Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ XXXVI. évfolyam. 67. szám ARA: 1965. március 21., csütörtök 1,80 FORINT Zárszámadás után — tavaszi indítás előtt fejlesztésére összpontosít­sák erőiket a minőség ja­vítása mellett. — Mire ösztönöznek a közgazdasági szabályozók? — Január 1. óta tovább szigorodtak a közgazdasági feltételek és arra kénysze­rítik az üzemeket, hogy még inkább feltárják belső tar­talékaikat. Ehhez hozzátar­tozik a technikai eszközök­kel való jobb bánásmód, kü­lönös tekintettel a javítás­ra és a gondosabb tárolás­ra. A szabályozók kénysze­rítenek az anyagokkal, az energiával való fokozott ta­karékosságra, a szervezési módszerek tökéletesítésére és nem kevésbé a közös ér­dekeltség alapján az üze­mek közötti együttműködés­re, a jobb partneri kapcso­latokra. Természetesen a melléküzemágakra továbbra is szükség van az üzemi szerkezeten belül. Itt a ter­mékek versenyképességére kell törekedni. Az új sza­bályozók különösen a ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságú üzemeknek okoznak gondokat. Ezek megoldására viszont a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­ummal közösen keressük a megoldást, hogy gazdasági tevékenységük folyamata biztosítva legyen. — Az elhúzódó, kemény tél nem kevés problémát je­lent a tavaszi indításnál. A gazdaságok mégis hogyan készültek jel? — Nos, a hideg nem múlt el nyomtalanul. Úgy tűnik, hogy az őszi kalászosok jól viselték. Ugyanakkor a sző­lőkben jelentős rügykárok keletkeztek. Bár hivatalosan is beköszöntött a tavasz, a változékony időjárás miatt viszont még nem kerülhe­tett sor a korai zöldségfé­lék vetésére. Legalább két hetet késik a tavaszi mun­kafolyamatok beindítása. Emellett az állattenyésztés­ben is éreztette hatását a nagy hideg. Mindezeket fi­gyelembe véve az idén az átlagostól is nagyobb szer­vezettségre lesz szükség az egyes munkáknál. Ehhez pe­dig elengedhetetlen az együttes tevékenység, a kö­zös gondolkodás a célkitű­zések teljesítéséért. Mentusz Károly Március elején Heves megye 54 terme­lőszövetkezetében befejeződtek a zárszám­adó köz- és küldöttgyűlések. Ezeken reá­lisan értékelték 1984 eredményeit, rámutat­va a gondokra, a megoldásra váró felada­tokra. .16 politikai hangulatban zajlottak le a számvetések, és az volt a jellemző, hogy nem a nehezebb közgazdasági felté­tételeket magyarázták az üzemekben, ha­nem a megoldásra váró teendőkre tettek javaslatot. Mindenütt szó esett az idei tervfelalatokról, a tavaszi felkészülésről, a munkafolyamatok indításáról. Koós Viktortól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tőjétől kértünk értékelő összefoglalót az elmúlt idő­szak eredményeiről, a ta­vaszi indítás lehetőségeiről. — A tavalyi aszályos idő­járás és a közgazdasági sza­bályozók által közvetített el­vonások ellenére Heves me­gye mezőgazdasága ered­ményes esztendőt zárt, — mondotta tájékoztatásában. — Kiemelkedő hozamok születtek kalászos gabona­félékből, ám a nagy száraz­ság kedvezőtlenül hatott a szőlő-, a zöldség, a kuko­rica- és a napraforgó-ter­melésre. Javult viszont az állattenyésztés színvonala, összességében egy szövetke­zet kivételével nyereséges esztendőt tudhatnak magu­kénak a közös gazdaságok. — Milyen tervfeladato­kat készítettek az üzemek 1985-re? — A megyei pártértekez­let a közelmúltban kijelöl­te az ágazat idei elképzelé­seit, és a következő évek­re is irányt mutat a mun­kához. Külön jelentőséggel bír, hogy hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából megyénk mező- gazdaságában is széles körű munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. Ez új len­dületet ad az idei tervfel­adatok teljesítéséhez. Alap­vető termelésiszerkezet­változtatásra 1985-ben sincs szükség. Mint az üzemi ter­vekben is megfogalmazást Szállításra várnak a kiskerti motoros kapák az egri AGROKER raktárából (Fotó: Szántó György) nyert, változatlanul első he­lyen szerepel a gabonater­melés fokozása, szorosan kapcsolódva a népgazdasági elképzelésekhez. Fontos ér­dekek kötődnek az olajos- magvú növények, elsősor­ban a napraforgó-termelés további fokozásához. Lé­nyegesnek tartjuk, hogy a gazdaságok a kukorica ter­mőterületét stabilizálják, és a hozamokat fokozzák. Ugyanez vonatkozik a zöld­ségtermelésre is, különösen a konzervipari paradicsom­ra. Ebben a Hatvani Kon­zervgyárnak és a partner- gazdaságoknak a közös ér­dekeltség alapján további erőfeszítéseket kell tenniük. A terv erre az esztendőre a tavalyival szemben egy­százalékos termelésnövelést irányoz elő a mezőgazda­ságban, ám ennek teljesíté­se nagy feladatot jelent. Az üzemek ügyeljenek arra, hogy a megyében levő ál­latlétszámot megtartsák és takarékos takarmányozás mellett az egységnyi hoza­mokat húsból, tejből nö­veljék. Különösen a szarvas- marha- és a juhtenyésztés Megyénk közlekedésének szóim esztendeje A megelőzés fontosságáról tanácskozott az MKBT elnöksége Lazult a közlekedési fe­gyelem. felerősödtek a köz­lekedés biztonságát zavaró, károsan befolyásoló jelen­ségek. nőtt az agresszív ve­zetők, a dúrva szabálysér­tések száma, és ezzel pár­huzamosan gyakoribbá vál­tak a veszélyhelyzetek s a balesetek is Heves megye útjain — állapították meg a megyei közlekedésbizton­sági tanács szerdai kibőví­tett elnökségi ülésén. Do- moszlai László, r. ezredes, a testület ügyvezető elnöke beszámolójában kiemelte, hogy nemcsak az összes személysérüléses balesetek száma növekedett jelentő­sen. hanem a balesetek sú­lyossága is a közlekedésbiz­tonság általános rosszabbo­dását jelzi. Csupán a halá­los kimenetelűek száma harmadával nőtt az előző évihez képest, és hatvan­nyolcán vesztették életüket iközútjainkon. A közlekedési balesetek áldozatainak szá­ma az utóbbi tíz évben ta­valy volt a legnagyobb: 921 sérülést, illetve halált oko­zott a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbség­adás elmulasztása, az irány­változtatás, a kanyarodás szabályainak megszegése, a szabálytalan előzés. Az egri közigazgatási terület közle­kedésbiztonsága romlott a legjelentősebben, a terület­növekedéshez képest arány­talanul emelkedett a balese­tek száma Hatvan körzeté­ben is. Ez a kedvezőtlen helyzet annak ellenére ala­kult így, hogy a megelőzés érdekében a közlekedésbiz­tonsági tanácsok az akcióik, mozgalmak útján sok ezer fiatalt és idősehbet mozgó­sítottak, s a programok nép­szerűsítésében sokat segí­tett a megyei újság. A hozzászólók megemlítet­ték. hogy kellő kritikával mérlegelni kell, eléggé ha­tékonyak-e ezek a rendez­vények és eljut-e propagan­dájuk a közlekedők legszé­lesebb rétegeihez? Az a ta­pasztalat ugyanis, hogy ál­talában azok segítenek, vesz­nek részt az akciókban, akiknek közlekedési maga­tartásával, szabályismereté­vel nincs gond. Mint Keme- nes György, r. őrnagy, az OKBT képviselője elmond­ta, fokozottan veszélyeztetet­tek a 14 éven aluli gyere­kek. Védelmükért intézmé­nyi, szülői ráhatásokkal, a propagandaeszközök haté­konyabb alkalmazásával so­kat tehetünk. Felhívta a fi­gyelmet arra is. hogy az it­tasan balesetet okozók fele segédmotor-kerékpáros! A jelenlévők azt is meg­állapították, hogy az ellen­őrzések, a rendőri szigor fokozása önmagában még nem javítja a közlekedési morált. Kisebb súlyú közle­kedési szabálysértések mi­att tavaly megyénkben húsz­ezer járművezetővel és gya­logossal, több mint három­millió forint helyszíni bír­ságot fizettettek. 807 esetben a rendőrök visszavonták a vezetői engedélyt, a bünte­tésből kijutott a külföldiek­nek is — úgy tűnik mindez hiába történt. örömmel fogadták a ta­nácskozás résztvevői, hogy a megelőzés, a helyes köz­lekedésre nevelés eredmé­nyességének fokozása érde­kében a testület videó-be­rendezést vásárolt. Ez lehe­tővé teszi az előadások jobb illusztrálását, a megye kri­tikus közlekedési helyeinek bemutatását. Rendszeres tájékoztatóit hamarosan me­gyénk legtöbb településén láthatják majd ifjak és idő­sebbek egyaránt. Az elnökség jóváhagyta a költségvetést, az idei mun­kaprogramot és tagjai sorá­ba választotta Kaposi Le­ventét, a Népújság főszer­kesztőjét, dr. Pintér Istvánt, az MHSZ megyei elnökét, Dér Jánost, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának munkatársát. Dér Bélát pe­dig a technikai szakbizott­ság vezetésével bízta meg. 1919. március 21. „Időben tőle egyre távolabb. Lélekben hozzá egyre közelebb, Emléke bennünk nemcsak megmarad. De nőve'-nő ...” Mintha csak a mi érzéseink kifejezésére írta volna verssorait Gábor Andor, a 66 évvel ezelőtti tavaszi nap­ról. Ezekben a napokban a Tanácsköztársaság dicsőségét hirdető emlékhelyeken, iskolákban, üzemekben, az in- i tézmények ünnepségein felidézzük 1919 küzdelmes nap­jait. Fejet hajtunk a hősök emléke előtt, hálánkat és tiszteletünket fejezzük ki. A szocializmus építésének aktuális feladatai alapján azt is számba vesszük, hogy milyen örökösei vagyunk nagyapáink nemzedékének, hogyan felelünk meg a tör­ténelmi elvárásoknak. Hatvanhat évvel ezelőtt, március 21-én Magyarorszá­gon — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után má- J sodikként a világon — győzött a Tanácsköztársaság. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesü- ' lésével, a magyar munkásság forradalmi egysége szüle- I tett meg. A proletariátus képviseletében a magyarországi Szo­cialista Párt, békés úton kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. A Forradalmi Kormány­zótanács „Mindenkihez!” című röpirata már másnap tu­datta ezt az ország lakosságával. Március 22-én létrejöttek a megyei, majd a városi és községi direktóriumok, és a munkástanács kezébe ke­rült a hatalom. Minden település élén a helyi munkás- ■' tanácsból választott háromtagú direktórium állt. Ott, ^ ahol jól működtek, csakhamar megszervezték és irányi- tották a termelést, a gazdálkodást. Gondoskodtak a vá­rosok élelmiszer-ellátásáról, és általában biztosították a községekben a proletár államhatalom működését Ma a szocialista brigádok, ifjúsági és gyermekközös- • ségek ápolják és gazdagítják 1919 „Zászlóvivőinek” esz­mei örökségét a megyénkben is. Kun Béla. Landler Je­nő, Garbai Sándor és a többi központi vezető mellett egyre ismerősebben hangzanak a megyei és a helyi ve­zetők nevei. Többek között őrizzük a mártírhalált halt Nemecz József és Nagy József emlékét. Kolacskovszky Lajos. Jackwerth Ede, Csirmaz Dezső, Ankli József, Vá- lyi István haladó tetteit. A kommunista eszmék terjesztésében nagy szerepük volt azoknak, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom kivívásában. Ilyenek voltak Németi Lajos és Jaksi Ferenc is, akik megyénk munkásai között széles körben folytattak kommunista agitációt. 1919 nyarán a magyar burzsoázia nem nyugodott bele a politikai hatalom elvesztésébe. A hazát, a nemzetet el­árulva külső fegyveres erőket hívott az országba hogy vérbe fojtsa a Tanácsköztársaságot s visszaszerezze a reakciós osztályhatalmát. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ez­rek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldözte­tést. a megkínzást és ha kellett a halált. Nem hagyták abba a harcot a felszabadításért, amíg 1945-ben a szov­jet hadsereg győzelmei hazánk felszabadítását meghoz­ták. Az 1919-es eseménysorozat megmutatta, hogy az I. vi­lágháborút követően forradalmi hullám alakult ki az or­szágban. A mérhetetlenül sokat szenvedett tömegek mindinkább követték a munkásosztályt, a forradalomtól 1 várták sorsuk jobbra fordulását. Történelmi jelentősége volt annak is. hogy Magyar- országon a proletárság békés úton vette kezébe a ha- ’ talmat.. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés, pol­gárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista for­radalom. A magyar proletárforradalom a mának is példát mu­tat azzal, hogy egy kis nép is alkothat kiemelkedőt, le­het élenjáró a világ népeinek sokaságában. Mostani tavaszunkon a múltat idéző, jelenbe tekintő ünnepeinket csak néhány nap választja el pártunk XIII. kongresszusától. Az elmúlt hetekben lezajlott párt­értekezletek, taggyűlések vitáiban is kifejezésre jutott, hogy jelenünkért és holnapunkért érzett felelősség múl­tunk haladó értékeinek ápolásában gyökerezik. A kommunisták, a párt történetével mindig szorosan összekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalom tör­tépete. Ezt jól mutatja az is, hogy 1957 márciusában ezen a napon volt a párt ifjúsági szervezetének, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek zászlóbontása. Ifjú­sági mozgalmunk erejének ma is forrása a párt politi­kája példamutatása, az emberek — köztük a fiatalok — iránt tanúsított tisztelete, türelme, meggyőző és útmuta­tó szava. Ez jutott kifejezésre a közelmúltban született ifjúságpolitikai állásfoglalásban is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége programjai arra irányulnak, hogy — a korosztályi és a rétegsajátosságok figyelembe­vételével — a fiatal alkotó módon azonosuljon a szó- I cializmus építésének feladataival. Forradalmi hagyományainkhoz, múltunkhoz eszmé­nyeinkhez akkor vagyunk igazán hűek és méltóak, ha itt és most teljesítjük feladatainkat Büszkén és hálával emlékezünk azokra, akik hazánk­ban először vitték diadalra a proletárdiktatúrát. Mun- kánkban. küzdelmeinkben az ő folytatóik vagvunk, si­kereink. eredményeink az ő dicséretüket is hirdetik. Sós Tamás, o KISZ Heves megyei Bizottsága első titkára Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Szerdán a Parlamentben munkaértekezletet tartottak az országgyűlés tisztségvise­lői, az állandó bizottságok elnökei és a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeiről. Köpeczi Béla művelődési miniszter a tanácskozáson ismertette az oktatásról szó­ló törvényjavaslatát. Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke a terület- és település- fejlesztés hosszú távú fel­adatairól, továbbá a nép- gazdasági tervezésről szóló törvény módosításának ter­vezetéről számolt be, Heté- nyi István pénzügyminisz­ter ismertette — a tanácsi gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összefüg­gésben — az állami pénz­ügyekről és a tanácsokról szóló törvények módosítá­sával kapcsolatos javasla­tokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom