Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
IRODALOM ES MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. március 23., szombat A varázspálca — Csendesek a hajnalok — Furcsa pár — Mége gyszer a régi nyár — Az ember, az állat és az erény — Budapest-Orfeum Mit ígér a Gárdonyi Géza Színház? Elénk érdeklődés kíséri az egri Gárdonyf Géza Színház előadásait. Mint olvasóink előtt ismert: befogadó színházként működik az intézmény, különböző vendégtársulatokat fogad, fgy nem árt tájékozódni arról, mit hoznak az együttesek, mire számíthat a közönség. Ezért tesszük közzé, hogy milyen jellegűek a bemutatók, s milyen kritikai visszhang kiséri azokat. A Budapesti Gyermekszínház játékát tekinthetik me» az érdeklődök április 1-én, hétfőn délelőtt fél 11- től délután 2-től és fél 5-től. Mindig hálás gyermekek előtt szerepelni: jobban hisznek még az átváltozásokban. Az eléjük kerülő darab címe: A varázspálca, melyet magyar népmeséi ötletekből írt Turián György, a rendező. Főbb szerepekben Bíró Józsefet. Imre Istvánt, Karsai Istvánt, Peczkay Endrét láthatjuk. Az események legfőbb irányítója a történetben maga a varázspálca, amely képes arra is, hogy a jókból rosszat, de inkább a rossz emberekből jókat formáljon. Nagyon érdekes alakokkal találkozhatunk e műben : Kitudjaholvan-falván gazdag kocsmáros, becsületes molnár, félelmetes rablóvezér. ügyetlen rablótanonc és pletykás, szerelmes öregasz- szony lakik. Minden jó, ha a vége jó — tartja a mondás, elnyeri a jutalmát minden arra érdemes. Ebben segít a varázspálca, de leginkább a becsületes munka. ★ Április 5-én, pénteken délután 5-kor és este 8-kor a József Attila Színház érkezik Borisz Vasziljev: Csendesek a hajnalok című történelmi requiemjével. Iglódi István állította színre Komlós János átdolgozását. A színpadon Kránicz Lajost, Borbás Gabit, Fehér Annát, s másokat láthatunk. A történet ismerős, nagy sikerű film is született belőle. Kiindulópontja, hogy a háborúban többnyire férfiak harcolnak. A nők — feleségük, anyjuk, szerelmük — pecig várnak rájuk, vagy elsiratják óikét. E műben egy kis csapat fiatal lány mégis önkéntesen birkózik meg egy harci feladattal. Hősiesen, de nem férfiasán. Mikor nem harcról van szó. épp úgy kacérkodnak, szájainak és álmodoznak, mint a civil nők, de a küzdelemben is előelőveszik asszonyi praktikáikat. Nekik — és általuk a Nagy Honvédő Háború sók-sok harcos nőjének — állít lírai emléket ez a darab. ★ A békéscsabai Jókai Színház szerepel április 11-én. csütörtökön este 7 órától és 12-én, pénteken délután 5 és este 8 órakor. Előadják Neil Simon: Furcsa pár című Törőcsik Mari egy arca A régi nyárból komédiáját. Ez az előadás Szikora Jánosnak, az egri Gárdonyi Géza Színház művészeti igazgatójának első rendezői bemutatkozása itt. Főbb szerepekben Tomanek Gábort, Várady Zoltánt. Széplaky Endrét és Dallos Józsefet láthatjuk. Laptársunk, a Békés megyei Népújság kritikusa, Tiszai Lajos így ír a darabról: „Szikora János — vendégrendező — borotvaélen játszatja az előadást. A groteszk, mint műfaj sok mindent megenged. Egy kis túlzással: akár blődlit is lehetne csinálni a Furcsa párból, de könnyfacsaró drámát is. Szikora jó ízléssel nevetteti a nézőt, majd amikor az kellően eltelt saját biztonsága és tökéletessége tudatával, mindig kap egy-egy „ütést”, netán knock-ouitot. Nem bántóak, nem veszélyre szólóak ezek a jól méretezett gondolati impulzusok, s rögtön jön a segítség is: tessék észheztérni! Neil Simon szellemessége, Szikora arányérzéke, a színészek játékos kedve lehetővé teszi ezt a kötéltáncot: ne nyári szellő legyen a közönség nevetése, másnapra is maradjon nyoma. Marad is. A remek tempójú előadás képeit. mondatait nem hagyja ott a néző a ruhatárban a színházból kifelé jövet.” ★ Közkívánatra április 15-én, hétfőn délután 5 és este fél (Moor a József Attila Színház megismétli A régi nyár című bemutatóját. A darab főszereplője Törőcsik Mari. Már írtunk az előadásról, de most fölidézzük Pályi András sorait a Színház című folyóiratból: „Aligha lehet elragadtatás nélkül szólni róla. Varázsos egyéniség, aki belép és sugárzással tölti be u színpadot. „Glóriás színész", aki már azzal is rabul ejt. hogy itt van közöttünk; úg.v tűnik, a puszta jelentése maga a színpadi mágia. Miért is feszegetnénk a titkait? Ha meg akarjuk lesni a technikát, a mesterségbeli fogásokat, melyeknek Törőcsik Mari mellesleg (?) nagymestere, könnyen szem elől veszíthetjük a jelenséget, ami ő: minden egyes színpaci pillanata annyira komplex és annyira áttetsző, hogy megragadha- tatlannak tetszik. ★ Áprilisban több ízben játszók a Gárdonyi Géza Színház első önálló, bemutatóját, Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény című vígjátékát. Zsámbéki Gábor rendezte a bemutatót, főbb szerepekben: Benedek Miklós, Csonka Ibolya, Újlaki Dénes és Hollósi Frigyes. Színre ikerül 17-én, 18-án, 21-én, 22-én, 23-án és 24-én délután 5 órakor is. Előző alkalommal már ismertettük a mű tartalmát és születésének körülményeit, most néhány gondolatot Pinandelló- tól adunk közre: „Az élet állandó áramlás; ezt szeretnénk mi megállítani, határozott és mozdulatlan formákba rögzíteni, magunkon kívül és magunkban belül is, mert hiszen mi már mozdulatlan formák vagyunk. Lugi Pirandello arcképe más merev formák között mozgó alakok... A formák, amelyekben megmaradni és megállítani szeretnénk magunkban ezt a folytonos áramlást: az eszmék, a képzeletek ... De bennünk, ott. amit léleknek hívunk, és amely az élet bennünk, ez az áramlás ösztönösen folytatódik azon korlátok között is. melyeket leá kényszerítünk. hogy öntudatot, személyiséget alakítsunk ki magunkból. Ámde néhány viharos pillanatban, amikor ez az áramlat medréből kilép, nyomorúságosán leomlanak ezek a képzeletbeli formák.” ★ Április 30-án, kedden délután fél 5 és este 9 órai kezdettel kerül színre a Katona József Színiház vendégjátékaként a Budapest-Orfeum. Ez az 1907 és 1945 közötti korszak tükre dalban, versben. jelenetekben. Előadói: Benedek Miklós, Császár Angéla és Szacsvay László. A bemutató az 1979—80-as évadban a színikritikusok külön díját kapta. így írt a Színház 1980. októberi számában Osgyáni Csaba az összeállításról: „Érthető siker, sajátos színfolt — s „mellesleg” nagyszerű színházi produkció — a Nemzeti Színházban Benedek Miklós — Császár Angéla — Szacs- vay László és a zenekísérő Orosz István Budapest-Orfe- urna: de senki sem „rendezte”, nincsenek fő- és mellék- szereplői, szétszaibdalhatat- lanul közös játék. Tehát máris javaslom egy különdíj odaítélését a Budapest-Orfe- umnak.” Barabás Tibor ezt fűzd hozzá e számban : .. maguk produkálták az évad egyik legegységesebb stílusú, egyik legizgalmasabb, egyik legsvungösabb és mindenképpen legújszerűbb produkcióját. a Budapest-Orfe- umot." Szobrászok a bécsi Wolfgang L. Haidinger: Ikarusz Walter Kölbl: Kocka és keagerek Fenyő A. Endrére emlékezve A hatvanas évektől kezdve kibontakozó, egymásba torkolódó avatgarde kísérletezések közepette kevés szó esett a Derkovits Gyula nyomán, szilárd világnézeti egységbe, szervezett (ormában, az illegális Kommunista Párt irányítása alatt 1934-től a felszabadulásig működő Szocialista Képzőművészek Csoportjának tevékenységéről. A csoport a német fasizmus uralmának életveszélyes hazai közegében működött, tagjai közűi a legjobbakat elpusztították. Alapítói közé tartozott, később a csoport lelke lett Fenyő A. Endre. A Képző- művészeti Főiskola elvégzése után fiatalon bekapcsolódott a mozgalmi munkába. Előbb az ún. Montázs-csoportban fotómontázsokat, sokszorosított grafikai illusztrációs röpcédulákat készített, majd a Szocialista Képzőművészek csoportjának munkájában vett részt. öreg vincellér ház amely az új, realista művészetért küzdött. Bán Béla,, Sugár Andor. B. Juhász Pál, Kondor György, Háy Károly László, Schnitzler János, Berda Ernő tartoztak a csoport festői közé. Munkálkodásuk — veszélyessége miatt — konspirativ volt, művészetük a pártmunkával forrt össze. Jelszósablonokat. röplapokat. MBBi Emlékezés egy má Ezzel az írással emlékezünk a Tanácsköztársaság kikiáltásának jubileumára. Ha életem — csillagos ég, s azon napjaim a csillagok, ez a márciusi este a pesti Gólyavárban az én legszebb, örökpiros csillagom. A nap: a híres március 21. A hely: egy sok vihart látott nagyterem. Kilencszáztizenkilenc tavaszán majdnem esténként rendeztek valamit a budapesti egyetemnek ebben a gyűléstermében. Erre az estére L. G. neves bölcsész „A divat szociális jelentősége” vagy valami hasonló, a divat jelenségével kapcsolatos témájú előadását hirdették. Ezt a több mint periférikus, unalomgerjesztő témájú előadást máskor se hallgatta volna meg Pesten több mint húsz ember, ezekben a napokban pedig az antant hírhedt országsújtó jegyzéke után, amikor mindenki valami sorsdöntő, megváltó eseményt várt valahonnan — felülről, alulról, kívülről — most — tíz olyan világtól elidegenült különcöt se lehetett volna Budapesten egy ilyen tárgyú előadásra összeterelni. De ma a nagyterem erre a hívásra is, mégis zsúfolásig megtelt. A több száz emberen kívül, akik a meredek nézőtérről figyeltek le a szószékre, sok száz ember állt a széleken, a kijáratnál és azon tűi is. A nagy sokaságot a kommunista vezető hírében álló tudós neve terelte össze. A meghirdetett címet senkii se vette komolyan, a legzöldfülűbb gólya is úgy értette, hogy ez a fedőcím a rendőrség felé, amely a kommunista tárgyú előadásokat akkortájt szigorúan tiltotta. Mindenki biztosra vette, hogy a fedőcím alól az előadás során a kommunista bölcsész doktor kiugrasztja igazi mondanivalóját, valami szenzációs forradalmi dolgot, ami felel a nap izzó kérdéseire: mi van az országban? Mi készül? Merre indulunk? Az enyhe márciusi levegő hamar felfült a zsúfolt teremben, a hangulatot tovább sűrítették még a friss s legfrissebb hírek, amelyet az újonnan érkezők hoztak be: Károlyi Mihály lemondásáról; valami titkos tárgyalásokról; valami fák- lyásmenetekről és fegyveres üzemi gyűlésről, felvonulásról. Az üres szószék felett olyan zúgás-moraj lás keletkezett már jóval! a kezdet ideje Jelenet a Budapest-Orfeumból A lányok és a háború — jelenet a Csendesek a hajna lókból
