmel ismerje el a társadalom A jövedelmek teljesítmények szerinti differenciálódásával együtt járó feszültségeket és konfliktusokat továbbfejlődésünk érdekében vállalnunk kell. Más a feladatunk azokkal a feszültségekkel és konfliktusokkal szemben, amelyeket a visszaélésekkel, a spekulációval, a nyerészkedéssel szerzett indokolatlanul magas jövedelmek idéznek elő. Az emberek joggal háborodnak fel i'lyen esetek láttán. amelyek rontják a közhangulatot. Felmerült ez a kérdés az irányelvek, a párt- értekezleti beszámoló, határozati javaslat vitájában is. Amikor a megoldást érthetően sürgetjük, gondoljunk azokra az intézkedésekre, amelyek a zöldség-lánckereskedelem, a különböző hiánycikkekkel való üzérkedés és más árfelhajtó manipulációk ellen születtek. Gondoljunk arra is, hogy jogszabály tiltja a tisztességtelen’ gazdálkodást és megkezdte működését a gazdasági rendészet is. Megyei pártbizottságunk beszámolója és határozati javaslata is állást foglal ezen jelenségekkel szembeni következetesebb fellépés mellett. Tisztelt elvtársak! A legfőbb tartalék a munkáját végző emberben van. Ezért nagy feladataink — a gazdasági nehézségek leküzdése, a közgondolkodás és a politikai munka fejlesztése — egyidejű megvalósítása között szoros összefüggés van: vagyis a közgondolkodás fejlődésétől is függ céljaink eredményes realizálása. Vannak olyan tapasztalataink is, hogy kevesebb figyelmet kapnak az ideológiai kérdések, a szakmai műveltség növelésének igénye nem mindig párosul az általános műveltség, a világnézeti nevelőmunka emelésére való törekvéssel Párttagságunk többsége fontosnak ítéli a tömegpolitikai munka színvonalának emelését. megfogalmazza, hogy politikai hiba lenne elhanyagolni a közgondolkodás fejlesztését, az elméletileg megalaoozott politikai elkötelezettség erősítését. E véleményekben az a felismerés rejlik, hogy a tömeg- politikai munkát olyan tényezőként kezeljék, amely közvetve vagy közvetlenül formálója a fejlődést szolgáló politikai magatartás erősödésének. A tömegpolitikai munkában feladatunk annak megértetése, hogy az emberek nem arra valók, hogy kész tételeket, ítéleteket vegyenek át és mechanikusan alkalmazzák őket. Jobban tudatosítani kell. hogy marxistának lenni nem valami szektához való tartozást jelenít, hanem a szocialista fejlődés alkotó megközelítését, a fejlődéssel együtt járó konfliktusok felismerését, feloldását, arra törekedve, hogy fokozzuk következetességünket a hibák felszámolásában. Jövőnk nagymértékben függ attól is, hogy a felnövekvő nemzedék milyen úton jut el a szocializmushoz, milyen a tanuláshoz, a munkához, a szocialista építésihez való viszonya. Ebben kulcsszerepe van oktatási rendszerünknek, a becsületesen dolgozó pedagógusok több ezres táborának. Iskoláink törekednek a munkához való szocalista viszonyok kia- k irtására, A helyes iskolai szándékok és törekvések azonban nem mindig valósulnak meg. Az ifjúságot johban fel kell készítenünk a nagyobb társadalmi szerep vállalására, a társadalmi munkamegosztásban való aktívabb részvételre, az önállóságra, a kezdeményezőkészségre, a felelősség és a konfliktusok vállalására. Meg kell értetnünk környezetünkkel, hogy a munkára nevelés nem csupán az iskola feladata, hogy az iskola, a család és a társadalmi, környezet együttesen érhet el eredményt. Megyénk párttagságának és lakosságának egyetértésével találkozott az irányelvek azon megállapítása is, hogy folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalmi élet minden területén. Javasoljuk a megyei pártértekezletnek, hogy fejezze ki elismerését a tanácsoknak. más állami, társadalmi szerveknek, a vállalatoknak, szövetkezeteknek azért az eredményes munkáért, amelyet a szocialista demokrácia fejlesztésében végeztek, s egyben: ösztönözzön további erőfeszítésekre. A szocialista demokrácia fejlesztése pártunk politikájának egyik leglényegesebb összetevője, fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A munka elismerése mellett ne tűrjük meg a lassúságot, a felelőtlenséget, az aktato- logartást az ügyintézésben. Manapság igen nagy jelentősége van annak, hogy a lakosság ügyeivel foglalkozó tanácsi és nem tanácsi dolgozók annak tudatában végezzék . feladataikat, hogy munkakörüket a választó- polgárok bizalmából töltik be, hogy magatartásukkal, ügyintézésükkel a lakosság közérzetét kedvezően befolyásolják. Tisztelt pártértekezlet! A történelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy eredményeink, sikereink forrása a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. A jövőben is fontos kérdés lesz a párt egységének, vezető szerepének erősítése Pártbizottságunk javasolja pártértekezletünknek, állapítsa meg, hogy megyénkben a párt betölti vezető szerepét és széles körű tömegkapcsolatokkal rendelkezik. Valljuk, hogy a párt egysége. a párt fegyelme és vezető szerepe szoros kapcsolatban, nem elvontan, hanem a mindennap>ok gyakorlatában érvényesül. Alap- feltétele, hogy párttagjaink jól ismerjék és személyes munkájukkal képviseljék a párt politikáját, céljait. Lényeges, hogy az egység jusson kifejezésre a politika melletti bátor kiállásban, a vitákban. Hangsúlyozzuk, hogy viták nélkül nincs igazi egység. A különböző nézetek vélemények kifejtését és ütköztetését nem lehet megspórolni. Különösen káros lenne ez napjainkban, amikor az eszmei bizonytalanság a párttagság körében is jelentkezik, amikor sok a megválaszolásra váró kérdés. Saját dolgainkról azonban a párt fórumain folyjon nyílt vita. Egyetlen párttag sem teheti, hogy párttag- gyűlésenl, pártfórumon hallgat, s külön véleményét munkatársai, barátai előtt kifejtve nehezíti, a végrehajtást. Pártbizottságunk megállapította, hogy a párttagok döntő többsége megyénkben a kommunistákkal szemben támasztott px)litikai-erkölcsi követelményeknek megfelel, fegyelmezetten, póldamutatóan él és dolgozik. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik nem a párt normál szerint élnek, gondolkodnak, cselekszenek. Ügy látjuk, hogy a pártfiegyelmi munka színvonala kielégítő, erősíti a rend és fegyelem megteremtését, p>ozitív tendencia, hogy jelentősen fejlődött az alapszervezetek fegyelmi munkája. Fontos, hogy a szocialista céljainkkal ellentétes jelenségeket felismerjük és feltárjuk az előidéző okot, mert csak így juthatunk el a hibák megelőzéséhez. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártegység megteremtése, a párt tömegkápcsolatának erősödése jelentősen függ a káderpolitikai követelmények érvényesítésétől, a különböző beosztású vezetők példamutatásától. Felelősséggel állítjuk, hogy a megyében dolgozó vezetők többsége lelkiismeretesen, hozzáértéssel dolgozik, alkalmas feladata ellátására. Sokan közülük egészségüket, erjüket sem kímélik a közügyek szolgálatában:. ök azok, akiket átlagosnál nagyobb elismerés, tisztelet és megbecsülés övez környezetükben. A ciklusban végrehajtott, kádercserék indokoltak voltak, melynek eredménye azt is jelzi:: a nagy tapasztalattal rendelkező vezetők mellett több fiatal kapott bizalmat fontos vezetői tisztségekben, pl. vállalatok, gyárak igazgatód, szövetkezetek elnökei, társadalmi. állami és pártszervek függetlenített kinevezett vagy választott vezetői. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy néhány párti, állami, társadalmi szerv, vállalat, szövetkezet politikai, gazdasági vezetőjének szocialista erkölcsöt károsító — italozó, jogtalan anyagi előnyt igénybe vevő, demokráciát sértő — magatartása kedvezőtlen politikai hatást váltott ki, s időnként és helyenként vezetőelienes hangulatot eredményezett. A párt- és állami szervek a párt p>olifikájáért érzett felelősséggel hozták meg döntéseiket, levonva a tanulságokat az irányító és ellenőrző munka számára. .A jövőben is feladatunk, hogy a vezető káderek munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy fokozzuk az őszinteséget, a nyíltságot a kádermunkában és ezt úgy tegyük, hogy — szélesítve a kádermunka demokratizmusát — tovább erősödjön a párt egysége és vezető szerep>e. A párttagság létszámának növekedése, a tagfelvételi munka megfelelő volt az elmúlt ciklusban. Nem vagyunk elégedettek a nártba felvettek között a munkások, a tanuló- és munkásifjúság arányával. A figyelmünk ki kell. hogy terjedjen: a pártból töröltek és k depók ösz- szetételére, nevezetesen arra, hogy az idősebb nyugdíjas — főként munkás — párttagok területi alapiszervezetbe való átjelentkezésével ne hivatalnok mód’ára foglalkozzunk, hanem találjuk meg velük a közös hangot különböző — szociális, családi vagy más — problémáik megoldására. Elvtársak! A hosszan tartó, az eddigieknél jóval keményebb tél próbára tette a bányászokat, a tüzelőanyag-ellátó telepek dolgozóit és a lakosságot egyaránt. Tudjuk, hogy minden lakossági ’igényt kellő időben, az igényelt rneny- nyiségben és választékban nem voltak képesek kielégíteni Mégis szeretnék köszönetét mondani mindazoknak. akik üzemek, intézmények és a lakosság villamos- energia-, tüzelőanyag-ellátásában póldamutató, ember- feletti munkát végeztek. Szól az elismerés a visontai bányászoknak, erőműveseknek, katonáknak. az egercsehi szénbányászoknak, a gáz-, a vi'liamosenergia- és melegvíz- szolgáltatóknak, a TÜZÉP- telep>ek. a közlekedés, az erdőgazdaság dolgozóinak, mindazoknak, akik fáradoztak az ellátási feszültségek levezetésén. Amikor elismerésünket, köszönetünket fejezem ki. egyúttal Példaként is állítom helytállásukat a megye párttagsága, lakossága elé Példaként arra, hogy többre is képesek vagyunk, hogy helyt tudunk állni. A következő időszak követeli ezt tőlünk, s nem kevesebb függ ettől, mint fejlődésünk, előrehaladásunk. Végül kérem a tisztelt pártértekezletet a dokumentumok megvitatására és elfogadására.
