Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 69. szám ARA: 1985. március 23.. szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Értékeink Külföldi szakemberek­től, akik hazánkban több­kevesebb időt eltöltöttek, nem ritkán hallani a vé­leményt: mi — mármint a magyarok — mintha túl­ságosan is pazarlóan bán­nánk értékeinkkel. Ha úgy érezzük, hogy „tehetjük”, akikor bizony ott, ahol va­lamiből mondjuk két egy­ségnyi kell, abból mi hár- mat-négyet adunk. Más­részt pedig — bemutatva ezzel a pazarlás másik ol­dalált — nem fedezzük fel. nem vesszük észre, kihasz­nálatlanul hagyjuk egyéb­ként értékes lehetőségein­ket. Nemrégiben megyénk egyik jeles üzemének női vezetőjével e témáról be­szélgetve a hölgy — aki egyébként küldött lesz pár­tunk XIII. kongresszusán — sajátos módon emberi- érzelmi kapcsolatainkra is kibővítette önnön értéke­ink meg nem becsülésének körét. És sorolni kezdte a példák özönét. Talán vegyük először a tehetséges, szakmailag jól képzett embert, aki kellő ambíció, önbizalom hiányában feleannyira sem viszi, mint amennyire vi- hetné, méghozzá aránylag könnyen — ugyan miért reked meg átlagszinten ... Nos, aligha tagadhatjuk: saját „bűne” mellett eh­hez bizony akarva-akarat- lan hozzájárulnak munka­helyi vezetői, aikik való­sággal vakoknak bizonyul­nak eme eredményekkel szemben. Mondjuk azt: szemet hunynak a jó fe­lett ... ? Vagy vegyük érzelmi éle­tünket. Ismeretes, hogy bár kis nemzet vagyunk, a válások számát tekint­ve nagyhatalomnak szá­mítunk. És a statisztika azokról nem is szól, akik nem házasságban ugyan, de éveken át összetartoz­nak, majd néhány mara­kodás után egymásnak örökre hátat fordítanak, vászonként széjjelszakad a család, elszakadnak egy­mástól a korábban egy­mást oly sokáig szentül szeretők, gyógyíthatatlan sebet ejtve ezzel egymá­son, önmagukon. és per­sze — ahol van — a sem­miről sem tehető „harma­dikon”, a szerelemből szü­letett kisfiúkon, kislányo­kon. És miért, miért lehet ez így? Bizony, csak később jö­vünk rá amikor már hig­gadtabban gondolkozunk volt veszekedéseinken, vi­táinkon, hogy akkoriban bizony sokszorosan felna­gyítva láttuk „a másik hibáit — erényei viszont már megkésve jutnak újra eszünkbe, gyakran jóvá­tehetetlenül megkésve. Pazarlás igen, , pazarlás ez is a javálból, s talán nem túlzunk, ha azt mond­juk : legalább annyira ká­ros, mint a konkrét, kéz­zel fogható értékeink el­herdálása vagy fel nem fe­dezése. Meggondolatlan széjjelszórjuk javainkat, s e képlet sajnos nemcsak a „rációban” érvényes, de úgyszintén érzelmi életünk­ben. Mily jó lenne, ha hihet­nénk: megtanulunk egy­szer végre értékeinkkel gazdálkodni ... ? B. Kun Tibor 871 EZER KOMMUNISTA KÉPVISELETÉBEN, 935 KÜLDÖTT RÉSZVÉTELÉVEL Hétfőn kezdődik pártunk XIII. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt 871 ezer tagját képviselő 935 küldött részvételével kezdődik meg március 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Budapest Kongresszusi Központban az MSZMP XIII. kongresz- szusa. A párt legfelső tanácsko­zó testületé széles körű elő­készületeket követően ül össze: az elmúlt hetekben, hónapokban — a szervezeti szabályzatnak megfelelően — alapszervezeti taggyűlése­ken, budapesti, kerületi, vá­rosi megyei, illetve megyei jogú pártértekezleteken von­ták meg a kommunisták az elmúlt Öt esztendő mérlegét, s nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg a kongresszusi irányelveket. Az eszmecserék nyíltak, őszinték voltak, a párttagok felelősségteljes ái'ásfoglalása az előkészületek során jó feltételeket teremtett ah­hoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse nagy fontosságú munkáját. A helyi vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket is megválasztó tanácskozásokon társadalmi, politikai, gazda­sági. ideológiai és kulturális életünk valamennyi lényeges kérdését behatóan elemez­ték, véleményekkel, javasla­tokkal segítve a kongresszu­si dokumentumok előkészí­tését. A párt legmagasabb fóru­ma értékeli a XII. kongresz- szus óta végzett munkát, szá­mot ad az öt esztendeje ho­zott határozat végrehajtásá­ról, szól az eredményekről és elemzi a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszu­son a küldöttek a párt tag­ságának, a hazáért felelőssé­get vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre jut­tatva alakítják ki a politika további irányvonalát, hatá­rozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a kongresszus napirendjére vonatkozó ja­vaslata szerint a négynapos­ra tervezett munkaértekezle­tem Kádár János első titkár terjeszti elő a Központi Bi­zottság beszámolóját a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól, valamint a szer­vezeti szabályzat módosítá­sára tett javaslatot. Ezután a küldöttek meghallgatják Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének előterjesztésében a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését. Tájékoztatás hangzik el a Fellebbviteli Bizottság munkájáról. A kongresszus a dokumentu­mok és a szóbeli kiegészíté­sek fölötti vitát követően megválasztja a párt vezető szerveinek — a Központi Bi­zottságnak és a Központi El­lenőrző Bizottságnak — a tagjait. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság ügye, a kongresszust egész népünk figyelme kíséri. A küldötte­ken kívül — a hagyományok­hoz híven — ezúttal is szá­mos meghívott vesz részt; ott lesznek a kormány tag­jai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és -moz­galmak vezetői. A széksorok­ban helyet foglalnak majd a munkásmozgalom régi har­cosai. a tudományos és a művészeti élet jeles személyi­ségei, a szocialista építőmun­kában élen járó kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüli- ek is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom meg­tisztelő érdeklődése övezi pártunk XIII. kongresszusá­nak munkáját. Ezt fejezi ki, hogy mintegy félszáz test­vérpárt magas szintű kül­döttséggel képviselteti ma­gát a tanácskozáson. Buda­pestre várják a szocialista országok, valamint számos európai állam kommunista és munkáspártjainak, a fej­lődő országok szocialista ori­entációjú marxista—leni­nista pártjainak delegációit; megfigyelőként jelen lesz több szocialista, illetve szo­ciáldemokrata párt képvise­lője is. A pártfórum eseményeinek az egész ország a tanúja le­het: a sajtó, a rádió és a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás mun­kájáról. A rádió helyszíni tu­dósításokat, hangképes ösz- szeállításokat sugároz a kongresszus eseményeiről. Hétfőn a Kossuth-adó 9.50- től közvetíti a kongresszusi központból a megnyitót. A mintegy másfél órásra ter­vezett Déli Krónika beszá­mol a délelőtti programról, majd az Esti Magazin és a 22 órás híradás összefoglalja a tanácskozás első napját. Rendkívüli adásnap lesz hétfőn a televízióban. Tíz óra előtt néhány perccel kezdődő élő. egyenes adás­ban közvetítik a megnyitót, majd ismertetik a KB kong­resszusi beszámolóját. Este 19 órakor jelentkezik a kép­ernyőn a tv kongresszusi stúdiója, összeállítást nyújt­va a nap eseményeiből. Ked­den és szerdán — a szoká­sostól eltérően — rövidebb. 15 perces lesz a Tv-híradó, s 19.45-től mintegy 50 perces műsor tájékoztatja a néző­ket a tanácskozás munkájá­ról. A kongresszus zárását ismét élő adásban sugároz­zák, este pedig összefoglalót adnak a vitáról, s ismerte­tik a választás eredményét. A nemzetközi közvéle­mény ugyancsak élénk ér­deklődéssel tekint az MSZMP XIII. kongresszusa elé. Bu­dapesten van már a baráti országok lapjainak, rádió és tv-állomásainak, hírügy­nökségeinek számos tudósító­ja, forgatócsoportja, érkeznek a központi pártlapok külön- tudósítói. A legfelsőbb párt­fórum tanácskozása iránti fi­gyelmet jelzi az is. hogy sok tőkés állam nagy befolyású sajtóorgánuma, rádió- és te­levíziótársaság küldte el munkatársát Budapestre. II földosztás negyvenedik évfordulójára emlékeztek Jubileumi ünnepség Egerben Négy évtizeddel ezelőtt, 1945 tavaszán lezárult az ezeréves per és a magyar dolgozó parasztság földért való harca befe­jeződött. Megvalósult a régen óhajtott vágy, sor került a földreformra és 640 ezer igényjogosult 1,7 millió hektár terű-' lethez jutott. Heves megyében is nagy lendülettel kezdődött el ez a munka. Létrehozták a megyei földrendező bizottsá­got, amely eredményes tevékenységet folytatott. Valamennyi faluban ünnep volt a javából, hiszen véget ért a cselédsors. A földreform 40. évfor­dulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendezték pén­teken délelőtt Egerben, a Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének szék­házában. Többen ott voltak az egykori nagy esemény résztvevőd közül, valamint a mai korszerű mezőgazda­ság képviselői is eljöttek. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Vörös István, az MSZM'P Központi Bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársa, dr. Asz­talos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője és Tóth Mi­hály, a TESZÖV elnöke is. Megnyitójában Bágyi Im­re, Heves megye Tanácsá­nak elnökhelyettese emlé­keztetett a 40 évvel ezelőt­ti eseményekre. Ezután dr. Kerék Gábor, az 1945. évi földreform végrehajtásának (Folytatás a 2. oldalon) Vetőmagvak exportra is Káli Istvánné targoncavezető vagonírozáshoz viszi a hosszú útra induló zsákokat A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat Észak­magyarországi Központjának káli vetőmagtisátító és bor­sóhántoló üzemében az el­múlt évben 21 fajtából 14 ezer 542 tonna magot dolgoz­tak fal. Az itt dolgozó kol­lektíva a tőkés exportfelada- tokát jó minőségben és meny- nyiségben teljesítette, illetve túlteljesítette. Az összterme lés mintegy 70 százalékát NSZK-ba. Hollandiába, Olas./. országba és Svájcba szállí tóttá k. Pillér Pálné az elektromágneses gép segítségévet tisztítja meg a magvakat a felesleges szennyeződésektől Huszti Gyula a svéd aspirator előtisztító gépsoron a lucerna- magvakat készíti elő további feldolgozásra Bata Józsefné és munkatársnői a tranzitraktárból közel 500 kiskereskedelmi egységet látnak el vetőmaggal (Szabó Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom